Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
2 dunantcli napló WJO. november 28. Folytatódott a vita a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának szerdai tanácskozásán Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságinak tagja <S Max Hcimann, a Német Kommunista Párt Központi Bízott* ságának első titkára a kongresszus szünetében {Folytatás az 1. oldalról) „Munka közben ismerni meg egymást”. Ezzel összefüggésben még egy kérdésről kívánok beszélni: a vezetői posztra állított embereknek a rájuk bízott hatalomhoz- való viszonyáról. Vannak jól képzelt emberek, akiknek semmiféle h.Lalmat sem szabad a kezükbe adni, mert a legkisebb hatalomtól is megmá- morosodnak, elvesztik a realitások iránti érzéküket, tönkreteszik a rájuk bízott ügyet is és önmagukat is. Természetesen nem a vezetői hivatás teljesítéséhez nélkülözhetetlen határozottságtól és erélytől kell óvaTisztelt Kongresszus! Gyakran esik szó arról, hogy még nem mindenütt és nem a párt által kívánatosnak tartott mértékben honosodtak meg a vezetés demokratikus módszerei. Vajon nem akarásról, tudatos ellenkezésről van-e szó? Valószínűleg ilyen is akad. Mégsem ez a fő ok, hanem sokkal inkább az, hogy úgy véljük, demokratikus módszerekkel nehezebb vezetni, mint parancsolgatással. Mi a legfontosabb a vezetés demokratikus módszerében? A vezető embereknek az a kötelességük, hogy álláspontjukat, döntéseik helyességét meg is tudják indokolni és meggyőző érveléssel, bizonyítással el is tudják fogadtatni munkatársaikkal. A meggyőző érveléshez, a bizonyításhoz természetesen tudásra, alapos felkészültségre, képzettségre van szükség. Ahol nem érvényesül megfelelően a demokratikus vezetési módszer, ott a vezetők Tisztelt Kongresszus! Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése kedvezően hatott a szocialista demokrácia fejlődésére is. A gazdasági reform elveinek kidolgozásában a hozzáértő emberek tízezrei kaptak fontos szerepet, az elképzelések megvitatásában pedig százezrek vettek részt. Ilyenformán azok, akik ma a reform megvalósításáért dolgoznak, ott voltak annak bölcsőjénél is, közreadták tapasztalataikat, elgondolásaikat. Ennek a demokratikus előzménynek fontos szerepe van abban, hogy mai gazdaság- irányítási rendszerünket a társadalom túlnyomó többsége helyesli és munkájával támogatja. A gazdasági reform számottevően megnövelte a helyi szervek, a gazdasági egységek, a felelős vezetők önállóságát. kibővítette döntési hatáskörüket. Ez magában véve is előbbre viszi a szocialista demokrácia kibontakozását. Nem kevésbé fontos körülmény, hogy a felelős vezetők közül mind többen belátják: csak munkatársaikra. a kollektívára, a dolgozókra támaszkodva. rájuk figyelve, javaslataikat megA szocialista demokrácia lényegéről az előadó többek között megállapította: — Teljesen félreértik a szocialista demokrácia lényegét és funkcióit azok, akik szembeállítják azt a proletárdiktatúrával. és úgy képzelik el. hogy a szocialista demokrácia a proletárdiktatúrától különálló tényező, a tárradali'i fejlődés folyamatában ..átveszi". ..helyettesíti1' a proletárdiktatúra korábbi funkcióit. Vannak, kodni. Senkinek sem kell attól tartania, hogy a hatalommal való visszaéléssel gyanúsítják, ha erélyesen és határozottan fellép a jó ügy védelmében. A munkáshatalmat a saját hatalommal ösz- szetéveszteni, közérdekre hivatkozva személyes érdekekben eljárni vagy fordítva: a hatalommal nem élni a köz érdekében — egyaránt vétkes dolog. S itt tesszük azt is szóvá, hogy az erélyt nem a hangmagasság fejezi ki, hogy a durvaság és a kíméletlenség, nem egyszerűen modor kérdése. Az emberi érintkezésben a kulturált és figyelmes magatartás a vezetőknél még inkább kötelező, mint bárki másnál. vagy politikailag vagy szakmailag vagy mindkét vonatkozásban nem eléggé felkészültek. A szakmailag és politikailag jól felkészült, kulturált, rátermett vezetők viszont nemcsak megengedik a problémák demokratikus megvitatását, hanem egyenesen igényt tartanak rá, hogy hangot kapjanak az ellenvélemények is, és nem esnek »kétségbe, ha nem mindenben az ő személyes javaslataikat fogadják el. A demokratikus vezetési módszerek bővítése nem menlevél a felelősség vállalása alól, nem lehet az opportunista, laza vezetés takarója. Fegyelem, felelősség- vállalás, erély politikánk végrehajtásában, pártdemokrácia, szocialista demokrácia — társadalmi és állami életünkben — összetartozó, egymást kiegészítő fogalmak. Ezt a szellemet kell meghonosítani mindenütt, hogy a lenini vezetési módszerek jobban érvényesüljenek. hallgatva és mérlegelve hozhatnak helyes döntéseket. Ha bárhol passzivitást tapasztalunk, nem panaszkodni kell, hanem önmagunkban is keresni a hibát. A gazdaságirányításban növekszik a szakszerűség szerepe. A gazdasági törvény- szerűségek meghatározó jelentőségűek, de gazdasági vezetőink sohasem feledkezhetnek meg arról, hogy szocialista társadalmi viszonyok között dolgoznak. Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ezek a gazdasági törvényszerűségek a szocialista népgazdaságot, a szocialista társadalom építését szolgálják. Ezért nem lehet nálunk politikamentes gazdasági munka és vezetés. A szakszerű irányítás csak akkor hozhatja meg gyümölcsét, ha a dolgoj >k növekvő aktivitásával párosul. Ezért kiemelkedő jelentőségű feladat az üzemi demokrácia továbbfejlesztése. Az üzemi demokrácia érvényesülésének alapja és kiindulópontja pedig az üzemi pártszervezetek demokratizmusa. Ahol a pártdemokrácia mind teljesebben érvényesül, ott hatékonyabb az üzemi demokrácia is. akik jobboldali, revizionista nézeteket képviselve ilyen szemléletnek engednek teret, s a szocialista demokrácia jegyében a proletárdiktatúra felszámolását szorgalmazzák. Vannak viszont álbaloldali nézetek is, amelyek a proletárdiktatúra védelme jegyében aggályoskodva tekintenek a szocialista demokrácia fejlesztésére, tehát a szo- c'rllsta demokráciától féltik a proletárdiktatúrát, a pro- let-WiUám és az osztálypolitika védelmére hivatkozva ellenzik a szocialista demokrácia kibontakozását. De a kérdés olyan feltevése, hogy „vagy proletárdiktatúra vagy szocialista demokrácia ’ akár jobboldali, akár „baloldali” nézőpontból Biszku elvtárs ezután az állami munkával összefüggésben a következőket mondotta: — Pártunk már több éve a társadalomtudományok művelőinek, a tudományos intézeteknek, gyakorlati párt-, társadalmi és állami vezetőknek a bevonásával, behatóan és megfelelő körültekintéssel foglalkozik e kérdésekkel. Kutatjuk azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet minél több dolgozó embert bevonni az állam ügyeinek intézésébe, ellenőrzésébe. Kutatjuk azt is, hogy milyen eszközökkel harcolhatunk eredményesebben a még jócskán létező és társadalmi fejlődésünket gátló bürokrácia ellen. Egyesek úgy vélik, hogy a bürokrácia felszámolásának vagy legalábbis jelentős csökkentésének, az államapparátus radikátis csökkentése lenne a legfőbb eszköze. Az igazat megvallva, az állam- apparátus a jelenleginél lehetne kisebb, de ugyanakkor szakszerűbb és jobban megfizetett is. A gyakorlatban azonban jelentősebb létszám- csökkentés keresztülvitele nem egyszerű, és minden elhamarkodott, elsietett lépés zavarokat okozna. Sőt, ez a módszer jelenleg nem javítaná, hanem rontaná állami szerveink munkáját. Amint a beszámoló hangsúlyozta: dolgozó népünk állama, a Magyar Népköztársaság betölti hivatását. De azt is tudjuk, hogy milyen tartalékok rejlenek az állami munka hatékonyságának fejlesztésében. Ügy véljük, hogy ez a fejlesztés nem egyik évről a másikra megy végbe, s itt sokszorosan érvényesül az a közmondás, hogy „hétszer mérd le, egyszer vágd le”. Tiszteli Kongresszus! Ügy gondolom, az elmondottak megvilágítják, hogy milyen célt követ a párt, amikor elvi síkon és a gyakorlatban egyaránt nagy figyelemmel foglalkozik a pártdemokrácia, a szociálisa demokrácia továbbfejlesztésének problémáival. Párunk a X. kongresszuson meghozandó döntésekkel újabb nagy feladatokra kötelezi el magát. Azt is bizonyosra veszem, hogy dolgozó népünk nagy többsége a párttal együtt vállalja ezeket a feladatokat, amelyeket úgy jellemzünk. hogy a szocialista társadalom teljes felépítését szolgáló munka magasabb szinten való folytatása. Pártunk munkáját ezekhez a magasabb követelményekhez kell igazítanunk. Pártszervezeteinkben, társadalmunkban új energiát kell feltárnunk, amelyek elősegítik, hogy ezeknek az igényes és összetett feladatoknak is jól megfeleljünk. Ennek az energiának bőséges forrása a szocialista demokrácia, amely a társadalom friss erőit segíti bevonni harcunkba, szélesebb utat nyit a dolgozók tehetségének érvényesítése, teremtő gondolataik és építő tetteik előtt. Ezt az erőtöbbletet nem nélkülözhetjük. Meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia további kibontakoztatásában elért eredmények egyre jobban kitágítják ezt a forrást, s ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy újabb lépésekkel közeledjünk a párt és a nép közös céljainak megvalósításához, a szocializmus teljes felépítéséhez. Javaslom, hogy a Központi Bizottság és a KEB beszámolóját és a szervezeti szabályzat tervezett módosítását a kongresszus fogadja el és hagyja jóvá azt a politikai vonalat, amelyet pártunk a következő esztendőkben kíván megvalósítani. történik elméleti és politikai szempontból hibás. Pártunk tapasztalata is bizonyítja, hogy a szocialista demokrácia kiteljesedése a proletárdiktatúra erősítését, továbbfejlesztését szolgálja. Biszku Béla nagy tapssal fogadott szavai után Horváth Gyula, a Zalaegerszegi járási Pártbizottság első titkára, Zala megyei küldött szólalt fel. Herczeg Károly, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára felszólalásában számot adott a megye négy esztendős fejlődéséről. Uhrin Vendel, Tolna megyei küldött, a dunakömlődi termelőszövetkezet elnöke többek között elmondotta, hogy Tolna megyében az egyesülések nyomán 1960 óta 160-ról 91-re csökkent a szövetkezetek száma. Az egyesült termelőszövetkezetek általában megerősödtek. Nőtt a tagság jövedelme, meggyorsult a beruházások üteme, emelkedtek a hozamok, az árutermelés. Walter Wachs, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az osztrák testvérpárt üdvözletét tolmácsolta. Felszólalásában kiemelte: Az osztrák kommunisták nagy figyelemmel kísérik a szocialista gazdaság építésében, a szocialista demokrácia kibontakozásában és a dolgozó nép életszinvonaláKomócsin Zoltán elvtárs felszólalásában pártunk nemzetközi politikájával foglalkozott és többek között a következőket mondotta: A marxizmus—leninizmus elvei szerint bármilyen társadalmi rendszerű ország bel- és külpolitikája összefüggésben és kölcsönhatásban van egymással. A mi külpolitikai érdekeinket és törekvéseinket a szocializmus építésének céljai, a nemzetközi munkásosztály ügyének szolgálata határozza meg. Amint a Központi Bizottság beszámolója hangsúlyozta, külpolitikánk fő feladata: kedvező nemzetközi feltételek biztosítása a szocialista Magyarország építéséhez. A bel- és külpolitika ösz- szefüggésének és kölcsönhatásának tárnájában egyes imperialista sajtóorgánumok támadásokat intéznek ellenünk. A magyar párt- és állami vezetésre nagy előszeretettel ragasztanak olyan címkéket, hogy „a legbátrabb reformerek” a belpolinak emelésében elért eredményeiket. Sikereik nagy segítséget jelentenek harcunkban, amelyet mi, osztrák kommunisták folytatunk a kapitalista tömegkommunikációs eszközök hazugság-áradata ellen, amelyek minden alkalmat megragadnak, hogy a szocialista népeket és országokat, a szocialista társadalmi rendet alkalmatlannak, a kapitalizmussal szemben alul- maradottnak minősítsék. Kameniczki Antal, a MŰM 212. számú intézetének igazgatója, Heves megyei küldött a szakmunkástanulók több mint 220 ezres tábora, valamint a képzési rendszertikéban, ugyanakkor „szélsőséges konzervatívok” a külpolitikában. Miért próbálják a „szélsőséges konzervatizmus” címkéjét reánk ragasztani? Azért, mert hűségesek vagyunk elveinkhez, szövetségesi elkötelezettségünkhöz. Mi azonban eddig, most és a jövőben is az alapvető elveinkkel, népünk, hazánk érdekeivel, szocializmust építő céljaival . összhangban álló nemzetközi politikát folytatunk. Arra törekszünk, hogy mindent megtegyünk, ami csak tőlünk telik, együttműködésünk és barátságunk fejlesztéséért a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a nemzetközi kommunista mozgalom, az összes antümpe- rialista erők egységéért, ösz- szeforrottságuk erősítéséért, közös, nagy ügyünk győzelméért. A 'Magyar Népköztársaság érdekeit és céljait szolgáló, a marxizmus—leninizmus elvei alapján kialakított nemben dolgozó nevelők nevében köszöntötte a kongreszszust. Ezt követően dr. Molnár Frigyes, a mandátumvizsgáló bizotság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. . A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kengresz- szus tudomásul vette, majd szünet következett. Szünet után Simon József- né, a Lenin Kohászati Művek daruvezetője, Borsod megyei küldött elnökölt, aki Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának adta meg a szót. zetközi politikánkban és gyakorlati erőfeszítéseinkben sarkalatos jelentős! ;e van a proletár internacionalizmusnak. Az internacionalizmus próbaköve a Szovjetunióhoz es kommunista pártjához való viszony. A Szovjetuniónak és kommunista pártjának szerepe, jelentősége a nemzetközi kommunista mozgalomban és a vllágfejlödés folyamatában az idő múlásával nemhogy csökkenne, de állandóan növekszik. Nemzetközi politikánkban mindig abból indulunk ki, hogy csak az lehet jó nekünk, ami jó barátainknak is szövetségeseinknek i?, amivel egyaránt erősítjük magunkat és közösségünket. Hazánk, valamint a többi szocialista ország két- és több oldalú kapcsolatai is igazolják, hogy meghatározó szerepe alapvetően annak van, ami bennünket összeköt. egységbe tömörít, ds nem a szétválasztó tényezőknek. A következő években a kétoldalú és a sokoldalú együttműködés lehetőségeit jobban hasznosítva, egymást segítve, haladunk tovább a felemelkedés útján és növeljük a szocialista világrendszer súlyát, a világ dolgozóira gyakorolt befolyását, vonzerejét. Az internacionalista elvek érvényesülésének, erejének szép példája a hősiesen harcoló vietnami testvéreink mellett megnyilvánuló szolidaritás. A mi pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével — kezdettől fogva azt tartja, hogy vietnami testvéreink harcát támogatnunk kell anyagi, katonai, politikai és diplomáciai téren, valamint a propaganda eszközeivel, egészen a végső győzelem kivívásáig. Pártunk, kormányunk, dolgozó népünk éber figyelemmel kíséri az amerikai imperializmus állandó zaklatásaival szemben helytálló koreai, valamint kubai testvéreink küzdelmét. Szolidárisak vagyunk a Koreai Munkapárt, a testvéri koreai (Folytatás a 3. oldalon) Meg kell tanulni demokratikus módszerekkel vezetni I gazdasági reform bevezetése kedvezüen hatott a szocialista demokrácia fejlődésére Értelmezzük helyesen a szocialista demokrácia lényegét államrendszerünk betölti hivatását Komócsin Zoltán: Erősítsük tovább a nemzetközi kommunista mozgalom egységét KS/D. NAPLÓ. TELEFOTO Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólal a kongresszuson i t
