Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-12 / 265. szám
DUNANTÜLI NAPLÓ 1970. november 12. Honfoglalás Baranyában (9.) A Magyar Szófejtő Szótár ezerint „ól” szavunk török eredetű. A kirgiz nyelvben hasonló alakban él e szó és megfelelői vannak az úz, kip- csak s más török nyelvekben is. Á szó mai jelentése pedig az Értelmező szótár szerint „kisebb háziállatok, főleg sertések tartására való, az ember magasságánál’ rendszerint alacsonyabb, részben, vagy egészben fedett gazdasági épület”. Ezzel szemben a kárpátmedencei magyar település- nevek összehasonlító vizsgálata alapján úgy vélem, hogy honfoglalóink törökül beszélő népcsoportjai „ól” szavunkat ember és háziállatai védelmét szolgáló menedékhely, erőditett szálláshely, azaz» lakóhelyül is szolgáló „vár”, lakó-vár értelemben használták. Erre utalnak az Ólvár (Hont, Bars m), Szál- lásólvár (Hont m.) Ólcsvár (Abauj m.), Lakócs (Nyitra m.), Dakóosa (Baranya m.), Várói típusú helynevek. Ügy vélem, hogy az óla, Ólcs, Old, (ólad), óig, (Ol- gya), Ólig településnevek az „ól” -a, -cs, -d, illetve -g képzős származékai. Az ilyen, képzett helységnevekre számos példát tudunk felhozni. Ilyenek: Óla (Zala m.), Old (Baranya m.), Ólad (Vas m.), Öles (Zaránd m.), Olcsa (Bihar, Komárom, Pest m.), Ol- gya (Pozsony m.) és a gyakori Olig-vár helynevek. (Bács, Somogy, Baranya, Zala m. stb.) Az öles, old féle helynevekben a szók értelmének elhomályosulása után a magyar nyelvérzék az „l”-t nyújtóhangnak érezte (1.: csolnak-csónak) s annak kivetése után hamarosan feltűnnek az Öcsa, Öd, Ogya típusú helynevek. Pl. a Pest megyei Olcsa, ma Ocsa. Továbbmenve: az „ól” településnév többnyire nem magában áll, hanem jelzője van. Pl. fehérszállás törökül: ak-ól. (Veszprém m.) v. Ak- **bft!S'á*íAkócs. (Nyitra m.) Természetesen ez a 6zó nem azon^Kjf a mai akol szavunkkal1;-mely a Szófejtő szótár szerint 6zláv eredetű. Ha a szállásvár az úiré, azaz a fejedelemé, vagy törzsfőé (a honfoglaláskor csak őket illette e cím), úgy elénk állanak az úr-ól, úr-ola típusú helynevek s azok -cs, -d, -g képzős formái: úrolcs, úrold, úrolg, majd a nyelvfejlődés végső eredményeként az Arács, Arád, Arágy. Tovább menve: már ismételten állítottam, hogy „úr” szavunk a honfoglalás századában Hur-Kur-nak hangzott s ezzel kapcsolatban újból utalok a már tárgyalt Kur- pat (Árpát), Horpács (Or- pács), Kurund (Orond), Kor- csány (Orsány), Horháza (Or- -háza), Húrhida (Urhida), Hur- sáp (Orsáp) típusú helynevekre., A Kurol, Korol (y), továbbá a Kurolcs Korócs, Karács Kurold Koród, Karád Kurolg —» Korógy, Karágy helynevek tehát annyit jeSZABOLCS lentenek, mint Űr szállása, Űr vára, s azonos jelenté- sűek az említett Arács, Arád stb. helynevekkel. Ügy hiszem, az ilyen típusú helynevek kivétel nélkül legkésőbb a X. században keletkeztek. Ilyenek: Urolcs (Krassó m.), Oralya (Somogy m.), Arács (Veszprém m.), Aracsa (Zala, Somogy m.), Orod (Ung, Bihar m.). Arad város és középkori községek, városhelyek. (Torontói, Somogy, Esztergom m. stb.) Továbbá: Kúrál (Esztergom m.), Tiszakóród, Szamoekoród (Szatmár m.), Koród (Kükül- lő m.), Karád (Somogy, Zemplén m.), Karacsa (Borsod) és 6zámos Korógy helynevünk. (Szilágy, Csongrád, | Baranya, Kolozs m.) ; Természetesen még gyakoribb, hogy helységneveinkben azt is megtudjuk, hogy ki az az „úr”, akié a szállásvár. Erre pedig akkor van alkalom, ha az „ól” jelzője a puszta személynév. Az ilyen, nevekkel kapcsolt szállásvár helységnevek nagy tömegéből csak szemelvényeket adhatunk. Személynév: Bak Bánk Bér, Bár (Baar) Bika Boba, Baba Bors Buda, Boda Csák Fon Kúcs, Kócs Máta Mád, Mada Mécs Mike M a k (k) Mog, Mag Maár Ond, And Szállás vár: B a k o 1 d Bankolcs Borolcs, Barócs, Báród Középkori megye: Solts zék, Baranya Személynév blrtokielziv szerk. Sakolcsa Szob B 1 k á e s Borsód B o d ó c s Csaholcs Porold Kulcsód Matolcs Madács Makád Magócs Qndód, Andócs Szabolcs Bars, Bihar Tolna, Torontál, Bihar, Temes, Baranya, Somogy Fejér, Bodrog Baranya Szatmár, Hont Somogy Győr, Komárom, Tolna Szatmár Tolna, Hont Komárom, Somogy Doboka, Hont, Bács, Bars Baranya, Szatmár Pest, Bereg Baranya, Békés Baranya, Zágráb Fejér, Vas, Debrecen Baranya, Bihar, Fehér, Bikócsa Babolcsa, Babócsa Budola, Bodolya S á k o 1 a Kócsola Madocsa Mócsola Mikola Mikócsa Makócss Szabolcs Amint látjuk, a fenti nevek között Szabolcs is feltűnik. Ez a helynév Baranyában kétszer is előjön. A Pécs határába bekebelezett egykori Szabolcs (Mecsek-) 1058-ban szerepel először egy hamisnak tartott oklevélben s ekkor Bogád határosa. 1290-ben a Pécsi Káptalan állít tanúkat Szabolcsról bizonyos bor ügyben. Ekkor Mislény és Meszes után, továbbá Üszög, Pogány, Var- sány (utóbbi határában) Bise, Megyer (ma Megyeri kertváros), Málom, Keszü, Bi- csérd előtt sorolják fel Szabolcsok Névleg is megemlítik a tanúk között: Mikó, Kornélius, András és Dénes nemeseket. A másik Szabolcs a Dráva {Jártján található s először 1395-ben említi egy oklevél: Zabolch néven. Azonban elgondolkoztató, hogy a falu a Szoporcsa folyócska torkolatánál fekszik. Mivel a szó- középi r-1 változás igen gyakori helyneveinkben, nem szabad arra gondolnunk, hogy itt tulajdonképpen Szob olcsa helynévvel van dolgunk? Ez esetben már a XII. század közepéről is van oklevelünk! A két Szabolcs helynév elhelyezkedése alapján nyilvánvaló egyébként, hogy igen korai, honfoglaláskori településekről van szó. Ugyanazon személy két szállása áll előttünk, melyek közül Pécs- Szabolcs az erdőalj i, nyári, Drávaszabolcs a révparti, téli szállás. Bizonyosnak vehetjük, hogy erről a „Szabolcs"-ról ír Anonymus, midőn művében a honfoglaló vezérek között, közvetlenül Álmos fia Árpád után Előd fia Szabolcsról (Zobolsu) emlékezik. Így méltóságban elébb helyezi őt, mint Kundu fia Kurszánt és Ond fia Étét. Anonymus azt is előadja, hogy Szabolcs annak a seregnek volt egyik vezére, melyet Árpád a bihari uralkodó ellen küldött, ö a hadbavo- nulás során a Tisza partján azon a helyen, hol ma Szabolcs község található, földből igen erős várat építtetett s „ezt nevéről nevezték”. Később Dunántúl foglalásában is szerepe volt Szabolcsnak, ezért Árpád, a vezér atyjának, Elődnek a Bo- dajktól keletre eső Vértes erdőt adta jutalmul. Itt az erdő tövén, a Fertő mocsár (ma Velencei-tó) mellett Szabolcs unokája: Csák várat épített később. (Csákvár!) Érdekes, hogy Kézai krónikája is második helyen említi Szabolcsot a vezérelt között s ő is úgy tudja, hogy tőle származik a Csák nemzetség. Szerinte azonban ott, hol az ő idejében Csák vára romokban hevert, előbb Szabolcs épített táborhelyet. Meglepő, hogy a baranyai Szabolcs községek körűi nem találjuk sem Előd, a honfoglaló ős, sem a leszármazottak, pl. Csák nevét. Így látszólag bizonytalan a baranyai helynevek Szabolcs vezér szállásaival való azonosítása. Másrészt fel kell vetnünk a kérdést: jól tudta Anonymus a honfoglalás után 300 évvel, hogy Előd honfoglaló vezér fia Szabolcs volt? Avagy a késői leszármazottak hagyományai tévesen tájékoztatták, mert ekkor már összetévesztették Szob „ol- csát”, azaz szállásvárát magával a vezérrel, Szob-bal? Eire azonban már máskor kell választ adnunk! Dr. Zsolt Zsigmond A Ml „LENQYELÜNK“ . A Lyceum és Munkácsy Miiály utca sarkán álló épület falán semmilyen tábla nem jelzi, hogy a házban ki lakik. — Ez itt a gázelszívó. Nem tudnék dolgozni, ha nem szerkesztettem volna ide ezt a berendezést. De így is néha még gázálarcra is szükségem van. Munka közben fojtó, ártalmas az anyag, amivel dolgozom ... . Egy néger fej és egy szép leány mellszobra között ülünk. — Ezt a ghanai orvostanhallgatót is én mintáztam. . Köröskörül a falakon domborművek. Kodály, Kisfaludy Strobl Zsigmond, Ernster Dezső arcára azonnal ráismerek, meg a pesti Operára és a pécsi Jakovali Hasszán dzsámijára . . . Akaratlan nézelődő ámuldozásomból éles csattogó hang riaszt magamhoz: a házigazda két plakettet vert össze hátlapjukkal. A csengés kemény, akár a kavicsé. — Pedig nem is porcelán, — mondja mosolyogva. — Ezt az anyagot és a színezését is én kísérleteztem ki. Az új anyagnak és színnek aztán nevet is kellett adnom. Tehát nemcsak a szobrászati részt, hanem az anyagot, a színezést, de még a sokszorosításhoz szükséges negatív formát is egyedül én készítem. A szobából az ajtón át belátni a csöpp és titokzatos, XX. századi „alkimista” műhelybe és műterembe. Egy vaspálcán éppen hat—nyolc egyiptomi szfinx feje lóg. Zöld-arany csillogásban sorakoznak. Csodálkozó pillantásomra máris kezembe kerül az egyik dombormű, de először hátával, sima lapjával. Olvasom a bevésett betűket: Nowosin. A lakás ajtaján írás nem mondja, hogy aki itt lakik, mivel foglalkozik. De hogyan is lehetne nevezni az ő hivatását? Nem iparos, nem valamilyen mester, nem művész. Nem, így külön-külön egyik sem. De mind ez együtt és még valami más is, több is. * A család magyarországi története azzal kezdődik, keramiakiallítas Pécsett November 6-án nyílt meg a IV. i í ;os ..Gerencsér Sebestyén'* fazekaspályázat válogatott anyagának bemutatója a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának (Pécs, Rákóczi út 15.) földszinti nagytermében. A kiállítást eddig is sokan látták, ugyanis október 18-tól 31-ig Pécsváradon, a Művelődési Ház emeleti klubjában került először bemutatásra. A pécsi bemutató a plakátokon hirdetett november 15 helyett november 29-ig tart. A kiállításon minden 10. látogató és minden csoport ajándékba kapja a E'a- zekaspályázat 1970 c. ízléses katalógust és a pécsváradi leányvásár alkalmával kiadott újságot! A kiállításon felvonulnak a díjnyertes kerámiák (külön öröm, hogy idén az egyik nagydíjat megyénkfia, a mohácsi Horváth János bácsi kapta meg — főhelyre is került csodálatos vonalú, fekete, egyszerű mintájú virágtartó edénye!), de a többi kiállított tárgy is bizonyítja, hogy fazekasságunk hagyományainak ápolása jó kezekben van az ország különféle vidékein dolgozó mestereknél. Mohácstól Tófejig, Kaposvártól Karcagig, Bakócától Hódmezővásárhelyig sok-sok helységet és mestert sorolhatnánk fel, álljon azonban itt a másik Gerencsér-díjas mester, Mónus Ferenc neve, a többiekről tájékoztasson maga a kiállítás! A pályázat és a bemutató jelentőségét jól méltatja a katalógus előszavának írója, Domanovszky György, itt csak arra térnék ki, hogy a Népi Iparművészeti Tanács jóvoltából a kerámiák, fazekas- és korsóstermékek mellett megyénk szövőművészetének iparművészetié fejlesztett darabjait is bemutathattuk: a kiállításra a vitrinek és tablók mellett ilyen jellegű anyagot is kaptunk kölcsön a NIT-től, amely a Baranya megyei Tanács V. B. és a Pécsi járási Tanács V. B. mellett a Gerencsér-pályázatok egyik társ-rendezője, mecénása. Azért is ajánljuk a kedves olvasók figyelmébe ezt a kiállítást, mert ebből megítélhetik, milyen lehetőségeket rejt magában a népművészet, milyen sok tere van a múlt gazdasági-társadalmi talaján kinőtt kultúra mai alkalmazásának. Reméljük, hogy 1973-ban, az V. Fazekaspályázatra még több, még szebb anyag érkezik majd, hiszen akkor ez lesz a Pécsett rendezendő III. Dél-dunántúli népművészeti hét egyik fő látványossága. MándokI László hogy Nowotarski Antal, ha már Bemnek nem tudott, legalább hazánk felvirágoztatásában akart segítem. így jött „a mi lengyelünk” — ahogy Jókai is gyakran emlegeti őket — a szabadság- harc bukása után, 1850 elején Hölzl Sz. Ferenc, a kitűnő karnagy és zeneszerző hívására Pécsre, hogy az ő Nepomuk utca 20. számú házának nagy udvarán kertészetet létesítsen. Egy év múlva már a piacon rangosán, nyomdai úton előállított árjegyzékkel jelentkezett. Rövid idő alatt köztiszteletet vívott ki a maga számára, pécsi lányt vett feleségül, s fiát a városi gimnáziumba Íratta. 1865-ben és 67-ben a szomszédságában lakó Munkácsv Mihály is gyakori vendége volt, s a már híressé vált kertészetben szívesen feste- getett is. (A Nepomukból később aztán Munkácsy Mihály utca lett). — Ahogy a fiú az érettségi vizsgát sikeresen letette, apja tanulmányútra Párizsba és Erfurtba küldte Néhány év múlva, a fiú ha- zaérkeztével az árjegyzékek már ezzel a címlappal jelentek meg: „Árjegyzéke-Nowotarski A. és fia mű- és kereskedő-kertészetében Pécsett tenyésztett gyümölcsfák- és cserjéknek”. A magyar nyelvvel való küszködés, a termelés és tenyésztés fogalmának összetévesztése meghatóan mutatja, hogy a család mennyire igyekezett a magyar társadalomba beleilleszkedni. Az apa elhunytéval Miksa vette át a vezetést, s különösen a konyhanövények nemesítése, s a cserépben nevelt törpe gyümölcsfák terén ért el kimagasló eredményeket, de nevét Pécs történetébe elsősorban bizonyosan azzal írta be. hogy ő honosította itt meg a francia barackot, úgyhogy a nemesített „Nowotarski-ba- rack” fogalom lett. 1907-ben. az országos pécsi kiállítás alkalmával a király már a koronás arany érdemkeresztet adományozta neki. Egy villanásra feltűnik előttünk a pécsi „Hattyú-házban”, a Ze- lesny „fényirday műtermében” készült képen szép, szakállas, bajuszos alakja, majd a fénykép sárgás színe lassan egészen elhalványul... * Az első világháború után István, a család utolsó férfi tagja a műszerészi pályára lépett. Természetes azonban, hogy aki születésétől kezdve a virágok illatával a szép szeretetét szívta magába, nem elégedhetett meg a szakma mesterségbeli részével. Három évi szorgalmas munkával 1:100 arányban kifaragta a pécsi székesegyházat. 1947-ben, a forradalom 30. évfordulóján a város közgyűlése Sztálin generálisszi- musznak az ő porcelánból készített Pécs címerét ajándékozta. De természetes az is, hogy szobrászati működését egyre többen gáncsolták is. A vád: aki nem végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, nem is lehet művész... De egyre többen ismerték fel különleges tehetségét is. 1956-ban Kodály Zoltán fogadta budapesti lakásán és szívesen ült modellt neki, a portré elkészülté után pedig mintegy elismerésül és viszonzásul 1957 februárjában a 75 éves Mester Nowotarski István magnószalagjára 10 perces kis zenetudományi előadást adott emlékül. De Kisfaludy Stróbl Zsigmond is megtisztelte egy magnószalaggal, melyen elmondja véleményét „a szélsőségek orgiájáról”, s hitvallást tesz művészi eszményeiről. A komlói zeneiskolában felállított Nowotarski által készített mellszobor láttán egy 1958. június 3-án kelt levelezőlapon pedig ezeket az üdvözlő sorol at írja: „Kedves Barátom! Láttam Erkel szobrodat, úgy kifejezésben és mintázásban is kitűnő. További sok sikert kívánok szeretettel.” Nowotarski művészi érzékenységét mutatja, hogy két évvel a megvalósult álom, Gagarin űrrepülése előtt, 1960. dec. 30-án az „Esti Pécsi Napló” már hírt ad 16 méteres szputnyik-szobor modelljéről, — mely nagyon hasonlít a később Moszkvában felállított űrhajós emlékműhöz. A Steinmetz kapitányról készített emléktáblája .után, 1966-ban a pécsi Eszperantó parkban bronzból készült Zamenhof-arcképét leplezik le .. . — Jelenleg két nagy lengyel, Chopin és Kopernikusz ..Nowosin” domborművén dolgozom. A mi „lengyelünk”, Nowotarski István, 60. életévét átlépve (mint a Baranya megyei Háziipari Termelő Szövetkezet bedolgozó tervezőiparművésze) tiszteleg az ősök előtt... Harcos Ottó Megkezdődött a budapes!—szobi vasútvonal villamosítása Szerdán délelőtt ünnepélyesen megkezdték Dunakeszin a budapest—szobi vasútvonal villamosítását. Az első feladat a kábelépítés, amellyel a csehszlovák automatizálási és kábelépítő vállalatot, az AZSD-t bízta meg a MÁV. Mint ismeretes, a nyugatkeleti, Hegyeshalom—Budapest—Záhony közti szakasz után az első észak-dél irányú vonalat a negyedik ötéves terv során villamosítják. E nagy munka első szakasza 1971 végére készül el, azután a csehszlovák határ és a főváros között villanymozdonyok húzzák a szerelvényeket. (Ezen a vonalon naponta mintegy 50 vonatpár szállítja az utasokat, nem beszélve a teherforgalomról). A gyors, automatizálható, biztonságos és a levegőt nem szennyező villamosvontatás kiépítése Budapest és Szob között mintegy negyedmilliárd forintba kerül. A villamosítás hozzá járul majd a Nyugati pályaudvar, s egyben a főváros füstmentesítéséhez is. Az észak-déli vonal második szakaszaként 1972—73- ban Rákos—Uj szász—Szolnok —Szajol—Lökösháza között villamosítják a vasutat I
