Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

1970. december 2. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A pécsi színház — dunántúli Tárosokban A Művelődésügyi Miniszté­rium rendelet-tervezetet ké­szített a nagyobb színházak feladatköréről és a színházak körzetesítéséről, s ebben a tervezetben különösen nagy feladat hárul a Pécsi Nemze­ti Színházra. Mindenekelőtt azért, mert operatársulatának a Dunántúlt kell ellátnia ní­vós előadásokkal, ballett- együttesének viszont az egész országot. A Pécsi Nemzeti Színház az évad kezdetétől igen ko­molyan vette új feladatait, s mint a színház legutóbbi igazgatói értekezletén meg­állapították, eddig is már mintegy huszonöt előadást tartottak a legkülönfélébb — főként dunántúli — városok­ban a színház kollektívái. A balett szeptembertől kezdve bejárta Kaposvárt, Veszpré­met, Tamásit, Szekszárdot, Kecskemétet, Zalaegerszeget, Szolnokot, Nagyatádot és Aj­kát, sőt, a West side story mindenütt hatalmas sikert aratott előadásaival eljutott az említett városokon kívül Szombathelyre is. Az opera- társulat a fenti dunántúli vá­rosok mellett Keszthelyen is tartott előadást. Vagyis: a Pécsi Nemzeti Színház már az évad kezdetétől az új te­rületi rendezés alapján dol­gozik, s az 1971-es első fél­évre Is készen áll a terv. Eszerint a balett-együttes egy nagyobb észak-magyarországi turnén vesz részt, s több he­lyen előadja a West side storyt, az operatársulat pedig folytatja a dunántúli váro­sokban tartott előadások so­rát. Külön kérdésként merült fel a Gyermekszínház „tájo­lása”, mivel a budapesti Bar­tók gyermekszínpad mellett csak ez az egy gyermekszín­ház működik, önként adódik az a gondolat, hogy a dunán­túli körzetet gyermekelőadá­sokkal is ellássa a pécsi színház. Máris bizonyos, hogy az érdeklődés rendkívül nagy; a jövő színházlátogatóinak nevelése szempontjából, és egyáltalán a szélesebb körű esztétikai nevelés érdekében is nagyon fontos funkciót töl­tene be az egész Dunántúlon utazó gyermekszínház. Mű­sorpolitikája máris lehetővé tenné ezt, mivel repertoár­színház, tavalyi előadásait is műsoron tartja — hiszen a pécsi érdeklődés is olyan nagyfokú, hogy egyetlen jel­lemző adatot hadd említsünk: 5780 bérletet adott el a szín­ház erre az évre. Kevesebb tájelőadást, de színvonalasabban — ez az új rendszer célja és értelme. Mivel minden közreműködő­től, színészektől, énekesektől, táncosoktól a maximális mű­vészi teljesítményt várják el — s joggal — ezért valamit nyújtani is kell. Nyújtani kell legalább megközelítően olyan feltételeket, mint az anyaszínházban. Ennek egyik oldala az, hogy csak olyan helyen tartanak előadásokat, ahol a színpadi és egyéb körülmények megfelelőek. Másik oldala viszont a szí- részek ún. tájpénze, amely továbbra is kereken 30 fo­rint maradt előadásonként, s a rendelet semmiféle diffe­renciálást nem tesz lehetővé. Holott egészen más a hely­zet akkor, ha egy előadás kétnapos utat is jelent, szem­ben a régebben honos, a me­gyében tartott tájelőadások­kal, amelyek nagyjából csak az előadás időtartamát és a kiutazás néhány óráját rót­ták a színészre. A színház komolyan vette feladatait, és a jövőben is maximálisan ellátja a dunán­túli városokat opera-, ba­lett-, sót, gyermekszínházi előadásokkal, ezeknek a prob­lémáknak a tisztázása, ami már túlmegy hatáskörén, mégis nagyon sokat segítene abban, hogy a feladatait színvonalasabban oldhassa meg. — Férfi gumicsizma 192 forint­ért, női és férfi papucs nagy választékban kapható az Olcsó cipők boltjában. Sallai u. 26. sz. alatt. Az Oriostudományi Egyetem új központi épülete Kitűnő feltételek a tudományos kutatáshoz Zenével hangszerekről munkásoknak Ismeretterjesztő fúvós kvintett Amikor az egyetem veze­tőinek, a szakembereknek véleményét gyűjtöttük . egy­be, külön megkértek: hagy­juk el most már az elméleti tömb elnevezést, s hívjuk a most átadott új egyetemi épületet annak, ami: a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi épületének. Több okból is így helyes, hiszen ebben a ragyogó új épület­ben nemcsak az elméleti ku­tatómunka és az oktatás in­tézményei, hanem az egye­tem központi szervei, intéz­ményei is helyet kaptak. Az öt éven át épült egység tehát a következőket foglalja magába: a központi hivatali intézményeket, vagyis a rek­tori hivatalt, a párt-, KISZ-, szakszervezet helyiségeit, a tanulmányi osztályt, a klu­bot, a központi könyvtárat (két olvasóteremmel és egy folyóiratolvasóval); továbbá a 14 közül 11 elméleti inté­zetet, a központi laboratóriu­mot, az állatházat, négy tan­termet és egy aulát, vala­mint az egyetem idegen nyelvi lektorátusát. Ha sorra vesszük ezeket az intézmé­nyeket, szinte a laikus előtt is világossá válik fő kérdé­sünkre a válasz: mit jelent az egyetem munkája szem­pontjából az új épület? Korszertí kutatóintézet A még nem teljesen be­rendezett, de az év végén már üzemelő központi labo­ratórium mindenesetre a korszerűbb, jobb kutatómun­ka egyik alapvető feltétele. A központi laboratórium az elméleti intézetek modern, drága nagyműszereit tartal­mazza, azokat, amelyeknek üzemeltetése a korábbi szét­szórtság mellett aligha lehe­tett volna gazdaságos. Néhányat ezek közül: a nukleár-magnetrt-rezonancia spektrométer, az elektron­spin-rezonancia spektromé­ter, az infravörös spektro­fotométer, a folyadékszcintil- lációs sugárzásmérő. E mű­szereket szervezetileg is egy­befogja az az intézkedés, hogy minden intézet ilyen feladatát egy, erre a célra ki­alakított kutató-kollektíva oldja meg. Így lehet majd jó hatásfokkal hasznosítani ezt az új helyzetet, hogy ti. egy helyen centralizálódik az eddigiekhez képest magas­fokú műszerezettség és az a szellemi kapacitás, amely — paradox módon — külföldön sok esetben ismertebb volt, mint idehaza. Közép-Európa egyik legjobb orvostudomá­nyi kutatóintézete válhat a pécsi egyetem elméleti épü­a kísérleti állatok biztosítása is egészen színvonalas. A he­venyészett, szétszórt, nem steril körülmények közt tar­tott állatok helyett mos' egy egész emelet szolgálja azt a' célt, hogy genetikailag és mikrobiológiailag megadott standardek szerint tartott ál­latok álljanak a kutatók rendelkezésére. Az összefogottabb és terv­szerűbb kutatást segíti az új körülmények között az a tény is, hogy az egyetem tu­dományos bizottsága megje­lölt néhány témát, amelyek­ben koncentráltabb kutatás folyik a jövőben, így például a neuroendokrin rendszer kutatását, a perifériás kerin­gés- és a vesekutatást. Színvonalasabb oktatás Azt mondani sem kell, hogy közvetlenül szolgálja az oktatás javulását a köz­ponti könyvtár megközelít­hetősége, s különösképpen a hallgatók számára létesített, barátságos, modern olvasó­terem. A hat szeminárium­terem és a 240 hallgatót egy­befogó tudományos diák­körök, továbbá a tantermek és a tanszékek lényegesen kényelmesebb, több főt be­fogadó gyakorlati helyiségei ugyanezt szolgálják. Az, hogy itt helyezték el az idegín nyelvi lektorátust, szintén sokat segít az oktatás felté­teleinek biztosításában, külö­nösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy helyet kapott az új épületben egy modem audiovizuális nyelvi labor is. Mivel a legtöbb intézmény már itt található egy helyen, nyugodtabban, zavartalanab­bá tanulhatnak a hallgatók, megszabadultak a sok időt felemésztő járkálástól. A ti­zenegy tanszék gyakorlatai és az előadások túlnyomó többsége egy helyen van. Itt a marxizmus—leninizmus tanszék, a klinikák többsége pedig a ..szomszédban” — az oktatás színvonala tehát mindenképpen nő Ha még ehhez hozzávesszük. hogy 1971-ben elkészül az új kol­légium, s a szomszédos épü­letben folyamatosan kap he­lyet a biofizikai, kémiai és biokémiai intézet, akkor lát­ható, hogyan alakul kj ezen a helyen az oktatásnak is egy koncentrált. korszerű bázisa. Sokakat érdekel bizonyára az is, mi lesz a régi központi épület sorsa. Nos ott meg­marad az élettani és biofizi­kai intézet — az új épület elkészülte után is -— mint a POTE hasonló profilú ku­tatóintézetei. A kémiai inté­zet helyiségei csakúgy, mint ahogy a rektori szárny máris, a közgazdasági fakultáséi lesznek, amint elkészül az új központi épület mellett a há­rom intézetet befogadó egy­ség. Idő járás jelentés Várható időjárás szerda estig: Nyugat felől szórványosan újabb esők. Gyenge, napközben mérsé­kelt délnyugati—nyugati szél. Az évszakhoz képest enyhe idő to­vább tart. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 3—8, legmagasabb nappali hőmérsék­let szerdán 8—13 fok között. Missziónak is tekinthető •'zenei műsorsorozatot bocsá­tott szárnyra a Szakszerve­zetek Baranya megyei Taná­csa. Ezekben a hetekben a Mecsek Fúvósötös közremű­ködésével Ismerkedés a fú- vóshang szerekkel; majd ja­nuárban. februárban a Pécsi Balett előadásában A koreog­ráfus álma címmel művészeti ismeretterjesztő műsort „szál­lít” a helyszínre Elsősorban fizikai dolgozók részére: ál­lami gazdasági üzemegysé­gekbe, munkásszállásokra A minap részese lehettem az egyik előadásnak. A Me­csek Fúvósötös tagjai: Szkla- dányi Péter (fuvola), Deák Árpád (oboa), Paláncz Tamás (klarinét), Várnagy Attila (fagott) és Tolnay Gábor (kürt) — Sólyom Katalin színművész közreműködésé­vel — a Bolyi Állami Gaz­daság sátorhelyi kerületében álltak az új (kamaraterem­nek is beillő) üzemi étkezde pódiumára. Muzsikaélményt és zenei ismereteket osztani. Jobbára kétkezi munkások­nak. Azt hiszem, felesleges rész­letezni, mit jelent ez a vál­lalkozás, amikor társadal­munk nagyobb részének álta­lános ízlésszintje — eléggé közismert módon — bizony nem igen jut tovább a köny- nyen befogadható, komerciá- lis zene igényén. Vagyis. így állunk a tömegízléssel és a zenében is. Városban csak­úgy, mint falun, bár utóbb népzenék újrafelfedezési kí­sérletei valami keveset szé­pítenek a helyzeten. A vállalkozáshoz — ko­molyzenét elvinni állami gazdaságok és munkásszállá­sok közönsége elé — nemcsak vállalkozó ambíció, hanem bátorság is szükséges. De HeH hozzá művészi felkészültség mellett valami rendkívüli ki­finomult ismeretterjesztő ér­zék, tehetség is. Megtalálni azaz eltalálni a szükséges ze­nei anyagot, a közlési han­got, formát; az optimális mű­soridőt. A Mecsek Fúvósötös előadásában mindez igen sze­rencsésen találkozik. Talán nyolevsnan lehet­tünk abban a kis előadó­teremben, ahol az együttes tagjai — előadóművészek, akik egyben zeneiskolai ta­nárok — bemutatták a fúvós­hangszereket. Néhány jól ki­választott, közvetlen gondo­lattal egy-egy, a hangszerre jellemző, közismert és szelle­mes melódiával — kevés szó­val és megkapóan szép ze­nével. A hallgatóság ennek a légkörében szinte észre se vette, hogy Várnagy Attila okos, intelligens szemléltető átkötései után máris Farkas Ferenc Haydn, Dvorzsák, Csajkovszkij, Rimszkij-Kor- zakov és Bartók muzsikájára figyel. (Talán az elhangzott versek témában, tartalomban, tehát választásban simulhat­nának jobban a cél érdeké­ben kitűnően megválasztott zenei músorösszeállítás szá­maihoz.) A csend sokféle. Lehet sú­lyos nyomasztó, várakozással, feszültséggel teli és lehet bár nem abszolút értelmű, mégis nagyon beszédes csönd is. Amit ezen az előadáson ér­zékelhettünk az ilyen beszé­des csönd volt. Érezhettük benne a művészi szó és a muzsika semmi máshoz nem fogható emberformáló vará­zsát. A ráeszmélés csendje volt ez, bizonyos pontokon teljes intenzitással való bele­feledkezés. Találkozás a szép­pel; az első igazi hangver­senyélmény spontán, őszinte rácsodélkozása volt az Ismer­kedés a fúvóshangszerekkel sátorhelyi előadásának lég­köre, lemérhető hatása. (Azt is beszámítva persze, hogy ettől a találkozástól nem várhatjuk és nem is kérhet­jük számon a koncerttermek értő figyelmét.) A vállalko­zás bátorsága tehát sikettel járt s ez nyilvánvalóan nem­csak az előadók, hanem a szervezők érdeme is. Hiszen egyetlen kapatos állampolgár a közönség soraiban és máris a levegőben lóg a nagyszerű úttörő kezdeményezés ku­darca. Az SZMT és az Országos Filharmónia közös vállalko­zása egy ötlet, egy lehetőség. Egy új ösvény a sok-sok — még kitaposásra váró — út között a művészeti nevelés nagy, de áthatolható, felpar­cellázható erdejében. Példa arra, hogy a zenei ízlésfor­málásnak a fehér foltokon is vannak objektív eszközei és szubjektív lehetőségei; példa a korszerű ismeretterjesztés­re is. Arra, hogy valahogy így kellene... És példa a Mecsek Fúvósötös küldetése arra is, hogy a produkció művészi hitele, kifejező ereje nem változik, ha az előadó- művész és á népművelő sze­mélye ugyanaz; ha a kettő azonosulni képes a pódiu­mon. Sőt, missziót valóban és igazán csak így' teljesít­het a művész. Hiszen, ha semmi mást nem értünk el ezzel a mű­sorral. mint azt. hogy a hall­gatóság egy része — egy másik találkozáson — képes felismerni a látott fúvóshang­szer alakját, hangját: vagy nem csavarja el gondolkodás nélkül a rádiót vagy a tv-t, ha az hasonló zenei adást sugároz. — már ezzel is so­kat tettünk. Érdemes volna megfontol­nunk. hogy má<= területeken is potenciálisan megtevő szellemi erőinket é« más for­rásokból csörgedező (íiavan- csak meglevő' pénzünket va­jon nem érné-e me" hasonló — eredménv<»ket ígérő — vállalkozásokba fp'-t-i-ook? W. E. — dramaelmEleti kollé­gium VI. befelező elő '-ísa ma délután H.ro őr-kor n Doktor Sándor Müv. Központban (Dé­ryné u. is.): a lírai élmény SZÍNPAD" MÜFORMAJA (az egyfelvonásosok). leteDOi, ameiyoen a suuiiir munka másik alapfeltétele, 1 A szigetvári vár parkja. Szokolai felv. Unnék a riportnak a fő ! J szereplője egy busz, amely sokszor és sokat szo­kott késni. S mert késni szo­kott, a máriiaikéméndi kör­zeti általános iskola négy községből bejáró 74 felső ta­gozatos diákja rendre elké­sik az első óráróL Az egyik község Erzsébet. Belesimul és kitölti a völ­gyet, ahol fekszik. Észrevét­len falucska. Tanó Nándor, a tanács vb-elnöke az ikta­tókönyvet böngészi. — Többször írtunk már levelet a 12-es AKÖV-nek, legutóbb talán egy-két hét­tel ezelőtt. Nálunk minden­napos a rövidebb késés, gyakran pedig negyven per­cet, egy órát is késik a busz. A kéméndi iskolára nincs panaszunk. Igaz, hogy a pécs- váradi iskola technikai fel­szereltsége jobb, de hát újabb is. Ennek ellenére megkapják a mi gyerekeink is azt, amit másutt. Szívesen látják őket bármelyik közép­iskolában. Csakhát ilyen ké­sések mellett nagyon nehéz dolgozni. A máriakéméndi általános iskola kapubejárata olyan, ÖRÖKKÉ ELKÉSŐ BEJÁRÓK akár a régi parasztházaké. Az emelkedő udvar végében salakos sportpálya. Nagy a hangzavar, futballbajnoksá- got vívnak az őrsök. Nagymiklósi Ferencné is­kolaigazgató határozott ener­gikus asszony. ' — A késések miatt szinte lehetetlen komoly oktató­nevelő munkát végezni. Ta­valy például a számtanórák mindig első órában voltak. A késések miatt volt úgy, hogy hetenként öt napon ke­resztül nem volt számtanóra. Ezért idén már későbbre tet­tük a számtant. Viszont a te­levízió óráit, amelyekre épí­tünk, szintén lekésik a gye­rekek. Aztán, ha meg is ér­keznek, — dideregnek a hi­degtől. Itt már előre nagy fazék teákat főzünk nekik — ennyit tehetünk értük. — Nem lehetne hivatalo­san később kezdeni a taní­tást? — Hozzájárult a művelő­dési osztály, de akkor a bu­szosok még többet késnének. Korábban mindig ugyanaz a sofőr jött, nagyon meg vol­tunk elégedve vele. Mosta­nában gyakrabban cserélik őket. Májusban történt egy eset... A megállóban már visszafelé menet nagy a cső­dület, gyerekek jönnek ér­tem: „Jöjjön, igazgató néni!” Kiderült, hogy a sofőr nem akarja felvenni a gyereke­ket, mondván, hogy eltépték az ülést Mondtam neki, hogy önhatalmúan ilyet nem csinálhat. Egyébként is úgy van, hogy mindjárt rámond­ják, ha valami történik, a gyerekek csinálták. • — Iskolabusz kellene! — Annyi pénze csak a mi­nisztériumnak van. De miért nem indul 6 óra 10-kor „A busz”? Az érde­keltek, szülők, pedagógusok és tanácsi vezetők határozot­tan állították, ha ekkor Pécs- I ről elindul, időben meg is j érkeznek a gyerekek. Dede Sándor, az AKÖV ! forgalmi osztályvezetője me- i netrendeket és számsorokat tesz elém az asztalra. — Éppen most jöttem egy szakszervezeti gyűlésről — mondja. — Bármelyik pilla­natban 40 sofőrt fel tudnánk venni, de nincs jelentkező. S akik meg vannak, ebben az évben még nem tudták kivenni a szabadnapjaikat vagy a szabadságukat. Hét kocsinkat ki kellett adni „ge- binbe” különböző vállalatok­hoz, akik saját sofőrjeikkel üzemeltetik őket. Szeptember 2-án a máriakéméndi járat 75 percet késett, de még 14 járaton volt késés. Megértem én a szülőket, hát én is iz­gulnék a kislányomért, ha tudom, hogy kint várakozik valahol a hidegben. ígérem hogy megtesszük a mária- kéméndiekért, amit lehet, de ott van a többi diákjárat is. Bezárult a kör, avagy még­sem? Máriakéménden 74 gyerekről van szó. Meg kel­lene vizsgálni, vajon melyek azok a járatok, ahol a leg­több bejáró diák utazik s még műszaki hiba esetén is ezeken mindenképpen indí­tani kell buszt. Marafkó László r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents