Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-20 / 298. szám
<ra:1 forint Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvn. évfolyam, 898. s*á« Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja mo. december a»., vasára»» Kilencvenmiltiárd forint beruházásokra A népgazdaság 1971. évi terve A nemzeti jövedelem 7, a reáljövedelem S százalékkal nő Cserépgyár épül Bátaszéken — 71200 új lakás, 44000 új személygépkocsi A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1971. évi népgazdasági tervet A kormány — az ez évi munka tapasztalait és a válható eredményeket értékelve — megállapította, hogy 1970- ben a népgazdaság a tervezett irányoknak megfelelően fejlődött A tervben kitűzött célokat jelentős részben sikerült megvalósítani. Meggyorsult az ipari termelés növekedési üteme, javult a társadalmi munka hatékonysága, folytatódott a belső piac egyensúlyának megszilárdítása. Kedvezőtlenül befolyásolta azonban a fejlődést a szeszélyes időjárás, valamint a jelentős ár- és belvízkár. A nemzeti jövedelem kb 4—5 százalékkal emelkedik, amely növekedésnek közel háromnegyed részét a termelékenység emelkedése alapozta meg. Az ipari termelés az Idén a tavalyihoz viszonyítva mintegy 7 százalékkal emelkedik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar (11—12 százalékkal), a gépipar (8—9 százalékkal), valamint a könnyűipar (8 százalékkal), míg az építőanyag- ipar termelése csak kis mértékben nő. Az iparvállalatok nagyobb figyelmet fordítottak a belföldi ellátásra, ennek eredményeként nőtt. az árukínálat, javult a fogyasztó piac egyensúlya. A termelés viszonylag alacsony létszámemelkedés mellett növekedett. Az iparban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest nem egész egy százalékkal nőtt Az építőipar a múlt évinél kb. 7 százalékkal naAz Ifjú Kommunista szerkesztője Pécsett Magyarországi látogatása során tegnap a KISZ Baranya megyei Bizottságának meghívására Pécsre érkezett Igor Kljamkin, a Szovjetunióban megjelenő Ifjú Kommunista című folyóirat szerkesztője. Városi kocsma falun Gödreszentmártonnak csapnivalóan csúnya kocsmája és boltja volt eddig. Az ÁFÉSZ mintegy 250 ezer forintos költséggel az egykori tej csarnokot alakította át vegyes, illetve italbolttá. A nemrég megnyílt „mini” szolgáltatóház nagyon szépre sikerült és barátságos, tiszteletet parancsoló környezetében teljesen megszűnt a rosszízű kocsma-jelleg. A kis falu új boltjai havonta átlagosan 120 ezer forintot forgalmaznak. Részlet az italboltból. gyobb teljesítményt ért eL Az építőipari termelés növelésének legfontosabb eszköze továbbra is a létszámnövekedés volt, az egy főre jutó termelés csak kis mértékben emelkedett. Az építési kereslet a fejlődés ellenére meghaladta a kivitelezői kapacitásokat A mezőgazdaság termelési eredményei kb. 4—5 százalékkal alacsonyabbak a tavalyinál A termelés színvonala azonban így is meghaladja az 1969-et megelőző évek legmagasabb termelési szintjét A növénytermelésben a legnagyobb gondot az időjárás okozta. A növénytermelés mennyisége várhatóan mintegy 11—12 százalékkal kisebb lesz az előző évinéL A kenyérgabonatermés — a tartalékokkal együtt — fedezi a belföldi szükségletet. A kukoricatermés a számítottnál kedvezőbben alakult Az állattenyésztés fejlesztése érdekében tett intézkedések éreztetik hatásukat Az állatállomány az előző évek visszaesése után fejlődésnek indult ben megjelölt gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálja. 1971-ben — a negyedik ötéves terv első évében — a legfontosabb feladat a termelés és a felhasználás hatékonyságának nö- .velése és a gazdasági egyensúly fenntartására. Nemzeti jövedelem A tervben megszabott fcö-' veteiményeknek dinamikus, de nem erőltetett fejlődési ütem mellett lehet eleget tenni. Ezért az 1971. évi nép- gazdasági terv a társadalmi termelés 6 és a nemzeti jövedelem 7 százalékos emelkedését irányozza elő. A nemzeti jövedelem növekedéséből mintegy 90 százalék a termelékenység emelkedéséből származik. A nemzeti jövedelemből a fogyasztásra és felhasználásra fordított rész azonos ütemben, de a nemzeti jövedelemnél némileg mérsékeltebben emelkedik. A felhalmozás kb. 82 százaléka az állóeszközök, a többi rész a forgóeszközök és a tartalékok bővítését szolgálja. Beruházások Beruházásokra 1971-ben kb. 90 milliárd forintot fordítanak. Az állami eszközökből megvalósuló nagyberuházásokra mintegy 15,5 milliárd forint használható fel. A folyamatban lévő nagyberuházások közül befejeződik — többek között — a székes- fehérvári szélesszalag-henger- mű, a szentendrei betonáru- és vasbetoncsőgyár beruházása, a Péti Nitrogénművek rekonstrukciója, az Alkaloida Vegyészeti Gyár bővítése Ti- szavasváriban, a Tiszai Vegyi Kombinát polietiléngyárának és a Borsodi Vegyi Kombinát PVC II. üzemének építése, a Dunai Kőolajipari Vállalat első ütemének beruházása, a dunakeszi és a békéscsabai hűtőházak, a debreceni házépítő kombinát építése, a borsodi vízellátási (Folytatás a 3. oldalon) Pécsett vásárolhatok az állattápszerek Területi Elosztó Vállalat Szállítási szerződést kötött a MEK és a Phylaxia Beruházásokra mintegy 83 milliárd forintot fordítottak, ami összehasonlító áron 8—9 százalékkal több az elmúlt évinéL Kismértékű változás jellemzi a beruházások anyagi-műszaki összetételét, mivel valamelyest nőtt az importgépek részaránya. A külkereskedelmi áruforgalom igen erőteljesen növekedett. A növekedés meghaladja a tervezettet, ezen belül a behozatal gyorsabban emelkedett, mint a kiviteL A lakosság pénzbevételei — a tervezettet meghaladó mértékben — mintegy 10 százalékkal növekedtek. A munkások és alkalmazottak reálbére 3—3,5 százalékkal haladja meg az 1969. évi szintet. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a tervezett 4,5—5,5 százaléknál gyorsabban, kb. 6—6,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztói árszínvonal növekedése — a tervezettel egyezően — kb. 1,5 százalék lesz. A lakosság fogyasztása ösz- szehasonlítható árakon 6,5— 7 százalékkal növekszik. — Kiskereskedelmi forgalom hozzávetőleg mintegy 11 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál, bővül az áruválaszték, az árukínálat. A népgazdaság 1971. évi terve a negyedik ötéves tervPécsett, Megyeri úti holland rendszerű hűtőházában egy 20 vagonos, korszerűen berendezett állattápszer raktárát létesített a MÉK. A le- rakatból 1971 januárjától havonta kétszer „vételezhetnek” állattápszert a megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok: T—18-t, TBK-t, Zs—60-t, laktint, borjú-, bárány- és malacnevelő tápszer-készítményeket, vagyis olyan cikkeket, amelyekért eddig minden alkalommal Budapestre kellett utazniuk. A többi megyék üzemei továbbra is ezt fogják egyelőre tenni, mert a helyi táple- rakatot a két baranyai tsz- szövetség kezdeményezésére az országban elsőként Pécsett hozták létre. Ezzel a termelőszövetkezeteknek nagy könnyítést jelentő feladattal az újjáalakított MÉK-et bízták meg. A MÉK máris megkötötte az 1971. évi szállítási szerződést a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalattal, amelynek vezetői örömmel fogadták a javaslatot, hisz nekik is egyszerűbb nagy tételben szállítani, mint a naponta érkező kis vevőket kiszolgálni. A Területi Elosztó Vállalat nemcsak a tag-szövetkezeteinek forgalmaz, de a megye állami gazdaságaitól is elfogad megrendelést oly módon, hogy velük is szerződést köt. Az igényfelmérés most van folyamatban. Az előzetes becslések alapján már az első évben mintegy 80—100 milliós forgalmat bonyolítanak le várhatóan a gazdaságokkal Egyidejűleg a Baranya megyei Tejipari Vállalat megszünteti a tejpor és különféle tejporos készítmények forgalmazását. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat azonban továbbra is forgalmaz tápszereket, koncent- rátumokat. Jövőre a vállalat az idei tízezer vagonos termelésével szemben, 12 ezer vagon takarmánykeveréket, tápot gyárt le, ezen belül mintegy 1000 vagon koncent- rátumot, amelyet a saját keverő üzemmel rendelkező gazdaságok vásárolnak meg. Ez a vállalat is forgalmaz tejport, mintegy 30 vagonos mennyiséget, részben a nagyüzemeknek, másrészt a kis állattartóknak. A háztáji állattartók igénye megnőtt a magasabb értékű táptakarmányok iránt, az idén már 2000 vagonnal vásároltak meg, s 1971-re várhatóan 2500 vagonos forgalmat bonyolít le a háztáji gazdaságokkal a vállalat az eddigi elárusító helyein az fmsz- eken keresztül és új takarmány mintaboltjaiban. Százhúsz km-es sebességgel Átadták a budapest—nyíregyházi villamosított vasutat Befejeződött a Budapest— Szolnok—Debrecen—Nyíregyháza vasútvonal villamosítása. Hegyeshalomtól—Záhonyig illetve Budapest és Nyíregyháza között két vonalon is — most már villamosított vasút szeli át az országot. Ma Nyíregyháza az ország egyetlen olyan vasútállomása. ahová három irányból futnak be villanymozdonyok. A Budapest—Nyíregyháza közötti vonal villamosítása 1967-ben kezdődött. A beruházás költsége 1,2 milliárd forint. A villamosításhoz 36 ezer köbméter betont, 6800 tonna idomcsövet, 5200 tonna acéloszlopot, kétezer tonna acélöntvényt, 440 tonna porcelánszigetelőt használtak fel. 160 kilométeren korszerűsítették a pályát, 65 kilométeren teljesen kicserélték a felépítményt. A villamos vontatás aránya ezzel 27,7 százalékra emelkedett hazánkban. A munka befejezése után rendezett átadási ünnepségen részt vett dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter is. Beszédében utalt arra, hogy a munka befejezésével a harmadik ötéves terv legnagyobb vasúti vállalkozása valósult meg. A villamosított vonalon lényegesen meggyorsult a személy- és teheráru szállítás és a hazánkon átmenő tranzit-forgalom. A korszerűsített vonalon ugyanis óránként 120 kilométeres sebességgel roboghatnak a vonatok. A villamosítás lehetővé teszi, hogy erről a területről 50 Diesel-mozdonyt átirányítsanak a dunántúli közlekedés javítására. A miniszter elismerését fejezte ki mindazoknak,, akik az építkezésben resztvettek, utalt arra, hogy a csehszlovák vállalatok közreműködése jó példa arra: a KGST keretében gyümölcsöző kooperációs tevékenység lehetséges. A korszerűsítési munkálatokat ezen a vonalon is tovább folytatják. A következő években sor kerül többek között a szolnoki teherpályaudvar kiépítésére, a debreceni állomás rekonstrukciójára, a még hiányzó második vágány megépítésére és a záhonyi kőrisét rekonstrukciójára. Befejeződött a szamosközi újjáépítés második üteme 4617 otthonba költöztek már be a károsultak A Szabolcs-Szatmár megyei árvízi újjáépítés során — mint ismeretes — november 10-ig az ígértnél több, 4171 családi házba költözhettek be be a károsultok. A helyreállítás következő határideje december 20, amikorra újabb 450 új otthont kell átadni. Az építők erőfeszítéseinek eredményeként négy nappal a határidő előtt készültek el a házak, s eddig 4617 család kapott új otthont A károsultak között hajléktalan már nincsen, a helyreállítás azonban még nem fejeződött be. Egyrészt folytatják a meglévő épületek belső komplettírozását külső és belső csinosítását másrészt készülnek az újabb lakóházak, amelyek építése elsősorban a vízveszély miatt áttelepítésre kijelölt községek lakóinak várakozása, bizonytalankodása miatt húzódott sokáig. Várható, hogy tavaszig a tervezett 5175 helyett 5220 családi házat építenek meg a Szamosközben. Megkezdődött a téli szünet Szombaton Pécs és Baranya mintegy 9300 középiskolása és 52 000 általános iskolása részére befejeződött a tanítás. Ugyanezen a napon a felsőoktatási intézmények többségében is befejeződtek az előadások. Az iskolai téli szünet utolsó napja január 6., a tanítás 7-én folytatódik. A felsőoktatási intézmények hallgatói részére most kezdődik az igazán intenzív munka, a vizsgákra való felkészülés. A vizsgaidőszak a felsőoktatási intézmények nagy részében február 1-ig tart. Egyes intézményekben, így a Tanárképző Főiskolán, február 10-ig terjed a vizsgaidőszak, de a második félév már február 1-én megkezdődik. Az általános iskolai napközi otthonok — a korábbi évekhez hasonlóan — a szünidőben is működnek. Minden tanintézetben gondoskodnak a napközis termek folyamatos fűtéséről és a gyerekek ellátásáról reggelivel, ebéddel, uzsonnávaL A csaknem három hetes téli vakációra az iskolákban változatos programot állítottak össze a napközisek részére. Sor kerül majd egyebek közt közös mozi, színház, múzeum és tárlatlátogatásokra, szakköri foglalkozásokra, kirándulásokra, hely- történeti érdekességek megtekintésére. Jól egészítik ki a szünidei programot a rádió és a televízió gyermekműsorai, amelyeket úgy válogattak össze, hogy azok jó szórakozást, hasznos időtöltést biztosítsanak a kisdiákoknak éppúgy, mint a felsőbb osztályokba vagy már középiskolába járóknak. Ugyancsak gazdag, változatos program várja a szünidőben a tanuló- ifjúságot az úttörő és művelődési házakban, KISZ-klu- bokban. Január 7-én — a szünet utáni első tanítási napon — az ellenőrzőkönyv útján értesítik majd a szülőket arról, hogy gyermekeik milyen -'viményt értek el az 1970/ 1971-es oktatási év első felében. A V »
