Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvii.évfolyam,378.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. nov. 27., péntek A magyar szervezett dolgozók cselekvőén támogatjuk pártunk politikáját A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának csütörtöki ülése Gáspár Sándor9 Czinege Lajos, Fehér Lajos9 Aczél György, Pullai Árpád felszólalásai Csütörtök reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A délelőtti ülés elnöke Glanz Lászlóné, Vas megye küldötte bejelentette, hogy újabb tcstvérpártoktól érkeztek üdvözletek a kongresszushoz. Táviratban üdvözölte a tanácskozást a Dél-Vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front Központi Bizottsága, továbbá a Libanoni Kommunista Párt cs a Tunéziai Kommunista Párt. A délelőtti ülés első szónoka Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára volt. Gáspár Sándor: A szakszervezetek magukénak vallják a párt politikáját! A szakszervezetek egyetértenek a párt politikájával, azt magukénak is vallják, egyetértenek a szocializmus teljes felépítésére irányuló erőfeszítésekkel, a tennivalókkal és készek annak megvalósításáért továbbra is minden erejükkel dolgozni — jelentette ki felszólalása elején, majd így folytatta: Jelenleg a szakszervezeteknek a korábbiaknál lényegesen jobbak a lehetőségei arra hogy még többet tegyenek pártunk politikájának megvalósításáért. Az utóbbi években a szakszervezetek társadalmi befolyása. ereje és jelentősége gyors ütemben nőtt. A szakszervezetek tevékenysége számára pártunk olyan politikai keretet, olyan kedvező feltételeket teremtett. amelyeknek hatása mind mélyebben és sokoldalúbban jelentkezik. Meggyőződésünk, hogy a szakszervezetek helyéről és szerepéről. az ott dolgozó kommunisták munkájáról hozott határozatok pártunk kiemelkedő döntései közé tartoznak. A szakszervezetek tevékenységének további javítása szorosan összefügg a párt politikájának következetes megvalósításával. Nem független a pártszervek és a párttagok munkájától. a szakszervezetek tevékenységével kapcsolatos állásfoglalásuktól, gyakorlatuktól sem. A párt irányításának és befolyásának erősödése a szak- szerv özetekben erősíti társadalmunk vezető osztályának, a munkásosztálynak a párthoz való kapcsolatát. Megérdemel ezért minden ráfordított energiát. A szakszervezetek jelenlegi feladatait, mint eddig is, alapvetően a munkáshatalom iránti elkötelezettség határozza meg. A dolgozók alapvető érdekei csak a munkáshatalom révén KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára felszólal a pártkongresszuson valósulhatnak meg és így mindaz, amit a szakszervezetek tesznek, csak ennek a fényében és szolgálatában értékelhető. A magyar munkásosztály, történelmi hivatását teljesítve, az utóbbi 25 évben élvezte a dolgozó parasztság támogatását. Nagy céljaink megvalósításáért folytatott küzdelmeiben támogatták a munkásosztályt a különböző társadalmi rétegek és csoportok is. Ez történelmi tény,, de tény az is — és ezzel senkinek az érdemét nem akarjuk kisebbíteni —, hogy a legnagyobb áldozatot, a magyar munkásosztály hozta a szocializmus építéséért. A magyar munkásosztály számban gyarapodott, szakmai műveltségben nagyot fejlődött, a politikai hatalom gyakorlásának immár negyedszázados iskolájában tanulta és értette meg a politika és a gazdálkodás kis és nagy kérdéseit. Elsősorban a munkásosztályé a felelősség az egész országért, a szocialista építésért, a fel-, emelkedésért, a jövőért. azért, hogy a szocializmus építésének bonyolult munkája közben kevesebb hibát kövessünk el. A szakszervezetek, mint a dolgozók képviselői, intézményesen már régebben részt vesznek az államhatalmi és államigazgatási szervek munkájában. Az együttműködés új formákkal bővült. Rendszeressé váltak a kormány és a SZOT vezetőinek a találkozásai. Olyan gyakorlattá váltak e tárgyalások, amelyek figyelemre méltóak és feltétlenül to- vábbfejleszthetők. Együttes megállapításaink, állásfoglalásaink nagy jelentőségűek, mert egyesítik az erőket, ennek következtében a feladatok megvalósításában a lehető leghatékonyabb megoldásokat tudjuk elhatározni Minden lehetőséget ki kell használni — mutatott rá ezután Gáspár Sándor. — hogy erősítsük rendszerünk szocialista jellegét, hazánk gazdasági erejét. Még jobban, mint eddig, társadalmi ügy- gyé kell tenni gazdasági céljaink megvalósítását. Csakis gazdasági terveink megvalósítása adhat reális alapot az életszínvonal növeléséhez. Társadalmunk fejlődése és az egyének boldogulása nemcsak több, hanem jobb, lelkiismeretesebb és tisztességesebb munkát követel meg mindenkitől. Ebben a tekintetben is példát mutattál? a munkások és a parasztok százezrei, lelkes, tiszta szívből végzett munkájukkal. Tömegessé vált a szocialista munkaverseny, pártunk kongresszusa tiszteletére. Most az a feladatunk, hogy a kongresszusi munka- verseny eredményeit is felhasználva továbblépjünk a dolgozók termelési aktivitásának fejlesztésében. A szak- szervezetek véleménye szerint ismét össze kell hívni a szocialista brigádvezetők tanácskozását. A mozgalom legjobbjaival közösen kell kidolgoznunk, hogy milyen újabb lépéseket tegyünk a dolgozók termelési aktivitásánál?, a szocialista munkaversenynek fejlesztéséért. tették teljesen magukévá a bérek, a jövedelmek munka szerinti differenciálásának elvét. Nagyobb részüknek még mindig szimpatikusabb az egyenlősdi,. bármilyen igazságtalan is az. Hatásosabban kell fellépnünk az egyenlősdi ellen, az igazságos differenciálás védelmében. Az is befolyásolja a szocialista elosztást. hogy ösztönzési rendszerünk zömében csak a kollektívát ösztönzi, az egyéneket kevésbé. Ezt a hiányt pótolnunk kell. mert az anyagi ösztönzés csak akkor fogja igazán szolgálni gazdasági céljainkat, ha a mainál jobban hat majd az egyénekre is. Ugyancsak fontos, minden dolgozót érintő kérdés az árpolitika. A tervezett áremelkedéseknél meg kell találnunk a dolgozók, tehát a társadalom érdekeit nem sértő ellentételezést. Ugyanakkor államunknak a lehelő legerélyesebben. . hatósági eszközökkel, anyagi ösztönzőkkel, a termelés szerkezetének további változtatásával biztosítani kell a nem tervezett áremelkedések fé- kentartását. Minden a munkásosztályért történik! Az üzemi demokrácia érvényesítése csak a fegyelem javulásával párosulva lehet igazán hatékony. A vezetőknek elemi kötelességük tájékoztatni és meghallgatni a dolgozókat, támaszkodni véleményükre. * A szocializmusban senkinek sincs joga gátolni a dolgozóknak azt a törekvését, hogy az üzemi demokrácia keretei között beleszóljanak munkahelyük életébe. Ha valahol ez mégis megtörténik, az rendszerünk lényegét sérti és következményei kárt okoznak; csökken a beleszólási készség, alkotó gondolatok vesznek el, elsorvad az önkéntes részvállalás a termelésben, a munkaversenyben meglassul az egészséges szocialista emberi kapcsolatok fejlődése. Meg kell érteni, hogy a munkásosztály nem tárgya és nem rendelkezést, utasítást végrehajtó eszköze a szocializmus építésének, hanem érte kell hogy történjen minden. Nem a ' munkásosztály van a szocializmusért, hanem a szocializmus a munkásosztályért! Az üzemi demokrácia egyik alapkérdéséről, a munkások és a vezetők viszonyáról külön is szólni kívánok. Csakis hozzáértéssel. elvi szilárdsággal. emberséggel, emberi és munkatársi példa- mutatással, csakis a munkásosztály iránti állandó felelősségérzettel lehet vezetni hazánkban. Vannak már — és mind több olyan vezetőre van szükségünk — akik emberi oldalról is értik mesterségüket, akik bátran támaszkodnak a dolgozókra a feladatok megoldásában. A gazdasági vezető számára az üzemi demokrácia a szocialista vezető irányító- készségének elengedhetetlen része. Az emeberi kapcsolatok szocialista jellege, a szocialista humanizmus, az emberi méltóság tiszteletben tartása rendszerünk alapvető követelménye. Minden vezető legyen tudatában annak, hogy feladatát, funkcióját megbízásból látja el. a munkásosztályt szolgálja és a munkásosztály minden tagjával úgy bánjék, mint az uralkodó osztály tagjával. Követelje meg a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, a maga részéről viszont biztosítsa a tisztességes emberi bánásmódot — hangsúlyozta befejezésül Gáspár Sándor elvtárs. Ezután ifj. Bálik János, az Ózdi Kohászati Művek hengerésze, Borsod megyei küldött, majd Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja szólalt fel. (Folytatás a 2. oldalon) Képviseljük és védjük a dolgozók érdekeit A szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége szocialista viszonyok között bonyolult, mert egyidőben és egyszerre kell képviselnünk és védenünk a társadalom, a rétegelv és az egyének érdekéit. Együttesen, erőinket egyesítve, annak tudatában kell ezt végeznünk, hogy az érdekvédelem és érdekképviselet fejlesztése szocialista építésünk legfontosabb politikai és gazdasági kérdései közé tartozik. Felismert tény, hogy a szocializmusban is létezik — bár nem antagonisztikus — érdekellentét, így szükség van arra, hogy a szakszervezetek képviseljék és védjék a dolgozók érdekéit. Az alapvető érdekek szocialista viszonyok között azonosak, de vannak, amelyek különböznek és ütköznek egymással. Sokrétűek és önmaguk- tól nem kerülnek összhangba. Ezzel mint társadalmi realitással számolni keli A KONGRESSZUS SZÜNETÉBEN Erdei Ferenc és Kádár János Komócsin Zoltán és Leonyid Brezsnyev % i Érvényesítsük életszínvonal-politikánk alanelveit Pártunk életszínvonal-politikájának elvei és gyakorlata ismertek. A szocialista elosztási elvek alkalmazásának útján, a már elfogadott ötéves terv keretein belül lehet és kell előbbre lépnünk. A rendelkezésre álló összegeket a korábbinál igazságosabban, elveinknek megfelelőbben kell elosztanunk. Arra kell törekednünk, hogy már az elképzelések kidol- , gozásakor ismerjük meg a rétegek helyzetét, hogy ki tudjuk küszöbölni a nem várt vagy nem kívánatos hatásokat. Számolnunk kell azzal is, hogy a dolgozók még nem
