Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 50 fillér Dunántúli napló XXVII. évf. 287. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.dec.s.,kedd A hideg őszök visszatérő témája a távfűtés. Bár a rendelet pontosan kö­rülírja, hogy mikor, mi­lyen hőmérsékleti viszonyok között kell megkezdeni a távfűtést, már több ősszel vita támadt a rendelet értel­mezése körül. A vita vége az szokott lenni, hogy a dider­gő lakók kérvényt nyújtanak be a Hőszolgáltató Vállalat­hoz, s felkeresi a vállalatot egy didergő újságíró is, majd megjelenik egy ünnepélyes hangú nyilatkozat, miszerint a rendelettől eltérően, mat­ekkor és ekkor megkezdik a fűtést. Legyünk őszinték, a válla­lat vezetői eddig készsége­sen meghallgatták a pana­szokat és nem is szoktak késlekedni, ha azt kérték, fűtsenek. Mégis felötlik az emberben: miért kellett en­nek már többször megismét­lődnie? Helyeselhető-e, hogy egy vállalatnál dől el ez a fontos kérdés, hiszen több tízezer ember közérzetét be- . folvásolja az a tény, hogy fűtött, vagy fűtetlen lakás­ban él. Kétség sem férhet hozzá: a Hőszolgáltató Vállalat ha­tósági jogkört gyakorol eb­ben az ügyben. S ha csak a Hőszolgáltató Vállalatról len­ne szó, talán nem is fesze­getnénk ezt a témát. Dehát nem ez az egyedüli. A Mo­hácsi Járási Pártbizottság két munkatársa nemrég összeír­ta, hogy hány vállalat, intéz­mény, hivatal gyakorol ha­tósági jogkört az országban, s több mint harminc nevet céget jegyeztek fel röpke húsz perc alatt. A miniszté­riumokon meg a tanácsokon kívül hatósági jogkör illeti meg a vasutat, SZTK-t, is­kolaigazgatót, földhivatalt, KPM néhány intézményét, DÉDÁSZ-t, KÖJÁL-t PIK- et, tűzoltóságot, Statisztikai Hivatalt, postát és még sokan másokat. Amint a távfűtés példájából láttuk, tízezrek sorsáról hozhatnak döntést, vagy pedig szankciókat he­lyezhetnek kilátásba, időn­ként büntetnek is. S az ál­lampolgár kiszolgáltatott helyzetbe kerül, esetleg még védtelen is. Igaz, minden szerv és intéz­mény csak meghatározott ese­tekben szankcionálhat, s ak­kor sem olyan mértékben, ahogy akar, hanem ahogy a szigorúan körülhatárolt pa­ragrafusok lehetővé teszik. Nincs baj tehát a törvényes­séggel, s még azt sem mond­hatnék, hogy e szankciók többsége szükségtelen. Vala­mennyiünk egészségét védi például a KÖJÁL, amikor ellenőrzést tart — s ha nincs más választás: büntet — az üzemi konyhákban és ven­déglőkben. Az országutakon is több lenne az ámokfutó gépkocsivezető, ha a közle­kedési rendőrök nem lépné­nek fel ellenük. Kevesebb biztonságérzettel léphetnénk be az áruházakba, boltokba, ha nem tudnánk, hogy KERMI meg Állami Keres­kedelmi Felügyelőség is van az országban, amely azon őr­ködik, hogy ne kerülhessen silány áru a polcokra. A tra­gikus végű üzemi balesetek, a pusztító tüzek is arra fi­gyelmeztetnek bennünket, hogy lenniök kell olyan szer­veknek, intézményeknek, amelyek betartják a munka­védelmi, tízrendészeti szabá­lyokat. Nem a KÖJÁL, KERMI, közlekedési rendőrök, tűzol­tók meg mások hivatása el­len emelünk tehát szót, ami­kor a hatóságosdiról beszé­lünk. A hatósági szerepkör­ben fellépő vállalatok tény­kedése ébreszt bennünk két­ségeket. Például a posta, amely már évek óta nem hozza fel az újságokat az emeletre, arra hivatkozva, hogy nagyon egészségtelen az emeletjárás. Vagy a Víz­mű, mely a vízhiányos idő­szakokban egyedüli dönt ar­ról, hogy ki kapjon vizet és ki nem. A 12-es AKÖV, mely terelökorlátokat épített a 30-as és több autóbuszjá­rat lépcsőjére, s arra kény­szeríti az utasokat, hogy tü­lekedve, egymást taposva szádjának fel. Az OTP, mely a bemutatóra szóló takarék- betétkönyv hátlapjára elfe­lejtette felírni, hogy a betét­könyv elvesztése egy éti pénztelenséggel jár. Még ab­ban az esetben is, ha a be­tétkönyv tulajdonosa azonnal jelenti, hogy elvesztette a betétkönyvét és zárolja a pénzt. Egy évig nem nyúl­hat az összeghez, mert így szól egy rendelet, s erről a rendeletről sem írásban, sem szóban nem értesítik az ügy­felet, mielőtt kiváltja a be­tétkönyvét. Hol tehet panaszt ilyenkor az állampolgár? Ügyszólván sehol, hiszen a hatóságként fellépő vállalatok, intézmé­nyek a paragrafusokra szok­tak hivatkozni. S ezt azért tudják megtenni, mert a jog­alkotás elmaradt a gyakor­lattól. Közhely, hogy az ©mechanizmus idején alig lehetett elhatárolni egymás­tól a vállalati meg népgaz­dasági érdekeket. A látszat azt mutatta, hogy teljesen azonosak, s a vállalat a nép­gazdaság képviselőjeként lép fel a maga területén. Abban az időben érthető volt, hogy hatósági jogkört kaptak, ma viszont, amikor a vállalati, illetve csoportérdek nagyobb szerephez jutott, már anak­ronizmus. S nem azért, mert a vállalatok rosszindulatúak. Elfogultság volna például azt állítani, hogy nem a társa- I dalmi igazságosság elve ve­zérli a Vízmüvet, amikor azt mérlegeli, hol rendeljen el vízkorlátozást. Hasonlót mondhatunk a DÉDÁSZ-ról s a legtöbb „hatósági” vál­lalatról is. Naiv dolog lenne viszont azt feltételezni, hogy e vállalatok függetleníteni tudják magukat a csoport- érdekeiktől. Ez óhatatlanul is befolyásolja a döntéseiket, mint ahogy bennünket is be­folyásolna, ha mi lennénk a helyükben. N yilván, a jövőben csak azok az intézmények rendelkezhetnek hatósági jogkörrel, amelyeket azért hoztak létre, hogy a legszélesebb közérdeket képviseljék. Ilyen például a már említett KÖJÁL, ÁKF, vagy KERMI. A többitől, ahol a csoportérdek is köz­beszólhat, el kell venni a hatósági jogkört és a taná­csok hatáskörébe kell azt utalni. Anhak szellemében, ahogy a kongresszusi irány­elvekben is olvashatjuk: „Növelni kell a tanácsok ön­állóságát és felelősségét a hatósági jogkörben, a gaz­dasági, kulturális és .szociá­lis munkában.” A jogászok majd megfo­galmazzák az új rendelete­ket. S addig is, amíg ez meg­történik, nem árt arra gon­dolni: ami ma még érvé­nyes, holnap nem lesz az. Hasznos lesz felkészülni er­re, nem célszerű tehát újabb korlátokat építeni az autó­busz lépcsőkre. Aki ugyanis nagyon hozzászokik az ilyen hatósági szerepkörhöz, nehe­zebben tud majd róla lemon­dani. Magyar László Vasárnap késő este Conrad Aiders államtitkár, a bonni kormány sajtó és tájékoztató hivatalának vezetője a varsói sajtóközpontban találkozott a lengyel és külföldi újságírók­kal. Ismertette Willy Brandt kancellár Varsóba érkezésé­nek részleteit és első megbe­szélését, amelyet Wladyslaw Gomulkával, és más lengyel vezetőkkel folytatott. Ahlers válaszolt az újság­írók kérdéseire, amelyeket Brandt varsói látogatásával és a lengyel—nyugatnémet szerződés különböző vonatko­zásaival kapcsolatban tettek fel. Brandt varsói látogatása nyomán a nemzetközi közvé­leményben támadt érdeklő­désre jellemző, hogy a varsói sajtóközpontban már körül­belül 300 újságírót akkredi­táltak, köztük a hírügynöksé­gek, lapok, rádió és televí­ziók 250 különtudósítóját kö­rülbelül húsz országból. A lengyel minisztertanács palotájának dísztermében hétfőn délben aláírták Len­gyelország és a Német Szö­vetségi Köztársaság ez év no­vember 18-án Varsóban pa­rafáit és november 20-én nyilvánosságra hozott állam­közi szerződését, amelyben az NSZK kormánya elismeri az Odera-Neisse határ végleges jellegét, s amely megteremti a két ország politikai kapcso­latai rendezésének alapját. Az egyezményt a lengyel kormány nevében Józef Cyrankiewicz miniszterelnök és Stefan Jedrychowski kül­ügyminiszter. az NSZK nevé­ben Willy Brandt kancellár és Walter Scheel külügymi­niszter írta alá. A történelmi, ünnepélyes aktuson lengyel részről jelen volt Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára, Bo- leslaw Jaszczuk, Zénón Klisz- ko, Ignacy Loga-Sowinski, Ryszard Strzelecki, a LEMP PB póttagja. Az aláírást követően Willy Brandt kezet szorított Józef Cyrankiewicz-el és Wladys­law Gomulkával, Zénón Kiiszkoval, Stefan Jedry- chowskival. Varsóban aláírták a lengyel-nyugatnémet szerződést Ezt megelőzően hétfőn dél­előtt Brandt kancellár és . Walter Scheel elhelyezte az j NSZK kormányának koszo- j rúját a lengyel ismeretlen i katona sírján. A koszorúzási : ünnepség katonai pompával j zajlott le. Díszszázad sorako- ' zott fel, a zenekar a két or­szág állami himnuszát into- nálta. Brandt beírta nevét az emlékmű könyvébe. Sok ezer varsói volt jelen a gettó hőseinek emlékmű­vénél rendezett koszorúzáson. Willy Brandt elhelyezte az emlékművön az NSZK kancel­lárjának koszorúját, majd térdre ereszkedve adózott a hitlerista megszállók ellen 1943 áprilisában kitört gettó felkelés hőseinek és áldoza­tainak. Az ünnepi aktuson jelen volt Scheel külügymi­niszter is. A koszorúzási ünnepsége­ket követően Brandt, külügy­minisztere kíséretében láto­gatást tett Józef Cyrankie- wicznél. A közel egy órás eszmecserén Stefan Jedry­chowski is részt vett. Kora délután Cyrankiewicz miniszterelnök ebédet adott j az NSZK kancellárja tiszte- j letére. Ezen ott voltak Wla- ! dyslaw Gomulkával az élű- j kön a lengyel párt és állami j vezetők, s a nyugatnémet j küldöttség tagjai. Az ebéden. Józef Cyrankie- í wicz pohárköszöntőt mondott, ! amelyre Willy Brandt vála­szolt. ! A tartalomból; Mit ígér a IV. ötéves terv? (3 oid.i Nyugdíjasok háza (3. old ) Tájékoztató a karácsonyi és újévi munkaidő-beosztásról és a bérfizetési napokról (4 old.) Akik a hírekben szerepelnek (5. old.) A hét vége sportja (7—8. old.) •/ KS'D NAPLÓ. TELEFOTO Képünk előterében a kél aláíró: Józef Cyrankiewicz (jobb­oldalt) lengyel miniszterelnök és Willy Brandt, az NSZK kancellárja. A képen középen Wladyslaw Gomulka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt első titkára Poliiikai liöny viinpok. Pécs-Baranya, 1970—>1971. Megnyitó Komlón A költő, Juhász Gyula ne­vét viselő bányászklub ün­nepi esemény színhelye völt tegnap este. A Mecseki Szén­bányák Pártbizottsága, a komlói Béta-bánya pártszer­vezete és a Kossuth Könyv­kiadó Baranya megyei ki- rendeltsége itt tartotta a politikai könyvnapok meg­nyitóját. Bányászokkal, azok családtagjaival és meghívott vendégekkel teli nagyterem egyik falát ízlésesen elhelye­zett kiadványok díszítették. Kiállították azt a tizenhat I könyvet is. mely a könyv- J napokra jelent meg. A megnyitón részt vett i Stier József a Megyei Párt- végrehai főbizottság tagja, a Mecseki Szénbányák Pártbi­zottságának titkára. Komló város párt és állami szervei­nek több képviselője. Németh Jánosnak a Kos­suth Könyvkiadó megyei ki- rendeltsége vezetőjének meg­nyitója után Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Párt- bizottságának osztályvezetője mondott beszédet. Ma tetőt kap az ország első fapanel­óvodája Ma újabb fordulópontjához érkezik az újmecsekaljai „óvoda-harc”: az Építők úti gyermekintézmény mellett befejezik a panelóvoda te­tőzését. Az őszi felvételek során kimaradt mintegy félezer kisgyermek közül tehát töb­ben reménykedhetnek, hátha bekerülnek a szerencsés öt­ven közé. A panelóvoda ugyanis az Építők úti óvoda részeként 50 kisgyermeket fogad majd be. Két, egyen­ként 25 gyerek számára al­kalmas foglalkoztató terem lesz benne, továbbá egy tömbben a mellékhelyiségek, aztán egy kis személyzeti, öl­töző, egy mosogató és egy előtér a gyerekeket hozó, vetkőztető szülők számára. A panelóvodát a harmadik ke­rületi tanács szervezte, s a Dombóvári Universál KTSZ építi fel. Költsége több mint 400 ezer forint lesz. De meg­éri, mert gyorsan felépül: Tegnap már csak néhány méter volt fedetlen ! az alapozást egy hete kezd- 1 ték meg, s tegnap a tető utolsó métereinél tartottak. Az épület fapanelből ké­szül. Ilyen alkatrészből van már az ország területén né­hány közintézmény. Pécsett is egy iroda. De többnyire gyorsan felállítható, elmoz­dítható munkásszállásokat, hétvégi házakat, táborokat építettek belőle. A tűzren­dészed és egészségügyi szer­vek azonban óvodára is al­kalmasnak minősítették, így ma az országban először óvoda céljára épülő fapanel- ház tetőzetét fejezik be. Most a viszonylag hosszab­ban tartó belső szerelési munkálatok következnek, a Hőszolgáltató Vállalat és a Csatornaművek feladatai. Ha minden jól megy. jövő év elején, valószínűleg még januárban befogadhatják az 50 kisgyereket. Hogy ki lesz az ötven? Ezt újabb felvételi bizottság vá­lasztja ki az ősszel elutasí­tott, de fellebbezést benyúj­tott szülők gyerekei közüL — Korunkat, a társadalmi lorradalmak és a termelő erők nagyarányú növekedése mellett a tudományok rend­kívüli gyors fejlődése es társadalmi szerepük megnö­vekedése jellemzi. A Kossuth Könyvkiadó a pártszervek támogatásával évek óta rend­szeresen megrendezi a politi­kai könyvnapokat, támasz­kodva a politikai irodalom iránt megmutatkozó igények­re. Sok, sok ' tapasztalat, a X. pártkongresszust megelőző széleskörű politikai vita. ak­tivitás. a kongresszus légkö­re. mondanivalója bizonyítja, hogy az egész magyar társa­dalom érdeklődéssel foglal­kozik politikai kérdésekkel. De nem csupán az ilyen nagyjelentőségű esemény nö­veli a politikai könj'vek for­galmát. hanem annak a tu­datnak a terjedése, is hogy modern korunkban az általá­nos műveltségnek elengedhe­tetlen tartozéka a biztonsá­gos eligazodás a világnézet kérdéseiben, a filozófiában, más. a bennünket környező világ megteremtéséhez hoz­zásegítő politikai ismeretek­ben. — Azok, akik évek tapasz­talatai nyomán számonta. lják ezt az évről évre visszatérő rendezvényt, már ismerik az utat a politikai könyvnapok sátraihoz, pavilonjaihoz. So­kakhoz viszont most jut el először a politikai irodalom sgy-egy alkotása. Beszédének további részé­ben Schwarcz elvtárs méltat­ta a Kossuth Könyvkiadó negyedszázados munkásságá­nak eredményeit. Az ünnepség befejező ak­kordjaként a Komlói Bel­városi Általános Iskola ta­nulói és a Komlói Városi Munkáskórus műsort adott. N. L ft > Hatóságosdi?

Next

/
Thumbnails
Contents