Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

4 DUNANTOLI NAPI O 1970. november 7. Less-e termálf ürdő Péenett? Kitüntetések november 7. alkalmából Tudományos előadásokkal Nemcsak a geológiai viszonyoktól függ A tanács kezdeményezésére várnak Lesz-e termálfürdő Pé­csett? Evvel a címmel jelen­tettünk meg még a tavasszal egy cikket, melynek az volt a lényege, hogy kutatófúrást végeztek Lámpásvölgyben és Eilend község határában, s a geológiai viszonyok alapján termálvíz jelenlétére követ­keztetnek. Mint megírtuk, a Pécsi Tervező Vállalat né­hány lelkes szakembere már tervet készített az ellen di termálvíz Pécsre történő be­vezetésére ... A kérdéses cikk nagy visszhangot váltott ki a köz­véleményben. Geológusok és laikusok ragadtak tollat, írás­ban és élő szóban egyaránt arra kértek bennünket, hogy tartsuk napirenden ezt a té­mát, mert nagy szükség len­ne egy termálfürdőre Pécsett. Olvasóink kívánságának megfelelően körkérdést intéz­tünk három illetékeshez. Elő­ször Szilágyi Elemérhez, a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportjának titkárá­hoz, aki elmondotta: Lám­pásvölgy nem sok eséllyel kecsegtet, az ellendi termál­víz lehetősége azonban nincs elvetve. Ahhoz azonban, hogy biztos választ kapjunk e kér­désre, további kutatófúrásra, vagy kutatófúrásokra lenne szükség, melyek szerencsés esetben 2 millió, kevésbé szerencsés esetben mintegy 4 millió forintba kerülnének. A kérdés így hangzik: ki vál­lalja azt a 4 milliós kockáza­tot? A Pécsi városi Tanács talán? Nem lenne egészen méltányos, hiszen aránylag nagy összegről van szó, s ha valóban termálvizet találná­nak, abból az Eilend környé­ki tsz-eknek is haszna szár­mazna. Mivel Pécsnek nincs elég pénze, marad Pest. A követ­kező tehát az Országos Föld­tani Intézet. Dr. Konda Jó­zsefhez, az intézet igazgató­jához fordultunk, aki közöl- ! te: az ellendi és a Mecsek ! környéki termálvíz kutatása j nem szerepel a következő öt- j éves tervben. Mégsincs ki­zárva egy ilyen kutatófúrás | lehetősége, amennyiben Pécs ! megfelelő kutatási tervvel j állna elő. Abban az esetben j ők is támogatják az elgondo- ! lást. Ha Pécs is akarja... Nos, gyerünk vissza Pécsre, az Or­szágos Földtani Intézet dél­dunántúli területi osztályára! Dr. Szederkényi Tibor vezeti ezt az osztályt, aki ismert nevű szakember Pécsett.- A többi között nagy érdeme van abban, hogy termálvizet találtak Szigetvárott. Ha ott sikerült, talán Eilenden is lesz valami!... Mint várható volt, dr. Sze7 derkényi Tibor igen kedvező válasszal fogadott bennünket. Bár csak két hónap van hát­ra az év végéig, megígérte: még ebben az esztendőben elkészítik azt a tervet és fel- küldik Pestre. Csupán egyet kérnek: adjon a Pécsi városi Tanács megbízást e terv el­készítésére. Csak egy megbí­zásról van szó, semmi több­ről, mert nem kérnek pénzt azért a tervért. A megbízásra azért van szükség, mert csak egy ilyen irat dokumentálná megfelelő nyomatékkai: nem saját passzióból foglalkoznak avval a tervvel, Pécsnek va­lóban szüksége lenne egy termálfürdőre. Pécs—Pest—Pécs — ez volt a körinterjú három állomása. Most már valóban a Városi Tanács kezdeményezésétől függnek a további fejlemé­nyek. Kíváncsian várjuk, mi történik, hiszen a klasszikus kérdés — lesz-e termálfürdő Pécsett? — még mindig nincs lezárva. Amint látjuk, még mindig lehet, nemcsak a geo­lógiai viszonyoktól függ, hogy alakul a helyzet. Tőlünk is. Attól: akarjuk-e, hogy legyen. Ha igen és csu­pán a geológiai körülmények mondanának ennek ellent, akkor valóban le kell zárni ezt a témát De amíg nyílt a lehetőség, amíg csak a sötét­ben tapogatózunk, addig ér­demes foglalkozni evvel a témával. Sőt mi több: kell is. Reméljük, hogy a Városi Tanács megbízást ad e terv elkészítésére. Bárhogy is tör­ténik: a jövőben megint visz- szatérünk a termálfürdő ügyére! — Magyar — (Folytatás az 1-es oldalról) kozatával tüntették ki. A ki­tüntetést Budapesten, dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter nyújtotta át. * A Munkaérdemrend ezüst fokozatát kapta Szentistvá- nyi Gyula, a Tanárképző Fő­iskola Gyakorló Általános Is­kola igazgatója és Kriva- nek Vilmos, a Fécsbánya- telepi Általános Iskola igaz­gatója. Az NDK bu­dapesti nagykövetsége Szen­de Bélának, a Tanárképző Főiskola adjunktusának „A népek barátsága ligájának ezüst tűjét” adományozta. Bolla Ferencet, a Tanárkép­ző Főiskola főigazgatói hi­vatalának vezetőjét a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki. Ünnepséget tartott tegnap délután a Baranya megyei Tanács apparátusának 230 dolgozója. Koós Lászlóné mondott ünnepi beszédet. Palkó Sándor, a Végrehajtó Bizottság elnöke kitüntetése­ket adott át: A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Latincsics Aladár és Bischof Imréné. A Pénzügy Kiváló Dolgozója lett: Gliederer Margit, Pálfi Ferenc és Ko­vács László, Kiváló Dolgozó jelvénnyel tüntették ki: Dr. Balogh Árpádot, Barka Jó­zsefet, Megyeri Pétert, Se­bestyén Imrét. Vető And­rást és dr. Székely Gizellát. Az Egészségügy Kiváló Dol­gozója kitüntetést kapta: dr. Egédi Gyula. Az Országos Tervhivatal elnöke Kiváló Dolgozó jelvényét Sziklai László kapta. A Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója kitün­tetést kapta: Kiss Béla, az Élelmiszeripar Kiváló Dolgo­zója kitüntetésben részesült: Stréb János, a Baranya me­gyei Sütőipari Vállalat igaz­gatója. Balesetmentes közle­kedésért kitüntető jelvényt kaptak: Bakó Ferenc és Já­vor Béla gépkocsivezetők. Dr. Radó Imrét, a Megyei Tanács osztályvezető-helyet­tesét a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Kiváló Dol­gozó kitüntetésben részesítet­te. A pénzügyminiszter Orosz Ferencet és Jakab Sándort, a könnyűipari miniszter dr. Pusztai Jánost Kiváló Dol­gozó kitüntetésben részesítet­te. A tegnapi ünnepi ülésen 57 tanácsi dolgozó, aki húsz éve példamutatóan végzi fel­adatát, az Elnöki Tanács el­ismerő oklevelét kapta. * A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést kap­ták: Czigler Márton, Kisasz- szondi Ferenc, Kovács István és Ruzsinszky Lászlóné az Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat, Hohner Vilmosné és Horváth Ernő a BARANYA- KER Vállalat, Zagorácz Márk, dr. Ádám Béláné, Vincze Vilmosné és dr. Adrián Zsig- mondné a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat, Rajnai Józsefné és Blasszauer Fü- löpné a Baranya megyei Ru­házati Vállalat dolgozói. A kitüntetéseket a belkereske­delmi miniszter megbízásá­ból Takács Gyula, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese adta át. Üj művelődési házat avattak tegnap délután Görcsönyben. A kilencszáznegyvenötezer forintos beruházással épült létesít­mény első rendezvénye, ünnepség a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója alkalmából. Szokolai felv. i Az ember mindennap törleszt Szétfolyt már a beszélge­tés, s a témakeresés pilla­natnyi szünetében teszem fel a kérdést: — Szerintetek ki a közéle­ti ember? A válaszok néhány percet késnek, a témaváltás meg­lepő, ebből senki sem ké­szült. Pedig de sokszor hasz­náljuk a kifejezést... — Aki sokat tesz a köz érdekében. — Nézd csak, szerintem az aki nemcsak a maga ér­dekeit nézi,' hajlandó tenni valamit mások érdekében is. — A párt- és államappa­rátusban dolgozó vezetők. — Mindenki, aki egy kis pluszt vállal a társadalom érdekében. A botcsinálta „kviz” vá­laszaiból csak a legjellem­zőbbeket emeltem ki —, a többiek válasza nagyjából ugyanez volt, lényegtelen el­téréssel, más megfogalmazás­ban. Jól tudom, nem a definí­ció a lényeg. Olyannyira nem, hogy a szerintem legfrap­pánsabb válasz — ezt szánt- szándékkal utoljára hagytam — a következő volt: — Varga Lajos, a sellyei tanácselnök. Hivatalos helyeken tettem fel ugyanezt a kérdést. Já­rási vezetőket faggattam, most már konkrét igénnyel: név szerint mondják meg kit tartanak ők közéleti ember­nek. „Keresse meg Somogyi Lászlónét. Szalatnakon lakik, s amióta ő dolgozik ott egé­szen másképp néz ki a köz­ség. Tulajdonképpen neki köszönhető, hogy bekötőút épült a faluba. Egyébként megyei tanácstag, tanácsi ki­rendeltség-vezető ...” — „Ha Mágocsra megy, csak Kovács Lajos bácsit ke­resse. Ö az általános iskola igazgatója. El sem lehet mondani mi mindent tett a faluért...” — „Or Lászlót Felsőmind­szent, Bogád-pusztán találja meg. Elég csak annyit emlí­teni, hogy a bakócai műve­lődési házat szinte a semmi­ből hozta össze ...” — „Fia Jánosné a nőmoz­galomban kezdte...” Másodszor egy ilyen kér- dezősködés alkalmával talál­koztam Varga Lajos nevé­vel. A felsoroltak mindegyike, szinte kivétel nélkül, megyei, járási, vagy községi tanács­tag. Mit tagadjam, elsősor­ban olyan embert szerettem volna találni, akinek semmi­lyen „funkciója” sincs, — aztán megváltozott a véle­ményem, hiszen nagyon ter­mészetes az, hogy aki mun­kájával egy-egy község köz­életének középpontjába ke­rül, az az emberek bizalmát is bírja. Persze, ez hozzátar­tozik az igazsághoz, ha lis­tát kellene készíteni a köz­életi emberekről, az bizonyá­ra nem lenne teljesen azo­nos a tanácstagok névsorá­val. Olykor szűk, — olykor túlságosan is bő lenne a névsor... * Órákat voltunk együtt. Mégis, amikor felkeltünk a tövig szívott cigaretták mel­lől, hogy egy kézfogással el­búcsúzzunk mindketten úgy éreztük: nem ért véget ez a beszélgetés. Pedig Varga Lajos, a sellyei tanácselnök mindent elmondott, ami éle­téből egy kétórás beszélgetés szűk keretébe belefért. Mé­gis, jó lett volna tovább hallgatni, a nehéz idők küz­delmeiről, kétségeiről beszél­ni, az új gondokon rá­gódni ... A beteljesüléshez talán so­hasem jut el, — olyan ez mint a megismerés folyamata: hiába tudunk mind többet, új és új titkok tárulnak fel. Élete nem szokvány kar­rier, — még a szó megválto­zott értelmében sem. Egyál­talán nem karrier; a hu­szonöt év alatt sokszor kí­nálkozott felfelé út, magas­ra, sokkal magasabbra, — 1 de legalább ennyi eséllyel visszafelé is... A szomszédban még har­cok folytak, — ő már a csá- nyoszrói pártszervezet élén áll. A termelőszövetkezeti mozgalom még csak bizony­talan körvonalazott cél, — a közeli száz holdas birtokon megalakítják az első mező- gazdasági társulási formát. Ott van az első „káder­képző” iskolán, félszegen, ki­csit riadtan a rászakadt fe­lelősségtől, — de szívvel, hit­tel, akarattal. Volt termelőszövetkezet el­nök, járási tanácselnök, Ha­zafias Népfront vezető. Min­dig, mindenütt az maradt aki volt: népét-fajtáját is­merő parasztember, aki sok­szoros terhet' visel a vál­lán... A Sellyei községi Tanács elnöke. Munkaideje nincs, aj­taja nyitva áll, — nem fu- tamodik meg mások gondjai elöl. Négy kormánykitünte­tést kapott, két és fél esz­tendő múlva eléri a nyugdíj- korhatárt. A fejlődő községről beszél­getünk, a néhány hét alatt felhúzott új házakról, a köz­művesítés gondjairól, a szo­rongató lakáshelyzetről, ar­ról, hogy sokszor úgy kell kiverekedni a jó dolgokat. — Mindennap egy kicsit törleszt az ember abból amit el kell végeznie, — mondja. Kónya József Tegnap délben bensőséges ünnepség keretében emlékez­tek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójáról a Magyar Nép­hadsereg Baranya megyei Kiegészítő Parancsnokságán. Részt vett az ünnepségen a Megyei Pártbizottság részé­ről dr. Hazafi József, a ha­tárőrség kerületi parancsnok­sága részéről pedig Jelensz- ky Márton ezredes. László Lajos őrnagy ünnepi beszéde után Újvári László ezredes kitüntetéseket adott át. A Kiegészítő Parancsnokság személyi állományából tízen kaptak Szolgálati Érdemér­met. 25 éves szolgálatért tün­tették ki Bácskai Antal al­ezredest, 20 éves szolgálatért pedig H. Szabó Kálmán és Ferenczfi János alezredese­ket. Folytatódtak az orvosegyetemi napok Pénteken délelőtt a Pécsi Orvostudományi Egyetem új aulájában tudományos elő­adásokkal folytatódtak az egyetemi napok rendezvények Dr. Lajos László egyetemi ta­nár, dr. Balogh Ferenc egye­temi tanár és dr. Kétyi Iván egyetemi docens tartott elő­adást. Délután az 1950-ben, 1955-ben és 1960-ban végzett volt hallgatók — összesen több mint 100-an — látoga­tást tettek az egyetem klini­káin és intézeteiben. Este rektori fogadással értek vé­get az idei egyetemi napok. Richards- Panyova—Texlilnagyker MERUKER Négy vállalat mintaboltja Kevés város lakói dicse­kedhetnek azzal ebben az országban, hogy olyan minta­bolttal rendelkeznek, amely­ben csaknem kizárólag ex­portra gyártott termékeket vásárolhatnak. A Pamutnyo­móipari Vállalat és a MERU­KER közös boltja a Kossuth Lajos utca 30-ban eddig is ilyen volt. Tegnaptól kezdve azonban a korábbinál többet igyekszik nyújtani vevőinek. A bolt ugyanis már nem két, hanem négy cég támogatásá­val működik, ami egyben azt is jelenti, hogy áruválasztéka gazdagabb az eddiginél. A bolt új cikkei közé sorolhat­juk a férfi öltönyszöveteket, a női és férfi tálikabátszöve- teket, a kosztümszöveteket, a gyapjú és nylon jersey anya­gokat. A Pécsi Ipari Vásáron I. díjat nyert tryacetát kel­méket az országban először itt vásárolhatja meg a közön­ség. Itt kerül először forga­lomba a nylprint is, a telje­sen gyűrtelenített, szintetikus és nagyon szép nyári ruha­kelme, amelyhez mindezidáig csak a konfekcióipar jutott hozzá. Nemsokára új áruk is érkeznek: már megkezdték a lipcsei vásáron aranydíjat nyert textiltermékek, a po­liészter batisztok gyártását Ezek az év végéig az üzletbe kerülnek. Ha a Pamutnyomóipari Vál­lalat mellé azért csatlakozott a Richards Finomposztógyár, hogy gazdagabb legyen a mintaboltban az áruválaszték, akkor a Déldunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykeres­kedelmi Vállalatról ezt hat­ványozottan elmondhatjuk. A nagykereskedelmi vállalat mindkét gyárral szoros kap­csolatban áll, s a jövőben sa­ját készleteivel is bővíteni óhajtja a bolt választékát. A Richards—Panyova—Tex- tilnagyker—MERUKER min­tabolt nyitása alkalmából tegnap délelőtt sajtótájékoz­tatót rendeztek. A sajtótájé­koztatón megejelent dr. Nagy József, a Megyei Pártbizott­ság titkára és Gergely Lajos országgyűlési képviselő is. A Pamutnyomóipari Vállalatot Végh László vezérigazgató, a Richards Finomposztógyá­rat Csöndes László kereske­delmi főosztályvezető képvi­selték. Az új mintabolt belseje. Megalakult a Kisgaléria szervező bizottsága Az elkövetkezendő idő­szakban a Hirlapolvasó rend­szeresen fórumot biztosít a legkülönbözőbb művészeti áagk képviselőinek, hogy be­mutatkozzanak. A pécsi Kis­galéria szervező bizottsága csütörtökön alakult meg az SZMT székházában. A bi­zottságban részt vesz a kép­zőművészek, a fotóművé­szek, az építőművészek szö­vetségének, a Kisgrafika Ba­rátok Körének, a színházi díszlet- és jelmeztervezők képviselője, valamint a Vá­rosi Tanács és a népfront megbízottja. A Kisgaléria közvetítő szerepet vállal a közönség és a nagy kiállító termek között Egyéni szer­zők bemutatásával, a közön­ség és a művészek közvetlen kapcsolatával, az egyes mű­vészeti ágak kölcsönhatásá­nak és együttműködésének reprezentálásával kíván hoz­zájárulni a lakáskultúra sok­oldalú fejlesztéséhez. A kö­zönség három hetes idősza­konként új és új anyaggal találkozik majd. s a hét egy napján közvetlenül egy-egy művésszel is megismerked­het I * *

Next

/
Thumbnails
Contents