Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-24 / 301. szám

1970. december 24. dunantüli napló A korszerű utakhoz korszerű gépekre van szükség — Több az autó, gyorsab­ban elhasználódnak az asz- faltutak. A felszabadulás előtt még tizenöt évig tar­tott egy aszfaltút, ma már csak tíz esztendeig bírja, s ha ilyen gyorsan emelkedik a gépkocsik száma, még rö- videbb lesz az utak élettar­tama. Nyolc év, vagy még kevesebb is — feltéve, hogy nem teszünk valamit. Feltéve... A beszélgetés színhelye — Bicske község határában vagyunk, egy asz­faltgyártó gép mellett — azt bizonyítja, hogy a közleke­dési szakemberek tenni akar­nak valamit. Pillér Antal, az Aszfaltútépítő Vállalat pécsi építésvezetője — aki az asz- faltutak élettartamáról szólt az előbb —, a géphez kalau­zol bennünket. Hogy stílsze- rűbb legyék, talán pontosabb lenne a mozgatható, vándo­roltatásra is alkalmas asz­faltgyár megnevezés, mert ez a piros és alumíniumszínű masina valósággal ontja ma­gából a forró és gőzölgő asz­faltot. Vakító lánggal mele­gíti, keveri a bitument, kő­zúzalékot, kőlisztet, homokot meg a többi anyagot, amiből az aszfalt készül. Olyan zaj­jal dolgozik, mintha egy lég- lökésas gép készülne felszál­lásra. Az avatatlannak persze nem sokat mond ez a látvány, legfeljebb annyit vesz észre, hogy ez a gép nagyobb az eddig látottaknál. S korsze­rűbb is, mert olyan a vezér­lőfülke például, mintha egy automata gépsor vezérlőpult­jánál állna az ember: tele van színes égőkkel és kap­csolókkal. A .pécsi közleke­dési szakembereik műértő szemmel járják körül, must­rálják a gépet, Dalos József, a Pécsi városi Tanács közle­kedési főmérnöke megjegyzi.: — Két aszfaltgyártó gépe van az Aszfaltútépítő Válla­latnak Pécsett. A két gép összesen 45 tonna" aszfaltot termel óránként Ez a gép viszont — mutat a „'Marim” feliratot viselő olasz gépre — 70 tonna aszfaltot állít elő egy óra alatt Az aszfalt mi­nősége lényegesen jobb an­nál, mint amit az eddig is­mert gépek adtak. Ez a leg­korszerűbb aszfaltgyártó gép ma Magyarországon. — Maradjunk a hetven tonnánál! — ajánlom a szak­embereknek. — Mit jelent ez a 70 tonna úthosszban kife­jezve? — A pécs—harkányi műút hossza mintegy 24 kilométer, szélessége hét méter — ve­szi át a szót Pillér Antal. — Ha egy ilyen gépet kapnánk, negyven nap alatt leaszfal­tozhatnánk egy olyan utat. Ha nem kapnánk meg, hat­vanöt napig tartana a mun­ka, ezenkívül... Kátránygőz-felhő fojtja be­lénk a szót. Miközben beszél­gettünk, a „Marini” ürítő- bunkere alá állt egy IFA te­herautó, s tüz-elmesen várta, hogy a bunker megteljék a forró, csaknem kétszáz fokos aszfalttal. Alig néhány perc­re volt ehhez szükség, több tonna aszfalt zúdul a teher­autó platójára, s mindent el- borít/a kátránygőz. Amikor eloszíik, már egy újabb te­herautó áll a bunker alatt, s Pillér Antal is folytathatja a megkezdett témát: — A gyorsan emelkedő gépkocsiforgalom növekvő mennyiségi és minőségi kö­vetelményeket támaszt az útépítéssel szemben. A jelen­legi gépparkunkkal nem tud­juk ezt az igényt kielégíteni. Először is azért nem, mert a 45 tonna aszfalt már nem elég óránként. Másodszor pe­dig azért nem, mert két gép állítja elő azt a 45 tonnát, s akármilyen finoman is állít­juk be a gépeket, a két gép aszfaltja nem azonos minő­ségű. Márpedig ha egy utat építünk valahol, mind a két gépnek dolgoznia kell egy­szerre, s mivel az aszfalt nem azonos minőségű, csíkos utakat kapunk. Ez esztétikai szempontból sem valami szép látvány, bár ez még nem volna olyan nagy baj. A leg­főbb probléma abban foglal­ható össze, hogy az eltérő minőségű aszfalt másképp viselkedik az úthenger, vala­mint a gépkocsik kerekei alatt. Mindent egybevetve: a jelenlegi gépparkkal nem le­het jó és tartós utat építeni. Ismét megnyílt az ürítő- bunker ajtaja, megint ellep bennünket a kátránygőz-fel- hő. Dalos József megjegyzi: — Látszatra csak vállalati érdekről van szó. Az Asz- faltűtépítő Vállalat egy kor­szerű gépet akar szerezni — felületesen ítélve ennyi az egész. Ez a vállalati érdek azonban a legteljesebb mér­tékben egybeesik a városi érdekekkel. Negyvenmillió forintos útépítési programot akarunk lebonyolítani a jö­vőben Pécsett. Meg kell épí­teni a Déli ipari utat, mely a Siklósi utat köti össze a Basamalom, utoával, a kelet­mecseki út első szakaszát, amely a Fürst Sándor utca és Engels út között biztosít összeköttetést. Több fontos út építése szerepel még a 1 tervben, s mi azt akarjuk, S hogy jók és tartósak legye­nek azok az utak. Ezért ke- J restük fel az Aszfaltútépítő I Vállalat vezetőit Pesten, s kértük tőlük, hogy adjanak Pécs számára egy ilyen gé­pet. Reméljük, támogatják majd a kérésünket. Igen, reméljük. Az előbb említett Déli ipari úton köz­lekedne!« például azok a tré­lerek is, amelyek az épülő Megyeri kertvároshoz fogják a panelt szállítani. Több mint négyezer lakásról, ren­geteg panelről van szó, azt a forgalmat és megterhelést csak egy jól megépített út fogja elbírni. A korszerű utakhoz kor­szerű gépekre van szükség. Ebben lehet összefoglalni a bicskei látogatás lényegét. Magyar László Gyémánt­oklevél Nemrég adtunk hírt azok­ról a kitüntetett nevelőkről, akiknek ezekben a napokban adták át az arany-, illetőleg gyémántoklevelet. Most ju­tott el hozzánk a hír, hogy a Zrínyi utcai polgári, majd általános Iskola negyedszá­zadon át volt igazgatója,* dr. Gedeon Mátyás Sopron­ban gyémántoklevelet ka­pott. Hatvan évvel ezelőtt szerzett tanítói oklevelet. To­vább tanult és megszerezte a polgári iskolai tanári, majd később a jogtudományi dok­tori oklevelet Is. Dr. Gedeon Mátyás nyug­díjas általános iskolai igaz­gató tíz évvel ezelőtt, hagvta el városunkat, s azóta a Lő- vérek alján levő Gesztenyés úti gyönyörű Pedagógus Ott­honban tölti hosszú tanári pályafutásának csendes éveit. Rekord év elemi károkból fiz állami gazdaságot és 99 tsz-t éri elemi csapás — (Jsak növényi karokra 113 milliót fizetett ki a Biztosító Az árvízsújtotla ország­részt leszámítva az idén Ba­ranyát aligha „előzi, még” más megye a mezőgazdasá­got sújtó elemi károk te­kintetében. A jégverések gyakorisága és a jégkárok rhértéke már hosszú idő óta Baranyában a legmagasabb s ezt a megállapítást az 197li­es nyár sem cáfolta meg. Ehhez azonban ezúttal sok egyéb is járult s így elmond­hatjuk, hogy sajnálatos mó­don megyénk mezőgazdasági üzemeinek növénytermeszté­sét szinte példa nélkül álló mértékben sújtották elemi csapások az idén. Az Állami Biztosító Ba­ranya megyei Igazgatósága az elmúlt évi — addigi re­kord — kártérítésének csak­nem a dupláját fizette ki ez­úttal a megye károsult üze­meinek: tíz állami gazdasá­gának és 99 termelőszövet­Akik a/ egészséges élet igéit hirdetik Vonaton, gyalog, lovasszekéren Tizenhat köraetre osztot­ták fel a járást, illetve a várost, Szigetvárt. De csak 14 körzetben töltötték be a védőnői állást, kettőnél a státusz üres. A tizennégyből két nővér szülési szabadsá­gát tölti, egy a lábát törte, egy pedig rövidesen megvá­lik a pályától. Nyilvánvaló tehát, hogy helyettesíteni kell. Normális viszonyok kö­zött is egy-egy védőnőre jut 6—8—10 település, ezen be­lül átlagosan 25 terhes anya, 40 csecsemő és 150 — hat éven aluli — kisgyermek., Tűző napon, jeges szélben, hóban, porban, sárban, vo­nattal, kerékpárral, lovas­szekérrel, de legtöbbet gya­log valamennyi gondozottat havonta kétszer meg kell lá­togatni. Speciális esetben — és ez gyakori — ennél jóval többször. Állandóan úton vannak. Csak néhányukkal tudtam beszélni: ígért Fri- gyesné járási vezető védőnő, Bújdosó Lászlóné (brigádve- zető), Horváth József né, Op- pe Józsefné és Gáber János­áé védőnők. Feladatuk: ter­hes anyákat tanácsadásra irá­nyítják, terheseket felkutat­Csak egyszer csengetnek Kissé bánatosan nézzük egypiást — Dehát tessék.., Miért nem fogyasztják? — Köszönjük. A bérlemény nyugdíjas használójának arcán enyhe sértődöttség borong, mintegy vezényszóra nyúlunk a feke- tes csészékért, végülis nem bánthatjuk meg. Később kérdem: — Tudják hányadik volt? — Lehet ezt számon tar­tani? — Ilyen fogadtatásra nem számítottak? — Nem, persze, hogy nem. Az Ingatlankezelő Vállalat két dolgozójához, BerényiJó- zsefnéhoz és Hári Józsefné- hoz csatlakoztam, tanulmány­útra indultam, hogyan zajla­nak Pécsett a lakásfelméré­sek, így Jókai tér 6. szám Elegendő a parányi csen­getés is, az ajtó nyomban tárul, nagymama korú idős hölgy invitál: — Már vártam magukat, megkaptam az értesítést... — Tessék a megbízóleve­lünk ... — Ismerem én magát Ara­nyoskám .. . Pécsett főként a házkezelők végzik á felméréseket, tehát azok, akikhez, minden ügyes­bajos. dolgukban már sok­szor fordultak a bérlők. A látogatás időpontjáról is jó előre kiküldték a tájékozta­tást. Száz közül legfeljebb két eset akadt, amikor hiá­ba csengettek valakihez; * vissza kellett térni. Berényiné adminisztráL Az adatfelvételi lapon húsz, mig a leltári lapokon együt­tesen hatvan kérdésre kell választ adni. Nos, elegendő írkálnivaló akad: a bérlő jog­viszonyairól, a lakás fekvé­séről, a fűtés és a közmű állapotáról. És természetesen, papírra kerülnek a mérési adatok, is. Két méteres a colstok, se­gíteni igyekszem Hárinénak: — Eddig volt négy méter — és tartom az ujjam. — Akkor még hozzá negy­venhét centi, az annyi mint... És most a szélesség ... Berényiné összehúzott szem­mel figyeli a falakat. — Külön kell mérni min­dent. mert különbözőek. Nyögünk, hajlongunk. Végre kint vagyunk.-— Kellemetlenségük még nem volt? — Látta, eddig hogyan fo­gadtak? — Már szédelgek a kávé­tól. — Azt megkérdezik, meny­nyibe kerül majd, de még mi sem tudjuk. A felméré­sek után történik a bérek megállapítása. Januártól fo­lyamatosan kiértesítjük a la­kókat. Az új bérek július elsején lépnek életbe. fci­—• Jelentkeztek már sebb lakasba költözők? — Néhány an, kevesen. ■— Ahol eddig jártunk, ha nagy is volt a lakás, már régen megosztották. Társbérleteket alakítottak ki belőlük. És té­len. egyébként sem költöz­nek szívesen az emberek. Űjabb lakás. Csengetünk, Férfi nyit ajtót: — Parancsoljanak, Háriné nyomban kezdené a mérést, a bérlemény ud­varias használója azonban kényelmes fotelben mutat helyet. — Pihenjenek kicsit, s nézzék, jól végezzük-e a munkát. Majd mi férfiak ... Nyögök, hajlongok, band­zsítok mereven tartott uj- jamra: — Eddig bárom méter hetvennyolc... eddig pedig. .. Kifújom magam. Elkészültünk. Megkérdezi: — Egy feketével hatok, ugye? — Köszönjük, Bánatosan nézzük egymást. És amikor a fekete szür­csölése közben érdeklődik, hogy miképpen fogadnak bennünket, lakásfelmérőket, nos csak a legjobbakat mondhatom: — Igazán nem • számítot­tunk ilyen kedves fogadta­tásokra. (ssántó) szolgál­ják, figyelemmel kísérik a csecsemő otthoni gondozását, táplálását, a nagyobbak egészségügyi állapotát, figye­lemmel kísérik a szociális körülményeket, megszervezik az oltásokat, előadásokat tar­tanak a kisiskolásoknak a tisztaságról és adminisztrál­nak ... ♦ — Hogy értik ezt: „felku­tatni” a terheseket? — Nem jelentkeznek. Szé- gyenli, mert lányanya, vagy éppen azért szégyenli, mert már vap egy rakás gyereke, közben jól benne van a kor­ban. Az üzemben dolgozott egy lány, két gyermeke más­más apától, a születendő har­madik szintén. Amikor meg­történt a tragédia, kapott há­rom évet, utána ismét visz- szátért az üzembe. Külön kellett beszélnünk munka­társaival, csoportvezetőjével, hogy ha valamit észrevesz- nek a lányon, rosszullétet, vagy egyáltalán, ami terhes­ségre vall, szóljanak. Egy idő múlva meg is kaptuk az üzenetet. Letagadta volna a negyedik gyermekét is, de akkor már rendőrrel hozat­tuk be vizsgálatra. A kicsi most a mecsekjáriosi otthon­ban. van, szépen fejlődik, egészséges. A járásban körülbelül 110 —120 egészen kis település víjn, nem egy valóban az isten háta mögött Az itt élőket gyakran semmi nem köti össze a külvilággal, ta­lán csak a védőnő, aki ma­kacs konoksaggal hirdeti az egészségvédelem igéit, gya­nakvó, zárkózott pillantások közepette. — Képzeljen el egy asz- szonyt, akinek tizenöt ter­hessége volt, ebből nyolc al­kalommal meg is szülte gyer­mekeit, Nyilvánvaló, hogy ÁB elé tanácsoltuk, hiszen hihetetlen rossz körülmények között élnek. Amikor meg­látogattam, éppen a gyerme­két verte az udvaron, de olyan kegyetlenül, hogy a gyerek sikoltozott és engem hívott: „Segítsen, védőnéni, segítsen!” Ekkor az asszony felkapta a baltát és azt mondta, ha ki nem. takaro­dok, széthasítja a fejemet. De hát... idegbeteg ez az asszony, néha teljesen ma­gánkívül van. — Egy másik asszony, szintén cigány volt, semmi hajlandóságot nem mutatott arra, hogy ÄB elé vigyük, pedig igazán népes családról volt szó. Amikor aztán kol­léganőnk már szinte a tüde­jét kibeszélte neki, akkor az asszony azt válaszolta: „Irt­sa a saját fajtáját, ne a miénket!” A védőnők — kikkel be­szélgetek — három—öt— nyolc éves praxissal ren­delkeznek, sőt egyikük már több mint 15 esztendeje jár­ja a vidéket. Tapasztalataik nem éppen kecsegtetőek. Az anya és gyermeke közötti érzelmi viszonynak nagyon széles a skálája. Van olyan gyermekszeretet is, amely­hez feltétlenül oda kell biggyeszteni „a maga mód­ján”. Rimánkodik az anya, ne vigyék intézetbe a gye­rekét, de eltartani nem tud­ja, mert miből is, ha a kocs-. mát bújja? Vagy .azok a szü­lők Mozsgó és Zsibót kör- nyékén, akik télen forralt bort itattak iskolába készülő gyerm ekeikkel ? — Néha valósággal közel­harcot kell folytatnunk a gyermekek érdekében. Meg­magyaráztuk, pontosabban egyik elődünk, hogy a gyér-’ mek csípőficamos, fel télen ül orvosi beavatkozás szüksé­ges, mert később egész életé­re őrzi a nyomát. A vesze­kedésnek az lett a vége, hogy az „anya” leköpte a védőnőt. Ma a gyerek tizen­nyolc esztendős és biceg. Senki másnak, mint tulajdon anyjának köszönheti. Milyen szeretet ez? A védőnőknek néha hiva­talos szervekkel is hadakoz­niuk kell. Jelentették, hogy a becefai pásztorháznál, az­tán Szigetvárott a cédulaház- nái és „sintérháznáJ'1 lévő kutak fertőzöttek, ez utóbbi tele van csigával, ,üres kon- zerves dobozokkal, rongyda­rabokkal. Pontosan megálla­pították, hogy a sintérházi. kutat használó lakók között tizenkilenc hat év körüli gyermek, 4 terhesanya van. A kút nem zárható, nem is csoda, hiszen a felépítményét már csak a véletlen tartja össze, A jelentés „eredmé­nye” egyelőre csupán annyi, hogy a roskatag kútkávát egy lécdarabbal kikötötték a három lépésnyire álló eper fához, 4 Ez nem volt panasz-dél­után. Csak az újságíró ra­gadta ki a szomorú példá­kat, a sok szép emlék közül amelyek egyébként átszövik e tisztes hivatást. Végül is kevés a „fehér folt” a járás egészségügyi térképén és legtöbb javulás a város cse- csemő-születés-halalozás sta­tisztikájában tapasztalható. De fájdalmas gondot mégis a megdöbbentő egyedi ese­tek okoznak e fáradhatatlan asszonyoknak. Rab Ferenc kezetnek. — (Zárójelben je­gyezzük meg, hogy a me­gyében 10 állami gazdaság és 102 tsz működik, s közü­lük egyedül egy t.sz-nek nem volt az idén növ.énykár biz- tosítása, tehát a károk ez­úttal a megye egészére ki­terjedtek.) A károk * veszélynem- kénti megoszlásában ezúttal is a jégverés dominált., ez teszi ki a növénykárok 65.8 ] százalékát. A kártérítési Ösz- I szeg zömét . is a jégkárt j szenvedett üzemek kapták I meg. Ez az összeg az állami j gazdaságokban meghaladja a ! 27 millió forintot, termelő- I szövetkezetekben a 46 milliót. I ! Sorrendben másodikként a téli kipusztulásos károk kö- I vetkeznek, ezek aránya a ki - J fizetett összegben 30.8 száza- I lék, ami megközelíti a 35 millió forintot. Ezek a téli­tavaszi fagy- és belvízkárok, az őszi vetésű és áttelelő növényeket sújtották, minde­nekelőtt az őszi gabonái, ezen belül is a búzát, a jég­esők is ebben a növényben okozták — márcsak nagy te rületénél fogva is — a leg­súlyosabb veszteségeket. En­nélfogva a termesztett hővé-’ nyék közül . a gabona szén -, ved te a legtöbb kárt. ezt V kifizetett összeg is mutatja.1- az állami gazdaságok, ggbo nakárára 34 millió forintot, a termelőszövetkezetekére 73 milliót fizet ki az idén az Állami Biztosító. E magas összeg mellett szinte elenyé­sző az a 6 ?millió'forint,: amit' egyéb címen — árvíz, ( ho­mokverés, növényi vihar, zöldségfélék tavaszi fagykára stb. — térítettek meg. Érdekes megemlíteni, hogy a károsult, tsz-ek száma a. siklósi járásban volt a leg* nagyobb ■— 25, de a kárté-’ rített terület a pécsi járásban a legmagasabb 14 838 ka- tasztrális hold. A kártérítési összeg mégis a mohácsi já­rásban a legnagyobb, több mint 24 millió forint,, ami a megyében kifizetett összeg­nek a 34.3 százaléka. Ez utóbbi nyilván a magasabb terméshozamokkal van ös­szefüggésben. Az üzemek közül a leg­több kárt a Bolyi Állami Gazdaság szenvedte, amely­nek téli kipusztulás címen 8 milliót, jégkárokért több. mint 14 milliót, összesen 23.3 millió forintot fizetett ki a Biztosító. Második a Pécs! Állami Gazdaság 7.5 millió­val, harmadik a belvár,dgyu . lai termelőszövetkezet. , 4;? , millió forinttal. Súlyos, több­milliós károkat szenvedett még a Villányi és Zengőajjaí Állami Gazdaság, a mohácsi szigeti, a kózármislenyi, * nagynyárádi, a szederkényi, a drávasztáraí és a mozsgói termelőszövetkezet. Áz állatkárok felmérése még nem zárult, le ellentét­ben a növénytermesztéssel* ahol az 1970. évi termelés már befejeződött, s káreset már nem fordulhat elő, Al- latkárok az év végéig még bekövetkezhetnek, -Ezek vár- - ható mértéke azonban meg sem közelíti a növényi káro­két, a becslések ..szerint a biztosító hozzávetőleg 30 mil­lió forint összeget fog ki­fizetni egész évben az üze­mek részére. A tűz- és egyéb latrokat is beleszámítva, s mezőgazdaságnak kifizetett térítés összege el fogja érni , Baranyában a 150—160 mii- . lió forintot, ami a tsz-ek és állami gazdaságok által befi" zetett biztosítási díjnak több, ’ mint a háromszorosa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents