Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLŐ 1970. november 28. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának pénteki tanácskozása Bcnkei András: Tovább erősödőit a belügyi szervek egysége — szilárdult a közbiztonság KBtD. NAPLÓ TELKFOTO Bcnkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, belügyminiszter pénteken felszólalt a párt X. kongresz- szusan (Folytatás tu. 1. oldalról) — Jelentem a kongresz- szusnak, hogy a Belügymi­nisztérium kommunistái és egesz személyi állománya a törvényeket betartva, a Köz­ponti Bizottság és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány iránymutafásait követ­ve, eredményesen munkál­kodtak a IX. kongresszus határozatainak végrehajtásán —, mondotta, majd így foly­tatta: — Munkánk irányítá­sában és ellenőrzésében fo­lyamatosan éreztük és ta­pasztaltuk a Központi Bi­zottság gondoskodását, a me­gyei. a területi pártszervek segítőkészségét. Az elmúlt években tovább erősödött, céltudatosabbá és hatéko­nyabbá vált együttműködé­sünk a többi bűnüldöző szervvel és a társ-fegyveres erőkkel, testületekkel. To­vább erősödött a belügyi szervek egysége, egy üttmű- ködése. Elmondta: a belső ellensé­ges elemek tevékenysége és befolyása az elmúlt évtized­ben folyamatosan csökkent. Erdei Ferenc: Ezután arról szólt, hogy a Belügyminisztérium mun­kájának homlokterében a bűnözés megelőzése, az elkö­vetett buncselekmépyek fel­derítése és bizonyítása áll. Fokozott erőfeszítéseket te­szünk a társadalmi tulajdon és a népgazdaság védelme ér­dekében. Ezután arról szólt, hogy a Belügyminisztérium dolgozói tevékenységük során a törvé­nyességnek, a jogpolitikai el­veknek megfelelően, diffe­renciáltan járnák el a külön­böző bűncselekményiek elkö­vetőivel szemben. A Belügy­minisztérium egyik fő fel­adata a fiatalkorú bűnözés visszaszorítása, az ifjúságvé­delem. A közbiztonság fokozot­tabb védelméről szólva hang- súlyozta: a bűnüldöző mun­ka egyre erőteljesebben a visszaeső, veszélyes bűnözők tevékenységének korlátozásá­ra, visszaszorítására irányul. A bűnözés alakulását általá­ban csökkenő tendencia jel­lemzi, még akkor is, ha egyes bűncselekmény-fajták száma időnként növekszik, és elő­fordulnak súlyos, a lakossá­got, a társadalmat joggal nyugtalanító bűncselekmé­nyek is. A továbbiakban a Belügy­minisztérium ügyintéző mun­kájának további egyszerűsí­téséről szólt a miniszter, majd ezúton is köszönetét mondott a lakosságnak, a munkásőröknek és önkéntes rendőrök tízezreinek, mind­azoknak, akik egyre inkább segítik a Belügyminisztérium szerveit, a közbiztonság, a rend fenntartását. Kovács Eva, a Budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnázium igazgatója, fővárosi küldött egyebek között hangsúlyozta: oktatási-nevelési rendszerünk korszerűsítése, magasabb szintre emelése együk alap­kérdése a szocialista társa­dalom fejlődésének. A következő felszólaló Er­dei Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára volt. Erőinket a társadalmilag legfőbb célokra Koncentráljuk A távlati tudományos ku­tatási terv tudományos éle­tünk fejlesztésének egyik legfőbb szervezője — mon­dotta —, ily módon tudjuk legfőbb erőinket a társadal­milag legfőbb célokra kon­centrálni. Ez a munka meg­indult. Távlati kutatási ter­veink összhangban a távlati népgazdasági tervvel a jövő ev végére készülnek el. Okul­tunk a régi távlati kutatási terv tapasztalataiból és csak reálisan kézben tartható, ke­vés számú kutatási progra­mot emelünk országos, ille­tőleg kormányszintre, s emel­lett minden minisztérium, minden főhatóság is kiemeli azt a 8—10 témakört, amely az ő felelősségi területén a legfontosabb. A mi távlati kutatási ter­vezésünk során is előrelát­ható, hogy néhány társada­lom-tudományi témakört or­szágos szintű kutatási prog­ramként. illetőleg fő irány­ként kell kiemelni. Ilyenek például: a tudományos-tech­nikai forradalom társadalmi­gazdasági hatásai, a szocia­lista gazdaságpolitika tudo­mányos megalapozása, a szo­cialista vállalat komplex ku­tatása, a korszerű igazgatás, közigazgatás, a társadalmi rétegződés és az életmód, a tudat alakulása. Gondoljuk végig, csak ezen a kongresszuson mi minden van napirenden. Nem kisebb problémák., mini gazdaság- irányítási rendszerünk to­vábbfejlesztése, a munkás­KS/D. NAPLÓ TWLEFOTO Erdei Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitká­ra felszólal a pártkongresszu­son osztály helyzete és ennek to­vábbi alakulása, az anyagi és erkölcsi ösztönzők hatéko­nyabb rendszere; a szocialis­ta demokrácia, az állami élet fejlesztésének a kérdései, a kul túrforradalon történelmé­nek időszerű kérdései és nem utolsó sorban szocialista frontunk erősítése az elide­genedés és a manipulációk ellen, a szocialista humani­zálásért, az ember egyetem­leges méltóságáért és reális szabadságáért. Politikánkhoz, annak min­den lépéséhez felelős adalé­kokat kell szolgáltatni ok a társadalomtudományoknak, mégpedig úgy, hogy se a ku­tatók ne váljanak megtévesz­tés áldozatává, se ők ne ve­zessenek félre senkit. Éppen ezért maximális önfegyelem­mel és igazságkereső szigor­ral, a szaktudományok mód­szertani fegyelmével és a történeti valóság megismeré­sének szenvedélyével kell dolgoznunk. Posch Gyula, a Magyar Optikai Művek vezérigazga­tója, budapesti küldött el­mondotta, hogy a Magyar Optikai Művek dolgozói a harmadik ötéves terv során 45 százalékkal növelik a ter­melést. Az üzem műszaki fej­lődésének egyik biztos bázisa a Szovjetunió különböző in­tézményeivel kiépített és ál­landóan fejlődő szoros kap­csolat; ez az együttműködés tette lehetővé, hogy a gyár termelésének 30 százalékát a Szovjetunióba exportálják. Yakub Demir, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára rámutatott: a szocialista Ma­gyarország sikerei jelentősek minden nép számára, amely hatcol az imperializmus el­len, nemzeti és társadalmi felszabadulásért, a békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért. Ezután az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy 124 küldött jelentkezett hozzá­szólásra. Eddig 54-en kaptak szót, s az elnökség javasol­ja, hogy az idő rövidsége miatt a kongresszus már csupán két felszólalót hall­gasson meg, majd zárják le a vitát. Az indítványt a kongresszus egyhangúlag el­fogadta. Ezután dr. V. Nagy Lukács, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Kara párt-csúcsszervezetének titkára szólalt fel, A felsőoktatási intézmé­nyekben folyó oktató-, kuta­tó- és nevelőmunka össze­függéseiről beszélt, amelyek­hez a Központi Bizottság je­lentékeny segítséget adott többek között a tudománypo­litikai irányelvek és a párt ifjúságpolitikájának kidolgo­zásával. A Központi Bizottság be­számolója feletti vita utolsó felszólalója Moravecz Ferenc, az Egyesült Villainosgépgyár munkása, budapesti küldött volt. Többek között kijelen­tette: — Természetesen mi is azt akarjuk, hogy növekedjék az. életszínvonal, de tudjuk, hogy ezt elsősorban jobb munká­val kell elérni. Színvonala­sabb munkaszervezést, az új technika gyorsabb bevezeté­sét és nagyobb felelősséget várunk önmagunktól és ve­zetőinktől. Ezután Nemes Dezső, a szerkesztő bizottság elnöke tett jelentést a kongresszus­nak. Bejelentette. hogy a kongresszus határozatterveze­téhez csaknem másfélszáz észrevétel, javaslat érkezett — a stiláris jellegű észrevé­teleken kívül. Ezek között egy sincs, amely ne egyezne a Központi Bizottság beszá­molójával, a párt általános irányvonalával. — Ez a tény — mondotta — önmagáért beszél, azt tanúsítja, ami megnyilvánult kongresszu­sunk egész tanácskozása fo­lyamán, hogy elvi, politikai egység uralkodik közöttünk. A kongresszus a szerkesztő bizottság jelentését tudomá­sul vette. Az elnöklő Biszku Béla ez­zel a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság beszámolója fölötti vitát lezárta. Kérte, hogy akik nem kaptak szót a vitálján, hozzá­szólásukat juttassák el a kongresszus titkárságához, ámely természetesen továbbit minden észrevételt a Köz­ponti Bizottsághoz. Bejelen­tette továbbá, hogy Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a második napirendi pont előadója a zárszótól elállt. Ezután szünet következett. Szünet után nagy taps köz­ben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emel­vényre, hogy megtartsa vita­záró beszédét. Kádár János hosszantartó, nagy tapssal fogadott vitazá­rója után az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy a ha­tározathozatal következik. Először a Központi Bizottság beszámolója felett szavazott a kongresszus. Az elnök meg­állapította, hogy pártunk X. kongresszusa egyhangúlag el­fogadta a Központi Bizottság beszámolóját. Ezután a határozati javas­latról szavazott a kongresz- szus. Az elnöklő Biszku Béla kérte a kongresszust, hogy a beterjesztett határo­zati javaslatról a szerkesztő bizottság elnöke által előter­jesztett módosításokkal együtt szavazzanak. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az MSZMP X, kongresszusának határozatát. Ezt követően a Szerveset 1 Szabályzatot módosító javas­latról szavaztak a küldöttek: a kongresszus egyhangúlag elfogadta a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának módosítását. A Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentését a kong­resszus szintén egyhangúlag elfogadta. A kongresszus pénteki ülé­sét ezzel befejezte, szomba­ton reggel 9 órakor zárt ülés­sel folytatja munkáját. A testvérpártok küldöttségeinek látogatásai üzemekben Az MSZMP kongresszusán résztvevő néhány külföldi delegáció pénteken üzemeket látogatott meg. Az Ikarus gyár vendégei voltak a Német Szocialista Egység Párt küldöttségének tagjai, Friedrich Ebertnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével... A gyárlátoga­tásra a delegációt elkísérte Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. A vendégek baráti esz­mecserét folytattak a gyár párt- és tömegszervezeti, va­lamint gazdasági vezetőivel, majd megtekintették a sze­reidet. Friedrich Ebert kijelentet­te az Ikarus-autóbuszok az NDK-ban is jól ismertek. * A Roman Kommunista Párt küldöttsége Paul Niculescu Mizilnek, a KB végrehajtó bizottságának és állandó el­nökségének tagjaival, a KB titkárával az élen megláto­gatta a Magyar Hajó és Da- rúgyár angyalföldi gyáregy­ségét, elkísérte a delegációt dr. Dimény Imre, az MSZMP KB tagja, a vendégek meg­tekintettek a gépműhelyt, a hajóépítő részleget, ezt kö­vetően pedig baráti beszél­getésen vettek részt, ahol megisnterkédtek a gyár mun­kájával, terveivel. * Az. Olasz Kommunista Párt küldöttségé élén Agostino Novellával, a Politikai Bi­zottság tagjával, Veszprém megyébe látogatott. Ütjük Veszprémből, ahol a megyei és járási pártbizottság veze­tői fogadták őket, á Herendi Porcelángyárba vezetett. Megismerkedtek a nagymúl- tú gyár munkájával és meg­tekintették a porcelán mú­zeumot. Az olasz testvérpárt delegációját vidéki látogatá­sára elkísérte Óvári Miklós, a KB tagja, a Központi Bi­zottság osztályvezetője is. * Németország Kommunista Pártjának küldöttsége Max Reimann-nal, a Központi Bizottság első titkárával az élen, meglátogatta az Egye­sült Izzót. A delegációt az újpesti gyárlátogatásra elkí­sérte Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. * Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának delegációja, Bert Pearce, a Politikai Bi­zottság tagja, a párt walesi szekciójának titkára vezeté­sével felkereste a Csepel Vas- és Fémművek Szer­számgépgyárát. A vendége­ket a párt- és társadalmi szervek képviselői, valamint a Csepel Művek gazdasági vezetői fogadták és tájékoz­tatták a gyár múltjáról, je­lenlegi. működéséről, további terveiről. * Nyugat-Berlin Szocialista Egységpárt küldöttsége Hans Mahle, a pártelnökség irodá­jának tagja, a Die Wahrheit főszerkesztője vezetésével Bács-Kiskun megyébe láto­gatott. Kecskeméten a Me­gyei Pártbizottság vezetői fogadták a delegációi és tá­jékoztatták a megye mező- gazdaságának, iparának fej­lődéséről, és a IV. ötéves tervben végrehajtandó célki­tűzésekről. Ezt követően a Városi Pártbizottság vezetői­nek társaságában felkeresték a helyi Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezetet. * A Görög Kommunista Part küldöttsége Kosztasz Kolijan- nisz-nak a KB első titkárá­nak vezetésével — Papp La­josnak, a KEB tagjának kí­séretében — a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárba lá­togatott, megismerkedtek a gyár munkájával és baráti eszmecserét folytattak a gyár párt- és tömegszerveze­teinek képviselőivel, a gaz­dasági vezetőkkel, a párt­munkások, a szocialista bri­gádvezetők egy csoportjával. * A Luxemburgi Kommunis­ta Párt küldöttségé Domi­nique Urbany elnök vezeté­sével, az Orion Rádió és Vil­lamossági Vállalatot kereste fel Kimmel Emilnek, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tágjánál; kíséreté­ben. A gyár vezetői tájékoz­tatták a vendégeket munká­jukról, legközelebbi terveik­ről, majd megtekintették a kongresszusi ni unka verseny­ben kitűnt gyáregységeket. Szolidárisak vagyunk a vietnami nép hősi harcával Gyűlés a ttxckesfehértári l'ideolonhan Pénteken a X. pártkong­resszuson részt vevő vietnami pártküldöttség Hoang Van Hoannak, a Vietnami Dol­gozok Pártja Politikai Bizott­sága tagjának vezetésével a székesfehérvári Videoton Rá­dió- és Televíziógyárba lá­togatott. Elkísérte a delegá­ciót Kállai Gyula, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese és Jakus Jenő, ha­zánk hanoi nagykövete. A gyár tanácstermében Lévai András, a nagyüzenü pártbizottság titkára tartott tájékoztatót a 12 000 dolgo­zót foglalkoztató híradástech­nikai gyár munkájáról. Töb­bek között elmondotta, hogy sok vietnami fiatal tanulja meg. vagy gyakorolja a hír­adástechnikai szakmát a Vi­deotonban. A tájékoztató után a ven­dégek megtekintették a te­levízió és a rádió gyáregység üzemeit és a gyár bemutató termét. Az üzemek dolgozói mindenütt szeretettel köszön­tötték őket. Délután a gyár dolgozói szolidaritási gy ülésen talál­koztak a vietnami nép kép­viselőivel. Lévai András kö­szöntője után Kállai Gyula emelkedett szólásra. Beszédé­nek bevezetőiében utalt ar­ra. hogy a párt X. kong­resszusának munkáját barát és ellenség egyaránt figye­lemmel kíséri. Barátaink őszinte örömmel üdvözlik sikereinket, ellenségeink pe­dig keserű szájízzel kénytele­nek tudomásul venni, hogy Magyarországon nem az ő vágyálmaik szerint alakulnak a dolgok, ellenkezőleg lendü­letesen haladunk előre a szo­cializmus útján. A kongresszus — hangoz­tatta a továbbiakban — a párt Internacionalista politi­káját, s a népünk szívében élő testvéri szolidaritás érzé­sét fejezte ki, amikor őszinte szívvel s nagy lelkesedéssel üdvözölte az imperializmus elleni harc frontvonalában küzdő hős vietnami nép kép­viselőit. Népünk mindvégig szolidáris a vietnami nép harcával. Á székesfehérvári Videoton gyár dolgozói megértették a szolidaritás és az együttmű­ködés lényegét. Élenjártak a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot segítő mozgalom­ban, amiért a kormány őszin­te elismerését tolmácsolta. — Nagy örömömre szol­gál — hangoztatta végül a szónok, — högy itt erősít­hetem meg Népköztársasá­gunk álláspontját, politikánk lényegét e kérdésben: szoli­dárisak voltunk; vagyunk és leszünk vietnami testvéreink küzdelmével, s erőnkhöz mérten továbbra is minden segítséget megadunk a végső győzelem kivívásához. Kállai Gyula nagy tapssal fogadott beszéde után Hoang Van Hoan szólalt fel. A vietnami nép — hang­súlyozta bevezetőben, őszin­tén örül u testvéri magyar nép sikereinek, majd rámu­tatott: a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság bátran szembeszáll az amerikai ag- resszorokkal és biztosan ha­lad a végső győzelem «fele. Eredményesen építi a szocia­lizmust, fokozza katonai és gazdasági erejét. Az amerikai imperialisták minden erejükkel a háború további folytatásán, „vietna- mizálásán" fáradoznak Be­avatkoznak Kambodzsában és kiterjesztik a háborút egész Indokmára. Az agress/.orok szándékait ismét leleplezték a november 21-i lakott terü­leteket érintő gyilkos bom­bázások. Ez az újabb agresz- szió, amely a világ béke­szerelő népeinek nagy felhá­borodását váltotta ki, nem­csak az imperialisták milita­rista arculatát, hanem Nixon amerikai elnök július 7-í öt­pontos békekezdeményezésé­nek demagóg jellegét is le­leplezte. Vietnam hős népe azonban bátran szembeszáll támadóival, Ho Si Minb el nők végrendeletét követve fokozza harcát a végső győ­zelemig. Hoang Van Hoan ezután a szocialista tábor és ezen be­lül a magyar nép szolidari­tásáról beszélt. Nagy tapssal fogadott be­szédét a magyar és vietnami nép megbonthatatlan barát­ságának éltetésével fejezte be »

Next

/
Thumbnails
Contents