Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

I 1971. január 21. DUNANTÜLI NAPLÓ A felemelt díjak ellenére is Túlkínálat a tojáspiacon A BOV lebeszéli a szerződőket A siklósi járásból érkezett a legtöbb panasz, de másutt sem sokkal jobb a helyzet. Az utóbbi hetekben meglehe­tős feszültség alakult ki a tojáspiacon, ezúttal kifeje­zetten a kistermelők körében. Január 1. óta — ekkor tért át ugyanis a Baromfiipar a kilós átvételről a darabon­kénti tojás felvásárlására, — romlott a kisüzemek értéke­sítési lehetősége. A kisterme­lőktől az ÁFÉSZ vásárolja fel a tojást, az elmúlt év­ben az ÁFÉSZ-ek kifejezet­ten ráfizettek erre a tevé­kenységre, mert a termelők­től 24—25 forintért megvá­sárolt tojás kilójáért a BOV csak 16 forintot fizetett a fogyasztási szövetkezeteknek. Újév óta a BOV a nagyüzem­nek 1 forint húszat, a kis­üzemnek — tehát az ÁFÉSZ- nek — 1 forint tízet fizet darabonként. A termelő azon­ban csak egy forintot kap meg, a 10 fillért kezelési költségként érthető okokból a szövetkezet visszatartja. A termelők és az ÁFÉSZ közti elkeseredett és meddő árvi­ták kezdődtek, melynek eredményeként sok baromfi- tartó megkezdte a tojóállo­mányának felszámolását. Pil­lanatnyilag jó a tojásellátás, de a tojásháború hullámai előbb-utóbb a fogyasztóig is eljutnak, s ezért kell időben szóvátenni. A baromfiipar illetékesei nem ilyen borúlátók. A Ka­posvári ^Húskombinát pécsi kirendeltségén elmondották, hogy a tavaly felvásárolt 70 millió darabbal szemben az idén 80—82 millió tojás át­vételére kötöttek szerződést. A siklósi ÁFÉSZ-től is több tojást vesznek át, mint ta­valy. Annyit azonban elis­mertek, hogy a felkínált tel­jes mennyiséget nem tudják felvásárolni, mivel a hazai tojáspiac telített. Sajnos a belső fogyasztás még mindig alacsony, az export pedig bizonytalan, most pillanat­nyilag jó, de ki tudja, hogy alakul az év folyamán a helyzet. A nagyüzem továbbra is biztos partner, a probléma kétségtelenül a kisüzemnél jelentkezik. Ebben kissé az ÁFÉSZ-ek is ludasok, mert tavaly mikor teljes mennyi­séget kötött volna le a BOV, az Áí'ÉSZ-ek a tojás 50 szá­zalékát más csatorákon kí­vánták értékesíteni, vagyis nem szerződték le, s mikor a más csatornák bedugultak, akkor jöttek a Baromfiipar­hoz, hogy vegyék át mégis a tojást. Az ilyen partneri viszály­kodások persze alááshatják a háztáji, kisüzemi tojáster­melést anélkül, hogy a dolog lényegét érintenék. Mert az igazi ok mégis az, hogy túl­telített a piac. A siklósi ÁFÉSZ felvásárlási csoport­ján elmondották, hogy ők tavaly is a felvásárolt tojást 100 százalékban a Baromfi­iparral szerződték le, most mégis arra biztatja őket a pécsi kirendeltség, hogy az egész 1971. évi szerződést ne vegyék komolyan és ha ke­veslik az egy forint 10-es átvételi árat, keressenek egy jó budapesti piacot. Már meg is kezdték a piackutatást, egyelőre teljesen eredmény­telenül, egyszerűen senkinek nem kell a tojás. A kérdést ezekután úgy kell feltenni, hogy szükség van-e egyáltalán a háztáji tojástermelésre? A jelenlegi átvételi árak szerint erre nincs szükség. Csak nehogy jövőre megint hiánycikk le­gyen a boltokban a friss to-* jás, és méregdrága a szabad­piacon, mert akkor ezt a háborút a fogyasztók veszítik el. — Rné — Csökkent a kocsiálláspénzek összege 584 ezer tonnával több árut szállították Ajándék a gyárvárosi iskolának A legkorszerűbb nyelvi laboratórium A szállítási feladatok meg­oldásánál, a vasúti rakodás és ebből következően a ko­csifordulók meggyorsításánál változatlanul érezteti a ha­tását a Gazdasági Bizottság­nak a kocsiállás-pénzek és a fekbérek felemeléséről szóló augusztusi határozata. A várható magas költségkiha­tások mindenütt ösztönzőleg hatottak a belső szervezeti intézkedések meghozatalára és az első egy-két hónap után — néhány kivételtől eltekintve — mindenütt zu­hanásszerűen estek a MÁV- nak fizetett kocsiállás-pén­zek és kötbérek. E tekintetben kimagasló eredményt ért el a Pécsi Vasútigazgatóság területén a Dunai Vasmű, amely havi átlagban 1 millió forint ko­csiállás-pénzt szokott fizet­ni. A GB-határozat életbe­lépése után tett intézkedések révén teljes egészében meg­szűntek ezek a költségek. Novemberben volt ismét 1.1 millió forint kócsiállás-pénz, de ennek is megvolt a ma­gyarázata. Két alkalommal hosszabb ideig álltak a ko­csibuktatók, s ezek kiesését nem tudták megfelelően pó­tolni. A baranyai vállalatok közül a Mecseki Szénbányák, Holland vendégek a komlói Carbonnál A Komlói Carbon Könnyű­ipari Vállalat vezetőjének decemberi látogatását viszo­nozva tegnap, a bányászván rosba látogatott a holland partnervállalat műszaki- és kereskedelmi igazgatója. A tárgyalások során meg­állapodás született az idei és hosszabb távú kereskedelmi kapcsolatok, a bérmunka szerződés és gépvásárlás ügyében. A Carbon a korábbi üzlet­kötések értelmében január el­ső felében elküldte az első vagon ruhaneműt Hollandiá­ba és a közeli napokban in­dul a második export szállít­mány is. — A Baranya Ifjúsága cí­mű tájékoztatót értékelte és a továbbfejlesztésére tett ja­vaslatot tegnap a KISZ me­gyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülés résztvevői megbeszél­ték a Magyar Úttörők Szövet­sége Baranya megyei Elnök­sége és szakbizottságainak 1971. I. félévi ülésrendjét is. a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat, a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat, a Pécsi Hő­erőmű, a Szigetvári Kon­zervgyár és a szentlőrinci ÁFÉSZ egyenletes, jó rako­dási tevékenységével emel­kedett ki. Nem sikerült fel­számolni a késedelmes rako­dásokat a TITÁN Nagyke­reskedelmi Vállalatnak, amely az év utolsó négy hó­napjában 114 ezer forint ko­csiállás-pénzt fizetett. Itt a raktározási problémák ját­szottak erősen közre és a ra­kodási gondok megoldását a raktárbázisba való beköl­tözéstől várják. Az eredményeket legjob­ban az 1970 második félévé­re vonatkozó legfrissebb ada­tok tükrözik. Eszerint 52 százalékkal kevesebb volt az álláspénzes kocsik száma, mint az előző év hasonló időszakában, s ugyanakkor az álláspénzes órák száma 62 százalékkal csökkent. 1969 második félévében a MÁV Pécsi Igazgatóságának terü­letén 17,4 millió forintot fi­zettek a vállalatok a kése­delmes rakodások miatt fel­merült kocsiállások miatt, 1970 második felében a fel­emelt kocsiállás-pénzek mel­lett is csak 13,2 millió forin­tot fizettek. A javulásról tanúskodó számok ellenére is indokolt a GB-határozat érvényessé­gét meghosszabbítani. Ilyen értelemben foglalt állást leg­utóbbi ülésén a Központi Szállítási Tanács is és ezt javasolta a Gazdasági Bi­zottságnak. Szükségesnek lát­ták azt is, hogy valamilyen formában a jelenleginél is ösztönzőbbé tegyék a fel­emelt kocsiállás-pénz rend­szert a műszaki fejlesztésre, a rakodások gépesítésére. E téren ugyanis ezideig még nem indult meg számottevő fejlődés. A GB-határozat be­vezetése után történt a vál­lalatoknál bizonyos gépesí­tés, de ez a határozattól füg­getlenül is megtörtént volna, Íriszen olyan gépek üzembe­helyezéséről Volt szó, ame­lyeket már jóval korábban rendeltek meg. A MÁV Pécsi Igazgatósá­gának területén a meggyor­sult kocsifordulók miatt fel­szabadult kocsimennyiség hozzájárult ahhoz, hogy az előirányzottnál 584’ezer ton­nával több árut szállítottak. Az év elejétől kezdve fel­gyülemlett szállítási lemara­dást azonban — a kései ki­tavaszodás és a váratlanul közbejött árvízi szállítások szóltak ebbe bele — így sem sikerült behozni, csupán szé­pítésről lehetett szó. A szülők, a meghívott vendégek előtt megjelent a „mi kis családunk” — a diavetítő jóvoltából. A ven­dégeknek németül és oroszul kellett volna válaszolniuk a fülhallgatókon keresztül fel­hangzó kérdésekre, de... De majd válaszolnak a gyerekek, akik szerdán kapták meg a Gyárvárosi Általános Iskola új, s talán a város legkor­szerűbb nyelvi laboratóriu­mát. Mielőtt elkészült volna, a szakemberek tanulmányoz­ták a Pécsett eddig létreho­Mohács közlekedését megbénította a jégpáncél Megbénult szerda hajnal­ban a gépjárműközlekedés Mohácson és környékén. A város útjait és a környező országutakat vastag jégpáncél borítota. A hajnali, 2 óra 40 perckor Mohácsról Bétaszék­re közlekedő autóbusz csak nagy nehezen jutott el Duna- szekcsőig, tovább már az út járhatatlan volt. 22 perces késéssel érkezett meg Mo­hácsra a reggeli órákban a pécs—szegedi autóbuszjárat. Az autóbusz vezetője elmond­ta, hogy Bácsfa-puszta és Mo­hács között a közlekedés a legnagyobb óvatosság mellett is életveszélyesnek bizonyult. Huzsánszky György, a mo­hácsi autóbusz pályaudvar forgalmi szolgálattevője be­számolt arról, hogy reggel 8 óráig — a forgalom meg­indulásáig — 18 járat vesz­tegelt a pályaudvaron. Ezek az autóbuszok 8 óra után in­dultak el, több órás késéssel. A számítások szerint körül­belül ezer dolgozó és tanuló érkezett késve munkahelyére és az iskolákba. A KPM mohácsi Ütmester- ségének jelentése szerint a hajnali óráktól hét gépko­csi, illetve Zetor teljesített szolgálatot az 56-os udvard —szekszárdi és az 57-es pécs —mohácsi úton, a KPM gép­járművei 200 tonna salakot és 600 tonna sót szórtak a szerdai nap folyamán az utakra. zott hasonló berendezéseket s így szerelték fel a gyár­városi gyerekek nyelvtanu­lását megkönnyítő technikát. A gyerekeknek majd já­téknak tűnik az egész... A tanár bácsi vagy tanár néni közbekérdez, az osztály dol­gozik, s egyesek kérdéseket kapnak, a többiek nem is tudnak erről... Mint egy nagy társasjátékban. Igen, csakhogy ez a társasjáték vagy 300 ezer forintot ér, amelyhez az I. kerületi Ta­nács 130 ezer forintot bizto­sított, a társadalmi munkát végző üzemek pedig mintegy 250—300 munkaórát dolgoz­tak az iskolában. Azt hiszem, nagyon meg­érdemlik a patronálok, hogy a sikeres befejezéskor meg­említsük őket: elsősorban a Pécsi Hőerőmű Vállalatot, amelynek villamoslabora, gépműhelye, TMK Il-es üze­me, s ezek Puskás Tivadar, Jedlik Ányos és Kandó Kál­mán szocialista brigádjai, a Szén tröszt újhegyi üzeme, a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat, a Mecsekvidéki Üzem- élelmezési Vállalat patro­náló dolgozói, a Petőfi lak­tanya 7. századának kiszesei végeztek elismerésre méltó munkát. Az iskola tanulói egyelőre annyival hálálhatták meg a patronálok segítségét, hogy a Körösi Csorna Sándor Úttö­rőcsapat nevében tisztelet­beli pajtásokká fogadták a kiválóan dolgozó felnőtteket, s a patronálásban elöljáró vezetőket. Emlékezés Szabó Pálra A „Magyar Pantheon” cí­mű előadássorozat kereté­ben Szabó Pál Kossuth-díjas íróra, Bács-Kiskun megye volt országgyűlési képviselő­jére emlékeztek szerdán es­te Kecskeméten, a Városi Művelődési Központban. Méltatták az író életművét, közéleti tevékenységét. Mű­veiből fővárosi művészek ad­tak elő részleteket, majd be­mutatták az egyik legemlé­kezetesebb művéből készült ..Talpalatnyi föld” cíntű fil­met. Sajáterős beruházás a Mecseki Szénbányáknál A Mecseki Szénbányáknál értékelték a vállalat eddigi legnagyobb sajáterős beru­házásának, a komlói szénelő­készítőműben létesített dur­vamosó gazdasági hatékony­ságát. A 64 millió forint ér­tékű rekonstrukció célja az volt, hogy a bányából kike­Iluskát énekelte Megjött a második operettprimadonna A Nyílik a rózsa győztese Győry Mária, ifj. Kőmíves Sándor társaságában a szín­ház próbatermében A színház újabb ötlete: még egy operettprimadonna kell. De ki legyen az? Aztán a Tv szerkesztőségé­ben Sik Ferenc csakúgy le­ült próba közben beszélgetni egy nagyszemű, fekete éne­kesnővel, az egyik Nótaszó műsor rendezése közben. Míg égett a cigaretta, a fekete énekesnő, Győry Mária fel­sóhajtott: — De visszamenúék egy színházhoz! Sik hallgatott, aztán itthon Pécsett megnézette a műsort, amiben Győry Mária szere­pelt. Jól van! — mondták a színház vezetői — jöjjön le a kislány! Lejött. Beszélgettek, aláír­ta a szerződést, már a Leány­vásárban próbál, a kettős szereposztású női főszerepből — Cseh Mária rrtellett az egyik az övé. Békés megyei lány, de a gimnáziumot már Pesten jár­ta, később egy évig segéd­színész volt Szolnokon, aztán egy évig színész a Déryné Színházban — többek között a János vitézben Iluskát éne­kelte — közbert a Nyílik a rózsa győztese lett, pedig csak a működési engedély végett jelentkezett a versenyre. Utá­na egy évig rendszeresen énekelt, televízióban, pódiu­mon, s aztán jött Sik. — Tudja, ez az utóbbi há­rom év nagyon gyorsan el­szaladt, de úgy éreztem, előtte kilencvennyolcezer évem volt. Türelmetlen, hosz- szú út a színpadig, a pó­diumig, családi ellenzés, másféle gáncsok, meg min­den. Egyelőre lakás nélkül, be­csomagolva jár, szinte bő­röndben lakik. De a színház­ban azt mondják, szépen éne­kel, jól játszik. Várjuk tehát a Leányvásárt. F. D. rülő szén 8 milliméter fe­letti szemszerkezetű részét a korszerűtlen, száraz eljárás helyett jobb hatásfokkal mű­ködő, nehézszuszpenziós mo­sóban, vizes technológiával készítsék elő és így alacso­nyabb hamutartalmú, jobb minőségű végterméket nyer­jenek. Korábban ugyanis ha ilyen minőséget akartak el­érni, Komlóról a pécsi mosó­ba kellett a szenet szállítani, ami évente öt—hat millió forint fuvarköltséget okozott. Az egy éve üzemelő durva­mosó beváltotta a hozzáfű­zött reményeket, nagyobb vá­lasztékú és jobb minőségű fűtőanyagot adnak a lakos­ságnak. A „tisztább" szénért természetesen többet fizetnek a vevők. A mosás folytán tonnánként 40—50 forinttal nőtt a komlói bányákból ter­melt szén utáni árbevétel, ami a terület kétmillió ton­nás évi termelését figyelem­be véve, tekintélyes érték. Ugyancsak minőségjaví­tási céllal további korszerű­sítést végeznek a komlói szénelőkészítőműben, ami 1971 első felében készül el. Ez azt eredményezi majd, hogy a Mecseki Szénbányák egyik legnagyobb ipari fo­gyasztója, a Dunai Vasmű is pormentesebb, jobb szenet kap. «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents