Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970. december 2, A KAMBODZSAI HAZAFIAK KATONAI SIKEREI. A kam­bodzsai népi erők az elmúlt napokban újabb sikereket értek el, az északi fronton több kormányalakulatot bekerítettek és gyors ütemben haladnak a főváros, Phnom Penh felé. A gyűrűbe került 40 ezer katonát a partizánok heves tárna dásokkal kisebb csoportokra szétszórták. Képünkön a népi erők Kampóiig Cham felé haladó utat támadják. ♦ DACCA: Hétfőn két AN—12 típusú szállítógép érkezett a Szovjetunióból Daccá ba, fedélzetén 22 tonna élelmiszerrel és ruhanemű­vel. Az NDK repülőgépei vi­tamintablettákat és kolera­elleni oltóanyagot hoztak a kelet-pakisztáni szökőár ál­dozatai számára. 4 CORDOBA: Az argentínai, magát „Forradalmi néphadsereg­nek” nevező szervezet tagjai hét­főn — egy hónapon belül immár másodízben — „eltérítettek” egy tejeskocsit és tartalmát szétosz­tották egy cordobai nyomorne­gyed lakói között. ♦ SANTIAGO: Salvador Allende chilei köztársasági elnök ezen a héten törvény- javaslatot szándékozik ter­jeszteni az ország parlament­je elé. Az új törvény elő­irányozná a főként amerikai tulajdonban lévő chilei réz­bányák államosítását. Tájé­kozott források szerint az ál­lamosítási törvény biztosíta- .ná az amerikai részvényesek kartálanítását. A tervről más részletek nem váltak isme- kétessé. 4 LOS ANGELES: Huszon­négy órás vihar dühöngött Pél- Kaliforniában. Tizennégyen meg­haltak, öt személy eltűnt. Portugál agresszió Üj tények a Guinea elleni támadásról Űj tények kerültek napvi­lágra a Guinea ellen elkö­vetett portugál agresszióról. A guineai kormánynak hiva­talos portugál dokumentu­mok jutottak a kezére, s ezekből az alábbiak derültek . ki: — Annak a zsoldos, illetve portugál katona-csoportnak, amely a november 28-ára virradó éjjel átlépte a Gui­neai Köztársaság szárazföldi határát, az volt a feladata, hogy támadást indítson Lábé és kindia városok ellen. — Egy másik megerősített csoport viszont azt a felada­tot kapta, hogy kezdjen harci tevékenységet, s végül Co­nakry térségében egyesüljön az első csoporttal a főváros elfoglalására Lopez, a portugál reguláris hadsereg fogságba esett had­nagya megerősítette azokat az értesüléseket, amelyek szerint a november 22-én és 23-án partraszállt deszant- egységek akciójának előké­szítésében és az ezt követő agressziós cselekményben részt vett Antonio Spinola tábornok, Portugál-Guinea főkormányzója is. A guineai vizsgálóbizottság és az ENSZ különbizottsága kihallgatott olyan portugál katonákat, akiket a partra­szállás időpontjában, kilétük álcázása végett még fekete festék borított. Kiderült, hogy az intervenciósoknak el kellett volna foglalniuk Co­nakry stratégiai fontosságú pontjait, s meg kellett volna gyilkolniuk Guinea vezetőit Káüai Gyula fogadta a VDK pártkiiídöttségét Kállai. Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke kedden a Parlamentben fo­gadta a Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttségét, amely — Hoang Van Hoan-nak, a párt Politikai Bizottsága tag­jának vezetésével — részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszu­sán. ♦ ♦ KENNED Y-FOK: Nem sokkal fellövése után dara­bokra hullott és visszazuhant az Egyesült Államok mind­máig legköltségesebb tudo­mányos célokat szolgáló mű­holdja, az OAO—3. A mű­hold, amely 100 millió dol­lárba került, óriási teleszkó­pot vitt magával: egy Atlas— Centaur hordozórakétának kellett volna pályájára jut­tatnia. egy védőpajzs azonban nem vált le, Így a szerkezet túl nehéznek bizonyult, visz- szazuhant, darabokra hullott és valahol Közép-Afrika és az Indiai óceán között szó­ródott szét­4 ROMA: Az olasz képviselő­ház 359 szavazattal 246 ellené­ben jóváhagyta a gazdasági élet fellendítésére hivatott, „konjunk­túraellenes” rendszabályokról szóló törvényjavaslatot, amelyet most a szenátushoz továbbítanak megvitatás végett. A szenátusnak j december 26-ig kell állást fog- { lalnia a javaslat ügyében. 4 BÉCS: Bécsben hétfőn befejeződött az osztrák szö­vetségi ifjúsági kör kong­resszusa, amely síkra szállt az osztrák ifjúság kapcsola­tainak kiszélesítéséért és el-, mélyítéséért a szocialista or­szágok ifjúsági szervezeteivel, ezen belül a szovjet ifjúság­gal. Az osztrák szövetségi if­júsági kör jelenleg 18 ifjú­sági szervezetet egyesít, kö­rülbelül 500 ezer taggal. Megkezdődött a NATO téli tanácskozás-sorozata Kedden délután Brüsszel­ben megkezdődött a NATO szokásos téli tanácskozás-so­rozata. A minisztertanács nyitányaként délután tíz nyu­gat-európai ország hadügy­miniszterei ültek össze. A keddi tanácskozás célja, hogy közös álláspontot pró­báljanak meg kialakítani a 300 000 főnyi Európában ál­lomásozó amerikai csapat­Megszavazták a válási törvényt Olaszországban n Kedden hajnalig elhúzódó vita után az olasz képviselő­ház 319 szavazattal 286 elle­nében megszavazta a válási törvényjavaslatot. A képviselők, akik elé a szenátus jóváhagyása után került a javaslat, először cik­kelyenként vitatták meg, majd a hajnali órákban kö­vetkezett a szavazás az egész törvényjavaslatról. Az elfo­gadott javaslat Saragat köz- társasági elnök jóváhagyása után lép törvényerőre. A szavazás alatt a parla­ment előtt többszázan gyűl­tek össze és nagy üdvrival­gás üdvözölte a végered­ményt. Az új törvény bizonyos feltételek mellett — például az egyik házastárs legalább 15 évi börtönbüntetése, orvo­silag kimutatott beszámítha- tatlansága, vagy öt évi kü­lönélés stb. esetén lehetővé teszi a házasság bírósági úton való felbontását. kontingens fenntartási költ- j ségei bizonyos részének át- i vállalásáról. | Laird Brüsszelbe indulása j előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államok 1972. július 1-ig feltétlenül változatlanul hagyja az amerikai katonák létszámát. Ezzel a szenátus létszámcsökkentést követelő megnyilvánulásai miatt ag­gódó európai partnerek újabb egyéves haladékot kaptak, mivel az Egyesült Államok eddig 1971. július 1-ben je­lölte meg a határidőt. Az egyéves haladék időzítése nyilván azt a célt szolgálja, hogy a fokozottabb tehervál­lalástól húzódozó európai kor­mányokat, főleg Angliát rá­bírja az „adakozásra”. Brezsnyey Berlinbe érkezett Kedden Berlinbe érkezett Leonyid Brezsnvev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Varsói Szerződés­hez tartozó államok testvér­pártjai és kormányai veze­tőinek találkozóján résztvevő szovjet küldöttség vezetője. A repülőtéren Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Államtanácsának elnöke, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, valamint más párt- és állami vezetők fogadták Brezsnyevet. A repülőtéri fogadáson je­len voltaic a találkozón részt vevő szovjet küldöttség tag­jai: Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­Mcg a télen megkezdődnek Bonn és Prága tárgyalásai Brandt az európai biztonsági konferenciáról Willy Brandt kancellár szerdán a Bonnban akkredi­tált külföldi tudósítók ebéd­jén kijelentette, hogy az európai biztonsági konferen­cia problémájával kapcsolat­ban nem kíván „feltételek­ről” beszélni, A fontos az, hogy ez a konferencia sike­res legyen. Mi a siker elő­feltétele? Ennek a konferen­ciának ugyanis többnek kell lennie a különböző álláspon­tok kifejtésére szolgáló fó­rumnál, ilyen értelemben kell nézni a „berlini kérdést” (értsd: Nyugat-Berlin kérdé­sét) is — mondotta Brandt. — Ha a négy nagyhatalom­Nem fogadjuk el a tűzszünet meghosszabbítását Auvar Szadat beszéde — Nem fogadhatjuk el az ideiglenes tűzszünet újabb meghosszabítását, amíg nincs időrendi program a meg­szállt területek kiürítésére — jelentette ki hétfőn An­var Szadat, az EAK elnöke, aki Favzi hadügyminiszter társaságában 14 órát töltött az egyiptomi—izraeli fronton. Szadat egy légvédelmi és egy páncélos egységet látogatott meg, s beszédet mondott a katonák előtt. Az egyiptomi elnök hangsúlyozta, hogy az országra nagy politikai nyo­más nehezedik, de az EAK ellenáll a pszichológiai há­borúnak és visszautasítja a tűzszünet meghosszabbításá­ra irányuló izraeli mesterke­déseket. Az EAK nem von vissza egyetlen rakétát sem a frontról, s egy talpalatnyi földről sem mond le, semmi­lyen körülményele között, semmilyen ígéret hatására. — Három és fél év alatt megtanultuk, hogyan kell szembeszállni az ellenséggel és azzal, aki mögötte áll — mondotta az egyiptomi el­nök. — Az Egyesült Államok támogatja az ellenséget, fegy­verrel és hitelekkel látja el, s ez arra késztet bennünket, hogy az időt kihasználva, él­jünk a barátaink által fel­ajánlott segítséggel, tapaszta­latokkal. Megemlítve, hogy Szíria csatlakozott Egyiptom, Líbia és Szudán államszövetségé­hez, hangsúlyozta: Szíria alapvető tényező a keleti fronton. Szadat kitüntette azt a légvédelmi egységet, amely a legtöbb ellenséges repülőgé­pet semmisítette meg. nak nem sikerülne kielégítő rendezést találna, akkor minden jel szerint nem sike­rülhetne egy biztonsági érte­kezlet. A nyugat-berlini ren­dezés viszont elősegíthetné a konferencia sikerét — fejte­gette a kancellár. Arra a kérdésre válaszol­va, hogy mit nyert az NSZK a Kelettel kötött politikai szerződéseken, Brandt azt vá­laszolta: a Szocialista orszá­gokkal való viszont normali­zálás után az NSZK képessé­ge és lehetősége megnövek­szik abban a vonatkozásban, egyenlő legyen a többi állam­mal, ez lesz a szerződések fő eredménye. Brandt hangoztatta, hogy elégedett azzal a haladással, amely a szovjet—nyugatné­met szerződés aláírása óta megfigyelhető. Kifejtette álláspontját az NDK-val folytatandó tárgya­lások egyik . kérdéséről is. Hangoztatta: a bonni kor­mány különbséget tesz a két ország közötti általános köz­lekedés — beleértve a tran­zit-forgalmat is — és a Nyu- gat-Berlinbe irányuló közle­kedés között. Ez utóbbiról — szerinte — a nagyhatal­maknak kell megállapodniok, a két német kormány csak kiegészítő egyezményt köt­het. , Az általános közlekedés azonban a két német állam ügye. Brandt végül megismételte, arra számít, hogy még az idei tél folyamán megkez­dődnek Bonn és Prága tár­gyalásai. 4 WASHINGTON: A* Egyesült Államok lakosságának száma a népszámlálás most közzétett ada­tai szerint 204 765 770. A legna­gyobb lélekszámú — közel húsz­milliós — állam Kalifornia, amely New York államtól hódította el az elsőséget és a jövőben öt újabb képviselőt küldhet az ame­rikai képviselőházba. Roham Guinea ellen Ha majd a nemzetközi vizs­gálat dokumentumszerűen is bi­zonyítja, amit Afrika egy sor vezető politikusa állít — az amerikaiak egész „afrikai vo­nalvezetését’* komoly veszély fe­nyegeti. A „fekete földrész” több tekintélyes politikai veze­tője ugyanis annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy a november 22-én Guinea ellen indított fegyveres agresszió hát­terében az amerikai titkosszol­gálat állott. Washington számára rendkívül kényelmetlen, hogy éppen Conakryban, az ország fővárosában tartózkodott az ENSZ fejlesztési programjának helyi igazgatója, az amerikai Paul Hoffmán. Az amerikai po­litikus (aki egyébként az elmúlt években nagy és nem mindig dicsőséges szerepet játszott a különböző amerikai pénzügyi „segélyek” politikai irányításá­ban) elkövette azt a könnyel­műséget, hogy U Thanthoz In­tézett táviratában leírta az in- vázói pillanatát. Hoffman, aki nyilván nem sejtette az agresz- szió mögött meghúzódó ameri­kai kapcsolatokat: közölte, „Az inváziós csapatoknak vadászgép­fedezetük volt, amikor partra- szálltak Conakryban”. Ez eleve elsöpörte az impe­rialista propaganda által terjesz­tett első változatot. Ez á válto­zat igyekezett „belső guineai ügynök” feltüntetni az agresz- sziót. A Guineával szomszédos Portugál Guinea területén, (ahol egyébként portugálellenes fel­szabadító harc is folyik) a gyar­matosítók külön táborokban ké­pezték ki a guineai haladó rend­szer ellenfeleit, akik az elmúlt évek során szöktek át a hatá­ron. Ilymódon az első propa­gandaváltozat úgy szólt, hogy ezek a guineai ellenforradalmi osztagok intéztek volna támadást saját megtagadott hazájuk ellen. Paul Hoffman távirata nyu­gati oldalról is támadhatatlan bizonyítéka volt annak, hogy ez hazugság: ha ézek az osztagok részt is vettek az agresszióban — a légifedezet már a portugál gyarmatosítók közvetlen jelenlé­téről tanúskodott: Valószínűleg a portugál kor­mány — és az amerikai titkos- szolgálat — felelősségének csök­kentését, s az egész akció ba- gatellizálását célozták azok a hí­rek is, amelyek 24 órával ké­sőbb arról számoltak be, hogy a támadó csoportot felszámol­ták. Néhány nap leforgása alatt kiderült, hogy valójában egy Guinea ellen intézett általános agresszióról van szó. Ezt bizo­nyította, hogy november 23-a és 27-e között újabb öt inváziós kísérlet történt. Az afrikai egy­ségszervezet főtitkára, Diallo Telli közölte: „Valamennyi af­rikai ország bocsásson vadász­gépeket és bombázókat a gui­neai kormány rendelkezésére ama portugál tengeralattjárók és hadihajók ellen, amelyek még mindig guineai vizeken cirkál­nak !” Ilymódon tényként lehet le­szögezni, hogy Guineát portugál fegyveres agresszió érte. Portu­gália, mint á NATO tagállama pedig aligha indított volna ilyen rohamot Washingtonnal való „egyeztetés” nélkül — különö­sen nem néhány nappal a NATO nagy évi konferenciája előtt! Portugália számára a guineai állam progresszív bel- és kül­politikája erőteljes zavaró té- Touré vezetésével Guinea volt a nyező volt. Annak idején Sékou francia közösség egyetlen or­szága, amely egyhangú népsza­vazáson nennet mondott De Gaulle tábornoknak. Ez tíz év­vel ezelőtt történt, s a „nem** hosszú ideig feszültté tette Gui­nea kapcsolatait Párizzsal, vala­mint a francia orientációhoz ra­gaszkodó Szenegállal és Elefánt­csontparttal is. Párizzsal és Sze­negállal néhány év óta a kap­csolatok jelentősen javultak. Ele- fántcsoptparttal azonban feszült maradt a viszony. Az ottani ha­tóságok még 1968-ban is kísér­letet tettek a Conakryban élő Nkrumah volt ghanai elnök el­rablására, s ugyanabban az év­ben egy ideig fogságban tartot­ták az Afrikai Egységszervezet tanácskozására utazó guineai külügyminisztert és kíséretét. A portugál—guineai feszültség sem újkeletű — de az utóbbi években gyorsan fokozódott. Elsősorban azért, mert a por­tugál guineai felszabadítási moz­galom gyarmatosítás elleni küz­delmében jelentős segítséget ka­pott Guineától. (A szabadság- harcosok számára Guineában ki­képzőtáborokat is létesítettek.) Ilyen előzmények után a mos­tani portugál agresszió szerve­zői nyilván számítottak Elefánt­csontpart támogatására. S ami ezzel egyet jelentett volna: fe­kete Afrika országainak megosz­tására. Alighanem ez lehetett az a politikai érv, ami a feltétele­zett „egyeztetés” során vonzóvá tehette a támadás tervét Wa­shingtonban. tanács elnöke, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB tit­kára, Andrej Gromiko. az SZKP KB tagja, külügymi­niszter, Pjotr Abraszimov, az SZKP KB tagja, NDK-beli szovjet nagykövet, a berlini szovjet nagykövetség diplo­máciai munkatársai, a Né­metországban állomásozó szovjet hadseregcsoport pa­rancsnokai. Nyilatkozatok az indokínai háborúról Párizsban kedden egyide­jűleg két jelentős nyilatko­zat hangzott el, illetve látott napvilágot az indokínai há­ború és a tárgyalások külön­böző kérdéseiről. David Bruce nagykövet, az amerikai küldöttség vezető­je első sajtóértekezletén úgy­szólván kizárólag fogoly-kér­désről beszélt. Bruce kije­lentette, hogy az Egyesült Államok „minden lehető mó­don” folytatja erőfeszítéseit a VDK-ban foglyul ejtett ame­rikai katonák kiszabadítá­sáért. A tárgyalásokról szólva Bruce a VDK-ra és az ideig­lenes kormányra igyekezett hárítani a felelősséget a si­kertelenség miatt és ismét hangoztatta, hogy az ame­rikai csapatok feltétel nélkü­li kivonására és a saigoni rezsim koalíciós kormánnyal való felváltására vonatkozó követeléseiket az Egyesült Államok nem hajlandó telje­síteni. A tekintélyes párizsi Le Monde-nak Pham van Dong, a VDK miniszterelnöke adott interjút. Kifejtette, hogy bár­milyen képmutató propagan­dát csapnak is az amerikaiak a fogoly-kérdés körül, a VDK álláspontja világos: amíg az amerikaiak nem hagyják abba agressziójukat és nem vonják ki csapatai­kat Vietnamból, nem lehet szó fogolycseréről. Izrael közvetlen tárgyalásokat javasol Eban izraeli külügyminisz­ter kedden kijelentette: Iz­rael nem hajlandó részletes menetrendet kidolgozni csa­patainak kivonására. Eban ehelyett közvetlen tárgyalá­sokat indítványozott, ami az arab fél számára tudvalevő­leg elfogadhatatlan. Ami a Jarring-féle tárgya­lások felújítását illeti, Eban — más izraeli vezetőkhöz ha­sonlóan — azt hangoztatta: párbeszéd folyik Washington és Tel Aviv között az újra­kezdés feltételeiről. Az agresszió megmutatta, hogy a haladó Guinea katonai veszé­lyeztetettsége semmiképpen sem múlt el. Ha a támadások mos­tani sorozatát „lélegzetvételnyi szünet” követné is — nem lehet kizárni az agresszió megújulását egy későbbi időpontban. Politikailag azonban az agresz- szorok és támogatóik terve ku­darcot vallott. E kudarc lényege abban fejeződik ki, hogy a tá­madás egységbe kovácsolta Afrika országait és az egyébként belső nézeteltérések által megosztott Afrikai egységszervezetet. De­cember 9-én Lagosban, Nigéria fővárosában az Egységszervezet miniszteri konferenciát tart. Biz­tosra vehető, hogy ez az érte­kezlet nem csak elítéli az ag­ressziót, hanem fontos mérföld­kő lehet az afrikai népek im­perialistaellenes egységének ki­kovácsolásában. Ezt mutatja, hogy a legkülönbözőbb politikai árnyalatú afrikai országok ítél­ték el az agressziót. Szudán, az EAK, Nigéria, Líbia és Algéria katonai egységeket helyezett riadókészültségbe, hogy azokat Sékou Touré felhívására azonnal Guineába küldhesse. A politikai színkép másik szélén — még a szomszédos Elefántcsontpart kor­mánya is kénytelen volt elit A ni az agressziót! Megállapítható, hogy a Guinea elleni roham Olyan egységes fellépésre kész­tette Afrika államait, amilyenre nem volt még példa a földrész történetében. á

Next

/
Thumbnails
Contents