Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. Január t#. Ifjúsági tábor n rrFr* V uyurutun í A Zselicségben fekvő Gyű- rűfűn, amely lakóinak elván­dorlása folytán a közelmúlt­ban teljesen kihalt, biztonsá­gi intézkedéseket tesznek. A Dél-dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat kikapcsolta a villanyt, nehogy egy esetle­ges vezetékszakadas tüzet, vagy, balesetet okozzon. A posta leszerelte és elszállí­totta a falu egyetlen telefon- készülékét. A volt gyűrűfűi lakosok betemetik a feles- . legessé vált kutakat, ame­lyek között 30—35 méter mélyek is akadnak és ve­szélyt jelentenek az odáté- vedo emberekre, állatokra. A rendőrség — a munkás­őrök segítségével — rendsze­resen ellenőrzi a néptelen fa lut, nehogy bűnözők, csavar­gók húzódjanak meg az el­hagyott épületekben. Az il­letékes ibafái tanács a kö­zeljövőben határozatot hoz a kihalt falu sorsáról, s akkor kérni fogja az Elnöki Taná­csot, hogy törölje Gyűrűfűt a községek nyilvántartásá­ból és külterületként csa­tolja Ibafához. A sajtó híradasa nyomán országszerte élénk érdeklő­dést váltott ki az elnéptele­nedett zselici falu sorsa: az elhagyott lakóházak és köz­épületek jövője. Többen jár­tak is Gyűrűfűn, és meg­szemlélték a települést. ' A különböző ajánlatok . közül a legmegalapozottabb a fővá­ros XI. kerületének érdekes javaslata. amely szerint egész éven át működő ifjú­sági tábort alakítanának ki a vadregényes környezetben levő Gyűrűfűn. A szakembe­rek a napokban a helyszínen vizsgálják meg ennek lehe­tőségét és tanulmánytervet készítenek a tábor megvaló­sítására. Még a tavasz fo­lyamán döntés születik, hogy az ország első kihalt faluja a XI. kerületé lesz-e? Moßt jött Kanadából Dr. Kékesi Ferenc, a Pécsi Ideg- klinika adjunktusa egy évig dolgozott a montreali Ideg- gyógyászati Intézet EEG-!a- boratóri urnában. — Egyéni kutatásaimban az időszakos tudatzavarral járó rosszullétek kórtani származása érdekelt elsősor­ban, valamint az ezt kísérő agyi elektromos tevékenység összefüggései. Nagy részüket az epilepsziás zavarok kepe­zik. Ugyanakkor számos más ok is — főként vérkeringés- dinamikai zavarok — hason­ló jellegű és klinikaiiag sok­szor nehezen elkülöníthető kórképekhez vezethetnek. A vegetatív működés megfelelő eszközökkel rögzíthető és ugyanakkor az agyi elektro­mos tevékenység is regiszt­rálható. Mindez módot ad ar­ra, hogy az időszakos agyi elektromos jelenségek és a vegetatív működés-jellemzők között az összefüggéseket vizsgáljuk. — Még nem egészen tisztá­zott az idegrendszer tudatza­varral járó időszakos funk­ciós változásainak és a vege­tatív működés-zavaroknak a kapcsolata. Két párhuzamos jelenségró) van szó? Avagy egyik váltja ki a másikat? És kóroktani szempontból esetenként melyiknek lehet vezető szerepe? — Montrealban különböző típusú epilepsziás működés- zavarokban vizsgáltam né­hány vegetatív paramétert, vagyis olyan jellemzőket re­gisztráltam, amelyeknek a változására gyakran klinikai megfigyeléseink során is gondolunk. Megállapítható, hogy a különböző típusú epi­lepsziás működészavar-for- mák a roham tevékenysége alatt vagy a megelőző idő­szakban különböző vegetatív megnyilvánulásokkal járnak. Dr. Kékesi Ferenc itthon tovább kutatja azoknak a ve­getatív változásoknak a jel­legét, amelyeket az epilep­sziásoknál már korábbi meg figyelései tárgyává tett. Madármenedékház Szigetváron, a Zrínyi-vár ősi falai között, valóságos madár-menedékház alakult ki ezekben a zord téli na­pokban. Cinkék, pintyek, ri­gók, zöldikék, harkályok szá­zai találnak itt menedéket és táplálékot. A vármúzeum idős őre, Nowotarski Miklós viseli gondjukat az éhes ma­dárkáknak. Kereken hatvan esztendeje foglalkozik már madárvédelemmel, s maga tervezi és sajátkezűleg ké­szíti a különféle odúkat, ete­tőket. A Zrínyi-vár hatal­mas parkjának fáira füg­gesztette fel ezeket a remek­be illő madárvédelmi beren­dezéseket. A legérdekesebb madáretető perselyszerűen működik: a fára akasztott tartályból szűk garaton át hullanak a magok a persely­be, ahonnan a hasznos ma­darak ki tudják csipegetni az élelmet, a veréb azonban nem. A madársereg számára a helybeli Zrínyi termelő- szövetkezet juttat különböző magvakat — Ha hasonló és szorosabb összefüggés található, akkor ezek a vizsgálatok lehetősé­get adnak arra, hogy még abban a fázisban felismerjék az elsődlegesen nem epilep­sziás természetű rosszulléte- ket, amikor még agyi elekt­romos jelek nem mutatnak epilepsziás jellegű működést. Így nagyon korai időszakban kísérelhetjük meg a folya mat befolyásolását és esetleg hátráltathatjuk a másodlagos epilepsziás működészavar ki­alakulásai. — Nagy örömömre szul- gált, hogy Montrealban 10 évvel nyugdijbavonulása után még találkoztam az intézetet alapitó nagy tudóssal, Wilder Penfielddel, aki most a „má­sodik karrier” évei alatt nyel­vészeti-szociológiai kérdések­kel foglalkozik. Utódai: Theo dore Rasmussen, az intézét igazgatója és munkatársai az idegsebészet és az ideggyó gyászát világszerte ismert, jeles művelői. Elsőként fog­lalkoztak rendszeresen az epilepsziás megbetegedések idegsebészeti kezelésével. Mi­vel nem minden epilepsziás megbetegedés alkalmas mű­téti kezelésre, döntő a mű­tétre alkalmas betegkiválo­gatás. Ez nagyon alapos diagnosztikai eljárásokat igé­nyel, melyek gerincét az EEG vizsgálati módszerek képezik. A montreali intézet óriási ta pasztalatokat halmozott föl, s az általánosan kidolgozott módszerek bevezetése a ha­zai klinikai diagnosztikai munkában feltétlenül haszon­nal jár. Megítélésem szerint így előbb oldódik fel az a fenntartás is, amely az epi­lepsziások idegsebészeti ke­zelését illetően az utóbbi év­tizedekben kialakult. ' — Növelhető-e tovább az epilepsziások gyógykezelésé­nek hatékonysága?-— Tapasztalatom szerint a montereali neurológiai intézetben kialakított diag­nosztikai módszerek és sebészeti technikai meg­oldások igazolják, hogy a megfelelő szempontok alap­ján történő kiválogatás és aj-, kalmazott sebészed megoldás növeli az epilepsziások gyógy­kezelésének hatékonyságát és ezért jogosult. Pécsett az el­múlt év során számos olyan eszközt kaptunk és érkeznek még klinikánkra a közeljö­vőben, amelyek megteremtik a legalaposabb elektrodiag- nosztikai munka tárgyi fel­tételeit is. Az elmondottak­ból következik, hogy a klini­kán a neurológiai és elektro- diagnosztikai gondos kiválo­gatás után, jó idegsebészeti kollaborációra is szükség van. Pécs számos külföldi kap­csolata új szállal gazdagodott. Közérdek, hogy ez a viazoht- látogatás során tovább erő­södjek és szelesebbé váljék. Hangsebességú, világunkban a szenvedő, a beteg ember ér­dekében nincs jelentősége a Montreal—Pécs távolság tíz- egynéhánvezer kilométeré­nek. Harsanyi Márta PÓDIUM LEANYVASáR. Ismét elő­adják a Pécsi Nemzeti Szín­házban Jacobi híres operett­jét. A próbák már megkez­dődtek Sík Ferenc rendező irányításává!. ESZÉKI DIRIGENS. Antun Pet.rusity, az Eszéki Népszín­ház karmestere dirigál ma, január 16-án, délelőtt 11 és fél 12 órakor Beethoven­hangversengt Vas Agnes he- gedúmüvésznó közreműködé­sével Mohácson. GATEV HELYETT EFTI- MOV. Kazmir Gatev bolgár művesz betegsége miatt nem jöhet Pécsre, hogy fellépjen a meghirdetett hangverse­nyen. Helyette honfitársa: Iván Eftimov zongoraművész játszik január 27-én este fél 8 órakor Pécsett, a Liszt­teremben, Beethoven-^. Scar­latti- és Liszt-műveket ad elő, A MA, JANVAR 16-AN, reg­gel utazik Bulgáriába Szabó Tünde művésznő, hogy a Pécsett is forgatott bolgár háborús film — amelyben ó is játszik — egyes jeleneteit négy napot át ott játssza el, f ;,A TETTYEI FIATALOK várjak a tettyei öre­geket” — címmel ma, január hó 16-án, este 19 órakor Meszléry Judit, Bo- doczky Katalin, Juhász Stefi, Strausz Ferenc énekel, han­gulatot ígérő műsoros est keretében a Gertner hárfa- zenekar kíséretében. • — Feldolgozzák Királyegy­háza történetét. A község művelődési otthonában mű­ködő honismereti szakkör tagjai a közelmúltban kezd­ték meg Királyegyháza tör­ténetének megírásához szük­séges adatok gyűjtését. A rendelkezésre álló iratokon túl, a levéltárban fellelhető dokumentumokat is felhasz­nálják a több éves .munka során A lepcsóházban találkoz­tam a rádió hírszerkesztőjé­vel, azt mondja, nagy a ..pangas" a bíróságon, nincs semmi újság, ha csuk az nem, hogy hideg van a fo­lyosón és a büfében jó kávét főznek. A hideg valóban el űzte a tárgyalások „törzskö­zönséget” — főként koro­sabb és ráérő hölgyeket — akik tavasztól őszig, néha teli piaci kosárral is beülnek, hogy nemely ingyen cirkuszt élvezzenek. A büfében Irmuska ráka­paszkodik a kávéfózőgép fo­gantyújára és meséli: — Aztán amikor ásni kezd­tek, hogy majd odaépítik a kovácsműhelyt, egy köcsög­ben arany meg ezüstpenz '’olt. Én is láttam ... — Mikor volt ez? — Régen, még gyermekko­romban. Azt mondják, a törökök elől dugták el az aranyat.’ -A faluból1 csak hét ház maFadt. Aztán az enyé­szeté lett minden. Most meg ugye milyen nagy érték a régi pénz . .. — Mennyi a dupla” — Kettőötven. Kifizetem, aztán az jut eszembe, hogy hat-hétszáz év múlva ennek az épület­nek sem lesz nyoma és ha akkor itt ásnak, netán talál­nak két forint ötven fillért, vajon mit kapnak érte? Le- j hét, háromezer ötszáz dupla- ! feketét. Mert a pénznek egy j idő után kezd értéke lenni i De hát ez is viszonylagos I dolog. Mert az I. emeleten a fal­ra kifüggesztettek egy köteg árverési jegyzéket, ahol ilye­nek vannak: „Kékszínű Tra­&nmo\ytalan ro»aí Honiéin küldött felhívásuk­ra a következőkben vagyok bátor beszámolni az elmúlt évj kultqrális működésünk­ről: Először a múlt eseményeit j kívánom ismertetni, mégpe­dig azért, hogy lássák, ho­gyan éltek valamikor a mi kis falunkban? A mi kiesi falunkról beszé­lek, ahol csak 45 házat lehet számlálni. Ez a kicsi nép már hatvan évvel ezelőtt megalkotta magának szóra­kozóhelyét, a kül túrotthont, a kicsi, galambdúcos épületei Itt összejöttünk és elbeszél­gettünk a múlt eseményeiről. Többek között magam is je­len voltam, mikor helybélí idősebb és fiatalabb gazdák a helyes növénytermesztés- [ ról vitatkoztak. Egy másik esetben a jó- szágtenyésztésról folyt a sző. Szó-szót követett, végül is vásárolták egy hídmérleget. Amikor kiszállták hozzánk a í kereskedő emberek kövér j jószágot vásárplni. minden el- i adó . gazda bátran kivágta, j hoey a kövér állat mennyi kiló. ' Egyszer meg, emlékszem, I vándorcirkusz is volt. Külö­nösen nagy sikert aratott a j kardnyelő. ­Lázas közmurelési munka a mi kis falunkban Kedves Kartársak! Még sok ilyen kulturális eseményt tudnék a múltból felsorolni, de a jelen sokkal fontosabb. Az idők kerekei itt is tovább forogtak és a kulturális mun­ka még nagyobb lendületet vett. Időt és fáradságot nem j kímélve ragadtunk meg min- ■ déri alkalmat és házról házra járva, minden becsületes em- | bérré! karöltve, illő szívvel álltunk újra a kultúra ki­bontott zászlaja alá. így'értünk idáig, amikor is a polgártársaim megsértették az idők szavát és visszapil- latva az elmúlt 1900-as évek­re, a tizenöt tagot számláló zsúpfödeles kicsi egyesületre, követték az elődöket. Azóta a kulturális élet hi­hetetlenül fellendült és a két alkalommal megrendezett báli megmozdulásokon kart- karba öltve vettek részt, öröm volt látni, hogy a fia­talság az öregséggel együtt milyen jól érezte magát haj­nalig. A helyileg kialakult kéttagú beat-zenekar muzsi­kája is hozzájárult ahhoz, hogy községünkben eltűnjön a falu és a város közötti különbség. Színdarabot is' rendeztünk volna, de sájrtos két szereplő lemondott, összevesztek és a szép számban összegyűlt kedves érdeklődők nem mél­tányolhatták a szép kulturá­lis teljesítményt. Pedig .na­gyon szép, haladó darabot akartunk előadni, a Sárga- pitykés közlegény-t Ugyancsak nem sikerült a dalárdát sem megalakítanunk, mert nem találtunk rá kar­nagyot. A tánccsoportot is szeret­tük volna létrehozni, de a pillanatnyi szubjektív nehéz­ségek ezt lehetetlenné tették. Azonban a jövőben arra tö­rekszünk, hogy leküzdjük az ellenség által elénk állított objektív akadályokat és eze­ket a hiányosságokat pótol­juk. Kedves Kartársak! Mind­ezeket saját erőnkből értük, anélkül, hogy támogatást kaptunk volna! Mindettől függetlenül, az elért eredmények bábéraín nem pihenve, mi, az elő­deink sarjadékaí, az igazi magyar falu és a vadvirágos mezó fiai, az együttérzés és. a szeretet jegyében folytat­juk építő munkánkat a tör­ténelmi Zrínyi földjén. Mert ez az örökölt ősi rög integet felénk, hogy alkossunk, épít­sünk! Alkossunk, építsünk tehát és csókkal boruljunk erre az ősi rögre, amely szült ben­nünket, amely ápol bennün­ket, s hantjaival egy körön­éi takar! ' Tisztelt Kartársáim! Most a magyar falu és a magyar rög dolgozói nevében ragad­tam meg a rozsdamart tolia­mat és írtam meg ezt a je­lentésemet. önzetlen mun­kánkkal ennyit tudtunk el­érni és ígérjük a dolgozó népnek, hogy továbbra is ön­zetlenül és tántoríthatatlanu! haladunk előre a megkezdett úton. Egyúttal jelentem, hogy az elmúlt év alatt semmi külö­nös esemény nem történt. Kérem, hogy az elmaradt tiszteletdíjat postafordultával küldjék ki Kartársí üdvözlettel: Ku- ezugh Balázs ügyvezető. Szőllősy Kálmán bánt 20 ezer forint..." A másikon szintén Trabant, de szürke színben és ez már ■10 ezer forint. Némely lis­tán csak egy vagy két tárgy szerepel, de érdekes módon, egyáltalán, nem emlékeztet­nek a régi világ árverési limlomjaira. Amikor roz­zant ágyat, lábatlan, billegő konyhaszekrényt, szakadt dunyhacihát, kopott láboso­kat, edényeket szórtak ki a nyomorúságos parasztudvar közepére, síró asszonyok, sápadt, fáradt parasztok és taknyos, szipogó gyerekek statisztálása közepette. Ez volt a dobra-veres. Minden­féle sematizmus nélkül még a kakastollas csendőrkalap is beleillett a képbe. Most viszont ilyesmi van: Traban­tot már mondtam, aztán 120 literes Lehel hűtőszekrény, gáztűzhely, gázmelegítő, boj­ler, ventillátor, tévé-készü­lék, motorkerékpár, fotós nagyítógép, fényképezőgép meg ilyesmi. Nos, ezekre a „holmikra” éppenséggel nem lehet ráfogni, hogy a nyo­morúság kellékei, amelyek majd kalapács alá kerül­nek... A lépcsőn népes társaság­gal találkozom, élükön egy ügyvédnővel, aki jótanácsok­kal próbálkozik: — Jobb lenne kifizetni a követelést és akkor tiszta az ügy, le lehet zárni, nem kell húzni a pert a végte­lenségig .. A „felek” '.’iszont némán, konokul rázzák a fejüket: ' nem!, — ellenkezőleg — majd ők megmutatják, ennek i a...'Hogy kinek, azt már j nem hallom, de azt hiszem ■ egy végetérhefetlen per sze- I replőí, akik ugyan igazságot várnak a bírói pulpitustól, de éppen ők, a pereskedők telítettek gyűlölettel, harag- j gal és azzal sem törődnek, j ha a követelt összeget lassan meghaladja a perköltség összege és fejük fölött akta­hegyek csapnak össze. Ki ér­ti ezt? Igazság és megértés? Szép példája ennek az egyik te­remben zajló tárgyalás. Bar­nábbnál is barnább kis eí- ganyfiú ül magányosan a vádlottak padján. A közön­ség, — egyetlen személy, a mama. Hátul ül a padban. A vádlottat nevezzük Or­sósnak, a sértettet Kalányos- nak. A sértett, meglett, erős férfi, felesége is akkurátus, nagyszájú teremtés. Azt mondja az asszony: — Láttam, amikor a gye­rek boxerrel ütötte meg az ! uramat — Boxerrel” — kérdi a bírónő. — Mintha az Lett volna. Biztos az Volt Az orvosszakértő mondja, nem lehetett boxer, mert nem zúzott, hanem horzsolt seb volt Kalányos arcán, te­hát bizonyára bottal ütött a gyerek, amit emez nem is tagad. Egyik tanú — a köz­ségből — aki traktoros, azt mondja, honnét lett volna boxer a gyereknek? Meg az­tán az Orsós fiú nagyon ille­delmes gyerek, soha panasz nem volt ellene, a kocsmá­ban. sem látta soha még, mint akkor az egy alkalom­mal, amikor összeszólalko­zott a sértettel. Szorgalmas fiú, ezek csak behúzni akar­ják a „csőbe”... A tárgya­lás részleteit nem figyelem tovább, az ítéletet sem tu­dom, csak azon tűnődöm, hogy a Tisztelt Bíróság mi­képpen próbálja az igazság kihámozása' mellett a gyere­ket is kiemelni némely ha­zudós felnőtt környezetéből. Megkérdik a hátul ülő ma­mától: „Vállalja a gyerek további, de szigorúbb neve­lését vagy intézetbe küld­jük?” A gyerek hátrafordul és esdeklő rajongással néz tu­lajdon anyjára. —- Vállalom — mondja a mama. Aztán a bírónő a fiú­hoz fordul: — Négy osztályt végeztél. Ez kevés. Ha dolgozol is, legalább a nyolc osztályt végezd el, mert lassan az sem lesz elég egy segédmun­kásnak ... Lehet hogy a cigányíiű tudatáig most jut el először egy őszintén aggódó jótánács jövőjére vonatkozóan. Kár, hogy ehhez egy kocsmai bot­ütésre volt szükség. Rab Ferenc Életmentő liaoelhakanL Petrovics Illés 50 éves ma­kói lakos emberölés kísérle­téért, rablásért, lopásért, csa­lásért, tiltott ajándékozásért és más ügyek miatt többször állt már a bíróság előtt. Legutóbbi garázda tettével ismét összeütközésbe került a törvénnyel. A múlt év vé­gén a makói Zöldfa vendég­lőből ittas állapotban távo­zott és taxin vitette magát otthonához. Az út végén azonban nem akarta kifizet­ni a viteldíjat. Amikor a jármű vezetője a személyi igazolványát kérte, előkapott egy 9 centiméter hosszú pen­géjű kést, és azzal nagy erővel hátbaszúrta a sértet­tet. A súlyosabb sérülést csak az akadályozta meg, hogy a gépkocsivezető,1 de­rékfájása miatt, a többrétű ruházata alatt még egy két­szeresen összehajtott flanell- takarót is viselt és így a ru­hanemű sokat felfogott a szúrás ereiéből. A kés így is a csigolyákig hatolt. Petrovics ügyét most tár­gyalta a Szegedi Megyei Bí­róság és egy évvel súlyosbí­totta a Makói Járásbíróság által korábban kimért bün­tetést. Azért döntöttek így, mert az ilyen és ehhez ha­sonló esetek nagymértékben veszélyeztetik a taxisofőrök biztonságos munkavégzését. A Szegedi Megyei Bíróság felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erő­szaknak és súlyos testi sér­tés kísérletének minősítette Petrovics tettét. Ezért a vád­lottat jogerősen 3 évi sza­badságvesztésre ítélte. Szikével az epilepszia ellen? Tudósítás a folyosóról

Next

/
Thumbnails
Contents