Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

YTtég proletárjai, egyesüljetek! Ara: 1 forint Dunántúli napló SXm évfolyam, 14. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. január 17., vasamat) A terv és a reform A népgazdasági terv és a reform szoros kapcsolat­ban áll egymással. A terv a gazdaságfejlesztés céljait, arányait, irányait je­lüli meg. A reform e felada­tok hatékony végrehajtásá­hoz szolgáltat eszközöket, módszereket. Tehát a terv­célok a meghatározóak, az elsődlegesek, az eszközök, a módszerek másodlagos sze­repet játszanak, jóllehet visszahatnak magátra a ter­vezésre. A harmadik ötéves terv harmadik esztendejétől vál­tozott meg a gazdaságirányí­tás rendszere. Nem kétséges, hogy a változás hozzájárult a nemrégen zárult tervidő­szak célkitűzéseinek színvo­nalas teljesítéséhez. A ne­gyedik ötéves terv cél- és eszközrendszere először ke­rült komplex módon, egyide­jűleg, a kölcsönhatások fi­gyelembevételével kidolgo­zásra. így a terv céljai és a közvetett gazdasági szabályo­zás szerves egységet alkot­nak. Ezt formailag is jól tükrözi az a körülmény, hogy a negyedik ötéves tervről szóló törvény első része tar­talmazza a fő elvi és ágaza­ti célkitűzéseket, második ré­sze pedig a gazdasági sza­bályozás rendszerét. Ez a formai kapcsolat tar­talmi egységet is jelez. A negyedik ötéves terv közép­távú célkitűzéseinek megha­tározásánál a központi irá­nyítás először vehette szá­mításba az egész tervidő­szakra a reform által kínált lehetőségeket. Ezért a terv viszonylag kevés részletada­tot tartalmaz és az eddigiek­nél jobban összpontosít a fejlesztés fő irányaira, ará­nyaira, a szerkezeti változá­sokra. A konkrét számszerű összefüggések, célkitűzések sem kategorikusak, hanem bizonyos értékhatárokat je­leznek, tól-ig-okra utalnak. S ez érthető, hiszen az elő­irányzott feladatok megvaló­sításának fő eszköze nem közvetlen utasítás, hanem közvetett gazdasági szabályo­zás. Ezért hangsúlyozza a tervtörvény második része: „A kormány alakítsa úgy a gazdasági szabályozókat, hogy azok elősegítsék a, tervben előirányzott fő arányok, az előirányzott növekedés és a fő tervcélok megvalósulá­sát.” A negyedik ötéves terv ve­zérgondolatához, a hatékony­ság emeléséhez alkalmazkod­nak a közgazdasági szabályo­zás formái, módszerei is. A módosított vállalati bér- és jövedelemszabályozás az ész­szerű eszközgazdálkodáson túl megfelelően ösztönöz a létszám-, az élőmunka-taka­rékosságra. Érdekeltté teszi a vállalatokat abban, hogy hasznosítsák belső létszám- tartalékaikat s a népgazdasá­gi tervnek megfelelően emel­jék a munka termelékenysé­gét, mivel alapvetően az élő­munka hatékonyságától függ a dolgozók bérének, egyéb személyi jövedelmének növe­kedése. A gazdasági szabályozás másik lényeges változása, hogy az export állami támo­gatása az iparág átlagos de­vizakitermelési költségeihez igazodik. Ezzel — az ötéves tervvel összhangban — a gazdaságos kivitel fokozására ösztönzik a Vállalatokat, Hasonlóképpen sorba ve­hetnénk a gazdasági szabá­lyozás valamennyi elemét, amely együttes hatásában eredményezi a negyedik Öt­éves terv. célkitűzéseinek végrehajtását. A vállalatok kénytelenek saját terveik ösz- szeállításánál mind a gazda­sági szabályozás sokoldalú hatását, követelményeit,-mind a munkájukat, a kapcsolódó ágazatokat érintő népgazda­sági célkitűzéseket figye­lembevenni. Saját érdekeik ellen vétenek, ha ezt elmu­lasztják. Az irányító hatósá­gok viszont szüntelenül elem­zik, hogy a gazdasági szabá­lyozás és az egyéb körülmé­nyek hatására a vállalati magatartás, a döntés meny­nyiben felel meg a népgaz­daság érdekeinek, a közpon­ti terv célkitűzéseinek. Ki­rívó ellentmondások láttán ' — ha azok elszigeteltek — utasíthatják a vállalatot, közvetlenül beavatkozhatnak a gazdasági munkába. Ha a vállalati és a népgazdasági érdek szélesebb körben ke­rül szembe egymással, azért mert a szabályozás hibás, vagy elavult, akkor a közve­tett irányítás közgazdasági eszközéit módosítják. ■ A gazdasági szabályozásnak vannak viszonylag állan­dó és változó elemei. A változások lehetősége persze korlátozott, ha a gaz­dálkodás stabilitására, a hosszabb távú vállalati ér­dekeltség kialakítására, a középtávú népgazdasági ter­vek hatékony teljesítésére tö­rekszünk, bizonyos változta­tásokat a terv célkitűzései, a népgazdaság érdekei feltét­lenül megkövetelnek. Azért a központi tervcélokat és a népgazdasági érdeket sem szabad olyan abszolút fix viszonyítási pontoknak te­kinteni, amelyekhez akár közvetlen beavatkozással, akár közvetett szabályozás­sal a vállalati tevékenység minden részletét igazítani kell. A vállalati önállóság és a gazdasági szabályozás közve­tett keret jellege bizonyos fokú mozgási lehetőséget fel­tételez a helyi tevékenység­ben. Vagyis számolni kell azzal, hogy a vállalati ma­gatartás visszahat a népgaz­dasági célok megvalósításá­Csatlakosások a Fábos-brigád felhívásához A Mecseki Szénbányák üzemei, szocialista brigádjai egymásután jelentik be csat­lakozásukat Fábos Rudolf Zobák-bányai ifjúsági szocia­lista brigádjának versenyfel­hívásához, A szombaton ka­pott tájékoztatás alapján kö­zöljük az üzemek állását. Kossuth-banyaüzem; A feltáró körlet teljes egészé­ben 32 szocialista brigádjával és az ezekben a brigádokban dolgozó 405 fővel tett konk­rét vállalást. Zobak-banya: Az egész üzem csatlakozott a versenyfelhí­váshoz 2100 fővel, ebből 64 szocialista brigád 1210 fővel tett vállalást. Vasas; Szintén az egész üzem csatlakozott a felhívás­hoz 1281 fővel, ebből 25 szocialista brigád 702 fővel tett felajánlást. Pécsbánya: Szombatig öt szocialista brigád jelentette be csatlakozását a verseny­felhíváshoz. Villamos üzem: Az egész, üzem csatlakozott a verseny- felhíváshoz, 870 fővel, ebből 19 brigád 540 fővel. Anyagellátó üzem: Az egész üzem csatlakozott a felhíváshoz 519 fővel, ebből 19 brigád 213 fővel. Építési üzem: Szintén az egész üzem csatlakozott a fel­híváshoz 533 fővel. Ezen be­lül 19 brigád 184 fővel Fock Jenő vezetésével kormányküldöttség utazik Finnországba „Derűlátással tekintek a tárgyalások elé“ A Minisztertanács elnökének nyilatkozata finnországi útjáról A t»s»talemból Merre tart a lakásépítés? (3. old.) Felvétel vagy elbocsátás ? (3. old.) Ha már kaptunk, legyen is! (4. old.) Türelem a váró folyosókon (4. old.) 13 + 1 KRESZ-totó (10. old.) Fock Jenó, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke — mint már a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatala beje­lentette — a Finn Köztár­saság Kormányának meg­hívására hétfőn hivatalos látogatásra Finnországba ntazik. Elutazása előtt a Magyar Távirati Iroda munkatársának az alábbi nyilatkozatot adta: — Örülök, hogy a Finn Köztársaság kormányának meghívására látogatást tehe­tünk az ezer tó országában. Olyan barátokhoz indulunk rövidesen, akikkel nemcsak nyelvrokonság fűz bennünket össze, hanem a béke biztosí­tásának nemes eszméje és a számos kérdésben megnyilvá­nuló nézetazonosság is. — Megtiszteltetést jelent számomra, hogy kapcsolata­ink történetében az első kor­mányfői szintű magyar dele­gációt vezethetem Finnország­ba. Péter János külügymi­niszterünkkel és küldöttsé­günk valamennyi tagjával a tárgyalásokon, de a tárgyaló­termeken kívül is, az orszá­gaink közötti kétoldalú kap­csolatok további erősítésére törekszünk majd. Derűlátás­sal tekintünk e tárgyalások elé. A Magyar Népköztársa­ság és a Finn Köztársaság államközi kapcsolatai ugyanis határozottan jók, s megítélé­sem szerint lehetőség nyílik gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködésünk fejlesztésére. — Nem egészen másfél év­vel ezelőtt, 1969 szeptemberé­ben köszönthettük hazánkban Kekkonen köztársasági elnök urat. A látogatása idején folytatott tárgyalások nyomán gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapo­dást kötöttünk, valamint egyezményt írtunk alá a ví­zumkényszer eltörléséről. Bí­zom benne, hogy a most sor­ra kerülő tanácskozások is hasonlóan gyümölcsözők lesz­nek. — örvendetesen alakultak a magyar és finn társadalmi szervezetek kapcsolatai is. A Hazafias Népfront és a Finn Népi Demokratikus Unió de­legációi többször folytattak tapasztalatcserét, részt vettek egymás kongresszusain. — (Folytatás a 2. oldalon) Kiszabadult Bucher A szabadon bocsátott politikai foglyok sajtóértekezlete Rio de Janeiro; Szombaton magyar idő sze­rint 10.25 órakor Louis Boiteux svájci konzul telefo­non arról tájékoztatta a Reu­ter Iroda tudósítóját, hogy Bucher nagykövetet megtalál­ták és néhány percen belül visszatér családja körébe. A nagykövetet William Rock nagykövetségi első tit­kár vitte gépkocsin a rezi­denciára. Az ott várakozó újságíró csoport nem is tud­ta, hogy a diplomata érkezett vissza, mert a csukott sze­mélygépkocsi megállás nélkül hajtott át a kertkapun. A nagykövetséghez közelálló körök szerint Bucher fáradt, de egészséges. A chilei Santiagoban a Bucher szabadsága fejében szabadonbocsátott 70 brazil politikai fogoly engedélyt ka­pott a hatóságoktól, hogy ta­lálkozzék a sajtó képviselői­vel. A menekültek — 59 férfi és 11 nő — egy szociális ott­honban találkoztak a tudósí­tókkal. Egymás szavába vág­va mondták él, hogy milyen szörnyű kínzásoknak vetették alá őket a brazíliai börtö­nökben. A kínzások egyik fajtája a villanyozás volt. A foglyok lábán és karján lát­szottak a forradások. Nancy Mangabeira Unger 21 éves leánynak, aki egyébként amerikai—brazil kettős ál­lampolgár, levágták a hü­velykujját. Fokozatosan megoldódik a községek lYévizellátása Megyei hatáskörű vállalattá alakult a Komlói Víz- és Csatornaművek Vízmű épül Andorban és Bikaion Vezetékes víz a harkányi vikendtelepen 1971 január elsejével me­gyei hatáskörű vállalattá alakult ,a Komlói Víz- és Csatornaművek. Az egyre növekvő feladatok ellátásán túl, az a körülmény is szük­ségessé tette a változtatást, hogy a komlóiak mar eddig is 47 vízmüvet és 6 szenny­víztelepet üzemeltettek Bara­nya területén. Működésük többek között Mohácsra, Sik­lósra és Szigetvárra is kiter­jedt. A vállalat — továbbiakban Baranya megyei Vízmű — 18,5 milliós beruházás elvég­zésére kapott megbízást 1971-re. Bővítik a már meg­lévő vízműveket Komlón, Harkányban és Felsómind- szenten, míg Bikaion és ká­dárban új vízmű épül Foly­tatják az elmúlt évben meg­kezdett gerincvezeték és el­osztó hálózat építését Har­kányban. Vezetékes vizet kap a víkendtelep és a község még ellátatlan területei. Víz­vezetékkel látják el a Hindi Kenderfonót is. A későbbiek­ben ennek bővítésével a hir- diék vízellátása is megoldha­tó lesz. A vízműveket min­denütt mélyfúrású kutakból táplálják. Jelentős beruházás a Pécsi Hőerőműnél épülő zagyveze­ték, amely tízmillió forintba kerül és még ebben az évben megvalósul. Rövidesen megjavulnak a vállalat dolgozóinak munka- körülményei. Most épül Kom­lón az új telephely és szék­ház, ahol műhelyek, raktá­rak és szociális létesítmények is helyet kapnak. A nyólc- millió forintba kerülő szék­házon kívül Szigetváron is kialakítanak egy új telephe­lyet. Mivel a Baranya megyei Vízmű tevékenysége iránt igen nagy az érdeklődés és az elkövetkező öt évben több, mint 20 új vízmű építése vár rájuk, új gépek beszerzésével próbálják a kapacitást nö­velni, A közelmúltban érke­zett svéd gyártmányú BIBO szivattyúkon és univerzális munkagépeken kívül több árokásó gépet vásárolnak a Szovjetunióból. Mástél millió forintos beruházással Új óvoda nyílt a III. kerületben „ALAKUL” A BCM: A 76 méter magas hőkicseréld épület „téliesített” két felső szintjén a berendezések szerelését * Gép- és Felvonószerelő Vállalat dolgozói végzik Bejdek András felvétel« „Kapunk sípot, dobot, itt vagyunk mi boldogok” — csendült az óvodások éneke rövid műsorukban tegnap délelőtt, az Endresz György úti új óvoda avató ünnepsé­gén. A régen várt esemé­nyen ott voltak az MSZMP Városi Bizottsága, a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola; a különbö­ző patronáló intézmények és az óvodai intézményhálózat szakmai vezetőin kívül a, város és a kerület tanácsi és kulturális vezetői is. A kedves, hangulatos be­vezető után ismét óvodát avattunk a III. kerületben. Ennek a jelentőségét méltat­ta ünnepi beszédében Gáb­riel József, a Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztá­lyának vezetője. Hangsúlyoz­va, hogy az egy héttel ez­előtti Honvéd utcai 60 sze­mélyes bővítés után az End­resz György utcai járulékos óvodai beruházás megvaló­sulásával ismét több, mint 60 szülő gondját sikerült megoldani. — Hogy mennyire jő érzés itt látni a gyerekek önfeledt mosolyát, ezt csak az tudja, aki ismeri, milyen küzdel­mekbe került e járulékos be­ruházás átadása. Igaz, nem a tervezett időpontban. Az elmúlt év természeti csapása után azonban sok mindent meg kell értenünk, A nehéz­ségeket sikerült áthidalni. Főleg a III. kerületi tanács vb. vezetőinek ügyszeretete és a támogatást adó vállala­tok, intézmények révén. így ezév őszén már kevesebb óvodai gonddal számolha­tunk, mint korábban, hiszen 1971. január 1 óta csak eb­ben a kerületben 110 férő­hellyel gyarapodott az óvo­dai hálózat. Társadalmi for­rásokból további három óvo­da, (összesen 140 férőhely- lyel) felépülése várható még szeptemberig. Ezután Jávori István, a III. kerületi tanács vb-el- nöke szólt arról, hogy az óvodai létszámbővítés pár­tunk politikájából követke­zik. Ha az anyák problé­máin segíteni akarunk, nem elég polemizálnunk erről. — Ehhez annyit, hogy re­méljük, rövidesen ismét ta­lálkozunk az Építők úti pa­nelóvoda avatásán. És biza­kodunk, hogy a Harmincad úti óvoda felépítése is befe­jeződik még szeptember előtt... Az új Endresz György úti 50. személyes, korszerűen be­rendezett új óvodát Szilár. di Jánosné vezető óvónő vet­te át, köszönetét mondva a tanácsi vezetőknek és a tá­mogató szervek képviselői­nek: az 506. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetnek, a Pécsi Hőerőmű Vállalat Kun Béla brigádjának és a Ve« gyesipari Vállalatnak

Next

/
Thumbnails
Contents