Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
im. Január 1«. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Gazdaságpolitikai értekezlet Sellyén A megyei, a járási és a nagyüzemi pártbizottságok gazdaságpolitikai osztályvezetői, illetve munkatársai részvételével tegnap egésznapos értekezletet tartottak Sellyén, az Agrokémiai Szövetkezetben. A tanácskozásra a Megyei Pártbizottság múlt évben életrehívott gazdaságpolitikai osztálya, illetve a siklósi járási pártbizottság szervezésében került sor. A tanácskozás résztvevőit Czégény József osztályvezető, majd dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára tájékoztatta időszerű kérdésekről. Az értekezlet második napirendi pontjaként a vendégek megismerkedtek az Agrokémiai Szövetkezet életével, munkájával és fejlesztési elképzeléseivel, majd megtekintették az ormánsági múzeumot. A Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya a jövőben rendszeressé kívánja tenni az ehhez hasonló, egy- egy üzem, vagy gazdaság területén megtartott tanácskozásokat Zárszámadás a mohácsi LJj Barázda Tsz-ben (Folytatás az 1. oldalról.) hozták a késedelmet, időben elvégezhették a betakarítást és az őszi mélyszántást. A szarvasmarha-ágazat árbevétele a tervezett 4,7 millió helyett 5,1 millió forint lett. A lucernaszárító üzem egymaga 668 ezer forint többlettel járult hozzá a kiesett árbevételek pótlásához. Emelte termelését a húsüzem is, azon kívül, hogy bevezették szombatonként a tagok friss hússal való ellátását, megkímélve őket a sorbán- állástól, a húsüzem a tervezetthez képest közel másfél- millió forint többlet árbevételt ért el. Néhány beszédes számadat. A termelőszövetkezet 1969. évi árbevétele 52 millió forint, tavaly 90 millió forint. A közös vagyon egy év alatt 18 millió forinttal nőtt. Az összes 1970-ben kifizetett részesedés 16,6 millió forint, 4 millióval több, mint 1969- ben! A vezetőség kiemelkedő munkájukért megdicsérte a tsz szocialista brigádjait, oklevelet és zászlót nyújtott át Bergováczné, Preizingemé és Schmidtmayemé brigádjának. Oklevelet és jutalmat nyújtott át a dr. Marek Májusban lesz a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa I Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Pénteken az ÉDOSZ székházban ülést tartott a Szakszervezetek Országos TanáElső napirendi pontként Nemesilaki Tivadar, a SZOT titkára tartott beszámolót a negyedik ötéves terv és az 1971. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. A SZOT titkára az élet- színvonal emelésének több jelentős kérdését elemezte. A többi között elmondotta, hogy az árszínvonal növekedése az elmúlt években az évi 1—2 százalékos határon belül maradt. Mégsem kerülheti eá a szakszervezetek figyelmét, hogy a munkások, a bélből és fizetésből élő családok az árak alakulásával foglalkoznak a legtöbbet E kérdés megítélésénél a ezakszerve- ateteknek kiindulópontja: a fogyasztói árak kívánatos rendszerének az életszínvonal növelését, a célszerűbb fogyasztási szerkezet kialakítását kell szolgálnia. A tényleges értékhez igazodó árakat — bármennyire la indokolt ez közgazdaságilag — nem lehet máról holnapra megteremteni. E munka rendkívül nagy körültekintést igényel és éppen ezért boeszá folyamat. A szakszervezetek messzemenően egyetértenek a párt Központi Bizottságának azzal az álláspontjával, hogy gazdasági visszaélések, hará- csolás, árdrágítás, csalás esetén gazdasági szankciókat alkalmazzanak, illetve büntetőeljárást indítsanak. Egyetértenek azzal is, hogy a fogyasztok védelmében a haszon mértékét, kulcsát állami normatívakkal hatékonyabban szabályozzák és az árképzést is hatóságilag rendszeresen ellenőrizzék. Az utóbbi időben jogosan sokszor esett szó arról, hogy a bérek jobban tükrözzék a felelősség, a szakképzettség és a munkakörülmények szerinti különbségeket. A kérdés leegyszerűsítése, ha valaki bér-differenciálás alatt csupán a vezetők és a beosztottak bérkülönbségét érti. Mindenesetre gondosabban kell megfogalmazni a bérek differenciálásának elvéit. Figyelembe kell venni a termelőerők jelenlegi és Jövőbeni fejlettségi szintjét, a munkaerő-viszonyokat és e téren is gondosan kell tanulmányózni a nemzetközi tapasztalatokat. A keresetek differenciálása politikai és erkölcsi szempontból azt is jelenti, hogy a jobb, a hatékonyabb munka a dolgozók, a munkások nagy tömege számára nagyobb anyagi elismerést biztosítson. A pártkongresszuson is felmerült, s a szakszervezetekben is gyakori téma a munka nélkül szerzett jövedelmek kérdése. E problémával az illetékes szervek foglalkoznak és intézkedések is várhatók. A munkakörülményekkel összefüggésben a SZOT titkár utalt arra, hogy igen jelentős mértékben — egy év alatt több mint 40 százalékkal — nőtt a túlórák száma. A feltétlenül szükséges túlórákat természetesen továbbra sem szabad akadályozni, nem engedhető azonban meg, hogy a gyenge vezetésből, a munka szervezetlenségéből keletkezett elmaradásokat bárhol is túlórákkal pótoltassák. A SZOT tat. eSnőfcüég beszámolóját egyhangúlag elfogadta. A második napirendi pontként Samoakői Gábor SZOT titkár előterjesztette az elnökség javaslatát a szakszervezetek XXII. kongresszusának napirendjére és előkészítésének módjára. A tanácsülés az előterjesztést elfogadva határozatot hozott arról, hogy a magyar szakszervezetek XXII. kongresz- szusát 1971. május 4. és 8-a között tartsák. József Mezőgazdasági Technikum igazgatójának és gyakorlatvezetőjének, az elnök köszönetét mondott a tanároknak és a diákoknak azért a segítségért, amit szaktudásukkal, tapasztalatukkal a szövetkezetnek nyújtottak. Az idei esztendő megalapozottan indul. Egy hold föld sem maradt szántatlan, elvetették az őszieket, kiszórták a műtrágyát, megvan a szükséges állatlétszám és a takarmány. Bizakodással nézhetnek tehát a jövőbe. Nagy taps fogadta a beszámolót, majd az ellenőrző bizottság elnökének beszámolója következett. Ezután Losonczi Pál emelkedett szólásra. Az Elnöki Tanács elnöke először is köszönetét mondott a meghívásért. Gratulált a szép eredményhez, amelyet a tavalyi, nagyon nehéz esztendőben értek el. Szorgalmas a tagság, jó a vezetés és ez a kettő itt találkozott — mondotta Losonczi Pál. — Az Űj Barázda Tsz esete példa arra, hogy a közösség ereje, ösz- szefogása úrrá tud lenni a nehézségeken. A tavalyi évT ben, bár sok nehézséggel kellett megküzdenie a mezőgazdaságnak, nemcsak az ár- és belvízzel, a rossz időjárással is, mégis, az eredmények megközelítik az 1968. évi jó eredményeket. Losonczi Pál Kádár János kongresszusi beszédére hivatkozva leszögezte: ilyen eredményeket csak a közös gazdaságok képesek felmutatni. Ami az ország iparát illeti, a problémák ellenére az ipar is túlteljesítette tavalyi tervét, kedvezően alakult a termékek összetétele, azt termelték, amire a fogyasztóknak szüksége volt. Nagy szó, a termelésnövekedés szinte kizárólag a termelékenység fokozódásából származott. Az Elnöki Tanács elnöke ezután növekvő külpolitikai tekintélyünkkel foglalkozott A Magyar Népköztársaság eredményeire felfigyel a világ, elismerik a magyar nép munkáját a széles világban. Érintette a negyedik 5 éves térv célkitűzéseit, amelyek reálisak, teljesíthetők, sőt, remélhetőleg túl is teljesítjük azokat. Befejezésül örömét és elismerését fejezte ki, s további sikereket kívánt a mohácsiaknak. Losonczi Pál felszólalását követően Ognyenovics Milán szólt magyarul és horvátul a közgyűléshez. Megvalósult Mohácson A magyarok, a délszlávok és a németek barátsága és ezt a hagyományt ápolni kell — mondotta többek között. A zárszámadási beszámolót a közgyűlés egyhangúlag megszavazta. Ugyancsak egyhangú szavazattal hagyta jóvá az állandó nőbizottság megalakítását. A közgyűlést ezután berekesztették. Kultúrműsor következett, a kul- túrház és a technikum tánc- csoportja szórakoztatta az egybegyűlteket. A közgyűlés után azonnal megkezdődött a kiegészítő részesedés — az évi alapkereset 12 százalékának — kiűzetése. A tagság egyik felét ma este a Béke Szálló összes termeiben vacsorán látja vendégül a termelőszövetkezet. A tagság másik felének megvendége- lésére január 23-án kerül sor. A zárszámadó közgyűlés után rövid interjút kértünk Losonczi Páltól. — Mint hajdani szomszédnak, a barcsi termelőszövetkezet volt elnökének, mi a véleménye a baranyai parasztok munkájáról? — Én most már úgy vagyok, hogy épp úgy örülök a baranyai, mint a somogyi eredményeknek — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. — A baranyai eredmények értékét csak emeli, hogy ipari megye, amelynek megvan az a hátrányos hatása a mező- gazdaságra, hogy elszívja a munkaerőt. A másik dolog: Baranya soknemzetiségű megye. A több nemzetiség megtalálta egymást a termelő- szövetkezetben, egy célért küzd és olyan közösséget képez, amilyenről 20—25 évvel ezelőtt álmodni sem mertünk. Itt Mohácson külön elismerést érdemel, hogy a szövetkezet jól együttműködik az itteni mezőgazdasági technikummal. Az eredményekben a parasztok szorgalma mellett ez is benne van. A jövőben ez a kapcsolat jó alapot nyújt arra, hogy a rendelkezésre álló technikát, a biológiai forradalom, a kémia eredményeit sokkal jobb hatásfokkal érvényesítsék a termelőszövetkezetben — mondotta Losonczi Pál. Miklósvári Zoltán [Sápirenden a IV. ötéves terv Több mint ötmilliárdos beruházási program Pécsett A Városi Pártbizottság ülése ötmilliárd forint... Kimondva is óriási összeg, bár a tényleges nagyságát csak akkor lehet igazán érzékelni, amikor felmérjük, hogy mennyi mindent lehet abból építeni. Ezt végezte el a Pécsi városi Pártbizottság, mely két igen közérdekű témát tárgyalt tegnapi ülésén. „A negyedik ötéves terv gazdaság- politikai célkitűzései és fő mutatói Pécs városban” illetve a „Pécs város 1971— 1975. évi fejlesztési terve és az 1971. évi fejlesztési előirányzatok” című napirendi pontokat. Az elsőhöz Wieder Béla, a Városi Pártbizottság titkára, a másodikhoz pedig Hpryáth Lajos, a Városi Tanács elnöke fűzött szóbeli kiegészítést Az elmúlt hónapokban szinte mindenről szó esett lapunkban, amelyet ez a két előterjesztés tartalmaz. Ilyen például a műszergyár építése, az úi nyomda, új kenyérgyár, új postaközpont, s gyakorlatilag 'valamennyi pécsi gyár bővítése é« korszerűsítése: a SVW> lakás . Siklósi Úti felul- járó, sportcsarnok, ifjúsági ház, ktfttürkombinát felépítése, a. tv-torony—átadása —, hogy csak néhányról tegyünk említést. Hangsúlyozzuk: ezek többsége valóban ismert a város közvéleménye előtt. Így együtt látva azonban hosszú felsorolásokat, a konkrét, gyárakra, lakótelepeikre, üzletházakra, iskolákra vonatkozó programokat olyan átfogó keresztmetszetet kapunk Pécs IV. ötéves tervéről, amelyet — nem túlzás Így mondani — élmény olvasni. Ez az első eset, amikor teljes szélességében és mélységében láthatjuk, mi Megkezdődött a Sopiana űj csarnokának birtokbavétele — Több levegőnk lesz — jegyezte meg találóan Varga József üzemgazdasági előadó a költözködés egyik irányítója. S aztán sok mindent elmondott a tegnapi napról, amelyen az első gép — egy lemezolló — megkezdte az üzemelést. De lássuk az előzményeket! A Pécsi Sopiana Géppúr új üzemcsarnokának építése 1969 harmadik negyedévében kezdődött. A műhelyek zsúfoltságának a megszüntetése és a gyártásfejlesztés volt a munkák fő „doppingolója”. A tervek egy kétszintes csarnokról beszéltek. A földszinten a daraboló üzem, a hegesztőműhely, a festők és a központi élezési műhely kapott helyet, míg az emeléten a rész-szerelde mellé a termelési osztály irodái kerültek. Az építő — a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat — munkáját határidő előtt két héttel befejezte. Így már december közepén elkészült a három és fél millió forintba kerülő új üzemcsarnok. Még egy-két simítás, és a közelmúltban megindult a Nagy Jenő utcai telep gépeinek átköltöztetése, a csarnok birtokbavétele. A költözködés általában a hétvégekre tevődik, ugyanis a lehető legkisebb munkakieséssel végzik. A gépalapok szombatra elkészülnek, vasárnap pihenhet a gép, s hétfőre már megköt a beton — indulhat a termelés. Persze, a gépek sem léphetnek be akárhogyan leenmindennel gazdagodik ez a város öt év alatt. A Városi Pártbizottság ülésének előadói és felszólalói — érthetően — részletesen kitértek a gondokra illetve arra, hogyan kell majd ezt a programot megvalósítani. Bármilyen ígéretes dolgokról van ugyanis szó, ez egyelőre csak terv, mely akkor válik konkrét anyagi valósággá, ha keményen megdolgozunk érte. Ebben lehet összefoglalni a szóbeli kiegészítések és a vita lényegét, melynek során Czakó János, a párt-végrehajtó bizottság tagja, dr. Rugási Endre, Horváth József és Sándor Gyula, a pártbizottság tagja szólt hozzá. A terv egyik legfigyelmeztetőbb számadata az. hogy bár az építőipar további 2 .milliárd forinttal növeli a kapacitását, tehát a tervidőszakban már 8 milliárdos nagyságrendű tervfeladatot tud megoldani, még mindig elmarad az igényektől, amely 10 milliárd Ft. Tehát még a IV. ötéves tervben is feszültség lesz a kívánalmak és lehetőségek között, s ezt — ha nem is valami nagy örömmel — de nem árt már most tudomásul venni. Egy másik alapvető jelenség, amit Horváth Lajos emelt ki: Pécs kiegyensúlyozottabban akar fejlődni a negyedik ötéves tervben, mint a harmadikban. Ezért tartalmaz az új terv annyi kapcsolódó illetve járulékos beruházást is, köztük egy seregnyi ABC-áru- házat illetve kereskedelmi létesítményt, amelyekről épp a mai lapunkban szólunk, egy másik cikkünkben. Szó esett természetesen arról is. hogy a vállalati fejlesztéseket a termelő, a nemzeti jövedelmet gyarapító, tehát az életszínvonal emelését lehetővé tevő beruházásokra kell koncentrálni, nem pedig arra, hogy X vállalat vezetői milyen szolgálati kocsival rendelkeznek. Wieder Béla azt is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem támogathatjuk az indokolatlan áremeléseket, a vállalatok csak valós költségeket számítsanak be a termékeikbe. A közvélemény minden bizonnyal megnyugvással olvassa, hogy ezek is kellő hangsúlyt kaptak a tegnapi vitán, mint ahogy azt Is, hogy javítani kell a bérgazdálkodáson. Aki többet dolgozik, az I többet érdemel — ez az utóbbi megállaoítás lényege. A leírtak csak halvány képet nyújtanak arról az óriási tényanyagról, amely tegnap szerepelt a Városi Pártbizottság ülésén. A részletek, a konkrét vál'alatokra. hivatalokra szóló feladatok már ismeretesek, így semmi akadálya sincs annak, hogy megvalósítsuk a tervet. „Csupán” dolgozni kell. olyan céltudatosan és eltökélten, ahogy a terv megkívánja. FILM Emberöléssel vádolva A Kortársak című gazdasági és társadalmi-politikai problémákat feltáró, sőt egyéni hangon elemző kitűnő szovjet film óta fokozott érdeklődéssel keresem a hasonló témájú alkotásokat Gyakran találni ilyet a filmek s a drámai vagy más irodalmi művek között. Egyik másik valóban élményerejú, kimagasló művészi értékű. Hogy nem mind ilyen? Az alkotó folyamatok természetes velejárója ez. Egy biztos. A figyelem mind gyakrabban irányul a mai élet valóságos problémáira. Közöttük az ellentmondásokra, a fejlődés ellenében ható jelenségekre, tényezőkre. Régebben ez tabu volt, esetleg óvatos utalások Jelezték létüket Érdeklődésem ez táplálta most is egy periférikus jelenséggel foglalkozó de társadalmi rugóit, hátterét, ösz- szefüggéseit is ígérő szovjet film iránt. Ebben a bíróság egy galeri nem szándékos, de különös kegyetlenséggel végrehajtott gyilkossági ügyét tárgyalja. Négy fiatal ittas állapotban halálra ütlegel egy hasonló korú fiatalembert. Kinek a kezében volt az üveg, melyiküké a halálos csapás? — lehetne az alapkérdés. Hogyan jutottak idáig, mennyiben hibásak ők, mennyiben a környezetük, a társadalom? — lehetne ez is. Milyen egyéni, emberi dráma rejlik négy irányban egy- egy csomóponton, szituációban; mi lesz végül is az ítélet? Ezek Is valóságos kérdések, pontosabban felvillantott kérdések a filmben. A rendező mind a tárgyalás helyszínén, mind a visszaper- getés eszközével „rákérdez”, mindegyikre, bele-belekap ezekbe az égető izgalmas miért?-ekbe, de a felszínen marad, nem nyúl a 'kérdések mélyébe. Nem is nyúlhat, ipi- után a sok részkérdés között elvész a ki nem választott fő kérdés. Helyesebben ezt az alapvető kérdést, az esetből leszűrhető (egységes mondanivaló híján) társadalmi tanulságokat nem a film egységes művészi eszközeivel, hanem bizonyos pontokon „definiálva", újra és újra visszatérő summázatként próbálja megválaszolni. Többnyire eléggé szerencsétlenül a bírósági pulpitusról vagy a tanúk részére fönntartott „szószékről” hangzanak el ezek a gondolatok. Közhelyekké válnak, tankönyvízú „vastagbetűs” szabályokká laposodnak így fontos erkölcsi igazságok, etikai törvények, amelyeket a film egészétől, elsikkasztott izgalmas, feszült drámai légkörétől várnánk. (Egyetlen igazán őszinte és mély emberi percére emlékszem: az áldozat apjának vallomására.) Az igazságszolgáltatás hazai mechanizmusában sem vagyok jártas, a szovjet bírósági eljárások menetét végképp nem ismerhetem. De kizártnak tartom, hogy tanú- kihallgatásoknál kérdések nélkül bárki pro vagy kontra véleményezzen, kritizáljon, a várható ítéletről csevegjen — tények közlése helyett és bírói rendreutasítás nélkül. Itt pedig ilyesmi folyt, és a film hitelének ez se használt. Az erőszak, a huligán-kérdés nem ritka témája a filmeknek, az irodalomnak. Konkrétan azzal is, hogy mások szemeláttára agyonvernek egy embert, ugyancsak találkoztunk már. Legutóbb a magyar tv nagy port kavart rövidfilmjében, korábban a lengyel Choinsky drámájában (Éjszakai történet) és novellákban, regényekben is nem kevésbé. De ebben az esetben a film alkotói adósok maradtak a film művészi ereiével, moodanivaló- tának mélvebb. társadalmi érvérívű mpvf'v-'almszé-ával. Az elő^w»nvek ismeretében azonban önmavábao a t°ma felvetése is örvendetes, feéret arra: láthatunk maid iób- bat is a szoviet fiimwártás hasonló alkotásai között. (w. e.) dő otthonukba. Teljes karbantartáson, tisztításon és újrafestésen esnek át. Tegnap — lévén péntek és hétvége — egy ma átkerülő présgépet gördítettek az ajtó elé gázolaj-fürdetésre. A daraboló műhely rövidesen teljes kapacitással termelhet, de így van ez az emeleti rész-szereidével Is. Néhány műhely birtokbavételére — így a festőkére is — azonban még várni kell. Amiatt, hogy a termo- ventillátorok még nem érkeztek meg, s a gyártó cég szállításukat csak a harmadik negyedévre igazolta vissza. Éppen ezért ezeket a műhelyeket csak a hideg elmúltával lehet telepíteni. Még egy gond: a teherfelvonó még nincs sehol, pedig decemberre ígérték.
