Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

1970. december 9. DUNANÍÜLI naplö Demográfiai ankét Pécsett Minden tizedik gyermek koraszülött Az építőiparban és a közlekedésben dolgozó anyáknál fordul elő a legtöbb koraszülés Honnan erednek a föld alatti vizek? Hidrogeológiai kutatások az elvifcesedő pécsi pincék ügyében A századik tolóhajó Egyiptomnak Fúvószenekar köszöntötte kedden az Egyesült Arab Köztársaság képviselőit a ba­latonfüredi hajógyár fellobo­gózott mólóján. A gyár dol­gozói jelenlétükben avatták fel az Egyesült Arab Köztár­saság megrendelésére épített 100. tolóhajót. Ez alkalomból Balatonfü- redre látogatott Moustafa Ahmed Moukhtar, az Egye­sült Arab Köztársaság buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Krecsmarik Géza, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár ba­latonfüredi gyárának vezető­je méltatta azt az örvendete­sen fejlődő együttműködést, amely az Egyesült Arab Köz­társaság és a magyar hajó­ipar között kialakult. A magyar hajók, amelyek az átvétellel megbízott Ger­manische Lloyd minőségvizs­gálatai után kerültek a meg­rendelőhöz, beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és ma már jelentős részét képezik az Egyesült Arab Köztársaság nilusi teherhajó flottájának. A magyar toló­hajók többnyire az asszuáni foszfátot szállítják a Nílu­son, a Heluán környéki vegy­ipari üzemekbe, onnan visz- szafelé pedig vegyi terméke­ket továbbítanak. Moustafa Ahmed Moukh­tar nagykövet, beszédében el­ismeréssel szólt a magyar hajóépítők munkájáról, to­vábbá méltatta az Egyesült Arab Köztársaság és hazánk között kialakult baráti, gyü­mölcsöző kapcsolatokat. Az ünnepség után a „100”- as felirattal megjelölt, fel­lobogózott tolóhajó egység fedélzetén a vendégek bala­toni futópróbára indultak. — Alkalmi férfi öltönyökhöz tiszta gyapjú, szintetikus és al­pakka szöveteket ajánl nagy vá­lasztékban a Hal tért Ruházati Bolt. (x) Hazánkban az utóbbi 20 évben csaknem a kétszeresé­re emelkedett a koraszülések száma. Mik az okai, a befo­lyásoló tényezői ennek és mit tehetnénk a növekvő tendencia megállítására, visz- szavetésére? Erről, címe sze­rint: o koraszülések demog­ráfiai és egészségügyi vonat­kozásairól hirdette meg két­napos ankétjét az MTA De­mográfiai Bizottságának Dél­dunántúli Csoportja; a TIT demográfiai szakosztálya és a Központi Statisztikai Hi­vatal Baranya megyei Igaz­gatósága. Az ankét, amely tegnap délelőtt 10 órakor kezdődött meg, közel 90 or­vost, statisztikai szakembert és tudományos kutatót von­zott a pécsi Bartók Klubba, főleg a Dél-Dunántúlról. A délelőtti ülésszak elnö­ke, dr. Hoóz István kandidá­tus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett tagozatának vezetője üdvözlő szavaiban külön köszöntötte Dusán Brezniket és Miroszláv Rase- vicset, a jugoszláv Demográ­fiai Kutatási Központ veze­tőjét és tudományos munka­társát. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy a szüle­tési arányszámok csökkenése és a koraszülések számada­tainak emelkedése tette szükségessé, hogy ezen az ankéton napirendre tűzzék a koraszülések problematiká­ját. Dr. Szabady Egon, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke, a KSH elnökhelyet­tese megnyitó előadásában a koraszülöttek arányának időbeli, nemzetközi és tár­sadalmi rétegek szerinti ösz- szehasonlításával foglalko­zott. Az ankét megrendezé­leségét egyik férfi munka­társával. Gutái ittas volt, botrányt rendezett és fele­sége a rendőrségtől kért se­gítséget. Gutái Lajost bekí­sérték a szabolcsi rendőrőrs­re és amikor kijózanodott, haza engedték. Gutái ekkor megverte a feleségét, majd késsel tá­madt rá. A vádlott kicsavar­ta férje kezéből a kést és négy szúrással megölte há­zastársát. A bírósági tárgyaláson a vádlott beismerte tettét, de azzal védekezett, hogy félel­mében zavart lelkiállapotba került és ma sem tudja hányszor szúrta meg a fér­jét. A bíróság nem fogadta el a védekezést és Gutái La­josáéi a vád beli cselekmé­nyért 8 évi börtönre ítélte. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. — Mi mást tehetnék? Iga­zán jó lakásom van, de a lépcsők ... Három fok a jár­dáról a lépcsőházig, onnan kilenc a lakásajtóig. Aztán a garázs is messze van. Ha na­ponta kétszer megjárom ezt az utat, bedagad a májam öt éve él már így. Hat­vanöt novemberében szakí­totta le tőből a fél lábát egy bányagép. Az orvosok szinte a csodával határos módon mentették meg az életét. Életkedvét viszont ismerős és ismeretlen embereit szá­zainak önzetlen segítőkészsé­ge adta vissza. Üzemében, Kossuth-bányán kérés nélkül teljesítették és teljesítik minden kívánságát. Megvet­ték számára a rokkantko­csit, hozzá a garázst munka­társai, Lovai István szocia­sével kapcsolatban Utalt a korábbi vizsgálatokban, szép­irodalmi művekben jelent­kező nemes pécs-baranyai tradíciókra. Ezekhez kapcso­lódnak most az orvosok és demográfusok kutatásai. A koraszülések rendkívül ösz- szetett okok rendszeréből és bonyolult hatásmechanizmu­sok összefüggéseiből adód­nak. Magának a fogalomnak a meghatározásában három szempontot is alkalmainak: a biológiai állapotot; a tnág- zati fejlettség idejét és a szü­letési súlyt. Nemzetközileg ez utóbbi a legáltalánosabb szempont. (Vagyis koraszü­lött a 2500 gr alatti Súllyal született csecsemő.) Hazánkban 1950-től ren­delkezünk adatokkal érről. S ezek szerint k koraszülött csecsemők aránya évről évre növekszik. 1950-ben 6; tíz évvel később 9,2; az utóbbi két év alapján pedig 10;Ö% az arányuk az összes élve- születettek között. A másik két szempont alapján vég­zett vizsgálatokkal kiegészít­ve összességében Magyaror­szágon 8—11% között mozog a koraszülöttek aránya. Ez pedig, ha a környező négy szocialista állam adataihoz (ahol 4—6%) vagy más nem­zetközi adatokhoz vetjük (az USA-ban 8; a skandináv ál­lamokban 6—7% az arány) mindenképpen rendkívül magas. Milyen körülmények befo­lyásolják a koraszülések ará­nyát? Erről szólva az előadó három ilyet említett Az el­ső: szülés előtt dolgozott-e az anya? Az utóbbi két év adatai szerint nincs lényeges különbség eltartott vagy dol­gozó anyák koraszülései kö­zött. Fokozottabban esik lat­ba az anya társadalmi-gaz­dasági helyzete; harmadsor­ban pedig a keresők egyéni foglalkozása. Szellemi dolgo­zóknál alacsonyabb a kora­szülések száma, viszont gya­koribbak az ismételt vetélé­sek, mint a kétkezi munká­soknál. Fontos szempont a fizikai munka jellege. Ezen belül a legtöbb koraszülés az építőiparban és a közleke­désben dolgozó anyáknál fof- dul elő — mondotta érdekes előadásában dr. Szabady Egon. A továbbiakban dr. Sár­kány Jenő kandidátus, egye­temi tanár, a Heim Pál Gyer­mekkórház igazgatója szólt a koraszülött kérdés orVos- egészségügyi vonatkozásairól. Majd dr. Páli Kálmán, Ba­ranya megye szülész főor­vosa tartotta meg A koraszü­lést befolyásoló néhány té­nyező című előadását. Hangsúlyozta: igaz, hogy a koraszülés világjelenség. Ám elvégezve az összehasonlítá­sokat, a környező államok­kal s figyelembe véve, hogy Baranyában csaknem 13% ez az arány, szükséges, hogy elemezzük az okokat. Orvos­egészségügyi vonatkozásban a terhességi vérszegénységről és a húgyúti fertőzésekről lista brigádjának tagjai épí­tették. És niost új példaként itt van ez a házépítés. — A bontási anyagot a városi tanácstól kaptam, tel­jesen ingyen. A bontást — és majd az építést is — a Kossuth-bányai feltáró kör­let dolgozói vállalták. A szállításnál a vállalat gépko­csiüzeme segít. De nem is tudok mindenkit felsorolni, hiszen jönnék. Segítenek olyanok is, akiket eddig leg­feljebb látásból ismertem. Az emberek közben seré­nyen dolgoznak a tetőn. Va­jon tudják-e, vagy cíak ér­zik, hogy ennék a köZös „in­gyen-munkának” az értéke jóval több annál, iniéhnyit az öreg házból nyert néhány ezer cserép és tégla ét? Berki« szólt, majd Baranya szüle­tési táblázatait ismertette az utóbbi 14 év alapján. A születések száma (Pécs- Baranyában) 1956-tól 1962-ig zuhanásszerűen csökkent, 7774-ről alig 5000 fölé. A megtett intézkedések nyo­mán van emelkedés, de ez nem arányos az előző jelen­séggel. 1969-ben 6394-en szü­lettek meg. Az összes abor­tuszféle görbéje (1957-től csaknem 4000-rŐl) 1964-ig 8 és féleZerre nőtt, majd éven­te több száznyi lassú emel­kedést mutat a mai napig is. Jelenleg: 9300. A koraszülé­sek aránya közel 13%. És amikor jóllehet nyertünk ezerrel több élveszületett csecsemőt (a hatvanas évek derekán) — akkor közülük 240 koraszülött volt. Ennek az okait keresni és a szomorú statisztika ellen­szerét megtalálni feladatunk a továbbiakban — hangsú­lyozta előadása végén me­Szombaton egész délután várták a pécsi állomáson, de csak este 10 után futott be a szerelvény. Öt piros kocsi, vajszínű sávval az oldalán. A hatodik, az MDA motorko­csi még ném készült el. — Ezt is szinte, a gyárból hoztuk el — mondja Balogh Gyula mérnök, aki Páhr Já­nos motorkocsi-vezetővel hozta le a szerelvényt. — Heggel helyett csak délután indulhattunk, útközben is szereltek még és ahol egy vo­nat megállhat, mi megáll­tunk. De végülis megérkezett az új mellékvonali motorszerel­vény első példánya, amit ha­marosan további három kö­vet majd. Külsőre ugyan­olyan, mint az új expresSz- szerelvények, csupán kisebb a tengélynyomás, azaz egy- egy vagon jóval könnyebb amazoknál. Ezért közleked­tetheti a MÁV az olyan vo­nalakon, mint például a Pécs—bátaszéki is. — Az új szerelvénnyel gyorsul a menetidő is? — Az új menetrendig sem­miesetre sem — feleli Palla István, a pécsi igazgatóság Vontatási osztályának veze­tője. — A tapasztalatok alap­ján a menetrendváltozásnál számítani lehet legfeljebb félórás menetidőcsökkentés- sel ezen a vonalon, de ez is inkább a felgyorsulásból hoz­ható össze, nem pedig a nyílt pályán való gyorsabb menet­ből. Az alépítmény ugyánis nem bír ki többet 4Ó—50 ki­lométernél. — És ez a szerelvény? — Száz kilométer a maxi­mális sebessége. — Nem fényűzés ez ... — Ezeken a vonalakón is kulturáltabbá kell tenni az utazást, ez a cél. Egy világ választja el ezt a szerelvényt azoktól, ame­lyek ezeken a mellékvonala­kon közlekednek. Hol van ezekből a kocsikból a kály­ha, a kényelmetlen fapad, a tisztíthatatlan feketeség, a lelket kirázó döcögés? Itt minden ragyog, a kényelem szinte tökéletes. A vonal uta­sai nem érézhetik magukat többé á MÁV másodrangü ügyfeleinek. A hat íorgózsá- molyos kocsi összesén 356 ülő utas szállítására alkal­mas, egy koCSi első, a többi másodosztályú. A különbség itt is annyi: az egyik plüssj a másik műbőrbevonatú ülé­sekkel van ellátva. Műbőr! Mindenkit mellbe­vág Balogh Gyula megjegy­zésé: — Hihetetlen, de így van. A Józsefvárosiban egy éj­Már hírt adtunk arról, hogy a pécsi pincevilág, a föld alatti labirintus feltárása közben számos olyan pincére bukkantak, amely szinültig, vagy félig volt vízzel. Hon­nan kerültek oda e vizek? Erre a kérdésre keresnek vá­laszt a szakemberek. Azt ugyanis már az első vizsgá­latok kiderítették, hogy — ritka kivételtől eltekintve — nem azért van ott víz, mert valamelyik közelben haladó vízvezeték megsérült, illetve eltörött. Két lehetőség áll fent: vagy a leszivárgó csa­padékvíz, vagy pedig az ún. mélységi víz jut el bonyolult útpn e pincékbe. Amint megírtuk, dr. Szabó Lajos, a Megyei Tanács egész­ségügyi osztályának helyettes vezetője éveken át térképre rajzolta, hogy hol és milyen útbeszakadások, épületmeg­rokkanások történtek Pécsett, s arra a következtetésre ju­tott, hogy a város alatt több ideiglenes, vagy állandó jel­legű vízfolyásnak kell len­szakát töltött a szerelvény, s ez elegendő volt arra, hogy valaki az egyik ülés bevona­tát felhasítsa. Erre a kis közlésre annak kapcsán került szó, hogy va­laki megjegyezte: szeretné látni ezt a szerelvényt fél év múlva. Egy pesszimista vé­lemény szerint két hónap is elegendő. Bízzunk az utasok­ban, hogy alaposan rácáfol­nak erre és megőrzik az új szerelvény épségét. Az első kocsi az MDA mo­torkocsi (ez csak ezután jön majd), az utolsóban van a fűtőagregát és a másik ve­zetőülés, ahonnan távvezér­léssel irányítható a motor. A szerelvény így fordulás nél­kül közlekedhet. Ezen a héten megérkezik a második szerelvény, a hó­nap végéig pedig leszállítja a Ganz-MÁVAG a következő kettőt is. Az útvonal még nincs eldöntve. Az egyiket valószínűleg a pécs—bere- mendi, a másikat a pécs— bares—kaposvár—siófoki vo­nalon állítják üzembe. Az el­sőt vasárnap este Németh Sándor motorkocsi-vezető vitte Bátaszékre, s ezzel a pi­ros szerelvény meg is kezdte menetrendszerű közlekedé­sét. Űj szakasz kezdődött Nagy­hajmáson a Békés Jövő Ter- melŐsíöVetkezet életében. A két hét előtti viharos taggyű­lést követően pénteken dél­előtt vezetőségválasztó köz­gyűlést tartottak. A régi ve­zetőség munkájára Bencze József elnök megengedhetet­len vezetési módszerei nyom­ták rá a bélyeget, s az utób­bi hónapokban olyan állapo­tok uralkodtak már a szövet­kezetben, amelyek szinte a csőd szélére sodorták a ko­rábban eredményesen mun­kálkodó gazdaságot. A hely­zet odáig fajult, hogy az el­múlt két hónapra munkadí­jat Sém tudtak fizetni a tag­ságnak. Á múlt heti, nyugodt lég­körben lezajlott közgyűlésen a 250 tagból 150-en jelentek meg és nagy többséggel vá­lasztották meg a vezetőség­be azokat a termelőszövetke­zeti tagokat, akiket a jelölő- bizottság jelölt. Elnökké Haj- mási Henrik műhelyvezetőt, alelnökké Kocsis Károly me- kényesi növénytermesztési brigádvezetőt választották i nie. Dr. Szabó több feltétele­zett vízáramlás útvonalát is a térképre rajzolta. Ugyanez a véleményük a Földtani In­tézet Dél-dunántúli Területi Szolgálatánál dolgozó geoló­gusoknak is. Ami a legérde­kesebb: több, föld alatti víz­áramlás útvonalát illetően is megegyeznek az elképzelések, bár — ez természetes — a geológusok hidrogeológiai megfontolások. számítások alapján jutottak erre a véle­ményre. Jelenleg két ilyen — el­képzelt — vízfolyás nyomvo­nalán folynak kutatások, vizsgálatok. Az egyik feltéte­lezett vízfolyásnak valahol a Janus Pannonius Múzeum épülete, illetve a Jókai utcai TÜZÉP vonalában, a másik­nak pedig a Vízügyi Igazga­tóság Kulich Gyula utcai épülete és a Rákóczi út kö­zött kell folynia. A Földtani Intézet Dél-dunántúli Terü­leti Szolgálata mintegy 15— 20, átlagosan 10 méter mély­ségű fúrást végez e két nyom­vonalon, amelyeket csövek­kel is kibélel. A kútfúrások januárban fejeződnek be. Dr. Szederkényi Tibor, a területi szolgálat vezetője el­mondotta, hogy a kútfúráso­kat követően rádióaktív izo­tópos vizsgálatokat végeznek e két nyomvonalon. Rádió­aktív anyagot bocsátanak a felső kutakba, majd megmé­rik, hogy mikor és mennyi jelenik meg belőlük az al­sóbb kutakban. A kapott adatokból ki lehet számítani a vízáramlás irányát, sebes­ségét, s még az is megálla­pítható, hogy csapadékvíz, vagy pedig ún. mélységi víz folyik-e e helyeken. Ha ugyanis leszivárgó csapadék­vízről van szó,. akkor egy nagyobb esőzést követően nö­vekedni fog az áramló víz se­bessége. Ha mélységi vízről van szó, az áramló víz se­bessége nagyjából állandó marad. Valószínű, még április vé­géig sikerül tisztázni e vizek eredetét, s miután az meg­történt, konkrét intézkedési tervet lehet készíteni a föld alatti vizek alattomos pusz­tításának megakadályozására. Ha csapadékvízről lenne szó, meg kellene szüntetni a ve­lük érintkező mecseki víz­nyelőket, tehát különböző úton-módon meg kellene akadályozni, hogy víz jusson e térségbe. Ha a mélységi víz lesz a „bűnbak”, abban az esetben alagcsövezést kell végrehajtani 10 méter — vagy még nagyobb — mély­ségben. Az ilyen eljárás per­sze rendkívül költséges. Szá­mítások, megfontolások dolga lesz, hogy mi kerül többe: az alagcsövezés, vagy pedig e vizek visszatérő pusztításai. meg. Vezetőségi tagok lettek: Csíki Gyula bognár, Tóth János állattenyésztő, Lengyel Gyula állatgondozó, Dömötör Jenő halászmester, Kehi Já­nos traktoros, Sándor Vincé- né növénytermesztő, Liszicza József állatgondozó. Az ellen­őrző bizottság elnöke Rab József nyugdíjas lett. A tagság nagy várakozás­sal tekint az új vezetőség munkája elé. Bár a szövet­kezet anyagi helyzetében ja­vulás nem történt, mégis si­került megoldást találni arra, hogy a tagság az év végére ne maradjon pénz nélkül. Az elmaradt októberi béreket december 10-ig, a novemberi béreket december 25-ig kifi­zetik, s az elmaradt tejpén­zeket is megkapják december 15-ig a tagok. BenCze József volt elnök akinek a múltkori manőver­re] sikerült elkerülnie, hogy a szövetkezet nyíltan meg­vonja tőle a bizalmat és visz- szahívja funkciójából a tag­gyűlésen nem jeleni meg. ha­nem írásban közölte kilépési szándékát. A tárgyalóteremből Megölte férjét A Megyei Főügyészség em­berölés bűntette miatt vádat emelt az előzetes letartózta­tásban lévő Gutái Lajosné, 34 éves pécsi lakos, a Hőerő­mű volt gépkezelője ellen, mert szeptember 26-án az esti órákban albérleti laká­sukban kioltotta 23 éves se­gédmunkás férje életét. A Megyei Bíróság dr. Balatonyi tanácsa a gyilkossági perben befejezte a bizonyítási eljá­rást és tegnap délelőtt ítéle­tet hirdetett. A bíróság által megállapí­tott tényállás szerint Gutái Lajos 1968-ban kötött házas­ságot a vádlottal. Az együtt­élés nem volt harmonikus, a házastársak között gyako­riak voltak a veszekedések. Egy rövid időre külön is váltak, de ez év februárjában újból összeköltöztek. Szep­tember 26-án, amikor a férj hazament, együtt találta fe­EMBEREK A TETŐN Erdei Antal két mankójá­ra támaszkodva áll a törme­lékkel, limlommal teleszórt udvar közepén. A padlásról, amely fölül most bontják a tetőt, egy öreg tölcséres gra­mofon, egy törött vázú bi­cikli, megannyi ócskaság ke­rült elő. Komló városköz­pontjának egyik utolsó falu­sias épületé ez, az új autó­busz-pályaudvar szomszédsá­gában. A tetőn és az udvaron vagy húsz ember serényke­dik. — Feltárósok Kossuthról. Régi munkatársak. Egyenként csúsztatnak le minden cserepet és kézről kézre adva rakják gúlába. A tavasszal új ház épül a bontott anyagból. — Nagy gondot vettél a nyakadba. gyénk szülész főorvosa. W. É. Bat piros kocsi Bátaszékre iVégy új mellékvonali motor szerelvényt kap Pécs H.I. Uj vezetőség Nagyhaj máson \ T

Next

/
Thumbnails
Contents