Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

1970. november 12. DUNÁN I ULI NAPLÓ Fortuna látogatása r? a szerkesztőségben Véleményüket, tanácsukat kérő lapokat nyújtottunk át a közelmúltban olvasóinknak. Mint erről hírt adtunk már, örömteli meglepetéssel szol­gált szerkesztőségünk számá­ra, hogy sok ezren tettek eleget a felkérésnek és küld­ték vissza a kitöltött köz­véleménykutató íveket. Heteken át tartott a vá­laszok értékelése, erre, pon­tosabban a leszűrt tanulsá­gok ismertetésére lapunkban visszatérünk. Most azt szeretnénk közöl­ni, hogy Fortuna istenasszony látogatást tett szerkesztősé­günkben. Azaz, ígéretünkhöz híven sorsolást rendeztünk. A szerencsekerékbe került valamennyi kérdőív, amit határidőn» belül kaptunk kézhez és beküldője feltün­tette személyi igazolványá­nak számát. Gratulálunk a nyertesek­nek: RH—I 679153 1500 forintos utalvány RH—I 619769 1000 forintos utalvány RH—I 640489 600 forintos utalvány Kétszáz-kétszáz forintos utalvány tulajdonosává vált: RH—I 649684, RH—I 806631, RH—I 709649, RH—I 792526, RH—I 504792, RH—I 011470, RH—I 769694, RH—I 638991, RH—1 733563, RH—I 742657. Az utalványok Kiadóhiva­talunkban vehetők át. Huszonöt éves a pártiskola Történelem a folyosón Tárgyalások kanadai kesztyűexportról 1965-ben szállította Kana­dába első 12 ezer páros min­takollekcióját a Pécsi Kesz­tyűgyár. A kesztyűk megtet­szettek, s azóta évről évre többet szállítanak Pécsről a tengerentúli országba, amely a legnagyobb partner lett. 1970-ben 380 ezer pár kesztyű szállítása várható. A gyár kanadai képviselője, Fuad Kabfita szokásos évenkénti üzleti látogatására tegnap került sor. — Az 1971-es szállítási szerződés előkészítéséről foly­tattunk tárgyalásokat kana­dai partnerünkkel — tájé­koztatott a megbeszélésről Gulyás József igazgató. — Mennyiségi és árkérdésekről volt szó elsősorban. Olyan álláspontra jutottunk, hogy a jövő évi szállítást az idei szinten tartjuk. A fényképek többnyire már homályosak. Az arcok, egy- egy mosoly, egy gesztus itt sokaknak ismerős, önmagu­kat vagy barátot, egy „régi harcostársat” fedeznek fel a tablók fotóin. Aztán itt van az Űj Dunántúl című lap 1948. április 15-i példánya, pontosabban az első oldal. A sok között egy tudósítás: „Együtt tanulunk, hogy együtt harcoljunk a szocia­lizmusért." Ez a cím, alatta beszámoló, az első közös — tehát az MKP és az SZDP — pártiskolájának megnyitásá­ról. Mi van még az oldalon? „Idő előtt végrehajtják a bá­nyászok a kitűzött feladato­kat”. Aztán: „A Szovjetunió is ismeri az atombomba tit­kát”. „Rendelet a textilulal- ványok beváltásáról” — „Ga­bonafeketézőket leplezett le a pécsi közellátási razzia”. — „Kegyetlenkedő csendőrök a népbíróság előtt”. — Mozi­műsor: „Tarzan, a diadal­mas” — „Csókos tengerész” — „Titkos küldetés”. De van itt régebbi emlék is. Pécsett az első pártiskola 1945. július 4-én indult a Bu- zási Ábel úton. Itt a fénykép is az épületről: alacsony, hosszú, öreg ház, látni a fás­kamrát is, aztán egy kis vi­rágágyást néhány bokorral, fával. Az iskola naplóját Né­meth Józsefné, dr. Horváth Ilona — ma Budapesten ügyész — vezette. Itt van most is a pártoktatók és régi hallgatók találkozóján. Azt írta a naplóban: „...I. elő­adás. Előadó: Ilku Pál: „Áru- érték-pénz”. Aztán egy érde­kes bejegyzés a sok közül: „Tegnap megválasztották a dekorációs, a faliújság, a kró­nikás és az éneklési bizott­ságot .. — Ezek szerint a krónikás ön volt... — Igen. — Itt a hallgatókról ké­szült csoportkép. Kit ismer fel? — Nehéz már. A neveket elfelejtettem többnyire. Ez itt a Matusek Tivadar, aki most a külügyben főosztályvezető. Ez pedig a kis Sike Zsuzsi, de úgy hallottam, meghalt szegény. Aztán a Kiss István Győrből, a vagongyárból jött ide pártiskolára, később dok­— Korszerű terepjáró te­herautókat vásárolt a Mecse­ki Állami Erdőgazdaság. A 11 Prága és a 3 ZIL típusú autót a rossz terepviszonyok között állítják: be a faanyag­szállításra. Az erdőgazdaság gépparkja egy svéd kérgező- géppel is gazdagodott. A KAMBIO típusú berendezés egy műszak alatt 30 ember napi munkáját végzi el. torált, Pesten osztályvezető a MEH-nél, szintén doktorált a Kovács Jancsi is, a Pest me­gyei ügyészségen ügyész. Ö egyébként pécsi volt, azt hi­szem a vasútnál dolgozott. — Ilku Pál? — Az iskola előadója volt és ha jól emlékszem a veze­tője is. De tartott itt előadást Erdei Ferenc, aztán Darvas József, Révai József, egy al­' halommal Ilku elvtárs félbe- i szakította az előadást, mert megérkezett hozzánk Major i Tamás, aki József Attila „Ha­zám” című versét szavalta el. Szép emlékek ezek. — Hogyan került az isko- j Iára? — Tolnán születtem, ott is 1 éltem és negyvenötben egye­düli nő voltam, aki először lépett a kommunista pártba. j Később Szekszárdon a me­gyei pártbizottságon dolgoz- \ tam, onnét kerültem ide az ! iskolára. Aztán következett | Budapest, később a jogot vé­geztem, most ügyész vagyok. Az ünnepség 10' óra után kezdődik meg a pártiskola nagytermében. A folyosó csak néhány percre ürül ki, mert közben — az emelet többi helyiségeiben most tartanak szünetet: oktatás folyik, egy éves pártiskolások, szakszer­vezeti iskolások, aztán a ki- szesek számára. Jozifek Já­nossal találkozom, aki a Me­cseki Szénbányák személyzeti osztályán dolgozik. Jelenleg egyéves pártiskolán hallgató. — Hányadik iskola ez, Já­nos? — Harmadik. Negyvenhét­ben voltam először az egy­hónaposon, itt a Fogarasi ut­cában. Aztán ötvenkettőben öthónapos iskolát végeztem és most az egyéveset. — Milyen volt régen? — Attól függ. 1947-ben na­gyon jó szellem volt a hall­gatók körében. Tényleg lel­kesedtünk mindenért, ami új volt számunkra. Sokat tanul­tunk, persze az akkori szint­nek megfelelően. Ma már más, mert például az oktatók felkészültségét nem is lehet a régiekével összehasonlítani. Akkoriban valóságos katonai fegyelem uralkodott: reggel hatkor ébresztő, aztán torna, aztán sajtóolvasás, utána elő­adások, délelőtt-délután. Ma is sokat tanulunk, ami a fe­gyelmet illeti, inkább úgy mondanám, hogy most önfe­gyelem van. 1952-ben — ahogy így visszaemlékezem — sajnos túlságosan divatba jött az „önbirálat-bírálat” szelleme, ami aztán stréber- séggé fajult és lefagyasztotta a kollektívában majdnem ki­alakuló barátságot. — Hogyan éltetek? — Emeletes vaságyakon aludtunk, ma viszont három személyes szobák vannak, modern heverökkel. Negyven­hétben bizony elég kopottan nézett ki a társaság, ez lát­ható itt a képeken is. Most meg így esténként látom, hogy az Esti Egyetem hall­gatói érkezésekor húsz-hu­szonöt személykocsi is befor­dul a kapun. Szóval a régi volt a lóden-kabátos korszak. De nem számított. Minden­esetre jobb volt negyvenhét­ben ... — A „lóden-korszak”? — Fenét. Akkor még 27 éves voltam, ma pedig éppen betöltöttem az ötvenedik éve­met. Ez a baj. De látod, ta­nulni most is kell. Nekünk most is kell. Rab Ferenc Mire költheti a turista a devizát? A Legfelsőbb Bíróság egy konkrét büntetőügy kapcsán a Nemzeti Banktól turista­utazás céljára kapott külföldi fizetőeszköz felhasználásával foglalkozott, s a kérdésben elvi álláspontot foglalt el. Állásfoglalásában abból in­dult ki, hogy a szocialista népgazdaságban a deviza- készlettel való gazdálkodást is a tervszerűség jellemzi. A devizakódex különböző kötelezettségeket és tilalma­kat tartalmaz, amelyek meg­szegése sérti, vagy veszélyez­teti a tervszerű devizagazdál­kodás rendjét. A devizaható­ság a külföldi fizetőeszközt meghatározott célra utalja ki. A kiutalás a turista­utazás alkalmával is megha­tározott célra történik, azért. hogy a rendelkezésre bocsá­tott külföldi fizetőeszköz fe­dezze a turistaút jellegének megfelelően, általában szo­kásosan felmerülő különböző kiadásokat. Ebből következően téves az az időnként felmerülő állás­pont, hogy mivel az utas i megvásárolta a külföldi fi- ; zetőeszközt, azzal teljesen ! szabadon rendelkezik, s ki- i zárólag a saját elhatározásá- ! tói függ, hogy miként és I mire használja fel. Téves és j túlhaladott viszont az az ál- I lúspont is, hogy a kiutalt deviza felhasználásával kap­csolatosan a turista részletes elszámolásra lenne kötelez­hető, egymagában azon az I alapon, hogy valamilyen ok- ! bői az eredetileg megjelölt­nél rövidebb ideig tartózko­dott külföldön. Ha azonban a kint tartózkodás ideje rendkívül rövid, s ugyanak­kor a kiutalt külföldi fizető- eszközt teljes egészében, vagy túlnyomó részben áruvásár­lásra fordítja, akkor már a turista-utazás céljától eltérő felhasználásról van szó. Egy­magában azonban a külföl­dön tartózkodás időtartama még nem lehet alapja a de­vizabűntettben való bűnös­ség megállapításának. Min­denkor az eset körülményei­nek gondos egybevetésével lehet csak eldönteni, hogy a devizahatóság által megje­lölt céltól eltérő, tehát ren­deltetésellenes, s ehhez ké­pest büntetendő felhasználás­ról van-e szó vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor nyomatékosan rámutatott arra is, hogy tilos és büntetőjogi felelősségre- vonással jár, ha a devizát eleve azzal a céllal igényli valaki, hogy azon külföldön kereskedelmi árut . vásárol­jon, másszóval „formális” turista-utazást tesz, csupán egy-két napig tartózkodik külföldön, főként áruvásár­lásának lebonyolítására. Ter­mészetesen más gazdasági bűntettet is megvalósít az, aki a külföldi fizetőeszközön üzérkedés céljából vásárol kereskedelmi árucikkeket. Különvonat a torinói Dózsa-meccsre A Pécsi Dózsa olaszországi EVK mérkőzésére, Torinóba különvönatot szervezett az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda pécsi fiókja. Az útra november 14-ig, e hét szombatjáig lehet je­lentkezni. A részvételi díj 2700—3200 forint. A külön­vonat december 14-én indul a Keleti pályaudvarról és 15-én délután érkezik Tori­nóba. A résztvevők még az­nap városnézésen vesznek részt, másnap pedig megte­kintik a mérkőzést. 17-én délelőtt szabad programot biztosítanak s délután már indul is vissza a vonat. Meg­érkezés: 18-án a Keleti pá­lyaudvarra. Adatrendezés a zártkertekben VENDÉQÜNK VOLT ANTAL IMRE A Filharmónia középisko­lai hangversenyei zajlottak három napon át a megyében, a Zeneszerzői arcképek Című sorozatban Lisztet és Erkelt mutatták be a középiskolá­soknak Bárdos Anna, Bállá Mária, C. Tóth Pál és Wág- ner József énekesek, vala­mint Antal Imre, a népszerű zongoraművész. A következő beszélgetés a Liszt-terem pi­henőszobájában készült, s az­zal a harsány tapssal kezdő­dött, amellyel Antal Imre játékát köszönte meg a fia­talság. — Szeret fiataloknak ját­szani? — Hogyne, nagyon! Jó ta­laj, még nem rontotta el semmi az ízlésüket, őszinték és nem lehet őket becsapni. Az egész országban játszom nekik, s mindig ugyanúgy, mintha felnőttek lennének. — Ügy érti: ugyanúgy ké­szül ezekre a koncértekre, mint a felnőtteknek szólók­ra? — Ügy. Aljasságnak tarta­nám, ha sztaniolba csoma­golt gyenge dolgot nyújta­nék nekik. . ' — Hallottam, hogy a mű­vek előtt néhány mondatban beszélt nekik a zenéről. Fel­kérték erre? — Nem, de tudom, sokkal jobb érzés úgy hallgatni a zenét, ha tudja az ember, mit hall. Nem sokat beszél­tem, csak épp a lényeget... — A zongoraművész elné­zését kérem előre is, de a Halló-ról szeretnék valamit kérdezni.... — Ajaj! Tudja, én úgy csöppentem abba bele, mint Pilátus a Krédóba. Alig tu­dok valamit rhohdarii. Nem is vagyok felhatalmazva. Tu­dom, hogy a Halló a közel­jövőben változásokon megy át, de hogy pontosan mi lesz belőle, azt még nem tu­dom. — Készül a Halló adásaira is? — Dé még mennyire! Vi­szont nerrt érdekel annyira... ezt jó értelemben róondom. Ügy vagyok, mint a hályog­kovács. Nem félek tőle, nem izgulok, mért talán nem is tudom egészen, mit csinálok. Én ott nem tudok megbukni, mint X vagy Y riporter tud­na. — Milyen hóbbyja lehet még ezenkívül egy zongora- művésznek? lajdonos halála után nem folytatták le a hagyatéki tár­gyalást, illetőleg a hagyaték- átadó végzés nem áll a felek rendelkezésére. Sokszor ne­hezíti a helyzetet, hogy el­tűnt vagy ismeretlen helyen tartózkodik a nyilvántartott tulajdonos vagy annak örö­köse. Ilyen esetekben a tu­lajdoni adatokat eddig egy­általán nem, vagy csak hosz- szadalmas eljárással lehetett rendezni. Ez megakadályozta a zártkert-rendezések alkal­mával a személyi tulajdon kialakítását, illetve a tulaj­doni adatok tényleges álla­pot szeriritl nyilvántartását. A kormányrendelet lehető­séget ad a földtulajdoni és -használati adatok egyszerű­sített, gyorsított eljárással történő rendezésére. Az el­járás lényegéről a főosztály- vezető elmondotta, hogy — ha a nyilvántartott tulajdo­nos élő személy —, akkor el­ismerő nyilatkozata és a tényleges birtokos legalább három évi birtoklása szüksé­ges a tulajdonjog rendezésé­hez. Amennyiben a nyilván­tartott tulajdonos ismeretlen vagy meghalt, és örököse szintén ismeretlen, illetőleg nem tudni, hol tartózkodik, akkor a tényleges birtokos tulajdonjogának elismerésé­hez az ingatlan tízévi folya­matos birtoklása szükséges. Amennyiben a nyilvántartott tulajdonos meghalt, de a ha­gyatéki eljárást bármilyen okból nem folytatták le, az igazolt örökös javára elismer­hető a tulajdonjog, feltéve, hogy legalább három év óta birtokolja az ingatlant. A kormányrendelet szerin­ti eljárás a járási földhivatal hatáskörébe tartozik. Az el­járás keretében a hivatal megvizsgálja a nyilvántartási adatokat, valamint a tényle­ges birtokállapotot, és a tu­lajdoni kérdésben az okira­tok, illetve a helyi tanácsok vb. igazolásainak figyelembe vételével határozattal dönt. A járási földhivatal eljá­rása illetékmentes. Kimond­ja a rendelet, hogy a vagyon­átruházási illeték megfizeté­sének elmulasztása miatt nem lehet bírságot kiszabni. Többszöri átruházás esetén is csak az utolsó tulajdonválto­zás után kell Vagyonátruhá­zási illetéket fizetni. A föld- hivatali határozat a tulajdon­jog telekkönyvi bejegyzésére alkalmas okirat, megállapítá­sai ellen féllebbezésnek van helye. A rendelet a sérelmet szenvedett fél részére bíró­sági út igénybevételét is le­hetővé teszi. A Magyar Közlöny szerdai számában kormányrendelet jelent meg a zártkertekben és egyes községekben a föld- tulajdoni és -használati vi­szonyokra vonatkozó adatok rendezéséről. Ezzel kapcso­latban dr. Egri Antal MÉM- főosztályvezető a következő­ket mondotta: A zártkerti földek tulajdo­ni és használati viszonyainak felülvizsgálatánál, valamint a községek földnyilvántartási adatainak rendezésénél szá­mos esetben kiderült, hogy a földrészletek telekkönyvi és állami földnyilvántartási ada­tai eltérnek a tényleges álla­pottól, a földrészlet tényle­ges birtokosa (használója) ugyanakkor nem tud felmu­tatni a tulajdonjog rendezé­séhez megfelelő okiratot. A rendellenességeknek egész sor oka van; például az in­gatlan elidegenítéséről ugyan korábban készült szerződés, de azt nem mutatták be il- letékezés és a tulajdonjog át­írása céljából. Megesett az is, hogy a szerződés elveszett vagy megsemmisült. Eltérést eredményezett az is, ha a nyilvántartásban szereplő tu­— A könyv! Szépirodalom minden mennyiségben, tudo­mányos-fantasztikus iroda­lom, sőt, krimi. És megta­nultam könyvet kötni. Na, mester-oklevélre nem pályáz­hatok, de azért jópár köny­vem van, amit magam kötöt­tem be... — Netán még titkos sza­kács is. _ — Tényleg az vagyok, de nem titkos. Miért? Állítólag minden muzsikus szeret főz­ni. Állítom, hogy Magyar- ország egyik legjobb szaká­csa Kovács Dénes hegedű­művész. És mikor Menuhin- tól megkérdezték, mi lesz a legkisebbik fiából, azt felelte: muzsikus, mert már most is folyton a konyhában lebzsel. Saját receptjeim is vannak. Végül egy illő kérdés a zongoíaművészhez: milyen nagyobb koncertre készül? — A „nagy” pesti koncert­re, aminek most már meg­van a végleges dátuma: már­ciusban lesz. A külföldi utak­ról még nem mondhatok semmik A diákok kérdeznek Felmérés öt faluban Vasárnap, november 15-én öt baranyai faluba látogat­nak el a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem hallgatói: Bara- nyihidvégre, Véméndre, Bi- csérdre, Kaposszekcsőre és Dinnyeberkibe. Az orvostan­hallgatók, „szúrópróbasze­rűen” felkeresnek családokat és egy, előre összeállított, részletes kérdőív alapján ál­talános felmérést végeznek. A kérdések átfogó jellegűek, következtetni lehet majd be­lőlük a megkérdezettek — s mivel reprezentatív jellegű a felmérés — az egész falu egészségi állapotára, kulturá­lis szintjére, a közegészség- ügyi állapotokra, lakásviszo­nyokra stb.... Az így rögzített adatokat természetesen, személyes vo­natkozásban nem hozzák nyilvánosságra — a felmérés a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi-Szer­vezési Tanszékének és a Ma­gyar Televízió „Századunk” című produkciójának közös akciója. Célja, többek közölt, megközelítően pontos képet adni a falusi emberek élet- körülményeiről, egészségügyi viszonyairól — a kapott ada­tokat felhasználják a mé­lyebb, életközelibb falu-fil­mek készítéséhez. A kérdéseket a szakembe­rek nagy tapintattal állítot­ták össze, így senkit sem hoz majd zavarba a vasárna­pi felmérés. ( I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents