Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 50 fillér Dunántúli napló XXVII. évf. 287. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.dec.s.,kedd A hideg őszök visszatérő témája a távfűtés. Bár a rendelet pontosan körülírja, hogy mikor, milyen hőmérsékleti viszonyok között kell megkezdeni a távfűtést, már több ősszel vita támadt a rendelet értelmezése körül. A vita vége az szokott lenni, hogy a didergő lakók kérvényt nyújtanak be a Hőszolgáltató Vállalathoz, s felkeresi a vállalatot egy didergő újságíró is, majd megjelenik egy ünnepélyes hangú nyilatkozat, miszerint a rendelettől eltérően, matekkor és ekkor megkezdik a fűtést. Legyünk őszinték, a vállalat vezetői eddig készségesen meghallgatták a panaszokat és nem is szoktak késlekedni, ha azt kérték, fűtsenek. Mégis felötlik az emberben: miért kellett ennek már többször megismétlődnie? Helyeselhető-e, hogy egy vállalatnál dől el ez a fontos kérdés, hiszen több tízezer ember közérzetét be- . folvásolja az a tény, hogy fűtött, vagy fűtetlen lakásban él. Kétség sem férhet hozzá: a Hőszolgáltató Vállalat hatósági jogkört gyakorol ebben az ügyben. S ha csak a Hőszolgáltató Vállalatról lenne szó, talán nem is feszegetnénk ezt a témát. Dehát nem ez az egyedüli. A Mohácsi Járási Pártbizottság két munkatársa nemrég összeírta, hogy hány vállalat, intézmény, hivatal gyakorol hatósági jogkört az országban, s több mint harminc nevet céget jegyeztek fel röpke húsz perc alatt. A minisztériumokon meg a tanácsokon kívül hatósági jogkör illeti meg a vasutat, SZTK-t, iskolaigazgatót, földhivatalt, KPM néhány intézményét, DÉDÁSZ-t, KÖJÁL-t PIK- et, tűzoltóságot, Statisztikai Hivatalt, postát és még sokan másokat. Amint a távfűtés példájából láttuk, tízezrek sorsáról hozhatnak döntést, vagy pedig szankciókat helyezhetnek kilátásba, időnként büntetnek is. S az állampolgár kiszolgáltatott helyzetbe kerül, esetleg még védtelen is. Igaz, minden szerv és intézmény csak meghatározott esetekben szankcionálhat, s akkor sem olyan mértékben, ahogy akar, hanem ahogy a szigorúan körülhatárolt paragrafusok lehetővé teszik. Nincs baj tehát a törvényességgel, s még azt sem mondhatnék, hogy e szankciók többsége szükségtelen. Valamennyiünk egészségét védi például a KÖJÁL, amikor ellenőrzést tart — s ha nincs más választás: büntet — az üzemi konyhákban és vendéglőkben. Az országutakon is több lenne az ámokfutó gépkocsivezető, ha a közlekedési rendőrök nem lépnének fel ellenük. Kevesebb biztonságérzettel léphetnénk be az áruházakba, boltokba, ha nem tudnánk, hogy KERMI meg Állami Kereskedelmi Felügyelőség is van az országban, amely azon őrködik, hogy ne kerülhessen silány áru a polcokra. A tragikus végű üzemi balesetek, a pusztító tüzek is arra figyelmeztetnek bennünket, hogy lenniök kell olyan szerveknek, intézményeknek, amelyek betartják a munkavédelmi, tízrendészeti szabályokat. Nem a KÖJÁL, KERMI, közlekedési rendőrök, tűzoltók meg mások hivatása ellen emelünk tehát szót, amikor a hatóságosdiról beszélünk. A hatósági szerepkörben fellépő vállalatok ténykedése ébreszt bennünk kétségeket. Például a posta, amely már évek óta nem hozza fel az újságokat az emeletre, arra hivatkozva, hogy nagyon egészségtelen az emeletjárás. Vagy a Vízmű, mely a vízhiányos időszakokban egyedüli dönt arról, hogy ki kapjon vizet és ki nem. A 12-es AKÖV, mely terelökorlátokat épített a 30-as és több autóbuszjárat lépcsőjére, s arra kényszeríti az utasokat, hogy tülekedve, egymást taposva szádjának fel. Az OTP, mely a bemutatóra szóló takarék- betétkönyv hátlapjára elfelejtette felírni, hogy a betétkönyv elvesztése egy éti pénztelenséggel jár. Még abban az esetben is, ha a betétkönyv tulajdonosa azonnal jelenti, hogy elvesztette a betétkönyvét és zárolja a pénzt. Egy évig nem nyúlhat az összeghez, mert így szól egy rendelet, s erről a rendeletről sem írásban, sem szóban nem értesítik az ügyfelet, mielőtt kiváltja a betétkönyvét. Hol tehet panaszt ilyenkor az állampolgár? Ügyszólván sehol, hiszen a hatóságként fellépő vállalatok, intézmények a paragrafusokra szoktak hivatkozni. S ezt azért tudják megtenni, mert a jogalkotás elmaradt a gyakorlattól. Közhely, hogy az ©mechanizmus idején alig lehetett elhatárolni egymástól a vállalati meg népgazdasági érdekeket. A látszat azt mutatta, hogy teljesen azonosak, s a vállalat a népgazdaság képviselőjeként lép fel a maga területén. Abban az időben érthető volt, hogy hatósági jogkört kaptak, ma viszont, amikor a vállalati, illetve csoportérdek nagyobb szerephez jutott, már anakronizmus. S nem azért, mert a vállalatok rosszindulatúak. Elfogultság volna például azt állítani, hogy nem a társa- I dalmi igazságosság elve vezérli a Vízmüvet, amikor azt mérlegeli, hol rendeljen el vízkorlátozást. Hasonlót mondhatunk a DÉDÁSZ-ról s a legtöbb „hatósági” vállalatról is. Naiv dolog lenne viszont azt feltételezni, hogy e vállalatok függetleníteni tudják magukat a csoport- érdekeiktől. Ez óhatatlanul is befolyásolja a döntéseiket, mint ahogy bennünket is befolyásolna, ha mi lennénk a helyükben. N yilván, a jövőben csak azok az intézmények rendelkezhetnek hatósági jogkörrel, amelyeket azért hoztak létre, hogy a legszélesebb közérdeket képviseljék. Ilyen például a már említett KÖJÁL, ÁKF, vagy KERMI. A többitől, ahol a csoportérdek is közbeszólhat, el kell venni a hatósági jogkört és a tanácsok hatáskörébe kell azt utalni. Anhak szellemében, ahogy a kongresszusi irányelvekben is olvashatjuk: „Növelni kell a tanácsok önállóságát és felelősségét a hatósági jogkörben, a gazdasági, kulturális és .szociális munkában.” A jogászok majd megfogalmazzák az új rendeleteket. S addig is, amíg ez megtörténik, nem árt arra gondolni: ami ma még érvényes, holnap nem lesz az. Hasznos lesz felkészülni erre, nem célszerű tehát újabb korlátokat építeni az autóbusz lépcsőkre. Aki ugyanis nagyon hozzászokik az ilyen hatósági szerepkörhöz, nehezebben tud majd róla lemondani. Magyar László Vasárnap késő este Conrad Aiders államtitkár, a bonni kormány sajtó és tájékoztató hivatalának vezetője a varsói sajtóközpontban találkozott a lengyel és külföldi újságírókkal. Ismertette Willy Brandt kancellár Varsóba érkezésének részleteit és első megbeszélését, amelyet Wladyslaw Gomulkával, és más lengyel vezetőkkel folytatott. Ahlers válaszolt az újságírók kérdéseire, amelyeket Brandt varsói látogatásával és a lengyel—nyugatnémet szerződés különböző vonatkozásaival kapcsolatban tettek fel. Brandt varsói látogatása nyomán a nemzetközi közvéleményben támadt érdeklődésre jellemző, hogy a varsói sajtóközpontban már körülbelül 300 újságírót akkreditáltak, köztük a hírügynökségek, lapok, rádió és televíziók 250 különtudósítóját körülbelül húsz országból. A lengyel minisztertanács palotájának dísztermében hétfőn délben aláírták Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság ez év november 18-án Varsóban parafáit és november 20-én nyilvánosságra hozott államközi szerződését, amelyben az NSZK kormánya elismeri az Odera-Neisse határ végleges jellegét, s amely megteremti a két ország politikai kapcsolatai rendezésének alapját. Az egyezményt a lengyel kormány nevében Józef Cyrankiewicz miniszterelnök és Stefan Jedrychowski külügyminiszter. az NSZK nevében Willy Brandt kancellár és Walter Scheel külügyminiszter írta alá. A történelmi, ünnepélyes aktuson lengyel részről jelen volt Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára, Bo- leslaw Jaszczuk, Zénón Klisz- ko, Ignacy Loga-Sowinski, Ryszard Strzelecki, a LEMP PB póttagja. Az aláírást követően Willy Brandt kezet szorított Józef Cyrankiewicz-el és Wladyslaw Gomulkával, Zénón Kiiszkoval, Stefan Jedry- chowskival. Varsóban aláírták a lengyel-nyugatnémet szerződést Ezt megelőzően hétfőn délelőtt Brandt kancellár és . Walter Scheel elhelyezte az j NSZK kormányának koszo- j rúját a lengyel ismeretlen i katona sírján. A koszorúzási : ünnepség katonai pompával j zajlott le. Díszszázad sorako- ' zott fel, a zenekar a két ország állami himnuszát into- nálta. Brandt beírta nevét az emlékmű könyvébe. Sok ezer varsói volt jelen a gettó hőseinek emlékművénél rendezett koszorúzáson. Willy Brandt elhelyezte az emlékművön az NSZK kancellárjának koszorúját, majd térdre ereszkedve adózott a hitlerista megszállók ellen 1943 áprilisában kitört gettó felkelés hőseinek és áldozatainak. Az ünnepi aktuson jelen volt Scheel külügyminiszter is. A koszorúzási ünnepségeket követően Brandt, külügyminisztere kíséretében látogatást tett Józef Cyrankie- wicznél. A közel egy órás eszmecserén Stefan Jedrychowski is részt vett. Kora délután Cyrankiewicz miniszterelnök ebédet adott j az NSZK kancellárja tiszte- j letére. Ezen ott voltak Wla- ! dyslaw Gomulkával az élű- j kön a lengyel párt és állami j vezetők, s a nyugatnémet j küldöttség tagjai. Az ebéden. Józef Cyrankie- í wicz pohárköszöntőt mondott, ! amelyre Willy Brandt válaszolt. ! A tartalomból; Mit ígér a IV. ötéves terv? (3 oid.i Nyugdíjasok háza (3. old ) Tájékoztató a karácsonyi és újévi munkaidő-beosztásról és a bérfizetési napokról (4 old.) Akik a hírekben szerepelnek (5. old.) A hét vége sportja (7—8. old.) •/ KS'D NAPLÓ. TELEFOTO Képünk előterében a kél aláíró: Józef Cyrankiewicz (jobboldalt) lengyel miniszterelnök és Willy Brandt, az NSZK kancellárja. A képen középen Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára Poliiikai liöny viinpok. Pécs-Baranya, 1970—>1971. Megnyitó Komlón A költő, Juhász Gyula nevét viselő bányászklub ünnepi esemény színhelye völt tegnap este. A Mecseki Szénbányák Pártbizottsága, a komlói Béta-bánya pártszervezete és a Kossuth Könyvkiadó Baranya megyei ki- rendeltsége itt tartotta a politikai könyvnapok megnyitóját. Bányászokkal, azok családtagjaival és meghívott vendégekkel teli nagyterem egyik falát ízlésesen elhelyezett kiadványok díszítették. Kiállították azt a tizenhat I könyvet is. mely a könyv- J napokra jelent meg. A megnyitón részt vett i Stier József a Megyei Párt- végrehai főbizottság tagja, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkára. Komló város párt és állami szerveinek több képviselője. Németh Jánosnak a Kossuth Könyvkiadó megyei ki- rendeltsége vezetőjének megnyitója után Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Párt- bizottságának osztályvezetője mondott beszédet. Ma tetőt kap az ország első fapanelóvodája Ma újabb fordulópontjához érkezik az újmecsekaljai „óvoda-harc”: az Építők úti gyermekintézmény mellett befejezik a panelóvoda tetőzését. Az őszi felvételek során kimaradt mintegy félezer kisgyermek közül tehát többen reménykedhetnek, hátha bekerülnek a szerencsés ötven közé. A panelóvoda ugyanis az Építők úti óvoda részeként 50 kisgyermeket fogad majd be. Két, egyenként 25 gyerek számára alkalmas foglalkoztató terem lesz benne, továbbá egy tömbben a mellékhelyiségek, aztán egy kis személyzeti, öltöző, egy mosogató és egy előtér a gyerekeket hozó, vetkőztető szülők számára. A panelóvodát a harmadik kerületi tanács szervezte, s a Dombóvári Universál KTSZ építi fel. Költsége több mint 400 ezer forint lesz. De megéri, mert gyorsan felépül: Tegnap már csak néhány méter volt fedetlen ! az alapozást egy hete kezd- 1 ték meg, s tegnap a tető utolsó métereinél tartottak. Az épület fapanelből készül. Ilyen alkatrészből van már az ország területén néhány közintézmény. Pécsett is egy iroda. De többnyire gyorsan felállítható, elmozdítható munkásszállásokat, hétvégi házakat, táborokat építettek belőle. A tűzrendészed és egészségügyi szervek azonban óvodára is alkalmasnak minősítették, így ma az országban először óvoda céljára épülő fapanel- ház tetőzetét fejezik be. Most a viszonylag hosszabban tartó belső szerelési munkálatok következnek, a Hőszolgáltató Vállalat és a Csatornaművek feladatai. Ha minden jól megy. jövő év elején, valószínűleg még januárban befogadhatják az 50 kisgyereket. Hogy ki lesz az ötven? Ezt újabb felvételi bizottság választja ki az ősszel elutasított, de fellebbezést benyújtott szülők gyerekei közüL — Korunkat, a társadalmi lorradalmak és a termelő erők nagyarányú növekedése mellett a tudományok rendkívüli gyors fejlődése es társadalmi szerepük megnövekedése jellemzi. A Kossuth Könyvkiadó a pártszervek támogatásával évek óta rendszeresen megrendezi a politikai könyvnapokat, támaszkodva a politikai irodalom iránt megmutatkozó igényekre. Sok, sok ' tapasztalat, a X. pártkongresszust megelőző széleskörű politikai vita. aktivitás. a kongresszus légköre. mondanivalója bizonyítja, hogy az egész magyar társadalom érdeklődéssel foglalkozik politikai kérdésekkel. De nem csupán az ilyen nagyjelentőségű esemény növeli a politikai könj'vek forgalmát. hanem annak a tudatnak a terjedése, is hogy modern korunkban az általános műveltségnek elengedhetetlen tartozéka a biztonságos eligazodás a világnézet kérdéseiben, a filozófiában, más. a bennünket környező világ megteremtéséhez hozzásegítő politikai ismeretekben. — Azok, akik évek tapasztalatai nyomán számonta. lják ezt az évről évre visszatérő rendezvényt, már ismerik az utat a politikai könyvnapok sátraihoz, pavilonjaihoz. Sokakhoz viszont most jut el először a politikai irodalom sgy-egy alkotása. Beszédének további részében Schwarcz elvtárs méltatta a Kossuth Könyvkiadó negyedszázados munkásságának eredményeit. Az ünnepség befejező akkordjaként a Komlói Belvárosi Általános Iskola tanulói és a Komlói Városi Munkáskórus műsort adott. N. L ft > Hatóságosdi?
