Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
1970.' narpmher 26. DUNANTŰLI NAPLÓ 3 Folytatódott a vila a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának szerdai tanácskozásán (Folytatás a 2. oldalról) nép hazája békés egyesítéséért, az amerikai imperialisták és dél-koreai bábjaik meg-megújuló provokációinak elhárításáért folytatott harcával. Együtt vagyunk testvéri szolidaritásban a bátor kubai néppel, kommunista pártjával, abban a hősi harcban, amelyet a jenki imperialistákkal szemben állhatatosan és eredménnyel folytat. Az egységért folytatott erőfeszítéseink közepette reményt keltő az a változás, amely kezdetét vette a Kínai Népköztársaság külpolitikájában. Érlelődnek a lehetőségek Kína, valamint a többi szocialista ország államközi kapcsolatainak javítására. Egy évtized után most kerültünk ismét olyan helyzetbe, amikor nem á távolodás, hanem a közeledés perspektívája elé tekinthetünk nagy várakozással és tettrekész- séggel. Nem szabad természetesen szem elől téveszteni, hogy jelenleg a kínai vezetés még csak az államközi kapcsolatok normalizálására vállalkozik, és a pártkapcsolatok helyreállításától elzárkózik. Ezzel’ függ össze, hogy sajnálatunkra, nem fogadták el meghívásunkat kongresszusunkra, mint ahogy az albán pártvezetés is elzárkózott ettől. A magunk részéről tovább szeretnénk haladni a megkezdett úton: nor- malizálni, fejleszteni akarjuk a kínai—magyar államközi kapcsolatokat. Marxista—leninista elveink alapján valósítjuk meg nemzetközi politikánkat a gyarmati kizsákmányolás és elnyomás utolsó maradványainak felszámolásáért harcoló népek, valamint a ffelszabadult országok vonatkozásában is. A közel-keleti háborús tűz-, fészek felszámolására irányuló'* politikánk különös’ élességgel bizonyítja, hogy .milyen elvele vezérelnék .bennünket. Szolidárisak va- ’gyunk az . arab népek igazságos harcával, elítéljük az izraeli agrésszorokat és imperialista támogatóikat. Azért állunk az arab népek oldalán, mert nekik van igazuk és mert harcuk anti- imperialista harc. az izraeli uralkodó körökkel azért állunk szemben, mert területrablók, az arab népeket elnyomó politikát folytatnak és az imperialisták céljait szolgálják. Izrael a mi számunkra természetesen nem vallási, nem zsidókérdésként jelentkezik. Elvi meggyőződésünk alapján szemben állunk mindkét reakciós ideológiával: az antiszemitizmussal is és a cionizmussal is. Pártunk nemzetközi politikájának megvalósításában arra törekszünk, hogy a Magyar Népköztársaság — hasonlóan a többi szocialista országhoz — sokoldalú kapcsolatban legyen a miénkkel ellentétes társadalmi rendszerű országokkal is. Amikor — a békés egymás mellett élés elve alapján — kapcsolatainkat fejlesztjük a tőkés országokkal, mindig figyelemmel vagyunk szövetségesi elkötelezettségünkre. A szocialista országok egységes, összehangolt fellépésében rejlő nagy erő és lehetőségek bizonyítékai azok az eredmények, amelyeket az európai biztonsági értekezlet megszervezésére irányuló kezdeményezésünkkel eddig elértünk. Kontinensünk népei és a legtöbb ország kormánya egyetért az európai biztonsági értekezlet összehívásával. Pártunk és kormányunk politikájának, erőfeszítéseinek igazolását is látjuk abban, hogy az ösz- szes európai népek érdekeinek megfelelő biztonsági értekezlet földrészünkön az érdeklődés középpontjába került. Jól tudjuk: még sokat kell tenni azért, hogy az első találkozó létrejöjjön. Mint eddig, ezután is ott leszünk azoknak a sorában, akik a siker eléréséért fáradoznak. Az európai biztonsági értekezlet feltételeit javította, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött szerződés. Pozitív hatása lesz a- lengyel—nyugatnémet szerződésnek is. E szerződések mielőbbi ratifikálása nagymértékben elősegítené a továbbhaladást a megkezdett úton. Az európai béke és biztonság érdekei azonban azt kívánják, hogy a nyugatnémet kormány tovább lépjen előre: ismerje el nemzetközi jogi tekintetben a Német Demokratikus Köztársaságot. Ugyancsak célszerű lenne, ha intézkedéseket tennének a Nyugat-Németországba települt, ott hivatalos támogatást élvező, valamennyi szocialista országgal szemben, úszító, diverziókat szervező propagandaapparátusok és emigránsszervezetek tevékenységének felszámolására. Annak következtében, hogy a testvérpártok megtisztelő bizalmából az 1969-es moszkvai nemzetközi tanácskozás előkészítésének egy hosszú, jelentős időszaka nálunk volt, közvetlen és rendszeres kapcsolatba kerültünk a kommunista és munkáspártok nagy többségével. A moszkvai tanácskozás budapesti előkészítésében a tesl- vérpártoknak a mi pártunk iránt megnyilvánuló bizalmát és megbecsülését látjuk. Hálásak vagyunk ezért a bizalomért, és a jövőben is arra törekszünk, hogy megfeleljünk a testvérpártok várakozásainak. A mi pártunk — meggyőződésem, hogy kongresszusunk ezt támogatja — a jövőben is kész mindent megtenni a közös célok megvalósításáért, a nemzetközi kommunista mozgalom összefor- rottságának továbbfejlesztéséért. az összes antiimperia- lista erők akcióegységének megvalósításáért. E korunk parancsát jelentő célok szem előtt tartásával fejlesztjük további kétoldalú kapcsolatainkat az összes testvérpárttal. amelyek ezt — ugyanúgy, mint mi — akarják. Pártunk a jövőben is részt vesz a kommunista és munkáspártok sokoldalú találkozóin. A mi pártunk számára nincs nagyobb és meg- tisztelőbb feladat, mint szolgálni munkásosztályunk népünk és ezzel együtt a nemzetközi kommunista mozgalom törekvéseit és céljainak valóra váltását — fejezte be Nyers Rezső: tapssal fogadott felszólalásál Komócsin elvtárs. Komócsin Zoltán nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök Frank Ferencnek, a Békés Megyei Pártbizottság első titkárának adta meg a szót, aki rámutatott, hogy a következetes marxista—leninista politika, az új gazdasági viszonyok létrejötte a falun, megteremtette az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának feltételét, s ez a folyamat az utóbbi években meggyorsult. Parmicsán László, a 43-as .Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetője, ié- ' árosi küldött elmonuottó hogy a harmadik ötéves terv lakásépítési irányzatának rá jutó részét a 43-as Állami Építőipari Vállalat előreláthatóan mintegy ezer lakással túlteljesíti; ez azt jelenti, hogy öt év alatt kereken húszezer lakast építettek. A küldöttek nagy tapsa közepette Albert de Coninck, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára lépett az emelvényre, és adta át pártjának, a belga kommunisták üdvözletét. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után Tóth Ferenc üzemi párttitkár elnökletével folytatta tanácskozását a kongresszusi Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, b Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Nemzetközi gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésére törekszünk KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára beszél az MSZMP X. kongresszusán Milyen összefüggés van a szocalizmus teljes felépítése és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése között? — tette fel a kérdést felszólalása elején Nyers elvtárs. A két dolog szorosan és kölcsönösen összefügg egymással. A szocializmus teljes felépítése csak hazánk termelőerőinek növekedésével, a termelékenység nagymértékű fejlesztésével realizálódhat. Ez persze nem minden, ami szükséges a szocializmushoz, de biztos, hogy a mi esetünkben ez az egyik feltétel. Ha lépést akarunk tartani a világgal, sőt széles terüleÜjságfrók, szerkesztők, fölösök, rádió- és tv-riporterek serege dolgozik azon, bogy a Hazai és külföldi közvélemény, gyorsan, valósághűen értesülhessen a X. pártkongresszus eseményeiről. Képünkön: a kongresszus egyik sajtóirodája ten közelíteni akarunk a világ legjobb teljesítményéhez, akkor — saját erőink koncentráltabb felhasználása mellett — mind többet kell igénybe vennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmányait és szervezési módszereit. A nemzetköziség az országhatárokon túli kooperáció révén az ipari termelésbe is benyomul. Mégis, általános jellemzésként azt mondhatjuk, hogy a magyar ipar adottságaihoz képest még nagyon is szűkén veszi ki részét a nemzetközi termelési kooperációból. Ha gyorsabban akarunk haladni a szocializmus útján, képessé kell válnunk arra, hogy a műszaki-technikai fejlődés folyamatában jobban hasznosítsuk az időtényezőt, mert annak szerepe óriási fontosságú, nálunk viszont még kisebb a rangja a kelleténél. A versenyképesség azt követeli, hogy a tudományos kutatásból gyorsan legyen késztermék. A beruházások futamideje rövid legyen az üzembehelyezésig. A szocializmus elvéből természetszerűen következik, a gazdasági viszonyok pedig megkövetelik, hogy a szocializmus építése során utat engedjünk a gazdaságban a nemzetköziség tendenciájának. hogy jobban gazdálkodhassunk az emberi munkával és az anyagi javakkal. Sem a gazdasági hatékonyságot, sem a nemzetközi együttműködés ügyét nem bízhatjuk csupán a tervezők vagy az államapparátus jó szándékára, ezen túl egy széles társadalmi érdek rendszernek kell kiváltania a helyes cselekvést. Ezért arra törekszünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése egyszerre legyen államérdek és vállalati érdek. Harmadik öteves tervünk teljesítése azt mutatja, hogy a vállalati tevékenység ösz- szességében jól beleilleszkedik az államérdekbe, a nép- gazdasági terv fő céljai teljesülnek, a tervszerűség és az arányosság javuló. A gazdasági reform folytatásával tehát jól szolgálhatjuk a nemzetközi gazdasági együttműködés ügyét. Nyers Rezső ezután a termelés és a kereskedelem kapcsolatáról beszélt. A termelés és a külkereskedelem szervei integrálásának különböző formái pozitív eredményt hoztak. A szocializmus teljes felépítésének célja magával hozza, sőt megköveteli, hogy gazdaságpolitikánk a nemzetközi gazdasági együttműködés dinamikus fejlesztésére irányuljon, mégpedig minden országgal, amellyel a kölcsönös érdekek alapján lehetséges. A magyar népgazdaság fejlődésének a negyedik ötéves terv időszakában is jellemzője lesz a külkereskedelmi érzékenység fokozódása. A továbbiakban a KGST- országokkal kialakult kétoldalú és sokoldalú termelési kooperációkról beszélt kiemelve azok nagy jelentőségét, ma id a nemzetközi pénz- és hitellehetőségek felhasználásáról szólt. Nyers Rezső ezután az úgynevezett láthatatlan export: az idegenforgalom és a tranzittevékenység fejlesztéséről beszélt, majd így folytatta: Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a KGST XX11I. ülésszaka 1969 áprilisában magáévá tette az integráció eszméjét és megindulhatott a megvalósítás tervének kidolgozása. Éppen mert nagyon nagy kérdésről van szó, a magunk részéről sohasem tekintettük elsőrendűnek a sietséget, sokkal inkább az alaposságot. Ma is ezt valljuk. A programkészítés napjainkban még folyik, annak átfogó értékelése nem lehetséges. Az integrációt úgy kell felfognunk, hogy abban az eddigi együttműködés folytatódik, a kétoldalú kapcsolatok fokozatosan bontakoznak majd ki. De persze az integráció nem csupán folytatása valaminek, hanem új fázis. Ha sikeresen fejlődik majd az integráció, ez a szocialista országok egyik nagy történelmi tette lesz. Korunk egyik jellegzetes vonása, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű államok között is fejlődnek. A szocialista és kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatok alapvető formája ma is a külkereskedelem. Fontossága ezután is döntő lesz, de a kapcsolatok fokozatosan kiterjednek az együttműködés más formáira. így a természeti kincsek együttműködéssel történő kiaknázására, közös tudományos kutatás folytatására, a licenckereskedelem kifejlesztésére, a gépgyártási kooperációra és specializá- cióra. továbbá a kapitalista országokban működő vegyes kereskedelmi társulások létesítésére. Ha kereskedelmünket bővíteni és javítani akarjuk a világpiacon, akkor képesnek kell lennünk arra. hogy alkalmazkodjunk a nemzetközi kereskedelem gyorsan változó áruszerkezetéhez. Hazánk szempontjából a tőkés országokkal váló munkamegosztásunk bővítése azért fontos és hasznos, mert a gazdasági növekedéshez szükséges legkorszerűbb technikát számos iparágban a fejlett tőkésországokból kell biztosítanunk. a Alapvető célunk az, hogy partnereink a legnagyobb kedvezmény elvét korátlanul és feltétel nélkül biztosítsák számunkra, mégszüntetve az exportunkat sújtó diszkriminációt és a nem vámjellegű adminisztratív korlátokat. A fejlett tőkésországok úgyszólván mindegyikével jelentősen emelkedett a forgalmunk. Különösen nagymértékű a fejlődés gazdasági kapcsolatainkban Olaszországgal, Ausztriával, Svédországgal. Az NSZK-val is számottevően nőtt és ugyanakkor sikerült a korábbi nagymérvű passzívumunk helyett exportunkat és importunkat lényegében egyensúlyba hozni. Magyarország és a harmadik világ országai között a gazdasági kapcsolatok fejlődnek és sokoldalúbbá válnak. Meggyőződésem, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködéssel kapcsolatos politikánk összhangban van és összhangban lesz ezután ennek a kongresszusnak a fő jelszavával, amely úgy szól, hogy „Tovább a lenini úton!” — fejezte be nagy tetszéssel fogadott felszólalását Nyers elvtárs. Nyers Rezső után Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei tanács elnöke, majd Andreasz Tantisz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkár-helyettese méltatta az MSZMP munkáját, amely utat nyit a legmagasabb rendű, a legigazságosabb és legtökéletesebb társadalmi rendszer felépítéséhez, majd pártja harcairól szólt. Ezután Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szólalt fel, majd Ivan Hansen, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust. Keres Emil színművész, budapesti küldött után Taisto Sinisalo, a Finn Kommunista Párt alelnöke üdvözölte a kongresszust. Szünet után Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke elnökölt. Ezután Francois Billoux, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja szólalt fel, majd Kosztasz Kolijannisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kapott szót, utána Michaels O’Riordan Írország Kommunista Pártjának főtitkára üdvözölte a kongresszust, öt Kiró Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöksége végrehajtó irodájának tagja követte a szónoki emelvényen, ezután dr. Beckl Sándor, az MTS elnöke, fővárosi küldött szólalt fel, majd Hon Ik Szu, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Fabio Grobart, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, és Dominique Urbany. a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke szólalt fel. Ezt követően Erdei Lászlóné a szerdai tanácskozást berekesztette. A kongresszus csütörtök reggel 9 órakor folytatja munkáját.
