Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-13 / 292. szám

19t%. dee«® he? 18,

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

Pécsről indult el...

TA magyar romantikus történeti festészet egyik legjelentősebb mes tere: Madarász Viktor, 140 évvel ezelőtt, 1830. december 14-én született. A Madarász-család igen jelentős szerepet játszott mind a magyar történelemben, mind pedig az ipar fejlesztésének történetében.

Idősebb Madarász András, az t848- as szabadságharc előtti években a Gömör megyei Csetnekről jött Pécsre, mert ott a vasérc feldolgozásához nem volt szén, viszont Pécs környékén gazdag széntelepeket találtak, fia: Madarász Viktor, az alig 18 éves pozsonyi joghallgató, az 1848-as szabadságharc kitörésekor önként jelentkezett katonának. A szabadságharc bukása után pedig kocsisnak öltözött és elindult Pécsre, hogy felkeresse az akkor már ott lakó szüleit.

Apja kiváltságára Pécsett folytatta jogi tanulmányait. De az ecset, a festőművészet mindennél jobban érdekelte. Pécsett, egy Posa Gusztáv nevű arckép festőnél tanult festeni. Közel 3 évi pécsi tartózkodása alatt sokat festett, de képeinek java része elkallódott. Volt egy önarcképe fiatal korából, Kossuth szakállal, palettával kezében. Pécsi művei közül ismert kis olaj- festménye, „Csoboka látképe”, amely kissé változatosan, könnyed foltokkal érzékelteti a parasztházakat és a tájat. Előkerült az 1852- ben biedermaier felfogásban festett „Fiú arcképe” című kísérleti képe, amelyen már felfedezhetők a tehetség jelei. A Janus Pannonius Múzeum pedig még ma is őrzi Guttenbergről, a könyvnyomtatás feltalálójáról készült egész alakos, nagyméretű festményét.

Pécsi tartózkodása alatt sokat foglalkozott a ..Kuruc és labanc”, valamint „A bujdosó álma” témájával, de ezek megfestésére csak akkor került sor, amikor Pécsről Pécsbe távozott. Itt festette 23 éves korúban első történeti tárgyú képét a „Kuruc és labanc”-ot, amelyet nagy sikerrel Pesten is kiállítottak, majd eltűnt.

Tizennégy évig tartózkodott a francia fővárosban, ahol tehetsége teljes egészében bontakozott ki. Itt festette a „Jézus az olajfák hegyén” című festményét, amely olyannyira sikerült, hogy azt a párizsi kiállításon maga Napoleon császár vette meg.

A pécsi evangélikus egyházközség 1879-ben Székely Bertalant és Madarászt kérte fel egy oltárkép megfestésére. A végleges megbízatást Madarász kapta meg, aki a párizsi mintára festett „Jézus az olajfák hegyén” című oltárképét, amely még ma is megtalálható Pécsett a Dischka Győző utcai evangélikus templomban. ■

Madarász Viktor 1880 táján végleg abbahagyta a festést. Közel 20 év múlva azonban újra az ecsethez nyúlt. A magyar múltat megjelenítő képeivel nemzeti célokat kívánt szolgálni. Nemcsak karddal, hanem ecsetjével is küzdött a magyar szabadságért, függetlenségért, társadalmi elnyomatása alóli felszabadításáért. Megfestette: Dózsa György, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Zrínyi Miklós, Teleki Blanka, Leöwey Klára alakját.

Nevét ma már csak utca őrzi a

III. kerületben.

P. J.

SZÍNHÁZI BEMUTATÓ;

Potyautas

\ Paul Éluard:

Pivier és Raoul a vígjáték első restében (Fülöp Mihály és Meode- lényi Vilmos.)

gél helytállt Kiss István, valamint a három tehetséges ú.j színésznő: lludnyanszky Judit, Prepeliczay Annamária és Horváth Irén. aztán Bors Ferenc. Ifjú Kőmi vés

Sándor, a rendező, más alkalommal többet segíthet majd az ilyen darabon, kellő bátorsággal, s a szerző iránti tiszteletlenséggel.

Földessy Dénes

i Jó igazság

Forró a törvényed ember Hogy a fürtből bor legyen j Hogy a szénből tfiz legyen | fis a csókból újra ember.

!

Kemény a törvényed ember ) firintcUcn megmaradni Háborúban és nyomorban i

S halálom veszélyben Is

Szelíd á törvényed ember Vizet fénnyé változtatni

Valósággá ami álom Test'érré az ellenségei

ősi s ujdonuj c törvény fiz tökéletesedik A gyermekszívből kinővén v

A legfőbb értelemig í

j í

(Illyés Gyula fordítása)

f t

7S éve született s nagy (randa < költő. >

ZENEI KRÓNIKA

NÉGYKEZES BEETHOVEN-ZONGORAEST

Ez az előadás az engedékenység jegyében született. Az első engedmény: a darabválasztás. A Potyautas ugyanis nem nevelő jellegű alkotás, s ezt a szocialista színház- művészet sarkosabb tételeinek hívői valószínűleg nem bocsátják meg. Pedig ezt még meg kell bocsátani, hiszen minden rendű, rangú nevelés közbeiktat lazító, köny- nyed szórakozásokat, s ezek a szünetek éppen elősegítik a határozott nevelést, friss, pihent talajt biztosítanak a számára. Nem baj tehát, hogy a Potyautas „esek” szórakoztatni akar. Ez még nem baj.

Azon viszont már el kell gondolkodni, hogy egy előadás nem nagyon szórakoztat. Mert ha egy bemutató nem is ad semmiféle nevelő hatású kathar/.ist, semmilyen lelki fürdőt, a szórakozásról

— ez már évezredes tulajdonsága

— a közönség nem mond le. Ehhez joga van. Még talán abba i belemegy, hogy egy zenés vígjáték története vérszegény legyen. Mert Jacques Dévai históriája bizony az: szegény varrólánnyal, gazdag milliomossal, Beniczkyné Bajza Lenke szellemének kísértésével, csak éppen a szocializmushoz simuló negatív csattanóval, nem milliomoshoz megy feleségül ez a varrólány, hanem szegény ág- rólszakadt földijéhez. Belenyugszik a néző még talán abba is, hogy egy zenés vígjáték cselekménye mellett elsikkadjanak a figurák, az emberábrázolások is. Belemenne a poének .kedvéért, bár ösztönösen érzi, amit a színházelméleti szakemberek szépen kifejeztek már: a poénekre utazó játék, a nevetöizmokat célzó színpad gyakran felszínes figurákat teremt, mert elcsábítja a poének után csattanó harsány nevetés és a taps.

Jacques Dévai darabjában azonban kevés a csattanó. De nem csak az kevés. Nem simul össze a zene és a próza sem. Ha a színháztörténészek számítása pontos, akkor — a szöveg, a zene, a tánc, a mozgásművészet, az ének, a kórus számtalan kombinációja réven — 224 féle színházi műfaj létezett ez idáig. De mind a 224-nek alaptörvénye a jó ötvözet. Ha zenés vígjátékot ad elő egy színház, akkor a zene, az legyen az ének és a próza jó ötvözete. Márpedig a Potyautasban van egy remek zenekar, Hevesi András feltűnően szép, modern, intim bőgőjátékával, s éppen ez az intimitás követeli a saját ellentpontját: a határozottabb, csattanóval telibb prózát. A szöveg azonban keveset csattan, s nem is mindig nagyot. A helyzetek ismétlődnek és Jacques Dévai nem írt hozzájuk sűrűn kacagtató mondatokat, gyanítjuk, néhány poén inkább a rutinos pécsi színészektől, a rendezőtől származik, s nem a szerzőtől.

De engedmény a szereposztás Í6, persze talán kényszerű engedmény. A zenés vígjátékhoz ugyanis színészi, énekesi és tánctudás egyaránt szükséges. De ezúttal a szereplőgárda csak részben rendelkezik mindhárommal egyszerre. Természetesen Vári Éva hangja határozottan viszi az előadást. Kellemes meglepetés — s nem először — Koltai Róbert színészi játéka. Mendelényi Vilmos még egy ilyen darabon is sokat segít. Bus Kati Barbarája kerek alakítás, kedves figura. Jó volt epizódszerepében Fülöp Mihály, s tisztességNyilvánvalóan félreértésből hirdettek kétzongorás hangversenynek Hans Kann és Rosario Marciano Beethoven-estjét, hiszen Beethoven nem írt kétzongorás műveket. Négykezes kompozíciója is alig egynéhány ismert, ezeket hallottuk a bécsi művészek előadásában. Hangversenyük valóban ritkaságszámba menő csemegének számít, egyrészt, mert igen ritkán hallani négykezes zongorázást, másfelől pedig azért, hogy a jubileumi Beethoven-évben megismerhettük a nagy zeneköltő munkásságának egy meglehetősen elhanyagolt területét.

Sűrű szövésű ez a beethoveni zene. Az egy zongorán játszó két hangszerjátékos kifejezetten or- kesztrálls hatásokra képes. Valóban, nem egyszer az a benyomásunk, hogy zenekari anyag zongoraátdolgozását halljuk. Mint ahogy a műsort záró Nagy Fuga valójában a hasonló elnevezésű vonósnégyes Beethoventől származó átirata. Hangszerszerűbbnek éreztük az eredetileg is négykezesnek komponált fiatalkori műveket: az op. 6-os Szonátát, a két Variáció-sorozatot és a Három Indulót. Játékosság, derű, sokszor vaskos humor jellemzi ezeket a darabokat. Az Indulók hallatán szinte magunk előtt látjuk a korabeli Bécset, a vidám felvonulást. Szórakoztató és művészi igényű zene, akkoriban még álig különültek el egymástól. Mindkettőben felfedezzük a másik jellemvonásait is. Nem így a legkéseibb alkotások közötti Nagy Fugában: ott már túlsúlyra jut a gondolati tartalom, egy-egy játékosabb fordulat jelzi csupán, hogy eredetileg zárótételnek szánta szerzője.

Igazi kamaramuzsikálásnak voltunk részesei. A neves osztrák művész és venezuelai származású fiatal felesége kiegyensúlyozott produkciója vonzó beállításban mutatta be a ritkán hallható műveket. Pedig nem kis erőfeszítést igényelhetett a hangzás egyensúlyának megteremtése. A pécsi közönség már ismeri Hans Kann művészi egyéniségét, súlyos, tömör zongorázását, magvas billen- tését, kitűnő ritmikáját. Rosario Marciano, nemcsak alkatát tekintve, de zongorázásában is sokkal légiesebb, törékenyebb. Jó stílusérzéke, természetes muzikalitása és temperamentuma révén az esetek túlnyomó részében méltó társ. Muzsikálásuk hosszas együttes munka eredménye: minden részlet kidolgozott, megoldott, az értelmezés egyöntetű és meggyőző, az együtt játszás szinte hibátlan, az előadás csak ritkán tűnik beállí- tottnak, legtöbbször üdén, frissen hat.

Ma. amikor a gépzene elterjedése, másrészt a szakmuzsikusok túlhajtott munkatempója folytán a házi és baráti kamaramuzsikálás sajnálatosan egyre ritkul, nagy örömünkre szolgált e felhőtlen, családi légkörű kamarázás. A hallott Beethoven-művek egyrésze és kiváltképpen a kortárs szerzőktől játszott ráadásszámok a zenét kedvtelésként művelő „amatőrök” számára is ajánlhatók.

Szesztay Zsolt

Ä Jelenkor decemberi száma

A Jelenkornak est a számát számon fogja tartani az irodalomtörténet: ebben jelentek meg Weöres Sándor Psyché-ciklusának újabb darabjai. Az irodalmárok sokat fognak még elmélkedni e ciklus

— inkább már' kötet — csodálatos eredetiségén, melyhez fogható tán nincs is az irodaiamban. Személy- csere, transzfiguráció több is, de hogy a költő úgy lényegüljön át egy másikká, hogy közben annak teljes költői és nőt (!) világát is megteremtse — ez egyedülálló. Psyché soha nem élt, de most már

— Weöres isteni teremtéséből ■— örökre él; személyiségével, sorsával, költői világával. A nyolc újabb vers újabb remeklés, köztük is legtökéletesebbnek éreztem a Félig megbánás t. Ügy sugárzik, tündöklik ez a vers, ahogy csak a szellem legszebb teljesítményei tudnak: nagy pillanat, amikor elolvassuk.

Ha már remekmű akad egy folyóiratszámban, mit kell még áruéi elmondani ? Azt mindenképpen, hogy Déry Tibor 20-as évekbeli avantgarde versei egy akkori nagyvárosi kisember külső-belső világáról tudósítanak, s eszünkbe juttatják: milyen nagy hatása, jelentősége lett volna ezeknek a maguk idején! A magyar „maradan- dóság” nem a művészet avantgar- de-ját fojtotta meg, hanem a közönségét, mely nem ismerte meg. Hatását ma is érezzük. — A finom, kimunkált stílusra, a nosztalgia es irónia szivárvanyos játékára fogékony olvasóknak szép élményt jelent Gyergyai Albert ön életrajzi írása (A bátyámból költő lesz ...), melyből megtudjuk — ho gyan lett literátus-ember ó maga. Francia klasszikusokon iskolázott frastechnikája éppoly élvezetes, mint emlékezésének bensőséges, bölcs derűje, a századelő vidéki irodalmi légkörének megidézése.— A másik szépprózai írás Bertha Bulcsv Lupusz-regényének II. részlete. A múlt havi részletnél kevésbé tetszett, mert feltűnt benne Bertha egyre modorosabb medvetalpú „természetessege**, mely- lyel öncélúan él (ezért modoros), nem a jellemzés, az ábrázolás, ha nem a meghökkentés okából. Interjúiban is meg-megjelenik, de itt mellékes, itt az interjú-alany személyisége dominál, ezúttal Weöres Sándoré — igen markánsan. Persze azért, hogy ez létrejön, Bertha íróerejét illeti az őszinte elismerés. — Thiery Árpád vé- méndi szociográfiájának folytatásos közlése e számban befejeződik. Talán jobb lett volna ezt a részletet az előbbivel együtt közöl ni. azzal összefüggésben hat igazán és rövid is. Reméljük Thiery műve hamarosan könyvalakban is ' megjelenik, hisz az utóbbi évek egyik, ha nem a legjobb ilyenfajta műve. A soknemzetiségű baranyai falu életének, társadalmi átformálódásának kitűnő, hiteles bemutatása.

Szabó Pál balala folytán nekrológ lett Czine Mihály A lehetetlen ostrom» p írása, melyben Szabó Pál szerepét, harcát ismerteti egy

önálló parasztpart megteremtéséért a 30-as években. Érdekes, színes krónikája a történeti és irodalmi múlt egy darabjának. — Rónay György maradéktalanul szép versei társaságában a költő líráját egy tanulmány (Szeghalmi Elemer munkája) ismerteti, értékeli. Megfontolandó a jelentős és terjedelmes életművek átfogó igényű értékelése ebben a terjedelemben: szükségképpen csak felszínen maradhat, a lényeg bizonyító kifejtése helyett ügyes közhelyek segítségével. — Három új erdélyi magyar regényről tudósít Pomogáts Béla recenziója.

A folyóirat művészeti profilját szolgaija Tüskés Tibor képzőművészeti krónikája, Taxner Ernő színházi levele Budapestről. A „nyomda ördöge” ezúttal nem tét te élvezhetetlenné Diskay Lenke es főként Varga Hajdú István grafikáit.

A Jelenkor évfolyamzáró számában az egyes írások színvonala nem egyenletes, dehát ezt igazán nem kifogásolhatjuk, ha — mint most — a kiemelkedő csúcsok okozzák.

Patai y Haja*

A®

RADIO A TELEVÍZIÓBAN.

Helyszűke miatt erősen rövidített jegyzőkönyv a „Tiszán innen — Dunán túl ..döntőjének televíziós közvetítéséről:

Harsonák harsadnak . .. Szepesi lendületesen bevezet. .. Dobozy Imre lelkesen mosolyog... Bonyolult kérdés teiefonszám ügy ben ... Funkcionáriusok, majd a zsűri be- mutatlatik . . Létra, mögötte ravasz szerkentyű ... Szepesi hosz- szan, de számomra teljesen eredménytelenül magyarázza a játék- szabályokat . .. Újabb harsonák Marsallnak, Kecskemét jelentkezik. Homályos képek, lelkes játékosok, még lelkesebb Szilágyi János... Újra Szepesi, újfent harsonák, Békéscsaba, Fikár László, majd három ókori harsonás. Szombathely, nagy taps, Rapcsányi László...

Szepesi bemutatja a színművészeket. Újabb magyarázkodás, aztán gyanús ház-ügyek. A megengedettnél nagyobb hézagméret, Aha Iván pontoz, új feladat, valami rovásírás-féle, amelyről soha ki nem derül, mi is akart lenni.,. Peregnek a kérdések, válaszok, mindenki tud mindent, Szepesi gyorsítja a ritmust, bonyolódnak az ügyek, vitatkoznak a játékvezetők, vitatkozik a zsűri ... Végre Békés megye nem tud valamit... Elromlik az óra ... Vas megye is lebukik a gólyákon ... Üjabb akadályok, Szepesi fáradhatatlan .. .

Bekapcsolódik a játékba a ren dező is, nagy zűrzavar, később Lo- sonciné puszit kap a riportertől, Szepesi azzal ijesztget, hogy legfeljebb tizenegy óra körül lesz vége, Szepesi segítségért kiált a ren dezónek, úristen, mi lesz itt előadás után, Batki tanár úr jól válaszol Szombathelyről, tíz óra lesz tíz perc múlva, Szepesi azt mond ja, most tartunk a félidőnél, esze rint nem lesz vége tizenegykor, csak fél tizenkettő után ...

Mit neveznek az őrségben kó- disállásnak? Vas megye tudja, Bács-Kiskun barkochbázik. ehhez újabb bonyolult játékvezetői magyarázat, a barkochba mégsem sikerül, Szepesi elárulja, hogy Vas megye győzelmére fogadott, a Rádió elhalasztja a tízórai híreket, szerintem a holnap reggeli munkakezdést is országosan el kellene halasztani, de legalább a Dunántúli Napló lapzártáját feltétlenül ...

Csuda hasznos ez a játék, különösen a Kermi vizsgálat, kiderül, hogy Szombathelyen nem érdemes málnaszörpöt inni, Békéscsabán viszont a citrom ízű szörptől tanácsos óvakodni... Vas ismét tapsot kap egy nehéz idézet megfejtéséért, Káldi Juditot ünnepük, nemsokára ismét barkochba, nagy izgalom, borzalmas kérdések, végül mégis siker... Ismét egy kis zűrzavar a KERMI vizsgálat körül, Szepesi még mindig bírja idegekkel, szusszal is, hanggal is, le s kalappal ... Bács-Kiskun kiállítást nyit a 70. pontnál, aztán Losonci tanárnő hengerel megint, a megye feltartóztathatatlanul rohan a cél felé, igaz, mindjárt háromnegyed tizenegy...

Postás jő pihegve, elegáns sisakban, Szepesinek hoz tiltakozó táviratot, a vasiak el vannak keseredve, a kiskunok reklamálnak, komplikáció a pontozással, elromlott a demonstrációs tábla vagy a kezelője, Vas óv, a zsűri tanácsta lan, Szepesi hangulatjelentést kér Szombathelyről, újabb óvás, a zsűri makacsul tehetetlen, Bozó László vezetésével delegáció indul visz- szahallgatni a magnófelvételt,..

Folytatódik a verseny, tizenkilencedik cigaretta, fejfájás, gégerák, tüdőrák, gyomorrák, 23 óra. 23. forduló. Bács-Kiskun eléri a 93 pontot, újabb kiállítások, csinos hölgy, fajtiszta, aranyos kutyuska val, Káldi János verse az „ürgéhez”, két újabb postás, táviratokkal, reklamációkkal. ..

Győzött Bács-Kiskun megye, nagy taps. de korai még az öröm. nem lehet még lefeküdni, mert Bozó László bejelenti, hogy helyes volt a vasiak óvása. Békés magyarázkodik, csodálatos kémiai kép let kerül a táblára, még csak ez hiányzott. . . Szepesi azonban lel kesebb, mint valaha, a műsor ele jén, óriási lendület, finis, a nézők berogynának az ágyba, de még mindig nincs vége .. .

Gosztonyi János miniszterhelyettes zárszót mond, jutalmak, ezüst serlegek, Dobozy Imre is zárszót mond, Szepesi is zárszót mond a harsonák harsannak, a rádió le- konferál. a tévé lekonferál, ez n.em is lehet Igaz. mindenki boldog, ki ezért, ki azért. ..

A jegyzőkönyv felvétetett 1970 december 11-én este, látástól va kulásig .,. Szederkényi Ervin

L

1