Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

197#. november 7. DUNANTÜLI NAPLÓ 3 A megoldás lehetősége: Növekvő pénzbevételek, növekvő áruforgalom Közművesítés közösszeíogással Pécsett nincs víz. Elégtelen a gázszolgáltatás. A város la­kásainak csak kis hányada rendelkezik távhővel. Egész városnegyedekben hiányzik a szennyvízcsatorna rendszer. Másutt új épületeket nem le­het bekötni. A záporok után az utcákon hömpölygő folya­mok hordalékkal töltik fel a város tereit. Nincs megfe­lelő méretű csapadékvíz el­vezető csatornahálózat. Sajnos hiába a pécsiek minden keserve, és sokak kívánsága; nemcsak azon múlik, hogy új kutakat fúr­junk, benzinbontót építsünk, vagy a szennyvíztelepet bő­vítsük. Közműhálózat kell. A régi helyett újat, nagyobb kapacitásút kall építeni, örö­kös a vita a közműért áhíto­zó lakók, és azok között, akik a közművet nemcsak szeret­nék, de az építés anyagi vagy kivitelezési gondjai — esetleg mindkettő — terhét kell cipelniük. Ez pedig nem kicsi. Az elkövetkező 5 évben 1250 millió forint értékű köz­műépítési munkát kell Pé­csett elvégezni. Ebből 760 millió szenny- és csapadék­víz elvezetése, 210 millió gáz- és távhőellátás, 250 millió útépítés és felújtás, 30 millió pedig parképítés. Csak a leg­fontosabbakat említem: a Szigeti városrész vízellátása, csapadékvízelvezetés. A Ma- kár-hegyi víztároló, a kert­városi 4500 lakás alapközmű­vesítése, a Déli főgyűjtő, pa- tacsi lakótelep, új szennyvíz- telep. Pénz van! A negyedik ötéves tervben 2,2 milliárd forint áll a vá­ros rendelkezésére beruhá­zásra, amelynek 90 százalékát lakás- és közműépítésre kí­vánják fordítani. Sajnos, mint sok másban, itt is ér­vényesül a mondás: nem minden a pénz. Hosszú éve­kig csak nagyon szerény ösz- szeg — csaknem semmi — állt rendelkezésre a város közműhálózatának fejleszté­sére. Első esetben 1967-ben kapott a város nagyobb ösz- szeget, 1968-ban pedig any- nyit, mint az azt megelőző tíz évben együtt. De ekkor már hiába volt a pénz, nem volt építőipari kapacitás. Munka hiányában feloszlott a ( 3-as számú Mélyépítő Vál­lalat Az Aknamélyítők kénytelenek voltak más me­gyében munkát vállalni — később már nem tudták kö­telezettségeiket lemondani. Kevés a kapacitás A jelenlegi kapacitás pe­dig nagyon kevés. A Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő, a Gázmű, a Víz­mű és néhány más vállalat jelenlegi erőikkel képtelen az igényeket kielégíteni. Az el­múlt két évben számos - be­ruházás éppen a közművesí­tés hiánya miatt nem tudott beindulni. Nem lehet vitás: a kapaci­tást bővíteni kell. Erre két lehetőség kínálkozik: gépesí­tés és a létszám növelése. Mindkettőhöz pénz kell. Itt kezdődik a tulajdonképpeni probléma. Mert az előbbiek­ben hangoztatott anyagi lehe­tőség a beruházók rendelke­zésére áll ugyan, de a kivite­lezők fejlesztési lehetőségei ettől még nem nőnek. Talá­lóan jegyezte meg nemrégi­ben egyik vállalati igazgató: nem kapacitás probléma van, hanem árprobléma. Ugyanis a vállalatok csak megfelelő nyereség esetén tudják fej­lesztési alapjukat növelni. A Bm. Állami Építőipari Válla­lat például egy év alatt 25 millió forintot fordított a mélyépítéshez szükséges gé­pek beszerzésére, de ha el akarják érni az igények ki­elégítéséhez nélkülözhetetle­nül szükséges, 20—25 száza­lékos kapacitás bővítést, az 1971—72-es évben, további 25 milliós beruházásra van szükség. Ugyanakkor a város csak meghatározott összeget for­díthat egy bizonyos mennyi­ségű közmű építéséra Ettől eltérni alig-alig lehetséges. Van azonban más is. A kö­zelmúltban szigorú rendelke­zéseket hoztak a gázvezeté­kek és a szerelvények építé­séréi a fokozott biztonságra. Senki sem vitatja, hogy szá­mos baleset intő példája nyo­mán születtek a szigorító rendelkezések. Az sem lehet azonban vitás, hogy a kivi­telező vállalatok, anyagellá­tók erre egyáltalán nem vol­tak felkészülve. Így az amúgyis szűk közműépítő kapacitás tovább zsugorodott. Gátolja az új, gyors, olcsó technológiák bevezetését az a kizárólag hazánkban alkal­mazott szabvány is, amely szerint a gáz, víz, távhőve- zeték nem lehet egy közös alagútban. Néhány ország­ban kitűnő alagút-fúró gépe­ket szerkesztettek, a világ­méretekben is sok gondot okozó közművek helyének ki­ásására. A gépek beszerzése ,nem lenne megoldhatatlan feladat, a több alagút követelménye azonban megvalósíthatatlan. A jelentős többletköltséget leszámítva, közismert, hogy Pécsett a régi pince és alag­útrendszer mennyi bajt okoz. Szinte lehetetlenné teszi, hogy a közműveket az erede­ti terveknek megfelelően építsék. Növeli a gondokat, hogy nem áll rendelkezésre egyetlen pontos, . megbízható alaptérkép sem. Ilyen körül­mények között nem csodál­kozhatunk, hogy alig-alig akad vállalkozó, amely a he­lyi erők kisegítésére részt vállalna Pécs közművesítésé­ben. a Egy hasznos tanácskozás A közelmúltban hasznos tanácskozást rendezett e té­mában a Megyei Pártbizott­ság ipari osztálya. A tanács, a beruházási és kivitelező vállalatok képviselői latol­gatták a súlyos pécsi prob­léma megoldásának lehetősé­geit. A feladatok: a beruházó sürgősen pontosítsa a jelen­A ritka csemegének tartott — karácsonyi ünnepeken asztalra kerülő — pulyka, azaz a bronzpulyka tartása sok vesződséggel járt, nem­igen érte meg a tartásával járó fáradságot. A kuriózum jelleg pedig nem minden. Az ipari neveléshez figyelembe véve a gazdaságossághoz egy új, gyorsan vágóképes fajta kellett. Ezt a fajtát találta meg a Megyei Mezőgazdasá­gi Vállalat az úgynevezett „Mecsek-pulyka” személyé­ben. A jó választást a mező- gazdasági kiállításon elnyert aranyérem bizonyítja. A nagyszülőket Angliából im­portálják — két tojó és két kakas vonalat —, aztán eb­ből keresztezéssel állítják elő a szülő-párokat. Az új fajta előnyei szem- betűnőek. Tizenkét hetes korban 4 kilogrammos átlag­súlyt elérve, a pulykák vá­gásérettek. A mai ember igé­nyeit kielégítik — úgymond mini-állatok. Mindez lehető­vé teszi, hogy az év bármely napján az asztalra kerülhes­senek. Egyelőre azonban a húsboltok nincsenek „meg­tömve” pulykával, sőt alig lehet kapni. A „Mecsek” Közel-Keletre, Európa nyu­gati országaiba utazik: Ausztria, Olaszország, Svájc és NSZK a főbb megrendelők — hogy csak néhányat em­lítsek a sorból. Dollárt hoz­nak — és nem is akármeny- nyit. Kilója a pulykának 70 —80 cent átlagosan — a na­gyobb ünnepek előtt emelke­dik az ár, év közben csök­ken. Mégis dupláját hozzák a broyler-csirkék dollár-árá­hoz viszonyítva. légi közmű és mélyépítési igényeket; időrendi fontossá­gi sorrend felállítása után keresse fel a kivitelező vál­lalatokat. Az árvitákat mind­két fél érdekeinek legmesz- szemenőbb figyelembevételé­vel igyekezzenek lerendezni. Ugyanakkor a kivitelezők minden lehetséges erőfeszí­tést tegyenek meg kapacitá­suk növelésére. Már a követ­kező évben elsőrendű fel­adatként kezeljék Pécs köz- művesítási programját. Eny- nyi volt a tanácskozás részt­vevőinek elvi megállapodása. Nem tudjuk titkolni félel­münket. A gazdasági szemlé­let gátat szabhat . a legjobb akaratnak is. Pénz nélkül ugyanis a vállalatok ezután sem tudják kapacitásukat fejleszteni. Érdemes lenne azon gondolkodni, hogy med­dő árviták helyett a- város segítse a vállalatokat eszkö­zeik beszerzésében. Megtehe­tik például, hogy elengedik a kommunális adót. Ugyanakkor nagyobb lehe­tőséget kellene biztosítani, hogy a kivitelezők még a ter­vezés szakaszában megismer­hessék a terveket. Jobban fel tudnának készülni, korrigálni lehetne a megvalósíthatat- lant. A szigorító rendelkezé­sek alkotói talán felfüggeszt­hetnék a drákói törvényeket, amíg a teljesítés alapvető lehetőségeit meg nem terem­tik. Természetesen ez már meghaladja a város hatáskö­rét Pécsett hiányos a közmű­vek alaptérkép dokumentá­ciója. A Mélyépítő és Ter­vező Vállalat nagyszerű mű­szerekkel rendelkezik,, ame­lyek segítségével ez olcsón és gyorsan pótolható. Csanda Ferenc feltaláló Dunaújvá­rosban, a partcsuszamlás ide­jén, sikerrel térképezte fel a város közműveit. Mindezek nagyon fontos, de csak részfeladatokat meg­oldó javaslatok. Legfontosabb valamennyiükünk ' segítése, Pécs közművesítési program­ja csak közösszefogással le­hetséges. A IV. Állattenyésztési Tu­dományos Napok budapesti előadásain részt vett Dobos Béla, a Mezőgazdasági Vál­lalat kiskereskedelmi osztály- vezetője. Elmondotta, hogy a megbeszélések foglalkoztak a IV. ötéves terv programjával is. Ezek szerint baromfi­téren a pulyka és a lúd az a két állat, melynek közel 60 százalékos felfutása várható. Pécsett az idei esztendőben 55—60 ezer szülőjércét állí­tanak elő és az ehhez a számhoz megfelelő mennyi­ségű kakast. Jövőre húszez­res fejlesztés várható, így országos viszonylatban 60 százaléka a szülőknek a Me­zőgazdasági Vállalattól kerül ki. Ezek keresztezéséből ke­rül ki a tojó. Az évi szapo­rulat — vágóbaromfi — két és fél millió. A pécsiek a szülők nagy részét tovább­adják a gazdaságoknak —, s csak félmillió vágóállatot ne­velnek. Nagyszülőtelep Boldogasz- szonyfán van — ide kerül az angol import. Évente 9 ezer darab. A telep mérete hét­ezer négyzetméter. A végter­méket — azaz a vágóbarom­fit — Golgotán, az ottani ba­rakkokban nevelik. Tizenkét barakkban már idén is ne­veltek, 14-et most alakítanak át. Jövő év júniusára terve­zik a „pulykagyár” teljes be­telepítését. A „Mecsekkel” több fajta konkurrál. így a debreceni francia, a „Délibáb”. Szalad még az országban a kanádai „Fehér Gyémánt”, és a „Wil­liams Studier”. E fajták ipa­ri szaporításra alkalmasak, gyorsan megtérül a rájuk fordított költség — és az év Lombos! Jenő Ritka csemege A „Mecsek-pulyka" (Folytatás az 1. oldalról) szerint a megkérdezett áru­féleségek 43 százalékából volt csak elegendő készlet, a töb­bi esetben nem volt meg­felelő méret, vagy választék, 13 százalékban pedig a ke­resletet azért nem tudták kielégíteni, mert a készlet kifogyott. Az élelmiszerforgalom is 6,2 százalékkal meghaladta a múlt évit, és — a húsellátás­tól eltekintve — a lakosság bőséges árukészletből vá­laszthatott. Az a körülmény, hogy a lakosság a növekvő kész- pénzbevételekből többet for­dít ruházati és egyéb ipar­cikkekre, a lakosság életkö- íülményeinek javulására en­ged következtetni. Az év I—III. negyedében a megyében és Pécsett 1344 la­kás készült el, 10 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Több la­kás átadását azonban a IV. negyedévre tervezték, ennek következtében az újonnan épített lakások száma ez év­ben várhatóan meghaladja az előző évit. A magánépítke­zések üteme visszaesést mu­tat, amit az is jelez, hogy jóval kevesebben fordultak hitelért az OTP-hez, mint az előző években. A magánla­kás építkezések visszaesése főleg az építési anyagok és kivitelező hiányának tulajdo­nítható, de főként a városok­ban szerepe van ebben a te­lekhiánynak is. Foglalkozik a Statisztikai Hivatal megyei Igazgatóságá­nak jelentése egyes kommu­nális szolgáltatásokkal is, fel­hívja a figyelmet arra,' hogy 1966 óta a háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 25 százalékkal növekedett, azonban a víztermelés nem tart lépést a lakosság növek­vő igényeivel és Pécs város vízellátásában hosszabb idő után újból nehézségek je­lentkeznek. Pécsett a helyi közlekedés okoz egyre több gondot, mind a lakosságnak, mind az ér­dekelt szerveknek. A napi át­lagos utasszám ez évben mintegy 165 ezer fő (1965-ben 119 ezer volt). A csúcsidő- szakban a kocsik túlzsúfol­tak, gyakori az utaslemaradás és ennek következtében a munkahelyeken több a késés. Az utóbbi éveket az egész­ségügyi ellátást a megelőző gyógyító tevékenység állandó javulása jellemzi, mégis nagymértékben növekszik a táppénzen levő betegek szá­ma, ez év I—III. negyedévé­ben a megye dolgozóinak 6,3 százaléka volt táppénzen. Ez az arány magasabb, mint a korábbi években bármikor és annyi jelent, hogy az év első kilenc hónapjában mintegy 9400 fő egyáltalán nem dol­gozott Ez egyre nagyobb ter­het ró a népgazdaságra. Nö­vekvő tendenciát mutat az üzemi balesetek száma is. A megye szállodáinak és szálláshelyeinek vendégfor­galma a múlt évhez képest mérsékelten növekedett mint­egy 5 százalékkal. Ez évben eddig 7500-zal több külföldi látogatott megyénkbe, mint egy évvel korábban. valamivel gyengébbek lesz­nek az őszi betakarítású nö­vények terméseredményei is. Az ipari termelés mérsékelt ütemű növekedését elsősor­ban a szénbányászat befolyá­solta, mert a bányászat nél­kül számított ipari termelés indexe 5,2 százalékos növe­kedést jelez. A Mecseki Szén­bányák feketeszénből keve­sebbet termeltek, mint előző évben. Különösen a III. ne­gyedévi termelés volt ala­csony, kevesebb, mint az utolsó négy év bármelyik ne­gyedévében. A szénbányászat munkaerőhiánnyal küzd, a kilépések száma az év folya­mán negyedévről negyedévre növekedett, a végeredmény­ben 4,8 százalékkal alacso­nyabb volt a munkáslétszám, mint az előző év azonos idő­szakában. Az ipar gyártmányai közül a kereslet elsősorban a fo­gyasztási cikkekre irányult, így ezek gyártása emelkedett nagyobb mértékben. Az épí­tőanyagipari termékek ter­melésében az év első felében mutatkozó lemaradást csak a cementgyártásban sikerült behozni, bár több termékből jóval többet termeltek a III. negyedévben, mint a meg­előző negyedévekben. A megyei székhelyű válla-. - latok a befejezett termelés értékénél valamivel többet értékesítettek. Az összes ér­tékesítés egynegyede, a bel­kereskedelem 9,2 százaléka a külkereskedelem felé irá­nyult. Az exportra történő termelés egy-két terméktől eltekintve növekedett. A termelés mérsékelt ütemben növekedett Az anyagi javakat termelő ágazatok, az ipar, építőipar és mezőgazdaság tevékeny­ségét számos olyan objektív tényező befolyásolta, mely­nek. következtében a termelés növekedési, ’ .üteme / kisebb, mértékű, vagy azonos az elő­ző ' év hasonló időszakához képest. A megye szocialista iparának termelése ez évben 1,2 százalékkal, az elmúlt évben 3,2 százalékkal növe­kedett. A megyei székhelyű szocialista építőipar folyó­áron számítva 6,5 százalék­kal növelte termelését, ami változatlan áron kb. az előző évihez hasonló ütemű növe­kedést Műtét,. A mezőgazdá­ságban a növénytermesztés eredményei 1969. évhez ké­pest kedvezőtlenek: keveseb­bet termeltünk kenyérgabo­nából, zöldség és gyümölcs- féleségekből és előreláthatóan Az iparban alig 1 százalék­kal, az építőiparban 1,7 szá­zalékkal volt nagyobb a fog­lalkoztatottak száma, mint az elmúlt év azonos idősza­kában. Az építőiparban azon­ban ezen belül nagyobb mér­tékben csökken (3,4 száza­lékkal) az építőipari munká­soknak a száma. Az iparban a termelékenység valame­lyest javuló tendenciát mu­tat. Az' állami építőipar 6 százalékkal alacsonyabb építőipari munkáslétszámmal ugyanannyit termelt, mint az elmúlt esztendőben. A mezőgazdasági termelést a rendkívül kedvezőtlen idő­járás vetette vissza. A téli fagy és a tavaszi belvízkárok mellett a késői kitavaszodás, a nagyarányú jégkárok, a ko­raőszi lehűlés csökkentette kisebb-nagyobb mértékben a terméshozamokat. Ez a kö­rülmény az őszi mezőgazda- sági munkákban is torlódást okozott és rendkívüli feladat elé állította a mezőgazdaság­ban dolgozókat. Október 15- ig a tanácsi szektor gazdasá­gaiban az őszi búza 45 szá­zalékát vetették el (előző év­ben 57 százalékát) és a ku­korica 20 százalékát törték le (az előző évben 23 száza­lékát), ami azt jelzi, hogy a fontosabb őszi munkák vég­zésében lemaradás van. (Az őszi munkák üteme az előző évben sem volt már kielégí­tő.) A növénytermesztést az erő- és munkagéputánpótlás, valamint a nagymérvű alkat­részhiány is befolyásolta. A statisztikai jelentés a sertésállomány igen nagy­mérvű. márciushoz képest mintegy 40 százalékos növe­kedést jelzi a szarvasmarha­állomány kismérvű emelke­dése mellett. A növénytermelésben mu­tatkozó gyengébb termés- eredmények kihatottak a me­minden szakaszában kapha­tóvá válhat a pulyka is. Saj­nos, addig, míg a baromfit a hazai piac korlátlan meny- nyiségben befogadja, a puly­ka, mint cikk. inkább az ex­portot „kedveli”. Van tehát a pulykában „fantázia”. Mégis, a jövője körül némi probléma adódik. Egy olyan árkonstrukciós hi­ba, amely gyors korrigálásra vár. Ugyanis a tenyésztői munka nincs megfizetve. Sokkal több hasznot érnek el azok. akik a végtermék- tartással ' foglalkoznak,. — mint a szülő- vagy nagyszü­lőtartók. v A pulykatartás igényes munka, s a tartóknak tisz­tában kell lenni minden csínjával. Egy adat: a Mező- gazdasági Vállalat évente 90 ezer dollárért vesz szülőpá­rokat Angliából. Szaporításra a gazdaságokat is bevonja — Baranyában ketten próbál­koztak. Himesháza és Bogád- mindszent. A himesháziak lemondták, de a bogádmind- szenti jövő sem biztosított. Miért? A kérdésre könnyű válaszolni: a korszerű tartá­si követelmények, a hozzáér­tés hiánya miatt. Mert abból a 90 ezer dollárból a szapo- porítás után, a végtermék '4 milliót csinál. Ha minden jól megy. És a jelenlegi bevételi oldal — az elhullások miatt — csak három, három és fél milliót mutat. Kozma Ferenc zőgazdasági termékek értéke­sítésére is. A legtöbb termék­ből általában alacsonyabb volt a felvásárlás az előző évinél, egyedül a tojásfelvá­sárlás 36 százalékos növeke­dése mutat kiugró növeke­dést. A nagyüzemi gazdaságok­ban jelentős árbevételi kiesé­sek jelentkeztek a gyengébb termés miatt, aminek követ­keztében néhány termelőszö­vetkezet nehéz pénzügyi helyzetbe került. Ezeknek ki­segítésére a kormány rövid- lejáratú hitelek felvételét tet­te lehetővé. ft a

Next

/
Thumbnails
Contents