Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

Ara: 89 fill él Világ proletárjai, egyesüljetek« Dunántúli napló XXVII. évfolyam. 285. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. december 5., szombat Önkéntes rendőrök i í elkövetkező napokban ** az önkéntes rendőrök év végi számvetésre jönnek össze megyénk valamennyi járásában, városában, A köz­rend, a közvédelem önkéntes segítői ők. Amikor 1955-ben létrejött az önkéntes rendőri lakkor segédrendőri) szerve­set. feladatul kapták: segít­sék a rendőrség munkáját mind a bűnüldözésben, mind a bűntettek megelőzésében. Elmondhatjuk: feladatukat kitűnően megoldották. Me­gyénkben ma már többezer a számuk és mindenütt ott vannak, ahol a rend meg- bontói ellen fel kell lépni, mindenütt ahol vigyázni kell a becsületes dolgozók nyu­galmát A közrend és köz- biztonsági önkéntes rendőrö­kön kívül áldozatos és köz­hasznú munkájuk a közleke­dési, valamint az ifjúságvé­delmi önkéntes rendőröknek Is. Havonta mintegy 16—20, a szó «legszorosabb értelmé­ben vett társadalmi munkát végeznek. Megtalálhatjuk köztük a munkást pedagó­gust, ügyvédet vállalati ve­zetőt — az élet sokrétű terü­letéről jöttek. Sokan közülük 10—15 éve dolgoznak a köz érdekében. Csak elismerés és megbecsü­lés illeti őket Ezt fejezi ki az a számos kitüntetés és jutalom is, amellyel évről évre elismerik tevékenysé­gük eredményességét Ez év III. negyedév végéig közel őtven esetet jegyeztek fel, amikor megyénk önkéntes rendőrei segítséget nyújtot­tak bűnözők elfogásához, il­letve tetten érték a bűnözőt a bűntett elkövetésénél. Több mint ezerre tehető azoknak a jelzéseknek száma, ame­lyekkel különböző szabály­sértésekre, — csendháborí- tás, parkrongálas, közleke­désben előfordult rendelle­nességek — hívták fel a fi­gyelmet. Nem egy határsér­tés is az ő éberségük ered­ményeként hiúsult meg. De nemcsak a bűnüldö­zésben, hanem a megelőző propaganda munkában is sok segítséget nyújtanak. Isko­lákban, üzemekben, intéz­ményekben rendszeresen tar­tanak előadásokat, amelyek hozzájárulnak a rendeletek, szabályok széleskörű ismer­tetéséhez, megértéséhez. A z önkéntes rendőrök " munkáját sokra tartja és becsüli nemcsak a hiva­tásos rendőri állomány, nem­csak a lakosság, hanem a gazdaságok vezetői is. Évek során szinte már gyakorlattá vált, hogy ezeken az év végi tanácskozásokon a gazdasá­gok, intézmények vezetői nagy számban jelennek meg és méltatják eredményes te­vékenységüket. Elismerik a társadalmi tulajdon védelme érdekében kifejtett munká­jukat is, amellyel egyrészt leleplezik a társadalmi tu­lajdon kárára elkövetett bűn- cselekményeket, másrészt hozzájárulnak a megelőzés­hez. A szervezet ma már társa­dalmi jellegű, a dolgozók széles rétegei járulnak ilyen irányú tevékenységükkel is a rend. a biztonság további szilárdításához. Velük erősö­dik a rendőrség és a lakos­ság jó kapcsolata s ez nagy­mértékben segíti a bűnözés visszaszorítását, megelőzését is. Most. amikor munkájuk értékelésére jönnek össze, megbeszélik a rájuk váró további feladatokat mi is köszöntjük őket! Azzal a biz­tos tudattal, hogy dolgozó népünk továbbra is számít áldozatos szolgálatukra, a köz érdekében kifejtett társadal­mi munkájukra. ­SL Küldöttek a kongresszusról Hosszú időre biztosított a mecseki szénbányászat jövője Munkásgyülés a péessxabolesi Puskin Művelődési Házban Rendelet a központi területfejlesztési alap ielhaaználásárol Pécs a támogatásban részesülő területek között Az Országos Tervhivatal el­nöke és a pénzügyminiszter együttes rendeletet adott ki a területfejlesztési alap fel- használásáról és a területi iparfejlesztés egyéb szabályo­zóiról. Egy korábbi kormányhatá­rozat alapján központi terü­letfejlesztési alapot létesíte­nek, amelyből, a rosszabb kö­rülmények között levő terü­letek termelő-beruházásait, illetve ahol szükséges, a gaz­dasági szerkezet átalakítását támogatják. A központi területfejleszté­si alap a negyedik ötéves tervidőszakban három részre oszlik. Alapszerűen kezelt összegekből támogatják egyes területek iparfejlesztését, a szénbányászati területek ipa­ri szerkezetének változtatá­sát, s a fővárosi iparkitele­pítést. A szénbányászati területek ipari szerkezetének változta­tására szolgáló alapot a ko­rábbi rendelkezéseknek meg­felelően használják fel. A. rendeletben a negyedik ötéves .tervidőszakra kijelöl­ték a központi támogatásban részesülő területeket. Ezek a következők: Szabolcs-Szatmár megye, Hajdú-Bihar megye Debrecen és Hajdúszoboszló város és a derecske» járás kivételével; Békés megyében a szeghalmi és a szarvasi já­rás, továbbá Szarvas, Békés­csaba és Gyula; Szolnok me­gyében a tiszafüredi és a kunszentmártoni járás, Kar­cag és Mezőtúr; Bács-Kiskun megyében Kiskünfélegyháza; Tolna megyében Szekszárd és Dombóvár és a dombóvári járás; Somogy megyében a barcsi járás; Zala megyében a lenti járás; Borsod megyé­ben a sátoraljaújhelyi járás, Sátoraljaújhely és Sárospa­tak; Baranyában Pécs; Vas megyében a körmendi járás. Június 1-ig ki kell hirdetni az új kollektív szerződéseket Garamvölgyi János beszámol kongresszus! élményeiről, tapasztalatairól • Erb János felvétele Mint már nagyon sokszor, ismét kezdeményező szerepet vállaltak a mecseki szénbá­nyászok. A vállalat kong­resszusi küldöttei: Garam­völgyi János, a ' Mecseki Szénbányák igazgatója és Juhász István, Kossuth-bá- nyai ifjúsági brigádvezető számolt be, a X. pártkong­resszuson szerzett élményei­ről, tapasztalatairól, a bá­nyászokat, a fiatalokat érin­tő legfontosabb kérdésekről, azon a munkásgyűlésen, amelyet tegnap este rendez­tek a Pusikin Művelődési Házban. Közel félezer bányász volt kíváncsi a párt legmagasabb fórumán részt vett küldöttek beszámolójára, amely szá­mos, közvetlenül a mecseki szénbányászokat érintő kér­dést is tartalmazott Részt vett a munkásgyűlésen dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára és az ideig­lenesen hazánkban tartózko­dó szovjet hadsereg egyik alakulatának küldöttsége is. Stier József, a Mecseki Szénbányák pártbizottságá­nak titkára megnyitójában elmondottal hogy Pécsbánya után, december 3-án Kos- suth-bánya és a Tanbánya is teljesítette éves szakmai ter­vét. Kossuth-bánya csaknem egymillió tonna szenet ter­melt eddig, az év hátralevő heteiben pedig terven felül újabb 80 ezer tonna szenet adnak. Ezután Garamvölgyi János közvetlen hangon vázolta a tanácskozás érzelmi, hangu­lati nagyszerűségét, majd Kádár János zárszavában el­hangzott, a bányászattal kap­csolatos kérdésekről beszélt. A X. kongresszus egy kis­sé gyógyír volt a bányászok sérelmeire, amelyeiket az el­múlt években, a bányászat jövője körül kialakult bi­zonytalanság miatt szenved­tek eL Vitathatatlan, hogy a szén részaránya az összes energiaforrásokon belül to­vábbra is csökken, de a ma­gyar szénbányászat termelése körülbelül a mai szinten ma­rad. Természetesen tovább­ra is érvényes: nagyobb mér­tékben kell a kevesebb költ­séggel kibányászható jobb szeneket termelni, mint a drágán bányászott alacsony fűtőértékűt. Az eddig egysé­gesen alkalmazott szabályo­zókat i? ennek figyelembe­vételével állapítják meg a jövőben. A Mecsekre kedve­ző intézkedés azt is jelenti, hogy a mecseki szénbányák jövője nem a visszafejlődés, hanem a bányaművelés kor­szerűsítése. Ezt tükrözi egyébként a vállalat negyedik, ezádeig csak elvekben lezárt 5 éves terve is. Az igazgató elmon­dotta, hogy a jövő esztendő­ben 4 millió tonna körüli termeléssel számolnak. A vállalat valamennyi erőfor­rását megmozgatva sem tud­nak többet termelni, bár ez a szám még több mint ne­gyedmillió tonnával alatta marad a legszükségesebb igényeknek. Szó esett arról is, hogy a Mecseki Szénbányák, a Gaz­dasági Bizottság döntése ér­telmében, hitelt vehet igény­be fejlesztési célokra. Ugyan­akkor bérfejlesztésre 150 mil­lió forint központi támoga­tást kapnak. A vállalat saját erőből is óriási erőfeszítése­ket tesz a bányaüzemek kor­szerűsítésére, műszaki fej­lesztésre. Ugyanakkor főkozott gond­dal kell arra ügyelni, hogy a műszaki fejlesztési intéz­kedések a termelékenység növekedésével is járjanak. A termelő munkát tervsze­rűbbé, szervezettebbé kell tenni, az elkövetkező terv­időszakban a gazdasági haté­konyság, jövedelmezőség maximális fokozásával. Nagy gond a Mecseki Szén­bányák számára a munkaerő elvándorlása. Emel kapcso­latban az igazgató elmondot­ta, hogy a jövőben is nagy erővel munkálkodnak azon, hogy anyagi és erkölcsi el­ismerést szerezzenek, a me­cseki szénbányászok számára. Végezetül az igazgató el­mondotta: úgy érzi, a kong­resszuson tapasztalták és hallottak mellett feltétlenül szólni kellett a vállalat leg­közelebbi jövőjéről, miként a párt legfelső fóruma — 662 ezer Kommunista képvi­selője — utat mutatott »kő­vetkező négy esztendőre. Ezután Juhász István arról beszélt, mekkora élmény volt számara, a kongresszuson három nemzedék kommunis­táival találkozni, amelyen ő a Mecseki Szénbányák fia­taljait képviselte. Szavaiból kiderült, részvétele a kong­resszuson bizonyos mértékig annak szimbóluma is volt, hogy a bányászfiatalok biztos bázist jelentenek a vállalat munkásai között. A kongresszusi munkás­gyűlés végén a mecseki bá­nyászok, a szovjet katonai alakulat öntevékeny művé­szeti együttesei és a Pécsi Nemzeti Színház művészei színvonalas műsorral kedves­kedtek a résztvevőknek. Szeptember óta a korábbi két műszak helyett három műszakban üzemel a Komlói Kenyérgyár s még így sem győzi a munkát, ezért a kör­zet ellátásába a mohácsi és a kővégószőlősi sütödék is besegítenek. A három mű­szakot az tette szükségessé, hogy két nem is olyan régen felszerelt automata kemencét — amelyek a rossz konstruk­ció miatt állandóan meghi- básodtak, s ha működtek is csak selejtes, gyenge minő­ségű kenyeret tudtak előál­lítani — a gyár kiselejtezte. Az év végére, a jövő év elejére azonban helyre bil­len a gyárban a termelés, visszatérhetnek a két mű­szakra Időközben ugyanis az osztrák Prohászak cégtől a vállalat 2,5 millió forintos költséggel megvásárolt két Favorit típusú félautomata kemencét, elsősorban a pék­sütemények előállítására. A berendezés december köze­pén érkezik, az olajfűtésű A munkaügyi miniszter a közelmúltban rendeletet adott ki, most pedig ugyancsak a munkaügyi miniszter a SZOT- tal közösen irányelveket is kibocsátott az új kollektív szerződések megkötéséről. A szabályozás egyik leg­fontosabb új vonása, hogy az 1971. január 1-én életbelépő kollektív szerződéseket öt év­re, tehát az eddiginél hosz- szabb időre kell megkötni. A jogszabály módot ad ar-- ra, hogy a hosszabb időtar­tamra kötött kollektív szer­ződésen belül egyes kérdése­ket, amelyek körülményei a következő évben várhatóan változnak — például a bér- fejlesztés mértékét vagy a részesedési alap felosztását — csak- egy évre rendezze­nek. A kollektív szerződések megkötését úgy kell előké­I félautomata kemencéket oszt­rák szakemberek fogják be­szerelni. Egy-egy kemence kétműszakos napi teljesítmé­nye 70 mázsa kenyér lesz — illetve ennek megfelelő pék­sütemény. A komlói üzem korszerű­sítése azonban még mindig nem oldja meg a körzet ellá­tási gondjait. Ezért a Bara­nya megyei Sütőipari Válla­lat 1971-ben újra üzembe állítja a három éve nem működő mágocsi sütödét. Elő­zőleg azonban — már a ne­gyedik ötéves terv fejlesztési programjának részeként — ezt is korszerűsítik, bővítik, új, a legmodernebb gyártmá­nyú félautomata kemencék­kel látják el. A mágocsi üzem napi két­műszakos kapacitása 25 má­zsa kenyér lesz. tgy a vál­lalat ebben a körzetben is 20 kilométerre tudja csökkente­ni a szállítási távolságot. A megyei sütőipar korsze­rűsítési, bővítési terveinek szíteni, hogy azokat legké­sőbb 1971, június 1-ig min­denütt kihirdethessék. A szerződések kidolgozása és megkötése a vállalat és a szakszervezet együttes fel­adata. Ezért azt a vállalat igazgatója és a szakszervezet vállalati szervének titkára már kezdettől együttesen irá­nyítja és segíti egészen az aláírásig. Mivel az új szerző­dések általában öt évre szól­nak, kidolgozásuk fokozott gondot igényel. Igen fontos rendelkezés, hogy a vállalat minden év elején köteles írásban rész­letesen beszámolni a kollek­tív szerződés előző évi vég­rehajtásának tapasztalatairól. Az első beszámolót 1971 első negyedében kell megtartani a kollektív szerződés 1970. évi végrehajtásáról. következő állomása Vajszló és Szentlőrinc lesz. Vajszló- val kapcsolatban már a ter­vezési munka is folyamatban van, s rövidesen megkezdik az új szentlőrinci kenyér­gyár tervezését is. Mindkét községben új kenyérgyár épül, ezek kis kenyérgyárak lesznek, kapacitásuk a 19 tonna napi termelésű siklósi kenyérgyárnak csak az egy- harmada lesz. A Vajszlói Ke­nyérgyár kétműszakos kapa­citását 5 tonnára, a szentlő­rinciét valamivel nagyobbra, napi 7,5 tonnára tervezik. A kis, illetve középüzemek lé­tesítése is mindenekelőtt la­kossági ' érdeket szolgál, hisz a szállítási távolságok csök­kenésével — a korábbi 50 kilométer helyett 20 kilomé­teren belüli gyári ellátási körzeteket igyekeznek kiala­kítani — h legkisebb falvak­ba is friss állapotban, jó minőségben juthat ilymódon kai -a kenyér. Osztrák félautomata kemencéket vásároltak Komlón Korszerűsítik a kenyérgyárakat Jövő év végén a mágocsi kenyérüzem is termelni kezd i • *

Next

/
Thumbnails
Contents