Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

IVn. űecembrr 20. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A népgazdaság 1971. évi terve (TctytatAi az 1. oldalról) rendszer kialakítása, a máté­szalkai almatároló beruhá­zása stb. ▲ beruházási eszközök koncentrált és hatékony fel- használása érdekében 1971- ben csupán hét új egyedi nagyberuházás megvalósítása kezdődik meg. Ezek közül négy ipari (hejőcsabai ce- mAitgyár, bátaszéki cserép- gyár, borsodi húskombinát, a kötöttárugyártás fejlesz­tése), egy építőipari (buda­pesti IV. számú házgyár), kettő kulturális (Semmelweis Orvostudományi Egyetem ta­nulmányi épülete és a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola). Fentiek mellett tovább nö­vekszik — várhatóan 9 szá­zalékkal — a Vállalati beru­házások összege. Az összes beruházások több mint fele vállalati döntések alapján valósul meg Az öeszes beruházásból — annak növekvő volumene mellett — növekszik az épí­tőipar, az építőanyagipar, a könnyűipar és a lakásépítés részesedése. Ipar Az ipari termelés az ez évihez képest kb. 6 száza­lékkal nő. Ez az emelkedés mind az elmúlt évek, mind pedig a negyedik ötéves terv­ben számított átlagos növe­kedési ütemnek felel meg Az ipar ágazatai közül to­vábbra Is a vegyipar fejlő­dik a leggyorsabb ütemben (9 százalékkal). Az átlagost meghaladó, még a villamos- energiaipar, a gépipar és az építőanyagipar fejlődése. Az iparban foglalkoztatot­tak száma továbbra is mér­sékelten, legfeljebb 1,5 szá­zalékkal emelkedik. A ter­melés növekedésének mint­egy háromnegyed részét az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedése ered­ményezi. Az építőipar teljesítménye mintegy 7—8 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén. A foglalkoztatottak létszáma kb. 12 ezer fővel bővül és a termelés növekedésének több mint 50 százaléka a terme­lékenység emelkedéséből származik. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelési értéke — átlagos időjárást feltételezve — kb. 8 száza­lékkal lesz magasabb az idei­nél. A tervezett színvonal az 1969. évit kb. 2—3 százalék­kal haladja meg Ezen belül a növénytermelés növekedé­se az ez évihez képest 10— 11, az állattenyésztésé kb. 5 százalék. A növénytermelés minden ágában az ideinél jobb ter­més várható. A gépesítés to­vábbi fokozása, a növekvő műtrágyaellátás, az öntözött terület bővítése, a vízellátás javítása is elősegíti a terve­zett hozamok elérését Az állattenyésztésben az ez évben megindult kedvező fo­lyamat folytatódik. A szarvasmarhatenyésztés fej­lesztése érdekében a tehén- állomány növelése kerül elő­térbe, a vágómarha termelés egyelőre nem emelkedik. A vágósertés és a vágóbaromfi termelés 15, illetve 10 szá­zalékkal növekszik. Az erdőgazdálkodás faki­termelésének többlettermelé­se mindenekelőtt a lakosság jobb ellátását szolgálja. Az erdőtelepítés és a fásítás a korábbi évek mértékének megfelelően tovább folytató­dik. Közlekedés A népgazdaság fejlődésével összhangban a közlekedés áru- és személyszállítási fel­adatai nagyobbak lesznek. A közlekedéspolitikai irányelveknek megfelelően folytatódik a közlekedési munkamegosztás korszerűsí­tése: mind a személy, mind az áruszállításban tovább csökken a vasúti és növek­szik a közúti közlekedés részaránya. A vasút az áruszállításban ráháruló feladatoknak — a vagonpark fejlesztésének gyorsítására tett intézkedé­sek eredményeként — eleget tud tenni. A közlekedésen belül erő­teljesen nőnek a közúti áru- szállítás iránti Igények. Az autóközlekedés járműparkjá­nak rekonstrukciója az el­múlt két évben jelentősen meggyorsult. így a műszaki állapot javulása, valamint további tehergépkocsi be­szerzések biztosítják a szál­lítási szükségletek kielégíté­sét A lakosság személygépko­csi állománya számottevően bővül. Javul a szerviz- és karbantartó szolgálat. Fej­lesztésük jelentős állami tá­mogatásban részesül. A fő­városi közlekedésben a leg­jelentősebb beruházást a metró további kiépítése je­lenti. A hírközlés területén első­sorban a távbeszélőhálózat fejlesztésére kerül sor. Emel­lett folytatódik' az urh há­lózat építése és megkezdő­dik a második tv-műsort su­gárzó hálózat létesítése. Kfil k ereskedele m A külkereskedelmi forga­lom növekedése az idei gyors ütemhez képest mérséklődik. Ezen belül a forgalom szo­cialista viszonylatban az át­lagosnál nagyobb, tőkés vi­szonylatban pedig valame­lyest kisebb mértékben emelkedik. A szocialista országok vi­szonylatában a kivitel több mint 11 százalékkal maga­sabb lesz az ideinél. Nemzet­közi kötelezettségeink telje­sítése mellett fontos feladat az export gazdaságosságának növelése. A szabályozó rend­szer életbe lépő módosításai e kettős követelményt jól szolgálják. A mezőgazdasági, a vegyipari és a könnyűipari termékek kivitele az átlagos­nál gyorsabban növekszik. A szocialista viszonylatú be­hozatal kb. 10 százalékkal emelkedik. A villamosener­gia, valamint a kohászati cikkek importja az átlagos­nál gyorsabban nő. Tőkés viszonylatban a kivitel mint­egy 5 százalékos növekedése várható. A gépipari és a vegyipari kivitel az átlagos­nál gyorsabban emelkedik. Tőkés piacokról a behozatal mintegy 2 százalékkal nő. Az építőanyagok, valamint a gépipari termékek behozata­la az átlagosnál gyorsabban emelkedik. Életszínvonal A lakosság életszínvonala 1971-ben tovább emelkedik. A pénzbevételek mintegy 8— 9 százalékkal növekednek. A munkások és alkalmazottak reálbére 2,5—3 százalékkal emelkedik. Az egy főre jutó reáljövedelmek 5—5,5 száza­lékkal haladják meg az ideit. A jövedelmek emelkedésé­vel összefüggésben a kiske­reskedelmi forgalom folyó áron 9—10 százalékkal nő. A keresletnek megfelelően a vegyesiparcikkek forgalma emelkedik a legnagyobb ütemben, az élelmiszercikkek értékesítésének növekedése az átlagosnál kisebb lesz. A terv a fogyasztói piac helyzetének további megszi­lárdulásával, az árukínálat bővítésével számol. Az idei viszonylag gyengébb termés ellenére az élelmiszerek és élvezeti cikkek többségéből továbbra is kiegyensúlyozott ellátás várható. A ruházati piac helyzete várhatóan ked­vezőbb lesz az ez évinél. Ve­gyesiparcikkekből az áruellá­tás tovább javul, bár néhány termékből az igények kielé­gítése még nem biztosítható. Személygépkocsiból az 1970. évi 34 ezerrel szemben 44 ezret vásárolhat a lakosság. 1971-ben 71 200 lakás épül, ebből 44 ezer magánerőből. Folytatódik a házgyárak épí­tése és a korszerű lakásépí­tési módszerek kiterjesztése. Szociális és kulturális ellátás . Az egészségügyi ellátás to­vábbfejlesztése során a gyógyintézeti ágyak száma 1200-zal bővül, 100 új orvosi körzet létesül. A szociális otthonokban a férőhelyek száma emelkedik; a bölcső­dei férőhelyeké 1400-zal nő. Mintegy 6 ezerrel több fé­rőhely lesz az óvodákban is. A terv szerint 1971-ben mintegy 75 ezer szakmunkás- tanuló és 62 ezer középisko­lás kezdheti meg tanulmá­nyait. A felsőfokú techniku­mok és szakiskolák első év­folyamaira kb. 4700 fő irat­kozhat be. Az egyetemekre és főiskolákra mintegy 10 ezer elsőéves hallgató fel­vételére nyílik lehetőség. Az 1971. évi népgazdasági terv messzemenően támasz­kodik a negyedik ötéves tervvel kapcsolatban hozott Szenvedélyes hangú vita zajlott nemrégiben a Szak- szervezetek megyei Tanácsa elnökségi ülésén: az anyagi ösztönzés, a bérgazdálkodás volt napirenden. A vita alap­ját képező jelentés 36 válla­lat adatait dolgozta fel. A je­lentés előterjesztői megálla­pították: megyei szinten há­rom százalék körül van az idei bérfejlesztés. E szám, természetesen, nagy különb­ségeket takar. Van ahol — például a MÁV-nál, a Bo­lya Állami Gazdaságban 10 százalékot is meghaladta a fejlesztés mértéke —, míg másutt alig léptek előre. — A Pécsi Bőrgyárban például csak 1 százalékos volt a nö­vekedés. — Beszélgetéseink célja: felvillantani néhány arcot, összegyűjteni néhány véleményt. Mit mondanak azok,akik számára sokkal több, mint érdekes olvasmány a fentebb említett jelentés? * Botos Károly, a bőrgyári SZB bérfelelőse nagyon hatá­rozottan tiltakozik: a való­ságban ennél jóval többet kaptak a dolgozók. Az egy­százalékos általános béreme­lésre februárban került sor, ezt megelőzően azonban, még a múlt év végén, na­gyon jelentős béremelést esz­közöltek. A gyárral szemben talán még soha nem támasz­tottak olyan követelménye­ket, mint tavaly. A termelés serkentése érdekében a ter­vezettnél nagyobb összegeket fizettek ki, s ezzel előre le­kötötték az idei évre rendel­kezésre álló bérfejlesztési alapok jelentős részét. Ezt fi­gyelembe véve 3,8 százalékos az elmúlt tíz hónap alatt el­ért bérfejlesztés. Mátyás Ambrus tímár. Az elmúlt hónapban 3200 forin­tot keresett, de háromezer alá jó ideje nem ment a bére. A kérdésre — elégedett-e? — ő se mondta ki az egyértelmű igent, de hogy mégis elége­dett, azt egy másik kérdésre adott válasza igazolja. — Háromezerötért átmen­ne egy másik vállalathoz? — Ezt a pénzt itt is meg­kereshetem ... Volt idő, amikor a fizetési napok után jónéhány ember nem beszélt egyníással. A bérkülönbségek, a vélt vagy valós túlfizetések, megrontot-* ták a hangulatot. Ilyesmi most nincs: nem az emberek vannak besorolva, hanem a munkák. — A teljesítményekkel ne­héz vitatkozni. Az idősebb, hamarabb fáradó szakmun­kások megbecsülése már problémásabb. Igaz, van va­lami kis minőségi prémium, amit többnyire az öregek kapnak meg. de ez legfeljebb havi 100—150 forint... A bérrendszer világos, át­tekinthető. aki akarja, nap­ról napra figyelemmel kísér­heti. hogy alakul a keresete. A munkásátlag 2020 forint, magasabb a megyei átlagnál. döntésekre, gazdaságfejlesz­tési feladatokra. Emellett fi­gyelemmel van a népgazda­ság eddigi eredményeire, s mindazokra a gazdasági je­lenségekre és folyamatokra, amelyek a további fejlődést befolyásolhatják. A megala­pozottság és a realitás köve­telményeinek figyelembevé­telével így biztosítható, hogy 1971-ben megkezdődjék a negyedik ötéves tervben megjelölt célok sikeres vég­rehajtása. A kormány felkéri a tár­sadalmi szerveket: ismertes­sék a jövő évi terv céljait és a szocialista munkaverseny további kibontakoztatásával segítsék az 1971. évi népgaz­dasági terv megvalósulását. A Minisztertanács felhívja a lakosságot, a vállalatok és intézmények vezetőit és dol­gozóit: odaadó munkájukkal tegyenek meg mindent az 1971. évi népgazdasági terv teljesítéséért. Jól keresnek az asszonyok is: 1800 körül van az átlaguk, van azonban egy réteg, mely változatlanul panaszkodik. — A kisegítő szakmunká­sok, a TMK emberei még gyakran kérdezik: hát mi mostohagyerekek vagyunk? Az az igazság, hogy az ő bérük lemaradt a bőrös szak­munkásoké mögött, aminek nemcsak anyagi, de szemlé­letbeli okai is vannak. A kisegítő szakmákat gyakran tekintik mellékes szakmák­nak, s ennek elég nagy ára van. A villanyszerelőknek, lakatosoknak nem kell állást keresniük... Májustól havi 10—15 karbantartónak ren­dezzük a bérét, de mintha még ez az ütem is lassú lenne, illetve mintha meg­késtünk volna kissé ... * Heti László „kisegítő em­ber” — kovács Széchenyi- aknán. A napszinti műhely, ahol a felújításra szoruló bányagépeket javítják, ma szinte üres a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz ké­pest. A beszélgetés pontosan ott folytatódik, ahol a Bőr­gyárban félbemaradt: nem a pénzzel van, illetve volt baj elsősorban, hanem a szemlé­lettel. A lakatos, a villany- szerelő, a kovács nem bá­nyász ... — Nekem kilencvenhárom forint a műszakbérem, de a legtöbb se sokkal több száz­nál. — Pótlék? — Semmi. — Prémium? — Űjabban... Az elmúlt egy év próbára tette az embereket: tucatnyi ajánlatot kaptak valameny- nyien. Az elnéptelenedést a tizenkettedik órában tudták csak megállítani, a veszély azonban változatlanul fenn­áll. — Ha megváltoztathatná a bérrendszert, elsőként mit tenne? — Eltörölném a kategória- rendszert. Minden szakmá­ban négy kategória van. A szaktudás, a szolgálati idő, a szorgalom és még néhány más szempont alapján sorolják be az embereket. Ez talán így nem is lenne rossz, az azon­ban baj, hogy egyik kate­góriából rendkívül nehét át­lépni a másikba. Rugalma­sabb, a teljesítményekre gyorsabban reagáló rendszer kellene. * A 12-es AKÖV-nél hét szá­zalékkal emelkedett idén az átlagbér. A beszélgetés ennek megfelelően jó hangu­latban zajlik: Ifíiszár József például azt állítja, hogy pil­lanatnyilag a pécsi AKÖV fizet a legjobban. Négy hó­nán óta háromezer forint fe­lett van a keresete. Igaz, ezt a pénzt átlagosan 260—270 óra után kapja ... — Tizenegy év óta vagyok gépkocsivezető. Ez kifejezéa­Hatszorosára nőtt az Pécsre kerüli a csomagolási verseny nagydíja Az 1970. évre kiírt csoma­golási versenyben a mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemek közül a Baranya me­gyei Tejipari Vállalat a sze­letelt sajt védőgázas csoma­golásáért a HUNGAROPACK tízezer forintos nagydíját és a Magyar Nők Országos Ta­nácsának különdíját nyerte el. A két díjat a II. csoma­golási konferencia záróülé­sén adták át a vállalat kép­viselőjének. A díj első komoly elisme­rése annak a törekvésnek, amelyet a Baranya megyei Tejipari Vállalatnál az utób­bi években tapasztalhattunk re jut az alapbérben is — öt évenként adnak korpót­lékot. Nemrégiben régi kí­vánságunk teljesült: a vasúti szállításban résztvevő gépko­csivezetőknek megadták a tolig-rendszer biztosította maximumot. Ez jól jött ne­künk, s jól jött a vasútnak, meg a vállalatoknak Is: gyor­sabb, zökkenőmentesebb a vagonok ki- és berakása. — ön milyen bérügyi in­tézkedést tenne? — Eltörölném a normát. A gépkocsivezetők normában való dolgoztatása nagyon ve­szélyes, s szerintem végső soron nagyon ráfizetéses do­log... Szabó József is a normát tartja a gépkocsivezetők élete megkeserítőjének: még sze­rencse, hogy a vasúti szál­lításnál már eltörölték. A ra­kodás nem a sofőrön múlik, hol nyerhet hát időt? — Az úton ... Büki Ferenc a múlt hó­napban 3400 forintot vitt ha­za. Hat-hétezer kilométert tesz meg havonta — pótko­csis teherautóval. Alapfize­tése 1650 forint — idén azt is emelték százzal. A fizetés az alapbérből, a kilométer­pénzből, illetve az elszállított tonna és a pótkocsi után já­ró pótlékokból áll össze. — Ki tudja számítani előre a bérét? — Ki. Persze csak úgy, ha nem hanyagolom el az ad­minisztrációt ... * Az igent csak nehezen mond­ja ki az ember — s ez érthető. De a bérek vonatkozásában talán nem is érdemes elé­gedett emberek után kutatni, sokkal fontosabb ennél, hogy arról kapjunk lehetőleg meg­bízható képet, ki mit kifo­gásol, miért elégedetlen. Be­szélgetéseink legfőbb tapasz­talata: a vállalatok bérpoli­tikája nem állóvíz; minde­nütt keresik a legmegfelelőbb, legigazságosabb, s ezáltal leg­jobban ösztönző elosztási módokat. S még valami: nem igaz, hogy az emberek nél­külöznek minden realitást, hogy telhetetlenek. Szombattól fűtött vonatok szállítják a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat III-as üze­mében dolgozó bányászokat a felszínről a föld alá. Ez a gondoskodás régi problémát oldott meg. A bánya építé­sekor ugyanis célszerűtlenül, í több száz méter távolságra ; helyezték el a külszínen az öltözőt—fürdőt a táró bejá­ratától. Emiatt télen, hideg szél, havazás idején sokat ementáliíogyasztás a csomagolás korszerűsítése, a fogyasztók megnyerése ér­dekében. A mai fogyasztói igények mellett a jó és szép csomagolás fél siker. Nos, a vállalat évekkel ezelőtt épp oly jó ementáli sajtot gyár­tott, mint ma. Ezt a kissé édeskés sajtot azonban job­bára csak az ínyencek vásá­rolták. Az ementáli mit sem változott az elmúlt két év alatt, csak a csomagolása lett szebb, jobb, praktikusabb, 8 ma hatszor annyit fogyasz­tunk belőle, évi 6 vagon he­lyett 36 vagonnal gyárt és forgalmaz belőle a vállalat — szeletelve. Az automata sajtszeletelő és csomagoló, automata mér­leggel ellátott gépet 1969-ben vásárolta Hollandiából a vál­lalat 3 millió forintért. A gép kicsit drágának tűnt, s bi­zony sok szelet sajtot el kell adni még, amíg az ára meg­térül, de a mostani siker is azt mutatja, hogv megérte. A csomagolás feldobta az árut, a fóliás tasakba töltött nit­rogén gáz megvédi a sajtot a penészedéstől, maga a fólia a kiszáradástól. Ezt a mód­szert még ma is egyedül Pé­csett alkalmazzák az ország­ban. Eleinte csak Pécsett és Bu­dapesten forgalmazták, ma már az egész országban kap­ható a pécsi szeletelt sajt. A jól sikerült csomagolási mód megcáfolta azt a tévhitet, hogy belföldön a kemény sajtok fogyasztói piaca nem bővíthető. A védőgázas sze­letelt sajt sikere főként ab­ban van, hogy nem kell vár­ni, míg lemérik és az árát megállapítják, hisz a cso­magban lévő cédulán rajta van a súly és az ár, továbbá, hogy még otthon is hosszú ideig eláll, ha nincs meg­bontva. Nem piszkítja be a vásárlótáskát, nem szárad ki, külseje is ízléses, szép, bármely szupermarketben megállná a helyét a legigé­nyesebben agyusztált cikkek között is. A díjnyertes termékhez gratulálva Szuper Márton­nak, a vállalat igazgatójának egyetlen kérdést tettünk fel: szándékukban áll-e a jövő­ben ezt a korszerű csomago­lási módot más cikkekre is kiterjeszteni. A válasz: igen, 1970-ben már forgalomba hozták a szeletelt Balaton sajtot, védőgázas tasakban, a közelmúltban pedig megkezd­ték a Mecseki sonkás sajt és a Parmezán védőgázas cso­magolását. Űj termékük a sonkás sajt, oly gyorsan nép­szerű lett, hogy annak a hol­land gépnek akár egész évi kapacitását le tudnák vele kötni. | fáztak az emberek, különö- I sen amikor kiszálltak a bá- j nyából. Egészségük óvása ér­dekében másfélmillió forintos költséggel fedett csarnok épült a fürdő mellé. A pá­lyaudvaron álló kocsikat elektromosan fűtik. így a dolgozók kellemes meleg vo­naton utazhatnak a beszálló- helytől a bányaudvaron át több kilométer távolságra lévő munkahelyig és vissza. Ön elégedett...? Beszélgetések — bérekről Békés Sándor Fűtött vonatokon a bányába % *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents