Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

Ara: 8fl fillér Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 291. szám Az MSZMP Baranya rpegizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. december 12., szombat A negyedik ötéves tervben Jelentősen bővül a pécs-baranyai gyermekvédelmi hálózat Új oktatási és gyermekvédelmi intézmények építése és fejlesztése központi támogatással ( Két és fél millió dollárért A Baranya megyei Tanács szakigazgatási szervei, osztá­lyai készítik a megyei okta­tási és gyermekvédelmi in­tézmények fejlesztési és bő­vítési programját, melyet a I Vj ötéves tervben kívánnak megvalósítani. 55 millió forintot oktatási intézményekre, nevezetesen: 10 milliót óvodák, 20 milliót általános iskolák, 15 milliót általános iskolai férőhelyek és 10 millió forintot középis­kolai műhelyterem fejleszté­sére fordítanak. A Művelődésügyi Miniszté­rium és a Megyei Tanács együttes beruházásaként Pé­csett — a fejlesztési koncep­ció szerint a nyugati város­részben — egy Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet épül. Ter­vezett kivitelezési költsége 9 —10 millió forint Ebből a Művelődésügyi Minisztérium 5 milliót vállalt magára. Az intézet felépítésével megoldó­dik a Dunántúli Tudományos Intézet problémája is. Ugyan­is ma a kutatók egy fedél ’ alatt laknak a működő ifjú­ságvédő intézettel. A gyer­mekvédő intézet új helyre .költözése után a Dunántúli Tudományos Intézet munka­társai kedvezőbb elhelyezési körülmények között végezhe­tik munkájukat a Kulich Gyula utca 22. számú épület­ben. A nyugodtabb munka­végzés lehetőségeit támogatja a Tudományos Akadémia is. Előzetes ismeretek szerint 1 —2 millió forintot nyújt az építendő Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet költségeihez. A Művelődésügyi Minisz­térium központi keretből 5 millió forinttal járul a mo­hácsi Gyógyítva Nevelő In­tézet bővítéséhez. A Csertői Gyermekotthon bővítésére a Megyei Tanács saját erőforrásából 6,4 millió forintot fordított. Az első ütemben elkészült egy négy tantermes iskola és a 40 gyer­mek befogadására alkalmas pavilon. A Művelődésügyi Minisz­térium további segítséget nyújt központi keretéből, úgy­nevezett széleskorhatárú gyer­mekotthon építéséhez. A 260 férőhelyes Intézmény létesí­téséhez csaknem 30 millió fo­rintot biztosított. Ezzel jelen­tősei» bővül a pécs-baranyai j gyermekvédelmi hálózat. Megyénkben más jellegű j intézmények építését is tar- ■ talmazza a fejlesztési prog- I rintot ad a Villányi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Is­kola 120 férőhelyes kollégiu­mának építéséhez. Jelentős támogatást nyújt a Mohácsi Mezőgazdasági Szakközépis­kola bővítéséhez, rekonstauk- ciójához. A nagyarányú fejlesztési program a testület elé kerül Végleges alakulásáról a Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága dönt. Nagyszabású fejlesztésre készülnek a Porcelángyárban ? Tisztább lesz Pécs levegője Bőráru exportra Kereskedelmi és Vendég- I látóipari Szakmunkásképző ; Iskola épül Pécsett. Az in­tézményben 8 tanterem lesz. Az iskola 100 férőhelyes kol- ! légiuma pedig együtt épül a j Kodály Zoltán utcában léte- ; sítendő 400 férőhelyes kollé- j giummal. Így az új diákott­honban 500 tanulónak lesz szállása. A Mezőgazdásági és Élel­mezésügyi Minisztérium szin­tén támogatja megyénk ok­tatási intézményeinek fej­lesztését. Tizenegymillió fo­A létesítmény egyik felében már termelnek Készül az új formázócsarnok A Pécsi Porcelángyár el­avult kemencéinek cseréje régóta napirenden van. Az elképzelések szerint a kö­vetkező öteves terv során múzeumba kerülhetnek a századforduló előtt épült, széntüzelésű porcelai légetők. Másrészt több új gép és be­rendezés vásárlását tervezik. A magasfeszültségű porce­lánszigetelők készítését kell megreformálni, korszerűb­bet, jobb minőségűt keli gyártani. Beke László, a gyár fő­mérnöke az alábbiakban vá­zolta a program jelentőségét. A széntüzelés elavult tech­nológia; sokba kerüL Egy kemence teljes rakományá­nak kiégetéséhez 24 tonna jó minőségű szén kéLL ami jelentősen növeli az önkölt­séget. A kemence mellett dolgozók kézzel rakodják a porcelánt — egészségre ká­ros . munkahelyen dolgoznak. A kiégetett porcelán minő­sége a követelmények alatt marad. Másrészt a város levegőjét erősen szennyezik a gyár­kémények. A KÖJÁL kimu­tatása szerint a gyár évente 200—500 tonna piszkot, rak le négyzetkilométerenként Pécsett. S mivel a IV. ötéves terv során a Zsolnay-dom b környékén lakótelep épül majd, egy kicsit előre is keli gondolni. Az elképzelések szerint te­hát a negyedik öteves terv során fokozatosan kicseré­lődnek a szenes égetőkemen­cék modem gáztüzelésűekre. A program megvalósítása százmillió forintba kerül. Erre hitelt kértek, s mind a gyár, mind a Finomkerámia­ipari Művek türelmetlenül várja a döntést: meglesz-e a százmillió? A másik gyári fejlesztés csak 39 millió forintba ke­rül. Új gépek vétele a cél; többet — a termelés négy­szeresére nő — korszerűbbet akarnak gyártani. Eme a gépakcióra már az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság igennel válaszolt, a fo­rintok megvannak. Jövő esz­tendő első felében megindul a rekonstrukció, és 1972-re már az első nagyfeszültségű porcelánszigetelő új berende­zésen készül el. A Pécsi Bőrgyár ebben az évben a tavalyi egymillió- hetvenkilencezer dollárral szemben 2,5 millió dollár értékű bőrárut szállított nyu­gati exportra. Portugálián kívül valamennyi nyugat­európai államba eljut a pé­csi bőr, a legnagyobb vásár­lók az angol, ’ francia, nyu­gatnémet, osztrák és olasz cégek. Az exportált bőrök­ből a legnagyobb mennyisé­get, 1 és háromnegyed millió dollár értékben a ruházati sertésvelur bőrök tették ki. A fennmaradó értékben töb­bek között cipőbőröket, ser­I tésnubuk, ‘ cipővelur és dísz­műbőrök voltak. A nyugati i exportbőrök mennyiségét jö­vő évben elsősorban techno­lógiai fejlesztéssel, beruházás nélkül, hárommillió dollár fölé kívánja emelni a gyár. 1971-re a nagy vevőkkel már egész évre megkötötték a szerződést, az első félévig gyártható mennyiséget már ei is adták és vevőre talált a második félévi gyárimé - j nyok nagy része is A képen: ! a velúr kikészítő műhelyből j már a készáru raktárba ke- I rülnek az értékes bőrök. Az AhÉSZ-ek terve Évi negyvenmillió forint bevásárlóközpontok létesítésére Vezetéken áramlik az algyői olaj Százhalombattára Az öntödei Vállalat re­konstrukciója fontos állomá­sához érkezett Felépült az új* öntödei csarnok. Az 56 méter hosszú, a ki­lenc méter széles csarnok vi­lágítását tagolt üvegtetővel oldották meg. A Mohácsi Épí­tőipari Szövetkezet dolgozói jelenleg a belső betonozási munkákat végzik a csarnok felében, a másik olda­lon azonban már ideiglenes jelleggel megkezdték a ter­melést A hárommillió forin­tos beruházással épülő csar­nok technológiai-szerélési munkái előreláthatólag jövő év végére befejeződnek. 1972- ben — az új farmázócsarnok teljes átadásakor — a mo­hácsi vállalat négyezer tonna öntvényt ad a népgazdaság­nak, a jelenlegi kétezer 700 tonnával szemben. Pénteken 10 óra 44 perctől az algyői szénhidrogén me­dence olaja áramlik az al- győ—százhalombattai távve­zetékben. A 350 millió forin­tos költséggel készült, 160 kilométeres vezetéket és be­rendezéseit a tervezett de­cember. 31-i határidő előtt készítették el a siófoki Kő- olajvezeték Vállalat dolgo­zói. Az algyői központi olaj­gyűjtő tankállomásról ezen­túl már nem a vasútállo­másra, hanem a hatalmas szivattyútelepre bocsátják az olajat. Az egyenként 700’ ló­erős Diesel-motorral hajtott szivattyúk óránként 150 köb­méter — vagyis csaknem _j3 tartályvagonnyí gazolinnal kevert olajat nyomatnak a csővezetékbe. A Szánkról odavezetett ga­zolin 10 százalékos bekeve­résére azért van szükség, hogy az meggátolja télen az olaj besűrűsödését, megder- medését. Nagy megtakarítást jelent önmagában a távvezetékes olajtovábbítás is, a vasúti szállításhoz képest. Kiszámí­tották, hogy a vasúti szállí­tás 120 forintba, a vezetékes pedig mintegy 50 forintba kerül tonnánként. Hazánk e legnagyobb olaj­távvezetékén előreláthatólag kedden érkezik meg az első olaj, s azután folyamatosan buzóg a százhalombattai fi­nomítóba. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek so­kat tesznek annak érdeké­ben, hogy közmegelégedésre lássák el á legkülönbözőbb árucikkekkel a lakosságot. Ahhoz azonban, hogy mind­inkább a lakosság szolgála­tának rendeljék alá tevé­kenységüket, állandó bővülő, korszerűsödő kereskedelmi hálózatra van szükség. Az ÁFÉSZ-ekről azt is elmond­hatjuk, hogy évről évre nagy összegeket fordítanak erre a célra. Nemrég megjelent egy j kormányrendelet, amely a j MÉSZÖV megyei választmá­nyára bízza annak a kölcsö­nös támogatási alapnak a felosztását, amely felett ed­dig'Budapesten rendelkeztek. Ez azt jelenti, hogy jan. 1 -töl a kölcsönös támogatási alap felhasználásáról úgyszólván minden szövetkezet maga dönthet, hiszen valamennyi ÁFÉSZ delegáltja ott ül a választmányban, amikor egy- egy összeg odaítéléséről van szó. A kölcsönös támogatási alapot elsősorban centralizált beruházásokra, bevásárló központok létrehozására for­dítják. Az a cél, hogy a be­ruházások a szövetkezeti rendszer egészének fejlesz­tését, tevékenységi körének bővítését szolgálják, mind kereskedelmi, mind szolgál­tatási, mind • iparfejlesztési vonatkozásban. A MÉSZÖV azt ajánlja a szövetkezetek­nek, hogy olyan helyeken — városokban és nagyobb köz­ségekben — ahol a szövetke­zeti tagságnak már kialaku­lóban lévő bevásárlási köz­pontja van. például Sziget- várott. Mohácson, Komlón. Sásdon, Siklóson, Sellyén, Pécsváradon, Szentlőrincen, tegyék komplettebbé a bolt­hálózatot. Nyissanak olyan új boltokat, amelyek műkö­désével elérhető, hogy a fa­lusi lakosságnak ne kelljen fárasztó utazásokat tennie a megyeszékhelyre, nagyobb vásárlásainak lebonyolításé - ra. Az a cél tehát, hogy az élelmiszerektől az iparcik­kekig mindent megkapjanak a vevők egy-egy vásárlási központban. Ilyen alapon Szigetvárott. például indokoltnak tartják bútor-lakberendezési áruház. Komlón ABC áruház. Sásdon üzletház, Pécsváradon ven­déglő építését. "Pécsi terv, . amely ugyancsak az ÁFÉSZ- ek erőfeszítéséből valósul meg: 000 négyzetméteres ABC áruház a Megyeri Kert­városban. valamint a • Sör­gyár alatti területen, a .ME- ZŐBER irodaházában 1200 négyzetméter alapterületű iparcikk, esetleg ABC áru­ház. A kölcsönös támogatási alap csak mintegy felét te­szi ki annak az összegnek, amelyet az ÁFÉSZ-ek háló­zatfejlesztésre fordítanak. 1971-ben mintegy 20 milliós kölcsönös támogatási alap felhasználására lehet számíta­ni. Ezenkívül a szövetkeze­tek saját fejlesztési alapjuk­ból ugyancsak 20 millió fo­rintot költenek az üzletháló­zat fejlesztésére és korsze­rűsítésére. /

Next

/
Thumbnails
Contents