Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

DUN ANTÜLI NAPLÓ 1970. decembér 5. ..... >1 eyes férfiú huszonkét éves szívvel főbb mint két éve, bogy Emmanuel Vitria mellkasában egy d iisik ember szive dobog. A szívátültetés egyetlen francia életben maradottja 1968. novem­ber 27-én kapta meg egy búszéves szerenesétleniiJ járt fiatalember szívet, a marseille-i Jules-Catini szivkórbázban. Vitria hírességnek számít Marseille városában. Koktélokra Hív­ják, levelekkel árasztják cl, véleményét kérdezik, mindegy, hogy miről, és fenntartott helye van a kerékpár-stádionbán. Á nagy dicsőség kissé terhére van. Minden pillanatban arra emlékezteti, nogy tulajdonképpen halott, aki haladékot kapott. Szeretne erről megfeledkezni cs nyugodtan élni, mint a többiek, feleségével és lanyaivál. „Nincs bennem semmi emberfeletti — mondja. — Akik az operációt végrehajtják, azok igen, azok emberfclcttiek. Gyakran adják a számba, mondatják velem, bogy nem féltem a baláltól. Ez egyáltalán nem igaz. Túl közel álltam hozzá ahhoz, hogy ne rettegtem volna tőle.” A „csoda gyógyult}»” élvezi az életet, amcnnvii*e lehet. Sétál­autózik, minden nap „pétanque”-ot játszik barátaival (jellegzetes helyi labdajáték) miniatűr hajókat épít otthon cs a márSeille-I „Olyrnpique” minden meccsed jelen van, de még a csapat tréning- lein is. Ezen kívül emlékiratait Írja. Emmanuel Vitria januárban 51 éves lesz. Egy újságíró azt kérdezte tóle, mi a kívánsága. Azt felelte: »Mi is? Megérni a százéves kort!” Az EAK diplomáciai kampány! indít a tűzszünet lejárta előtt A nyugatnémet uniópártok manővere a lengyel—NSZK szerződés aláírása előtt Anvar Szadat, az EAK el­nöke úgy határozott, hogy áZ egyiptomi álláspont rész­letes kifejtése végett nagy­szabású diplomáciai kam­pányt kezdeményez a tűz­szünet lejárta előtt. STOCKHOLM: Grecskó rsall szovjet honvédelmi miniszter, aki négynapos hi- vatálös látogatáson tartózko­dik Svédországban, csütörtö­kön elldtógatótt egy stock­holmi laktanyába. Grecskó matsállt elkísérte vendéglátó házigazdája, Sven Artdetsson hadügyminiszter ♦ MÜNCHEN: Csütörtö­kön Münchenben megnyílt az európai ifjúsági szervesse­tek első konferenciája. A konferneián 26 európai Or­szágból 17 szervezet mintegy 3ÓÓ képviselője vesz részt •f TOULÓIR: Benzines pa­lackokat hajigáltak egy rend­őrőrszobára péntekre virradó éjjel a diákok a franciaor­szági Toulouseban. Betörték az ablakokat, bedobálták a bénzinbómbákat majd nyom­talanul eltűntek. A rendőr­ség szerint á támadást annak a kilenc baloldali diáknak a társai követték él, akikét egy korábbi tüntetés Során őri­zetbe vették. á STRASBOURG: A franc iáországi Strásbourg- ban megtartották az Európa* tanácshoz tartozó országok krifnirtólóglál kutatóintézetéi igazgatóinák, valamint a kü­lönféle nemzetközi bűnüldö­ző Szervek vézélóinek nyol­cadik konferenciáját. A VARSÓ: A Szabadság és Űéthókrácia Harcosai Szövet­sége (ZBOWlD) szervezésé­ben Varsóban pénteken tu­dományos Szimpózium kez­dődött a második világhábo­rú idején az l. francia had­sereg kötelékében harcolt lengyel egységek hazatérésé­nek 25. évfordulója alkalmá­ból. \ chilei sajtó Icieplezu cikkei Menteiéről A chilei sajtó hasábjain Cikkek jelenték meg Josef Méngele hitlerista háborús bűnösről, akinek szörnyű te­vékenysége folytán több rríirtt 1 millió fogoly halt meg áz auschwitzi haláltáborban. Hogyan lehetséges, hogy huszonöt évvel a háború be­fejezése után az egykori hó­hér még mindig szabadlábon van? Ügy, hogy Paraguaybán pártfogói vannak, köztük maga az ország diktátoré, Stroes ner tábornők. Mint a paraguayi sajtó egyik cikkében legutóbb meg­írták: Josef Mengele 1958. január 2-án Buenos Airesből érkezett Asuncionba, a 3,415.574 számú német útle­véllel. Eredetileg csak 9Ó napra kapott tartózkodási en­gedélyt, de azóta többször változtatta lakcímét és útle­velét. Stroessner személyes parancsára Jósé Mengelé né­vén megkapta a páraguaVi állampolgárságot, sőt évekén át. vezette egy titkos labora­tórium építését. A PÁRIZS: A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága ülést tartott, ame­lyen megvizsgálta a pártszer­vezetek és a párt-aktivisták tevékenységét a jövő év ta­vaszán sorrakerülő község­tanácsi választásokat meg­előző kampányban. Az Hu- mánité pénteki száma közli áz FKP Politikai Bizottságá­nak nyilatkozatát, amely megállapítja, hogy a most folyó Választási kampányt nem szabad elszakítani a társadalmi haladásért és a mélyreható demokratikus re­formokért vívott általános küzdelemtől — hangsúlyoz­za a nyilatkozat A PHENJAN: A koreai néphadsereg egyik repülőgé­pe csütörtökön gyakorlatozás közben, a sűrű ködben irányt tévesztett és kénytelen volt leszállást végrehajtani a de­markációs vonaltól 20 kilo­méterre délre. A koreai fegy- verszünéti katonai bizottság kórsai fődelegátusa ezzel kapcsolatban követelte az ENSZ csapatoktól, hogy de­cember 4-re hívják össze a fegyverszüneti katonai bi­zottság ülését. A MOSZKVA: NyikölaJ Pódgórnij, á Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnöké pénteken fogadta Fárah Pählavi iráni császár­nét és anyját Faridé Dibát. A diplomáciai erőfeszítés alapjának a Biztonsági Ta­nács 1967-es határozatát te­kinti, amelyet az ENSZ köz­gyűlés november 4-1 határo­zata is megerősített. Kairó ugyanakkor azt is értésre adja, hogy nem hajlandó el- I fogadni az amerikai politika j által bátorított izraeli manő­verezést, amely arra irányul, j hogy háromhavonta meg­újítva állandósítsák az ideig- j lenes tűzszünetet, s ily mó­don minden változás nélkül biztosítsák a jelenlegi státus- quo fenntartását Az egyiptomi diplomáciai kampány keretében magas­szintű küldöttségek utaznak a világ sok országába. Ali Szabri, az EAK alelnöke egy küldöttség élén Moszkvába utazik. Ezt a látogatást már korábban elhatározták. Husszein Safei alelnök Ju­goszláviába utazik és Tito elnökkel folytat megbeszé­lést. Labib Sukeir, a nemzet- gyűlés elnöke a Maghreb ál­lamokban, Indiában, Pa­kisztánban, Kínában, Ceylon­ban és Afganisztánban tesz látogatást. Mahmud Riad mi- niszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter nvugat-europai, főként északi országokba utazik. Mohamed Fajek tájé­koztatási miniszter több af­rikai országot keres fel, Szá­mi Sar^g elnökségi állam- miniszter pedig Líbiában és Szudánban fejti ki az egyip­tomi álláspontot. El-Kholí nagykövet a két jemeni köz­társaságba, Szaud-Afábiába és Kuwaitba utazik. Ezenkí­vül több arab országba kül­denek delegáci jkat. amelyek­ben az ASZÚ központi bi­zottságának tagjai és más hi­vatalos * személyiségek kap­nak helyet. Egy további kül­döttség több latin-amerikai országban tesz látogatást. ♦ HONGKONG: VI. Pál pápa háromórás hongkongi látogatásánál; befejeztével pénteken délelőtt élindult Ceylonba. Kilencnapos kőr­útjának utolsó állomáshelyé­re. y A CDU/CSU parlamenti frakciója pénteken határoza­ti javaslatot nyújtott be a Bundestagban a lengyel— nyugatnémet kapcsolatokról. Ezt a javaslatot a Bundestag­nak a varsói szerződés rati­fikálási vitája sórán kell megtárgyalnia. A határozati javaslaton egy 14 tagú szak­értőbizottság dolgozott, Wer­ner Marx CÖU-képviseló el­nökletével, s az uniópártok parlamenti csoportja csü­törtökön elite, hosszú vita után fogádtá él. A CDU/CSU hosszú kör- mondatokban fejezi ki azt a kívánságát, hogy megértést és kibékülést akár a lengyel néppel. Ezért „a német nép­re kényszerített kettéosztás Idejére szerződéses viszonyt kíván kiépíteni Lengyelor­szág és az NSZK között. Ez a szerződés«-* áz Oderá-Neisse- vónálból kiindulva és a bé­keszerződéstől függő fenntar­tással élve alkosson mo­dus vléndit az önrendelkezé­si jóg alapján”. — Hangzik á javaslatban. Áthaladtak az első hajók a vaskapui zsiliprendszeren Pénteken 9 órakor meg­nyitották a vaskapui erőmig jugoszláv oldalán levő zsi- lapréndszeíét, amely — mint ismeretes — november 21-é, a térelőgát átszakadása óta zárva Volt. Az eltelt 13 nap alatt 50Ó hajó torlódott össze a zsi­liprendszer két oldalán, köz­tük számos magyar hajó is. Az Al-Öunán 4 MAHART- hájó szakította meg útját 3Ó Uszállyal. A zsiliprendszer északi Oldalán 6 magyar ha.jp rekedt még 29 uszállyá!. ütelkezdődött a baszk hazafiak pere NDK-tíltakozás Pénteken délelőtt folytató­dott á 16 baszk hazafi peré a spanyolországi Burgosbari. Mihail Artyusénkov, a TASZSZ szovjet hírügynök­ség különtudósítója a per el­ső napjáról szóló beszámoló­jában írja, hogy a vésztör­vényszéki eljárás egy Gon­zales nevű ezredes elnöklete alatt a bürgosi katonai ha­tóságok épületében folyik. A házat a hadsereg egységei és , megerősített rendőr járőrök veszik körül. A - per idejére még ejtőernyősöket is vezé­nyeltek -a városba. A vádlottak padján 16 baszk nemzetiségű munkás, diák, értelmiségi és egyházi sze­mély ül. Legtöbbjüket tavaly tavasszal tartóztatták le. Az első bírósági ülésen 8 védelem kérte a per felfüg­gesztését és az ügy átadását a polgári bírósági szervék­Az NDK külügyminiszté­riumának szóvivője pénteken nyilatkozatban tiltakozott dr. Gustáv Héinerriánn, nyugat­német szövetségi elnök terve­zett nyugat-berlini „munka­látogatása” ellen. A nyilatkozat megállapítot­ta: áz NSEk, azzal, hogyde- mónstráljá áz NŐK területén fekvő Nyugat-Berlinre tá­masztott, a nemzetközi jóg- gal éllérttétés igényeit, köz­vetlen ellentmondásba kerül Heinemann kijelentéseivel, A magyar szolidaritási bizottság tiltakozó távirata A magyar1 szolidaritási bizott­ság a spanyol parlament elnö­kéhez intézett táviratában tilta­kozott a bui*gös! per ellen, amely­nek során baszk hazafiakat akar­nak katonai vésztörvényszék út-; ján elítélni. ~ Szolidárisak vágyónk a &pa- í nyolországban szünet nélkül til- ! takozó mozgalommal. A. spanyol munkásokkal, fiatalokkal, értel­miségiekkel együtt tiltakozunk a baszk hazafiakat sújtó megtorló intézkedések ellétí — Hangzik a távirat. öek. A védelemnek ért a ké­rését elutasították. Ezt követően több órán át folyt az ügyészség vádiratá­nak felolvasása. Nem ez az első per, amely­nek áldozatai á baszkók. A védelem által elkészített és a perre érkezett külföldi újság­írók rendelkezésére bocsátott dokumentum szerint 1969-től napjainkig a katonai tör­vényszék 62 baszk személyre, összesen csaknem 1000 évi börtönbüntetést mondott ki. Ezen a határozati javasla­ton kívül a CDU/CSU formá­lis döntést hozott, amely sze­rint minden keleti politikái egyezményt egyetlen „cso­magnak” kell tekinteni. A CDU/CSU megvonná támo­gatását a lengyel—nyugatné­met szerződéstől, ha azt az „összefüggésből kiemelve” külön terjesztenék elő ratifi­lválsSTíi A CDU/CSU állásfoglalása bizonyos haladást mutat a Kiesinger és Strauss által többször kinyilvánított éluta­sító állásponttal szemben. Másrészt a CDU/CSU-javaS- lál elfogadása azt jelentené, hogy a lengyel—nyugatnémet tárgvalásókat voltaképpen elölről kellené kezdeni — ami természetesen kizárt dólog. Ezt húzta alá Herbert Wehner, a szociáldemokráta képviselői frakció elnöké is, aki a CDU/CSU határozatéról azt mondottá: a javaslat ki­tűnő szándékai sajnos tárgy­talanok', mert a végén a CDU/CSÜ frakció a megkö­tött szerződés elutasításáról beszél. A CDU/CSU maga is olyan dolgokat soról fel, ame­lyeket a szerződés megold­hat, ha azt élettel töltjük meg. Ahelyett azonban, hogy az ellenzék elfogadná a szer­ződést, él akarja utasítani, há külön terjesztik be ratifiká­lásra. Miután Stráuss, a CSÜ elnöke kifejezetten elutasítja a szerződést, a CDU/CSU tarthatatlan helyzetbe manő­verezte bele magát — han­goztatta Wehner. A MONTREAL—HAVAN­NA: Montrealban pénteken reggel végérvényesen szabd- donbocsátották James CrósS brit diplomatát. Cross elrab­lói réggel 7 órakor repülő­géppel megérkeztek Havan­nába. A repülőtérről isme­retlen helyre távoztak. Reflektorfényben * 19 PAKISZTÁN Hétfőn — az ország törté­netében először —- általános választásókat tartanak Pa­kisztánban, ami jelentős lé­pés lesz a polgári közigazga­tás helyreállítása szempont­jából, miután már több mint 19 hónapja katonai közigaz­gatás van érvényben az or­szágban. Az eredetileg október 5-ére kitűzött választásokat él kel­lett halasztani, miután Kelet- Pakisztán 19 körzete közül 16-ban árvíz pusztított. Jahja Khán elrendelte, hogy a 162 keleti szavazókörzet közül 9-ben halásszák későbbi idő­pontra a szavazást. Kelet-Pakisztánból 162, Nyu- gat-Pakisztánból pedig 13Ő törvényhozót választanak. A leendő képviselők Nyugat - PákiSztánbán 6. Kélét-Pa- kisZtártbárt pedig hét nőt Vá­lasztanak meg a számukra fenntartott képviselői helyek betöltésére. A pakisztáni par­lamentnek összesen 313 tagja lesz. Nők szavazhatnák. A választásokon összesen 24 párt képviselői indulnak, dé egyik pártnak sincs átütő ereje. Kelet-Pakisztánbán az Avami Liga, Nyugat-PakiSZ- tánban pedig a Bhutto vezet­te Pakisztáni Néppárt te­kinthető a vezető pártnak. Mint a TASZSZ szovjét távirati iroda Írja, az ország baloldali erőit képviselő pár­tok mélyreható társadalmi változásokat követelnek: a szegénység és a munkanél­küliség felszámolását, a feu­dalizmus maradványainak kiirtását, a harcot a vallási, á kaszt- és egyéb előítéletek éllen. Harakiri - politikai hullámveréssel Aligha vólt még politikai ön- gyilkosság, amely akkora taul- I tárnokai vétett volna külföldön J iá, mint a japán Yuklo Míshima halála a minap. Ebben agyán í kétségtelenül közréjátszott az, í hőgy Mishima Jelentős ü*6 volt, | akit sokan a Nobel-dij váromá­nyosai között emlegettek, s ha­rakirijét egyszer már kísérteties hűséggel „végigélte” a mozivász­non, amikor egyik kedves hősét alakította saját regényének filfú- váltc atában. Azok a külső kö­rülmények azonban, amelyek közepette móSt, tloveöiber utólsó napjaiban, a szamuráj-időkét idézve eldobta magától az éle­tet — a japán valóságnak azt az oldalát állította hirtelén ri­valdafénybe, ámetyet hósSzü hó­napokon át jótékony árnyékban tartott az Éxpo-70 világkiállítási ragyogása. S ez: a nacionalista és mülfarista hagyományok éb- resztgetése. Y(ukio Mishima öngyilkossága volt annyira szenzációs napihír, hogy ehelyütt fölösleges legyen elismételni, miként rohamozta meg híveinek egy csoportjával a Keleti Hadsereg főhadiszállá­sát, tette harcképtelenné Mashi- ta tábornok főparancsnokot, s mondott Összeterelt katonái előtt uszító beszédet, mielőtt a hara­kiri hátborzongató szertartása kezdetét vette volna. Nem fölös­legei viszont emlékéztetnj arra, hogy Mishima mindezt a televí­ziónézők millióinak szemeláttára csinálta végig: a helyszíni köz­vetítések (!) jóvoltából ország- világ hallhattá, amint felkelésre, a hadviselést tiltó alkotmány el­söprésére hívta fel á japánokat, Yukio Mishima tudatosan és szer­vezetten készült tehát az akció­ra, akárcsak mozgalma, a Pajzs Társasága, aúiélybez hasonló na­cionalista szervezet több száz működik újabban a Japán szige­teken. ] Valójában Yukio Mishima már ! márciusban bejelentette, hogy miután a parlament aligha fogja módosítani az alkotmányt, „nem marad más hátra, mint az ál­lamcsíny”. Ezt az államcsínyt Mishima a hadsereggel együtt kívánta volna végrehajtani: a no­vemberi főhadiszállás-foglalás eredetileg jeladásnak készült, hogy a szélsőjoboldal — minde­nütt megtalálható — erői táma­dásba lendüljenek és kikénysze- rítsék a fokozott fegyverkezéshez vezető fordulatot. Ma még nem j lehet felmérni, hogy e politikai I harakiri, bár közvetlen célját | nem érte el, nem vonja-e maga I után a szélsőjobboldali csopor- I tok fegyveres kilengéseit — I amitől Japánban sokan aggoda­lommal tartanak. Noha természetesen Mishiiúá éé I a szélsőjobboldal fellépése elvi- ! leg arra is alkalmas lehet, hogy elrettentő ellenpontként kieiüeljé i a kormány mérsékletét éppen á I japán hatalmi szerepét és „biz­tonsági szükségletéit” taglaló év ! tizedes vitában — a harakiri-ügy i mégis a lehető legrosszabb pil- j lanatban érte a tokiói kormányt, j Mishima öngyilkosságát ugyanis j alig egy hónap választotta él | csupán a kórmány katonai „Fe- j hér Könyvének” jóváhagyásától | és az 1972—1976-rá Szóló úgvne* j vezeti védelmi terv adatainak 1 nyilvánosságra hozatalától. Igaz, a hivatalos doktrína el­marad a szélsőjobboldal igényei­től, mégis elgondolkoztató adato­kat tartalmaz. Már csak azért Iá, mert a következő négy éves időszakra a folyó terv két és félszerését, kereken tizenhatmii liárd dollárt tábláz be katonai kiadásokra, s ezzel a hetvenes évek középére — az Egyesült Államokat leszámítva — a tőkés világ légfejlettebb haderőinek színvonalára emeli Japán úgyne­vezett „önvédelmi erőit”. A ka­tonai Fehér Könyv nyíltan be­szél fólá, hogy a japán fegyve­reknek kelj betölteniük azt a ha­talmi űrt, amely Dél kelet-Ázsiá­ban aí Egyesült Államok eset­leges kivonulása után keletkezik. Mi több, mind á Fehér Könyv, mind NakáSzone hadügyminisz­ter —« éppen a Mishima öngyil­kosságát kővető sajtónyilatkoza­tában — olyan értelmezést prŐ- bá! ádnl a japán alkotmánynak, amely szerint megengedhető a „védelmi célú” atomfegyverkezévS (taktikai atomfegyverekkel). En­nek az értelmezésnek különös nyothatékot ad, hogy a Fehér Könj'v a nukleáris töltet célba- juttatására is alkalmas japán ra- kéta^arzenál megduplázására ké­szül . . • Tudnivaló, hogy Japán a tőkés vüág egyik legerősebb ipari ha­talma. SókaSódnak a Jelek, hogy egyes, a régi militarista kaszttal I Összefonódott gazdasági és poli* t.ikai költőkbe» időszerűnek érzik, ! hogy a japán katonai potenciált j is ehhez a „technológiai nagy- i hatalmi” helyzethez igazítsák. A hivatalos, és az alkotmányos le- j hetőségeken belül kiskapukat ke- I reső fegyverkezési program ve- I szélyeit éppen az á nációnál ist ä- soviniszta háttér emeli ki, amely . Yukio Mishima harakirijéhez is j a keretet szolgáltatta. Nem utol- j só sorban azért, mert sokak vé­leménye szerint NakáSzone had- ; ügy miniszter közismert szélső- | jobboldali kapcsolatai és a Fehér * Könyv fegyverkezést gyorsító ; tervszámai, amelyek hóúapok óta közszájon forogtak, ösztönzőleg • hatottak a militarista hangulatot 1 élesztgető csoportokra. S meg- ! fródítva: ezek a csoportok, niint ! a palackból kiszabaduló dz?sin- I nek, alkalmasint arra kénj'sze- j ríthetik a kormányt, hogv még I jobban rálépjen a fegyvefkézési gázpedálra. Yuklo MiShíma öngjilkóssf ga ai párizsi Mondd tudósítójá- I nak szavaival — arról tanúskó- I dik, hogy valami nincs rendjén j Japán politikai egészségével. Az l író a drámai harakirit egy na* I clonalista puccs jeladásának I szánta: tette — szándékával el* ; lentétben — falán alkalmas lesz j arra, hogy ráébressze honfitár­sait az újonnan erjedő militariz- l mus tényeire és veszélyeire. i « . amelyek szerint 6 az enyhü­lés és a béke biztosításának politikáján fáradozik. Nyu- gat-Beríirt sohasem tartózott az NSZK-hoz, és sohasem fog ahhoz tartozni. Ez a politika nem utolsósorban Nyugat- Berlin lakosságának áz egyetértéshez és enyhüléshez fűződő érdeké éllen is irá­nyul, és további nehézsége­ket gördít a nyugat-berlini négyhatalmi tárgyalások út­jába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents