Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

1 dunantüli napló 1970 <1 .ccmber 1 1 OZGMMSÄfilßlFT Olajverseny 1980-ban A Szovjetunió már a folyó évtizedben komoly verseny­társává válhat a nyugati kő­olajtermelő társaságoknak — foglalja össze szakértői véle­ményét a NATO havi folyó­irata, a NATO Letter. A szov­jet gazdasági élet belső ex­panziója visszavetheti ugyan a kőolajexportot 1970 és 1980 között, de a közel-keleti or­szágokkal erősbödő kapcso­latai megváltoztathatják ér­tékesítési politikáját. Ugyan­is a belföldi fogyasztást a Közel-Keleten vásárolt olaj­jal is kielégíthetik, és ez le­hetővé teszi, hogy exportját a jelenlegi szinten tartsa vagy fokozatosan növelje. Ez esetben a Szovjetunió ko­moly versenytársa lehet a nyugati kőolajtermelő társa­ságoknak, különösen akkor, ha tankhajóflottája bővítésé­vel nagyobb mozgékonyságra tesz szert a fűtőanyagok szállításában is. A jövőbeni irányzat kibontakozása függ attól is, milyen gyorsan si­kerül felfejleszteni a nyu­gat- és a kelet-szibériai kő­olajmezőket. Vízben oldható műanyag Amerikai tudósok olyan műanyagot találtak fel, mely vízben oldódik. Az új anya­got szerves savakból és fém­sókból állítják elő. Vízzel vagy nedvességgel érintkezés esetén az anyag'felbomlik és a savak és fémek felszaba­dulnak. Hőkezeléssel az anyag oldódóképessége csök­kenthető, úp'hogy a felbom­ló’1 sebességét szabályozni lehet. Figyelemre méltó szi­lárdságára való tekintettel az anyagot csomagolóanyagként is fel lehet használni, hasz­nálata után könnyen meg­semmisíthető. Öntödei koksz helyett tőzeg A tulai fémkohászati mű­veknél hosszan tartó kísér­letek után bebizonyosodott, hogy az öntödei kokszot tő­zeggel lehet helyettesíteni, sőt, ez az eljárás az eddigi­nél jóval tisztább fém elő­állítását teszi lehetővé. Ez az elgondolás már a század húszas éveiben is fel­merült, az eljárást azonban részleteiben nem dolgozták ki, mert a szükséges szilárd­sággal rendelkező és olcsó tőzegbrikettet nem sikerült előállítani. Ezt most úgy ol­dották meg, hogy a tőzeget megfelelő arányban vasérc- koncentrátummal keverik és ezt a keveréket préselik for­mába. Az így előállított anyag szilárd és szívós. Ugyanez­zel az eljárással vasszivacs is előállítható, amelyre transz­formátorelemek gyártására van szükség. Szakértők vé­leménye szerint a tőzeggel való olvasztás a gépgyártás széles területén is felhasz­nálható. FELVESZÜNK marós, eszlergálvos, kőműves szak munkást. Jelentkezés: ZSOLNAY V. UTCA 15. SZÁM ALATT. Mi van a háztáji gazdaságokkal? A kezdeti lendület után megtorpanás K övetendő példaként hirdettük tavaly, amikor a termelő- szövetkezetek az első komolyabb lépéseket megtették a háztáji gazdálkodás fellendítésére. Sűrűn emlegettük és részletesen taglaltuk a szalántai példát, a pogányi példát, a baksai kezdemé­nyezést és más jó példákat. Ezúttal olyan kampány kezdődött, amely nem az erkölcsi ösztönzőkre építkezett, és nemcsak a nép­gazdasági érdekekre hivatkozott, hanem a csoport- és az egyéni érdekeket is figyelembe vette. Először is elvi állásfoglalás született: a közös és a háztáji gazdaság szerves egységet képez. A kormány I számos intézkedést hozott a háztáji gazdálkodás elősegítésére. Különféle akciókat szerveztek, a gazdák tenyészanyagot és nagyobb pénzösszegeket kaptak, számukra termelési hiteleket biztosítottak. Többször felemelték a felvásárlási árakat. Határozat született a háztájiban eltöltött munkaidő jóváírásáról, Illetve beszámításáról a közös munkába. Számos más Intézkedés történt. FELTARTÓZTATHATATLAN FOLYAMAT Két év telt el és most csend van a háztáji körül. Vajon minden a legnagyobb rendben megy? Sajnos nem. A nagy kezdeti lendület után megtorpanás következett be, s úgy tűnik, az egésznek na­gyobb volt a füstje, mint a lángja. A jó példák, a minta­szerű kapcsolatok sajnos nem terjedtek el a megyében, a közös és a háztáji gazdasá­gok együttműködése a leg­több termelőszövetkezetben lényegében formális. Ha itt- ott van is némi előrehaladás, a szarvasmarha-tenyésztés — amelynek fellendítéséhez a legfőbb államérdek fűződik — a szarvasmarha-állomány feltartóztathatatlanul csök­ken. Hogy nem olyan mér­tékben fejlődnek a háztáji gazdaságok, ahogyan azt újabban szeretnénk, arról egy nem régi NEB-jelentés is tökéletesen meggyőzhet ben­nünket. A népi ellenőrök a baranyai tsz-ek egyharmadá- ban vizsgálódtak, s ezek után vonták le következtetéseiket. A kép lehangoló, a fejlődés minimális. Az állattenyésztés hagyo­mányai Baranyában a kis­üzemi gazdálkodás időszaká­ba nyúlnak vissza. Baranya közismerten jó állattenyésztő megye volt. A fejlett fokon álló állattenyésztés beszédes bizonyítéka, hogy a háztáji gazdaságokban a gazdasági épületek — az istállók, szí­nek, górék — műszaki álla­pota meglepően jó. Egyes vi­dékeinken, például Boly és Pécsvárad környékén, aho­gyan ezt nemegyszer felem­lítik a szakemberek, a gazda­sági épületeket 60—80 évvel ezelőtt rendkívül szilárd és tartós építőanyagokból építet­ték, nem is beszélve kifogás­talan kivitelezési módjukról. Bármilyen meglepően hang­zik, a gazdasági épületek műszaki állapota 60—80 év után szinte jobb, mint a lakóépületeké. Persze tagad­hatatlan, sok elhanyagolt és düledező gazdasági épülettel is lehet találkozni. Nos, ez­zel szemben a szarvasmarha­állomány egyre fogy. Az idén márciusban 90 ezer da­rab szarvasmarha volt a megyében, 25 ezerrel keve- sebb,mint 1935-ben, 10 ezer­rel kevesebb, mint 1960-ban. A számokból megfelelő képet formálhatunk a kihasználat­lan férőhelykapacitásról, amely egyre növekszik. Óva­tos becslések szerint a jelen­leg kihasználatlanul álló fé­rőhelyek újraelőállításának költsége eléri a félmilliárd forintot. NINCS, AKI TERJESSZE A szarvasmarha-tenyész­tés ma már többnyire jöve­delmező. Még jövedelme­zőbbnek tűnik a háztáji gaz­daságokban, ahol nem je­lentkezik költségként a mun­kabér, azaz a gazda nem számítja be fáradozásait, munkáját. Mégsem kell a tehén. Ügy gondolom, min­denki tisztában van vele, hogy a szarvasmarha-tartás az egyik, vagy talán a leg­fárasztóbb háztáji munka. Az öregek már nem vállalják. Nem, mert nem bírják. Kora hajnalban kelés, a trágyával megrakott nehéz talicska ki­tolása, a fejés és a többi cipekedés, itatás, etetés. Eh­hez egész ember kell, és még a közösben is helyt kell állni. Az öregek már nem bírják, a fiatalok viszont nem vállalják. Nagy lekö­töttség. Sokkal tisztább, eset­leg könnyebb munkával is megkeresik a pénzüket. De a hajlandóság még csak a dolog egyik oldala. Ki vál­lalja a zöldtakarmány folya­matos biztosítását, a tej el­szállítását és így tovább. Sok a nehézség. Sajnos, a muka megkönnyítésére nem tör­téntek lépések. Nem terjednek az új tech­nológiák. Nincs aki terjessze. Ismeretes hogy az utóbbi években sok üresen álló marha- és lóistállót alakítot­tak át sertéstartásra a ház­tájiban. Sajnos sehol sem alkalmazzák azokat az új módszereket, amelyeket az új tartási szemlélet és takar­mányozási technológia meg­követel. Ezzel kapcsolatban a szaktanácsadás nemhogy bevált módszereket, de úgy­szólván semmit sem nyújtott a háztáji gazdáknak, de ilyen műszaki tervek sem állnak rendelkezésre. Kivétel csupán a baromfitartás. TOVÁBBI ÖSZTÖNZŐKET! Tovább kell lépnünk? Szemmel látható eredménye­ket kell produkálnunk? Igen. De hogyan érjük el ezt? Nem vitás, további ösztönzők szük­ségesek, további kedvezmé­nyek kellenek a háztáji gazdaságok termelési poten­ciáljának növelésére. El kell terjeszteni a modern techno­lógiákat. Vajon miért ne le­hetne létrehozni egy olyan vállalkozást, mely ellátná a gazdákat a szükséges beren­dezésekkel, tervezne, számol­na a gazdák helyett, segíte­ne a meglévő gazdasági épü­letek átalakításában, korsze­rűsítésében. Állami támoga­tással háztáji agronómuso- kat kellene beállítani, őket aszerint javadalmaznák, ami­lyen eredményeket felmutat­nának a háztáji gazdálkodás fellendítésében. Meg kellene végre találni a módját, hogy a tsz-ek ne immel-ámmal kezeljék a kérdést, hanem tegyenek is valamit az ügyben. A veze­tőket akár anyagilag is érde­keltté lehetne tenni. A tsz- vezetőkön legalább annyira áll vagy bukik, mint a gaz­dákon: ne csökkenjék, gya­rapodjék a háztáji, még több árut adjon a mezőgazdaság. Két éve egy kampány, egy sokat ígérő folyamat megin­dult, most megtorpant. Tűz­zük ismét napirendre és most már ne kerüljön le a napi­rendről a háztáji gazdálko­dás fellendítésének ügye. Miklósvárl Zoltán „Pentagon” a tengeren A képen látható hatalmas francia fúrószigetnek csak annyi köze van az amerikai hadügyminisztériumhoz (melyet tudvalévőén röviden csak a Pentagon-ként emlegetnek), hogy ugyancsak öt­szög alakú. A tengeralatti olaj- és érckincs felkutatása, kiakná­zása tette szükségessé az ilyen és hasonló nagyságú tengeri „bázisok” létrehozását. Az ötlábú sziget egy-egy csőlábának az átmérője 8,5 méter, a lábak hossza 102 méter, ami azt jelenti, hogy 80—90 méteres vízréteg fölé telepíthető a felépítmény. A fúróberendezésekkel a tengerfenéktől számított 2000 méteres mélységbe lehet lefúrni. A „Pentagon—81” valóságos kis „gyár” az óceánban, 76 dolgozóval a fedélzetén. A fúrószigeten fel­állított dízel- és elektromotorok összteljesítménye kb. 7000 lóerő, ami bármelyik szárazföldi középüzemnek is becsületére válna. Közös üzemek a határ mentén? A magyar—szovjet „kishatármenti“-ről Az elmúlt vasárnap közöl­tük a gazdaságpolitikai ro­vat kerekasztalbeszélgetését a magyar—jugoszláv határ­menti üzletekről. Ügy gon­doljuk, hasznos lesz forgal­munkat egybevetni a ma­gyar—szovjet „kishatármen- ti” ügyletekkel. Ez utóbbi mindössze egy éves múltra tekint vissza. Tavaly októberben írták alá az első áruválaszték-lis­tát a korábban, májusban elhatározott magyar—szovjet kishatármenti forgalom ke­reteinek betöltésére. A két ország határa ugyanis tel­jes hosszában azonos Kár- pát-Ukrajna és Szabolcs- Szatmár megye határával, így adva volt a lehetőség hogy a két határmenti terü­let szövetkezeti kereskedel­me, főleg a saját területükön készült ipari, kisipari szövet­kezeti termékekkel bővítse a fővárosoktól távoli megyék falusi boltjaiban az áruvá­lasztékot — írja a Világgaz­daság. A HUNGAROCOOP és a szovjet SZOJUZKOOPV- NYESTORG külkereskedelmi vállalatok egymillió rubeles évi keret kitöltésére vállal­kozhattak. Kereslet és kíná­lat tekintetében az egy év mérlege pozitív. Építőanya­gon, cementen, fűrészelt fa­árun, nyílászáró szerkezete­ken és szegen kívül ezres tételekben érkezett olcsó és kedvelt kerékpár Szabolcs­Mit ír a Pravda a magyar vállalatok vezetéséről? Az irányítás mechanizmusa milliók ügyévé vált B arátaink tapasztalataiból — az irányítás tudo­mánya címmel a Pravda kü- löntudósítója, M. Odinec tol­lából ismertetést közöl a szovjet lap a magyar válla­lati gazdálkodás egyes kér­déseiről, különösen a válla­latvezetés megnövekedett fel­adatairól. „A gazdasági irányítás re­formja Magyarországon, mint azt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a párt X. kongresszusára a közel­múltban kibocsátott tézisei leszögezik, magasabb szintre emelte a szocialista tervgaz­daságot. Az irányítás új me­chanizmusa milliók ügyévé vált... A magyar párt és kormány azt a feladatot tűzte ki a vállalatvezetők elé, hogy sajátítsák el a re­form elvei következetesebb alkalmazásának, a reform le­hetőségei még hatékonyabb kihasználásának tudományát. Azok, akik a reform kor- mányrúdjánál állnak, az or­szág sok ezer vállalati veze­tője, sikeresen oldják meg ezt a feladatot” — állapítot­ta meg M. Odinec. A tudósító több magyar vállalat életéről, tevékenysé­géről ad rövid áttekintést, részben a magyar sajtójelen­tések, részben személyes lá­togatásai alapján. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium felmentette tiszt­ségéből a Vörös Csillag Trak­torgyár gazdasági vezetősé­gét. A vezetőség nem élt megfelelően az új mechaniz­mus nyújtotta lehetőségek­kel, és hibájukból a vállalat súlyos helyzetbe került. A jö­vőben gyökeresen megválto­zik a helyzet. A Kormány Gazdasági Bizottsága meg­szünteti a vállalatnál azon traktortípusok termelését, amelyet Magyarország a Szovjetunióból és más szo­cialista országból Importálni tud, éspedig a hazainál ol­csóbb áron, gazdaságosabb üzemelést biztosító kivitel­ben. A Vörös Csillag gyár pél­dája azonban kivételes eset — írja a tudósító. — A ma­gyar vállalatok döntő több­sége a reform talaján jól dolgozik és sikeresen fejlő­dik. Ilyen értelmű ismerte­tést ad Odinec a Chinoin Gyógyszergyárról, a Ganz- MÁVAG-ról és a győri mű­bőrgyárról. Ez utóbbi üzem­ből Jankovics Sándor igaz­gatót idézi, aki beszámolt ar­ról, hogy azok a vezetők, akiknek tevékenysége a re­form bevezetéséig csak a felső utasítások végrehajtá­sában merült ki, most valódi irányítókká, vezetőkké vál­tak. A Pravda tudósítója mun­kásokkal és pártfunkcicmá- riusokkal folytatott beszél­getéseit idézi, amelyek so­rán szóba került, hogy a nagy gazdasági eredmé­nyekért folytatott küzdelem­ben az anyagi ösztönzés mel­lett nem szabad háttérbe szorítani az eszmei, politikai felvilágosítás, az erkölcsi ösz­tönzés módszereit sem. A pénz-ösztönzők kizárólagos­sága kispolgári érzületek ki­fejlődéséhez, egoizmushoz és kapzsisághoz vezet Elismeréssel szól a szerző a vezetőképzés rendszeréről. Az utóbbi időben az ország­ban körülbelül 15 ezer ve­zető beosztású dolgozó tanul­ta különböző tanfolyamokon, egyetemi kurzusokon a gaz­dasági vezetés tudományát ba, nagyszámú kisrádió, par- főm, vodka, evőeszköz, óra — csupa olyan cikk, amelyet a Kárpátalján járó szabolcsi ott is megkíván a kirakatok­ban. Viszonzásul elsősorban ruházati árukat küldött a magyar partner, az export­képes szabolcsi szövetkezeti kisipar termékeit: 17 ezer pár női csizmát, pantonettet férfi és női lábbelit 30 ezer rubel ára bőrdíszműárut, gyermekruhákat, férfi és női konfekcióárut. Változatlanul a legnépszerűbb áru rangján állt a szovjet Szaratov hűtő- szekrény, amelyből 500 da­rab érkezett. Az idei tárgyalások a kö­vetkező évre újabb cikkekre bővítették az áruválasztékot így például a kisrádiók és kerékpárok alkatrészeire, gu­miköpenyekre, női kerékpá­rokra a szovjet behozatalt illetőleg. A magyar kivitel újdonságai között oltványok és facsemeték is szerepelhet­nének. Visszatérő témája a tárgyalásoknak olyan közös üzemek felállítása, amelyek a határ két oldalán működ­nének közös irányi tássaL Magyar oldalon gyümölcsfel­dolgozó üzem magyar sze­mélyzettel, de szovjet szak­emberek irányításával. Szov­jet oldalon építőanyagüzem ottani munkásokkal, magyar vezetéssel, amely az árvízi helyreállítás után is nagy­arányban építkező Szabolcs- Szatmár megyét például csempével látná el. Megírtuk: jövőre tovább fejlődik a magyar—jugoszláv határmenti árucsere-forga­lom. Ez örvendetes. Nem tit­koljuk azonban, szerelnénk, ha gyártási kooperációk is létrejönnének a határ men­tén, sőt, ha sor kerülhetne jugoszláv vendégmunkások foglalkoztatására is Baranyá­ban. Gyorsan kötő beton A Szovjetunióban kifej­lesztett újszerű, gyorsan kötő adalékanyag felhasználásával készült beton 10 percen belül megkeményedik és különö­sen az útépítéshez használ­ható előnyösen. Aknaépítés esetén a zsaluzástól el lehet tekinteni, mert a betont egy­szerűen ráfecskendezik a fa­lakra. A szovjet vasbetonipari kutatóintézet közlése szerint az új anyagot útburkolatok és repülőterek betonfelületei­nek helyreállításánál hasz­nálják. Az anyag só- és sav­álló. I l

Next

/
Thumbnails
Contents