Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

Ara: SO fOIíé Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 279. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. tiov. 28., szombat f A Magyar Szocialista, Munkáspárt X. kongresszusának pénteki tanácskozása Befejeződött a két beszámoló feletti vita A kongresszus ma folytatja munkáját Pénteken reggel 9 óra­kor az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában folytatta munkáját a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa. A vita megkezdése előtt a délelőtti ülés elnöke, Gás­pár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára rövid beszédben megem­lékezett Engels Frigyes születése 150. évforduló­járól. — Pártunk kongresszusa méltó alkalom arra, hogy megemlékezzünk Engels Fri­gyesről, a tudósról, a nem­zetközi munkásosztály for­radalmi elmélete, a tudomá­nyos szocializmus megalapí­tójáról, aki 150 évvel ezelőtt — 1820. november 28-án — született. Engels Frigyes ne­ve örök időkre összeforrott a forradalmi munkásmozga­lommal. Marx és Engels el- evülhetetlen érdeme, hogy a nemzetközi munkásosztály — t megteremtve saját ideológiá­ját — a szervezett osztály­harc, a világ forradalmi megváltoztatásának útjára lépett. Engels alkotó elmé­leti és gyakorlati szervező munkával kimagasló részt vállait a munkásosztály for­radalmi elméletének és osz­tályharcos internacionalista mozgalmának megteremtésé­ből és védelmezéséből az op­portunista és anarchista áramlatokkal szemben. Marx halála után a nagy mű foly­tatója volt. Tanításai, eszméi cinek és hatnak a nemzet­közi munkásmozgalom mai harcában. Pártunk X. kong­resszusa a további tennivalók marxista meghatározásával, kommunista módon tiszteleg Engels Frigyes emléke előtt. Erdei Lászlóné: A megemlékezés után Gás­pár Sándor bejelentette, hogy a kongresszushoz újabb üd­vözletek érkeztek a testvér­pártoktól. Táviratban köszön­tői te a kongresszust a Bolí­viai Kommunista Párt, a Martiniquei Kommunista Párt, a Réunioni Kommunis­ta Párt és a Szíriái Kommu­nista Párt. Gáspár Sándor a kongresz- szus küldötteinek nagy tapsa közben mondott köszönetét a testvérpártok üdvözleteiért, majd megadta a szót a pén­teki vita első hozzászólójá­nak, dr. Bognár Gézának, a Távközlési Kutató Intézet tu­dományos igazgatójának, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége tagjának. Beszéde elején a 20. szá­zad második felének egy na­gyon lényeges jelenségéről, a tudományos-technikai forra­dalomról szólott, majd vázol­ta milyen eredményeket ér­tünk el a tudománypolitikai irányelvek határozattá eme­lése óta elmúlt másfél év alatt. Kifejtette, hogy nemzetkö­zi tudományos kapcsolatain­kat elsősorban a Szovjetunió­val éss a szocialista orszá­gokkal kívánjuk fejleszteni. Hangsúlyozta, hogy ezrek, tízezrek munkálkodnak kedv­vel, lelkesedéssel az irány­elvekben kitűzött célok el­érésén. Nagy Richárd, a VIII, ke­rületi Pártbizottság első tit­kára, budapesti küldött fel­szólalásában a Józsefváros nagyszabású rekonstrukciójá­ról szólt, majd a továbbiak­ban az agitáció fogyatékossá­gairól beszélt. Nagy Richárd felszólalása után Erdei Lászlóné, a Ma­gyar Nőle Országos Tanácsá­nak elnöke emelkedett szó­lásra. n kommunisták bátorítsák, neveljék a vezetésre alkalmas nőket Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az utóbbi négy eszten­dőben a párt Központi Bi­zottsága nagy horderejű gaz­dasági, társadalom- és tudo­mánypolitikai kérdések meg­oldását tűzte napirendre. E kérdések egyike a nők hely­zete, amely közvetlenül tár­sadalmunk felét, közvetve pedig egészét érinti. A Köz­ponti Bizottság erről átfogó, ár intézkedések egész rend­szerét magában foglaló ha­tározatot hozott. — Az egyenlő munkáért egyenlő bért elve a női egyenjogúság egyik alaptör­vénye. Több helyen azonban, megsértik a munka szerinti javadalmazás szocialista el­vét. A Központi Bizottság határozata óta már eddig is több üzem és vállalat vizs­gálta felül a nők bérezését. A nők gyorsütemű mun- kabaállásávai nem tartott lé­pést szakmai felkészültségük növelése. Nagyrészük betaní­tott vágj' segédmunkás, mind­össze 15 százalékuk szak­munkás. A dolgozó nők több­sége kész volna a szakkép­zettség megszerzésére. Jelenleg a legnagyobb fe­szültséget a gyermekek in­tézményes elhelyezése okoz­za. A kereső nők háromne­gyed része 13—45 év közötti KS/D. NAPLŐ. TELEFOTO Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke beszél a pártkongresz- szuson korban van. Érthető tehát, hogy egyre nagyobb az igény a gyermekintézmények, első­sorban az óvodák iránt. Sok jelentkezőt azonban a javu­lás ellenére sem tudunk óvo­dában elhelyezni. Vélemé­nyem szerint e tekintetben a negyedik ötéves tervet túl kell teljesíteni, egyrészt köz­ponti erőforrásokból, más­részt a tanácsok és az ipari, mezőgazdasági vállalatok összefogásából. — Sok helyen nem isme­rik el, hogy a nők alkalma­sak a közéleti tevékenységre és vezetésre. Ebben nemcsak a férfiak hibáztathatok, ha­nem a nők is. Gyakran hú­zódoznak a nagyobb felelős­ségtől és ezzel konzerválják a régi nézeteket. A párttól, a kommunisták­tól várható elsősorban a pél­damutatás. A X. kongresz- szust megelőző vezetőségvá­lasztáskor a Központi Bizott­ság határozata már szép ered­ményeket hozott. A pártve­zetőségek tagjai között a nők aránya 20 százalékról 23,5 százalékra, a párt-végrehajtó­bizottságok tagjai között pe­dig 8,8 százalékról 14,7 szá­zalékra növekedett. Kívána­tos, hogy ugyanez a szellem érvényesüljön az országgyű­lési, a tanácsi és a szakszer­vezeti választásokon és a tár­sadalmi élet más területein is. A kommunisták bátorít­sák, neveljék a vezetésre al­kalmas nőket és a választás vagy kinevezés alkalmából támogassák őket. Nem sta­tisztikai szempontok, nem kirakatpolitika kedvéért, ha­nem a társadalmi fejlődés ér­dekében — mondotta befeje­zésül Erdei Lászlóné. Burgert Róbert, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója kifejtette: világjelenség, hogy a húsfogyasztási igények mö­gött messze elmarad a ter­melés. Tapasztalataink bizo­nyítják, hogy a hústermelés gyorsütemű és korszerű fej­lesztése csak tparszerű ter­melési rendszer útján való­sítható meg. Ez vonatkozik nemcsak a baromfi, hanem a sertéshús, sőt a birkahús termelésre is. Jakob Lechleiter, a Svájci Munkapárt titkára után Gun- vor Ryding, Svédország Bal­oldali Pártja — Kommunis­ták Politikai Bizottságának tagja tolmácsolta pártja üd­vözletét a kongresszusnak. Ezután szünet következett, majd Balogh Mihálynak, a Fűzfői Nitrokémia Ipartele­pek pártbizottsága titkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára szólalt fel. Dr. Horváth István: űz ifjúság tevékenyen részt vállal a szncialista Magyarország felépítésében Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára az ifjú nemzedék, az úttörők és a Kommunista If­júsági Szövetség tagjai ne­vében köszöntötte a kong­resszust. — Szívből jövő üdvözletünk mindenekelőtt a párt mar­xista—leninista politikájának szól. Annak a reális politi­kának, amely immár 14 éve elveiben megingathatatlan, módszereiben rugalmas, ki­alakításában és megvalósí­tásában demokratikus. Nem­csak egyetértünk a párt po­litikájával, nemcsak oszto­zunk a gondokban, hanem tevékenyen részt vállalunk munkásosztályunk, népünk és nemzetünk nagy céljának megvalósításában: a szocia­lista Magyarország felépíté­sében. — A mi ifjúságunk már szocializmust építő társadal­munkban született, ezért szá­mára a szocializmus termé­szetes életközeg. Eszméink­hez őszintén vonzódik, gya­korlatunkkal szemben azon­ban időnként és helyenként talán túlzottan is kritikus. Ebben a kritikusságban ter­mészetesen sokféle hatás ke­veredik ; a tapasztalatlanság, a javító jószándék, a burzsoá demagógia, a nemzetközi mun­kásmozgalomban fellelhető különféle nézetek és nem kevésbé társadalmi gyakor­latunk újratermelődé ellent­mondásai, fogyatékosságai is. Ezért örülünk annak, hogy pártunk nem a felszíni je­lenségekből ítéli meg az if­júságot, hanem a lényegből vonja le következtetéseit. A magyar ifjúság fejlődését alapvetően egészségesnek tartjuk. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy az Ifjúságnak és a felnőtt társadalom m­KS/D. NAPLÖ. TELEFOTO Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára felszólal a pártkong­resszuson tézményeinek közös gondja és kötelessége, hogy a ma fia­taljaiból olyan felnőtteket ne­veljen, akiknek életfelfogá­sát és magatartását a mar­xizmus—leninizmus igazsá­ga határozza meg, akik haza­fiak és internacionalisták, közéleti, közösségi emberek, akik életük értelmét nem az önző szerzésben látják, ha­nem a közösségért vállalt ál­dozatkész munkában és harc­ban; akiknek egyéni boldog­sága elválaszthatatlan a szü­lő, a testvér, a barát, a haza, a szocialista közösség, az em­beriség boldogulásától! Mind­erre nekünk kell megtaníta­ni a felnövekvő nemzedéket, mert környezete nem for­málja automatikusan teljessé az új ember tulajdonságait' KS/D. NAPLÖ, TELEFOTO A párt X. kongresszusának ötödik munkanapján befejeződött a Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése feletti vita. A vitát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára foglalta össze. Kádár elvtárs vitaösszefoglaló beszédét holnapi számunkban közöljük Ezután a párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozatáról szólt és hang­súlyozta: — Megtisztelő biza­lom számunkra, hogy a párt a jövőben még nagyobb sze­repet szán ifjúsági szövetsé­gének, a magyar ifjúság egy­séges politikai tömegszerve­zetének a közéletben, a KISZ- tagok és az egész ifjúság ne­velésében, a párt utánpótlá­sának biztosításában. — Örömmel üdvözöljük azt a javaslatot; amely leszállítja a tagfelvételi korhatárt 18 évre a pártban. Bízunk ab­ban, hogy ezzel tovább gya­rapszik az ifjúság körében is a kommunisták tábora és a KISZ-ben aktívan tevé­kenykedő fiatal párttagok száma. A magyar ifjúság jó munkával, jó tanulással, a felszabadulási jubileum és a Lenin-centenárium méltó megünneplésével, munkaver­sennyel készült társadalmi életünk nagy eseményére: pártunk X. kongresszusára. Ifjúságunk ott volt a tavaszi pusztító árvíz megfékezésé­nél, az új szabolcsi házak felépítésénél. Nem hiányoz­nak a fiatalok onnan sem, ahol kevésbé látványos, hét­köznapi feladatok megoldásá­ra van szükség. Jól érezzük magunkat és optimisták va­gyunk — mondotta befejezé­sül a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára Pócsik Lajos, a Maglódi Gépgyár művezetője a párt gazdasági politikájáról szól­va megállapította, hogy ez a gazdaságpolitika harc út­ján valósul meg. Elítélte azo­kat a vállalatokat, amelyek különféle spekulációkkal, ár­képzési manőverekkel vagy monopolhelyzetükkel való visszaéléssel jogtalanul ma­gas nyereséget szereznek. Bencs Tiborné, a Barabási Béke Termelőszövetkezet fő- állattenyésztője. Szabolcs- Szatmár megyei küldött a megye termelőszövetkezetei­nek helyzetéről adott szá­mot. Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, a képző- és íparművészetről elmondotta, hogy hazánkban az alkotók számára olyan szervezett és állandó anyagi lehetőséget, olyan feltételeket teremtet­tünk, amelyekre a világ bár­melyik országa — a legfej­lettebbek is — méltán lehet­nének büszkék. Rohamosan nő és fejlődik társadalmunk igénye a művészetek — * így a képzőművészet — iránt. — Művészetünk nemzet­közi tekintélye, jelentősége növekszik — mondotta ez­után. Szinte kivétel nélkül minden szereplésünknél azt keresik műveinkben, ami jellegzetesen szocialista és magyar. A kapitalista orszá­gokban is sokan- vannak és egyre többen lesznek, akik keresik a jövő életformáját A művészetek, a művek a személyes élmény erejével segíthetik ezt az eligazodást. Ezért fontosak az őszinte művek, amelyek szocialista életünkről vallanak. Pétervári Jánosné. a Kis­kőrösi Vegyesipari Ktsz üzemegység-vezetője,Bács- Kiskun megye küldötte fel­szólalásában a. megye mező- gazdaságának eredményeiről, valamint munkahelyének, néhány gondjáról szólt. Rá­mutatott: Bács-Kiskun me­gye az ország „gyümölcsös­kosara”, de az elmúlt tíz esz­tendőben jelentősen fejlődött ipara is. Garai Gábor, Kossuth-dí­jas költő, fővárosi küldött többek között elmondta: — Nem állítom, hogy * magyar írók többsége követ­kezetesen marxista. Talán nem is örülnének egyesek, ha ilyet állítanék róluk. De állítom, hogy írótársaim nagy többsége — s a nem kommunistáké is — mély elkötelezettséget érez a ma­gyar nép iránt, s ba nem is egyöntetű világnézett» alap­ról, de azért igényli politi­kánkat. mert tudja, meggyő­ződött róla — még ha koráb­ban erősen kételkedett is benne —, hogy ez a politika a magyar népnek jó. S egye­bek mellett azért is jó és népért való, felelős nemzet: politika, mert következetesen internacionalista. Ebédszünet után Biszkv Bélának, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak elnökletével folytatódott a tanácskozás. Biszku Béla bejelentette, hogy a kong­resszushoz üdvözlő távirat érkezett a Dominikai Kom­munista Párttól és az Ecua­dori Kommunista Párttól. Ezután Benkei András bel­ügyminiszter. Szabolcs-Szat- már megye küldötte emel­kedett szólásra. (Folytatás * 2. oldaloni

Next

/
Thumbnails
Contents