Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
tm nervemticr 37. dunántúli napló 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának csütörtöki ülése (Folytatás a 2. oldalról) mily jószándékú, de nagyon felületes, rövidlátó gondolkodást, amely a korszerűséget, a fejlett technikát az üzemnagyság elvont szempontú túlméretezésével köti össze. A mezőgazdaságban a szövetkezet a fő gazdálkodási forma. Döntően a szövetkezeti gazdaságok eredményeitől függ a lakosság javuló élelmiszerellátása, az export növelése. Döntően az övéké, a szövetkezeti parasztságé az ezzel együtt járó nagy társadalmi felelősség! A gazdaságirányítási reform során — elsősorban a több ízben végrehajtott mezőgazdasági árrendezés, a hitelrendezés és egyéb intézkedések nyomán — lényegében megteremtettük a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél is az önálló vállalati gazdálkodás pénzügyi feltételeit. Ez nagy alkotó kedvet s általános fellendülést váltott ki az egész mezőgazdaságban, kiváltképpen a termelőszövetkezetekben. A munkásosztály segítségével, a szövetkezeti parasztság szorgalma, i parkodasa, munkakédve gyümölcseként szemmel láthatóan javult a termelési színvonal. Termelőszövetkezeteink az elmúlt években kenyérgabonából, kukoricából, cukorrépából (az idei gyengébb búzatermést kivéve) eddigi legnagyobb terméshozamaikat érték el. Hazai termelésből megoldottuk a kenyérgabona kérdést, s eléggé megszilárdult a takarmánybázis is. 1961—69 között a mezőgazdasági termelés évente 2,9 százalékkal, e^en belül a harmadik ötéves tervben évente 3,1 százalékkal növekedett — ami komoly eredmény —, ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelésé évente megközelítően 6 százalékkal nőtt. A mezőgazda- sági termelés mellett fejlődésnek indult az ehhez kapcsolódó ipari, forgalmazási, szolgáltatási tevékenység. A termelőszövetkezetek ipari tevékenységből származó árbevétele a szocialista ipar áruértékesítésének másfél százalékát képezte az elmúlt esztendőben. Bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezetekre, állami gazdaságokra lebontott kötelező tervmutatók nélkül is lehet eredményesen gazdálkodni, A gazdálkodás tervszerű fejlesztése — természetesen jól elkészített üzemtervek mellett — gazdasági szabályozók segítségével is biztosítható, sőt az adminisztratív kötelezésnél szigorúbb és hatékonyabb, ha az állami érdeket gazdasági jellegű transzmissziós rendszer közvetíti. A növekvő terméshozamok, a javuló munkatermelékenység, továbbá a paraszti nyugdíj, családi pótlék, gyermekgondozási segély es más szociális intézkedések kedvező hatására — miként a kongresszusi beszámoló említette — a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok személyes jövedelme országosan és átlagban már kiegyenlítődött. A szövetkezeti gazdaságok között is tovább folyik a differenciálódás. Ez szükségszerű folyamat, sőt — a fejlődés egyik hajtóereje. Annak érdekében viszont, hogy a szövetkezetek között a személyi jövedelmek tekintetében túlzott, társadalmilag, sokszor feszültséget okozó különbségek ne alakuljanak ki, illetve azok mérséklődjenek: a kormány ez év őszén az eddiginél progresszívebb, 1971-ben életbelépő földadó és jövedelem-elvonási rendszer életbeléptetésére hozott határozatot. Mindent összevetve, a me- ■őgazdasági termelőszövetArra kell a figyelmet és erőt fordítani, hogy a kis- és középüzem! méret megtartásával a műszaki színvonal emelkedjék, a beruházások nőjenek, közben ne csökkenjen a piachoz való alkalmazkodási készség sem. kezetek tevékenységével, fejlődésével kapcsolatban azt jelenthetjük a kongresszusnak: A beszámolási időszakban is tovább szilárdult a szocializmus helyzete a falun. Termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb és újabb bizonyítást nyújtott az egységessé vált szövetkezeti paAcsél György: — A beszámolóban a Központi Bizottság azt javasolja, hogy a közeljövőben pártunk tűzze napirendre az állami oktatás kérdéseit, vizsgáljuk meg képzési rendszerünket az alsófokú intézményektől az egyetemeken folyó oktatásig és továbbképzésig. — Nem szeretnék e munkállak elébevágni, nem is lehet, de már ma is látjuk, hogyr az oktatás terén jelentkező gondjainkon elsősorban szemlélet-változtatással kell és lehet segíteni. A lexikális ismeretek halmozása helyett. — ami a túlterhelésnek is egyik oka — a nélraszlság szamára a közős gazdálkodás tényleges előnyeiről. De bizonyítást nyújt az egész társadalom számára is: gyakorlatban igazolódik be a mi hazai viszonyainkra alkalmazott, történelmileg időtálló lenini szövetkezeti elvek helyessége — fejezte be beszédét Fehér Lajos elvtárs. Fehér Lajos elvtárs felszólalása után Bert Pearce, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja köszöntötte a kongresszust. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP a magyar nép eredményei bátorítást jelentenek szamukra a brit imperializmus ellen folytatott harcban. Ezt követően Friedrich Ebert, a Német Szocia- : lista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja tolmácsolta pártja, az NDK dolgozóinak testvéri üdvözletét. A szocialista kultúra építésében elért eredményeink azt is tanúsítják, hogy pártunk kulturális politikájának fő vonala helyes, alapvető módszerei beváltak. megalapozott válaszokat kell adnunk. A tudomány napjainkban — nálunk — nemcsak termelőerővé, hanem emberi közösséget formáló humanista erővé is válik. Szerepének, tekintélyének növekedésével arányosan nő társadalmi felelőssége. Ez a tény tudósainkat joggal lelkesítheti, ugyanakkor a megnövekedett felelősség forrása is. — Egyik legfontosabb feladat, hogy hasznosítsuk a hazánkon belüli munkamegosztás nagy tartalékait és jobban feltárjuk, kiaknázzuk a nemzetközi munkamegosztásban — mindenekelőtt a testvén országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködésben rejlő — óriási lehetőségeket. külözhetetlen alapismeretek elsajátítását kell biztosítani. Amikor korszerű, szocialista igényeket fogalmazunk meg az iskolákkal szemben, akkor a pedagógusok növekvő felelősségéről is szólunk. Tudatosan tesszük ezt, tudva. hogy sokat kell tenni azért, hogy mindenütt — központilag, de helyileg is — megbecsülésük sokkal jobban összhangban legyen megnövekedett feladataikkal, társadalmi szerepükkel. Az oktatással összefüggésben a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáról is részletesen szólt Aczél Ctyorgy Hátrányé« hely* A vitában a továbbiakban felszólalt Szekeres László, a Jászberényi járási Pártbizottság első titkára és Szabó István, a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a TOT elnöke. Haj- dű-Bihar megyei küldött. Ezután szünet következett, majd Csáki István, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára elnökölt. Elsőként Max Reimann elvtársnak, Németország Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának adta meg a szót, aki többek között köszönetét mondott az MSZMP Központi Bizottságának, az egész magyar népnek azért a támogatásért, amelyet pártuknak a betiltás feloldásáért folytatott harcához nyújtottak. Ezután Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra. tűk csökkentése érdekében, hosszabb és rövidebb távú eszközökkel együttesen kell élnünk. Központi feladat továbbra is, hogy közelebb vigyük a művészetet a tömegekhez — és a tömegeket a művészethez. Ez sokrétű, bonyolult ideológiai és szervező munkát követel mindannyiunktól. Irodalmunk, művészetünk nagyrészt adós a munkás- osztály, a dolgozó nép mindennapiakban gyökerező igazi problémák, új jelenségek ábrázolásával. Aczél György ezután szólott a kultúra alkotásainak eljuttatásáról a legszélesebb néprétegekhez. — Ezt a feladatot sem lehet rendeletekkel és formálisan megoldani. Az ízlést, az ismereteket rendszeresen fejleszteni keli. Kultúrpolitikai elveinken nem kell változtatni. Kulturális életünk demokratizmusának növelését továbbra is feladatunknak tartjuk, de az a figyelem és felelősség, amellyel párttagságunk a kultúra kérdéseit vitatta, még nagyobb felelősségre és mélyebb önvizsgálatra kötelezi a kulturális irányítást. — Ennek érdekében egyik legfontosabb feladatunk vezető szerveink irányító tevékenységében az elvi következetesség erősítése, az elméleti munka színvonalának további emelése. — Ne engedjenek elvtelen klikkek, sanda csoportocskák nyomásának, ne adjanak nyivánosságot olyan „műveknek”, amelyeknek semmi helyük fejlődő szocialista kultúránkban. Valljuk: nemcsak hogy nem sérti a szocializmust, a demokratizmust, ha kitiltjuk és kiiktatjuk társadalmunk, népünk szellemi életéből mindazt, ami anti- humánus, ami elszegényíti és iealázza az embereket; hanem ez segíti a kultúra igazi értékeinek érvényesítését. — Felelősek vagyunk azért, hogy biztosítsuk és erősítsük eszméink befolyását a. közgoildolkodásban, a kultúrában. De hogy ezt az ideológiai nevelőhatást kifejthessük. ahhoz a vitákat le is kell zárni; az alkotóműhelyek szerkesztőségek, kiadók gyakorlatában igent, de nemet is kell tudni mondani. — A feladat teljesítéséhez jók, jobbak a körülményeink, mint bármikor. De ahogyan társadalmunk fejlesztésében mindenütt, itt is szükség van az odaadó, együttes munkára; a kultúra kibontakoztatásához is minden alkotó erőt Dr. Bihari Ottó: Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Baranya megye kommunistái kongresszusunkat megelőzően részletesen megvitatták mindazokat a kérdéseket, amelyeket a Központi Bizottság irányelvei felvetettek. A megyei párlértekezlet megbízta a megyei küldötteket, biztosítsák a párt kongresszusát arról a szilárd meggyőződésükről, hogy a párt mai politikája méltó és egyenes irányú folytatása eddigi helyes politikánknak és alkalmas arra, hogy segítségével a szocializmus teljes felépítését magasabb szinten folytathassuk. A megyei pártértekezlet kéri a kongresszust. erősítse meg ezt a politikát. Tisztelt Kongresszus 1 A Központi Bizottság jelentésében Kádár elvtárs kifejtette, hogy „Az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése olyan feladat, amelynek sikeres megoldása lendületet ad további fejlődésünkhöz.” Állami intézményeink • továbbfejlesztésének kérdése nem kétségesen azért került kongresszusunk elé, mert a történelmi fejlődés most írta elő szinte követelőn, hogy újra megvizsgálja pártunk a társadalom és az állam KS/D. NAPLÓ. TELEFOTO fejlődésének eddigi pozitív és negatív jelenségeit, levonja belőlük a szükséges következtetéseket egyrészt a közeli évekre, hónapokra, másrészt a távolabbi jüvőre is. Közel másfél évtizede, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt jogrendünk stabilizálása mellett tört lándzsát és szakított a szubjektív, nagyon is a pillanatot jól- rosszul szolgáló, újra s újra mindent kétségessé tevő jogalkotás módszerével. Szilárd, mert jól átgondolt, tudományos alapokon nyugvó törvényhozást építettünk ki. Egyre inkább csak akkor nyúltunk törvényeinkhez, jogszabályainkhoz, ha kézenfekvőén bebizonyosodott: a társadalmi viszonyok már nem tűrik meg a korábbi jogszabályok megoldásait. Ez a politikai elhatározás, hogy tudniillik igyekszünk hazánkban a jogszabályok stabilitását és az indokolt össze kell fogni — hangsúlyozta befejezésül Aczél György. Aczé' György elvtárs nagy tapssal fogadott telszó- lalá'sa után Herbert Mies, a Német Kommunista Párt al- elnöke. majd Lei/ Hammerslad, Norvégia Kommunista Pártja titkárságának tagja emelkedett szólásra. Ezt követően dr. Bihari Ottó. a Pécsi Jogtudományi Egyelem tanszékvezető tanára, Baranya megyei küldött kapott szót. jogalkotást biztosítani, nem jelentette azt, hogy az elmúlt években nem teremtettük volna meg azokat a jogszabályokat, amelyekre most volt szükségünk, társadalmigazdasági viszonyaink mai követelményeinek feleltek meg. A törvényelőkészítő és más jogszabályelókészitő szervek egyre erősödő terv- szerűséggel terjesztették az országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve a kormány elé azokat a tervezeteket, amelyek sok területen korábbi elmaradásunkat számolták fel, illetve korszerűsítették állami és jogi intézményeinket. Ami a jogszabályelőkészítést illeti, arról elmondhatjuk, hogy a szakszerveknek az esetek nagy többségében elegendő idejük volt az alapos kidoL gozásra, a sokoldalú, többnyire tudományos szintű konzultálásra, valamint — s ezt nagyon fontosnak tartjuk — arra, hogy különböző érdekelt társadalmi csoportok bevonásával ezeket a széles nyilvánosság előtt megvitassák. Persze az is igaz, hogy néhányszor a rendelkezésre álló idő túlságosan nagy. részét az érdemi előkészíté* helyett annak „megszervezésére” fordították. Az elkészült tervezetek elfogadás végett országgyűlésünk, az Elnöki Tanács vagy a kormány elé kerülnek. Eddig is általánosnak volt mondható a magyar közvéleménynek az az igénye, hogy az országgyűlés és a többi központi kormányzati szerv közötti jogalkotás arányát az országgyűlés javára módosítsuk. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolója jelentős hangsúlyt adott ennek a kérdésnek. Nem pusztán azért kívánjuk az országgyűlés jogalkotó tevékenységűnek „fel- értékelését”, mert alkotmányos elméletünk szerint ez a szerv, a népakarat legfelsőbb állami kifejezője, hanem azért is, mert a szocialista parlamenti gyakorlat nyílttá, nyilvánossá teszi a törvényjavaslatok tárgyalását, egyszeriben az ország lakossága elé tárja az adott jogalkotás egész problematikáját (a televízió, rádió, sajtó segítségével), és áíllami intézményeink munkájának, jogi megoldásaink ismertetőjévé és propagálójává válik. Ezt semmiféle más országos szerv nem tudja nyújtani a lakosságnak; az országgyűlési információk, a nyílt határozathozatal a lakosságot bevonja az állami tevékenységbe. Az 1949. évi alkotmány csak „lehetőséget” adott a szélesebb körű törvényalkotásra. Nekünk, tisztelt kongresszus, az országgyűlési tevékenység kiterjesztésének nem a „lehetőségét”, hanem a követelményét key hangsúlyoznunk Ügy vélem, egyetlen más állami szerv mozgékonyságát nem korlátozza, az állami mechanizmus mozgásba hozását rendkívüli viszonyok között egyáltalán nem akadályozza az, ha az alkotmánymódosítás során kifejezetten felsoroljuk azokat a törvényhozási tárgyakat, amelyeket politikai-társadalmi súlyúknál fogva fenn kell tartanunk az (Folytatás a i. oldalon) Nagy alkotó kedv — általános fellendülés tapasztalható mezőgazdaságunkban Pártunk kulturális politikájánsk fő vonala helyes KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön szólalt fel az MSZMP X. kongresszusán Bárki, aki összeveti a magyar nép mai műveltségét és művelődési lehetőségeit, ideológiai és szellemi életének színvonalát a múltéval, megállapíthatja: a változások ezen a téren is történelmiek — állapította meg felszólalásában Aczél elvtárs. A múltban a felnövekvő nemzedéknek még húsz százaléka sem tanult iskolában nyolc éven át. Ma pedig azért vagyunk — joggal — elégedetlenek, mert a magasabb képzést nyújtó nyolc osztályos általános iskolát gyermekeinknek csak 90 százaléka fejezi be eredményesen. A hajdan kiváltságosuknak számító érettségizettek száma négyszer, a diplomásoké pedig háromszor akkora, mint a második világháború előtt volt. Méltán sorolhatjuk vívmányaink közé azt is, hogy alkotóink számára olyan légkört teremtettünk, amelyben szabadon bontakoztathatják ki tehetségüket népünk és az emberiség javára. A párt bizalmára az értelmiség bizalommal, odaadó munkával válaszolt. Köti a tudományok társadalmi felelőssége — Korunkban a tudomány súlya és felelőssége rendkívül nagy és egyre növekszik. Ez nemcsak műszaki és természeti tudomáyokra érvényes, hanem a szocialista tudat fejlesztése szempontjából oly fontos társadalomtudományokra is. Minőségi változást jelez e téren, hogy nálunk a társadalomtudományok nemcsak a csúcsokon segítenek megfogalmazni a fejlődés általános irányát. Ma már mind több igényesen dolgozó gyár. intézmény, mezőgazdasági üzem, termelőszövetkezet és pártszervezet kezdi felismerni, megérteni, hogy az élet és a valóság makacsul ismétlődő kérdéseire, a még meg nem oldott vagy a fejlődéssel együtt jelentkező új problémákra tudományosan Napirendre tűzzük az állami oktatás helyzetét Ki kell terjeszteni az országgyűlés tevékenységét
