Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
1 DUNANTÜLl NAPLÓ 1910. november 21. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának csütörtöki ülése Fegyveres erűink teljesítik feladataikat KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Czincge Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter felszólal a pártkongresszuson CS/D NAPLÓ. TElJCrOTO Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes felszólal a pártkongresszuson Csinege Lajos: (Folytatás az 1. oldalról) Bevezetőben a fegyveres erők pártszervezeteinek küldöttei, kommunistái. egész személyi állománya nevében köszöntötte a kongresszust, majd így folytatta; — A szocialista világrend- szer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom együttes ereje tartotta és tartja vissza az imperializmust egy új világháború kirobbantásától. De nem feledhetjük' a nemzetközi imperializmus mindenkor kész, hogy a legkisebb lehetőséget is kihasználja a szocializmus, a béke erői gyengítésére, s ahol a maga számára kedvezőnek ítéli a helyzetet, akár a fegyveres támadásra is. Ez mindannyiunkra,de különösen a fegyveres erőkre, a honvédelem területén dolgozókra azt a kötelezettséget rója, hogy egy pillanatra se csökkenjen éberségük, harci készenlétük. Történelmi szükségszerűség, hogy az imperialista agresz- sziótól fenyegetett országok, a szocializmust építő népek, — köztük a mi népünk — olyan katonai erőt tartsanak fenn, amely az agresszor fé- kentartásához szükséges. Továbbra is szükségesnek tartjuk, hogy — a tagországok külön-külön megtett honvédelmi intézkedésein túlmenően — erősítsük közös védelmi szervezetünket, amihez a magunk részéről minden szükséges, lehetséges módon hozzájárulunk. Kollektív védelmünkből a legnagyobb terhet a szocializmus, a társadalmi haladás ügyéért roppant áldozatokat hozó Szovjetunió vállalta és vállalja. A Szovjetunió hatalmas katonai erejére támaszkodó — valamennyi tagállam erőfeszítéseit egyesítő — kollektív védelem egyik alapvető biztosítéka szocialista országaink szabadságának, függetlenségének, az európai biztonság, a világbéke megóvásának. — A Szovjetunió közvetlenül is felbecsülhetetlen segítséget nyújt hazánk védelméhez. Joggal állapította meg pártunk Központi Bizottsága 1968. februári ülésén: katonai együttműködésünk lehetővé teszi, hogy anyagi eszközeinket az ország védelmével legközvetlenebbül ösz- szefüggő területekre koncentráljuk, és nem kell a korszerű háború megvívásához szükséges minden fegyverfajtát beszereznünk. Amire pedig szükségünk van — például a korszerű nehéztechnika, a speciális fegyverrendszerek, vagy parancsnoki kádereink, specialistáink jelentős részének magasfokú képzése — azt a Szovjetunió, igényeinknek megfelelően folyamatosan biztosítja részünkre. A szovjet hadsereg a gyakorlati feladatok megoldásában is sokirányú segítséget nyújt. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatokkal kapcsolatunk közvetlen, baráti ; testvéri együttműködésünk folyamatos, céltudatos és eredményes. A testvéri szocialista országok hadseregeivel kapcsolataink a proletár internacionalizmus, a Fehér Lajos: Fehér Lajos bevezetőül szövetkezet-politikánk korszerűsítéséről szólt, majd rámutatott arra, hogy: — Pártunk szövetkezeti politikája a lenini elvekre épül. Arra irányul, hogy a szövetkezeti mozgalom különböző, ágai szervesen beleilleszkedjenek a szocialista népgazdaságba, a népgazdasági tervekkel összhangban hatékonyan működjenek közre a társadalmi célok megvalósításában, előrevigyék a szocializmus építését. Lenin szavaival, azt is mondhatnánk: „a szövetkezeteknek nálunk egészen kivételes jelentőségük van”. Kivételes mindenekelőtt azért, mert a szövetkezet rugalmas gazdálkodási forma. A szöközös ügyért érzett felelősség alapján folyamatosan fejlődnek. — Fegyveres erőink hivatásos állománya teljesíti feladatait. A tisztikar szilárd politikai erőt képvisel Szakmai és általános műveltsége megalapozott. A sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok egyre nagyobb része — a szocialista társadalmi környezet, a döntő többségében pozitív családi nevelés, a mind hatékonyabbá váló honvédelmi nevelő munka hatására — hazánk, társadalmi rendünk védelmét tudatosan vállalva vonul be a néphadvetkezetek általában nagyfokú mozgékonyságra és alkalmazkodásra képesek. Gyorsan tudnak reagálni a folyton változó életre, a változó piaci hatásokra, s kereteik között rugalmasan, jól össze- hangolhatók a társadalmi-, a csoport- és az egyéni érdekek. Szövetkezeti politikánk kiemelkedő jelentőségű, sarkalatos elve, hogy a szövetkezeti tulajdon szocialista társadalmi tulajdon, annak egyik megnyilvánulási formája. Pontosan megfogalmazva: szocialista szövetkezeti csoporttulajdon. A korszerű szövetkezet- politikai elvek elfogadása és gyakorlatba való átültetése a legnagyobb változást a szövetkezetek és szövetségeik egymáshoz való viszonyában idézte elő. Szövetkezeti mozgalmunk, s általában szocializmust építő társadalmunk új hajtásai, újszülöttei e termelóA szövetkezetpolitikai vitákban egyik legfontosabb kérdés volt a szövetkezetek és a szocialista állam helyes viszonyának értelmezése é6 megoldása. Az állam elismeri a szövetkezetek szocialista jellegét, a szövetkezés szabadságát, &. szövetkezeteket a szocialista gazdaság szerves részének, az állami vállalattal egyenrangú szocialista gazdasági és társadalmi szervezetnek tekinti. Sőt. részére — jellegéből fakadóan — minden gazdasági és tánsadalmi szervezetnél szélesebbkőrű önkormányzatot biztosít. Ugyanakkor az állam elvárja, hogy a szövetkezet a jogszabályokat, a hatóságilag jóváhagyott alapszabályt megtartsa, belső szabályzatait ezek keretében alakítsa ki. s egész tevékenységét ennek a szabályozásnak megfelelően folytassa. Az állam az egész társadalom tervszerű, arányos fejlőseregbe, fegyveres erőinkhez. A kiképzésben tömegesen érnek el kimagasló eredményeket. A fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő kommunisták, a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom katonái és parancsnokai köszöntik a párt- és állami vezetésnek az eredményes munkához biztos alapot jelentő, világos döntéseket. útmutatásokat. Köszönik dolgozó népünknek a sokoldalú gondoskodást. Elhatározott szándékuk, hogy a jövőben is becsülettel teljesítik feladatukat — fejezte be beszédét Czinege Lajos. Ezután Hingl József, a Nagvalföldi Kutató és Feltáró üzem üzemvezető mérnöke. Csongrád megyei küldött tájékoztatta a kongresz- szust azokról a nagy erőfeszítésekről, amelyekkel magas szintre emelték hazánkban a kőolaj- és földgázkutatást, s az Alföld, ma már az olaj 75 százalékát és a földgáz majdnem 100 százalékát adja Niamin Zsagvaral, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára adta át ezután a kongresszusnak pártja üdvözletét. Jeszli Jánosné, a Péti Nitrogén Művek műszaki fejlesztési osztályának vezetője, Veszprém megye küldötte a termelésszervezés kérdéseivel foglalkozott. Ezután szünet következett. Szünet után az elnöklő Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója, budapesti küldött bejelentette, hogy Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese kivetkezik felszólalásra. szövetkezeti szövetségek. Ajánlásaikkal, koordináló és szervező tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel már eddig is hathatósan segítették a termelőszövetkezeteket az önálló, vállalatszerű gazdálkodás és a demokratikus működés fejlesztésében. E szövetkezeti önkormányzatok máris komoly tekintélyt és társadalmi rangot vívtak ki maguknak. A termelőszövetkezeti parasztság bizalommal viseltetik irántuk: magáénak, saját szövetkezeti fórumának tekinti és szívvel támogatja e szövetségeket. E fiatal társadalmi képviseleti és érdekvédelmi szövetkezeti szervezetek új munkastílusukkal élénkítően hatottak egész szövetkezeti mozgalmunkra. Üj szint hoztak társadalmunk életében, működésükkel, már eddig is sikeresnek mondható munkájukkal erősítették és erősítik a munkás-paraszt összefogást dése keretében és érdekében segíti, szabályozza a szövetkezést. A szövetkezetek tevékenysége, a csoportérdek érvényesülése alá van rendelve az i sűz-társadalom érdeknek, az állam egységes gazdaság- politikájának. Ez azonban eleve számol az állami és a szövetkezeti vállálatok egyenjogúságával. A szövetkezetek és az állami vállalatok egymás közti gazdasági kapcsolatában az egyenjogúságnak kell érvényesülnie. A szövetkezeti vitákban eljutottunk idáig. A valóságban azonban e téren — mint a megyei szövetkezeti kommunista aktívákon és a kongresszusi irányelvek vitájában sok helyen szóvátették — még Igen sok az igazítani való mindhárom szövetkezeti ágazatban. Jogszabályokban rögzített elvek rendezik a szövetkezetek és az állami szervek kapcsolatát az ellenőrzés terén is, nevezetesen az állami pénzügyi szervek által végzett rendszeres pénzügyi reA tulajdonosi ellenőrzést, tehát a gazdálkodás belső ellenőrzését az önkormányzati elveknek megfelelően viszont a szövetkezeten belül kell megoldani. A belső ellenőrzés a szövetkezeti önkormányzat szerves része. Ezt a tagok képviseletében a szövetkezet felügyelő (ellenőrző) hatósága gyakorolja. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szövetkezetek belső ellenőrző tevékenységének rendszere helyes. Ugyanakkor a tapasztalatok azt is megmutatják, hogy a belső ellenr őrzés terén még sok a kívánnivaló, sok a lazaság. S ez alól nem kivétel egyik szövetkezeti ágazat sem. A szövetkezeti viták során egy ön leiden megerősödött az az álláspont, hogy az ellenőrző bizottságok felkészültségének növelése, rendszeres képzése mellett — mindhárom ágazatban — a szövetkezeti mozgalom egészséges önvédelme érdekében is szükség lenne a belső ellenőrzést kiegészíteni még valamivel: mégpedig külső, hozzáértő, képzett számszaki szakértők Fehér Lajos ezután azt a kérdést elemezte, hogy milyen legyen a szövetkezet mérete, az optimális üzemnagyság. Mint mondotta, a szövetkezetek vállalati mérete ma már kialakultnak tekinthető. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink is elértek legtöbb helyen a fejlődés jelenlegi szakaszának és a hazai viszonyoknak megfelelő optimális üzemnagyságot. Ezen már lehet nagyüzemi- lég jól és eredményesen gazdálkodni! — Véleményünk szerint csak kevés helyen indokolt a tsz-ek további egyesülését szorgalmazni, ott, ahol az üzemi méretek lényegesen alatta maradnak a gazdasági optimumnak, fékezik a nagyüzemi gazdálkodás hatékonyságának kibontakozását. — Szükségesnek tartjuk ezúttal Is hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti gazdálkodás esetében az optimális üzemnagyság kisebb az állami gazdaságokénál. A túl nagv méretek kialakítására törekvést, ennek érdekében az öncélú egyesülések erőltetését, a megalapozatlan, szélsőséges méretek kialakítását helytelennek kell minősíteni. E2 politikailag is káros, abban az értelemben, hogy a túl nagy termelőszövetkezet vezetése átfoghatailan, a tervi zióe tevékenységet a szövetkezetek adózásával kapcsolatban. Az MSZMP X. kongresszusán*!* az ország '«imicn Iájáról küldik az üdvözlő táviratokat javítsuk a szövetkezetek belső ellenőrzését A szövetkezetek vállalat! méretei kialakultak revizori munkájának rendszeres igénybevételével. Meggyőződésünk szerint a külső revizori szolgáltatás kiépülése, hatékonyabbá válása sokat segít majd a szövetkezeti belső ellenőrzés sok helyen még meglévő gyengeségeinek, a lazaságoknak felszámoláséban, s az egyes helyeken felbukkanó ügyeskedés, manipuláció leleplezésében vagy megelőzésében. Az. ügyeskedők, harácsolok, kalandor emberek üzérkedése ellen nem elég csak a „Kék fény”-nek harcolnia Fel kell lépniük és határozottabban, következetesebben harcolniuk — a nyilvánosság eszközeinek felhasználásával is — maguknak az országos és területi szövetségeknek s még inkább a szövetkezetek tagságának, kommunistáinak! A szövetkezeti élet és gazdálkodás szellemétől teljesen idegen s mindenképpen elvetendő a közösség, a népgazdaság érdekeinek lebecsülése, semmibe vevése, még akkor is. ha az látazólag az adott szövetkezet érdekében történik! melőszövetkezeti tagság nem képes a gazdálkodást áttekinteni. s nem tudja tulajdonosi jogait kellőképpen érvényesíteni. Ennek következtében ilyen esetben óhatatlanul csökken, s lassan el is sorvad a szövetkezeti demokrácia. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben a jelenlegi méretek a termelés koncentrálása, a korszerű technika és technológia kiterjedt alkalmazása. az ésszerű szakosítás esetén — hosszabb időt tekintve Is — tág teret biztosítanak a termelőerők fejlődéséhez. Más szavakkal, tág teret biztosítanak arra, hogy intenzív módon, azaz belterjes fejlesztéssel lehessen növelni a területegységre, illetve az egy tagra jutó termelési értéket. Hasonló kép rajzolódik ki a kisipari szövetkezetek egye_ üléséről, amelyeknél a tapasztalatok szerint az üzemnagyság növekedése nem állt egyenes arányban a gazdálkodási eredmények fokozásával, nem járt együtt a szükséges műszaki, vezetési színvonal létrehozásával. A helyes és egészséges megoldás útja Itt is az. amit a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek ajánlunk: te kell küzdeni itt is azt a bár(Folytatás a 3. oldalon) Szövetkezeti politikánk a lenini elvekre épül Megszilárdultak az állami irányítás módszerei
