Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
Eiíttre léplek a vívók A vívás egyike a legered- tnényesebb sportágunknak. Az olimpiai versenyeken és ■ világbajnokságokon ragyogó fegyvertények fűződnek a magyar, vívók nevéhez. A pécsi vívóspoort képviselői fiatal, fejlődőképes versenyzők. Sokáig egyhelyben topogott a sportág Pécsett. Kevés a versenylehetőség, drága a felszerelés, kevés a ézakember. A problémák jól Ismertek a Magyar Vívószövetségben és az MTS megyei Tanácsa támogatja a vívókat. Jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy egyenesbe, hozzák a sportág már-már kátyúba ragadt szekerét. A sportiskola keretén belül biztosították az utánpótlás nevelését. Függetlenített vívóedzőre bízták a sportág szakmai irányításét. A PEAC vívószakosztályának olyan költségvetést biztosítottak, mellyel nemcsak a versenyzési lehetőséget teremtették meg, de felszerelésre is jut. A pécsi vívók éltek a lehetőségekkel. Az elmúlt év végén megrendezett országos csapatbajnokság során a PEAC párbajtőr és férfi tőr csapata kitűnő teljesítményt nyújtott, nem sok hiányzott, hogy ebben a sportágban is elsőosztályú csapata legyen Pécsnek. De ami az elmúlt évben nem sikerült, azt nem tartják lehetetlennek most sem. A PEAC férfi tőrvívók és párbajtőrvívók a II. osztályú csb. megnyerését tűziték ki maguk elé. S, ez nem is elérhetetlen. Felszeghy és Várnagy személyében I. osztályú minősítéssel rendelkező versenyzője van a szakosztálynak, de a többi fiatal, Bok- rétás, Herczfeld, Czimmel, Körösi, Puskás nem egy alkalommal bebizonyította, lehet rájuk számítani, s közülük nem egy még az idén kiharcolhatja a rangot és elismerésit jelentő I. osztályú minősítést. Régebben a pécsi kard vívók eredményeikkel országos versenyeken is magukra hívták a figyelmet, de a női tőrvívókat is számontartották. A két fegyvernem jelenlegi gárdája még nem képvisel érdemleges színvonalat. Még a legnagyobb magyar vívószakosztályok is egy-két fegyvernemben tudnak ütőképes csapatot pástra léptetni. Pécsett a PEAC-vívók a férfi tőrvívásra és párbajtőrvívásra összpontosítják erejüket, ebben a két fegyvernemben vannak meg leginkább a feltételek ahhoz, hogy a pécsi vívók felzárkózhassanak az országos élvonalhoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tőrödnek a kardozókkal és a női tőrvivókkal. A kar- dozóknál még nincs . sokat ígérő fiatal tehetség, de a női törvívóknál már akad. Regőczi Zita és Bogolin Ibo- lyá korosztályukban a legjobbak közé tartoznak az országban. Veszprémben a Sportiskolák országos bajnokságán Regőczi, korosztályában a legjobbnak bizonyult. Pécsett a PEAC és a sportiskola mellett a Pécsi Dózsa kertéin belül találnak sportolási lehetőséget a vívók. A megyei sportszervek azon fáradoznak, hogy Komlón is megszel'vezzék a vívósportot. A komlói sportiskola keretein belül erre lehetőség nyílhatna és Csonka Gábor személyében megfelelően képzett fiatal edző is rendelkezésre áll. A Magyar Vívószövetség is nagyobb gondot kíván fordítani a vidék .vívósportjának fejWSztésáí'S. Elsősorban a nagy egyetemi vidéki városokat támogatják, Debrecenben. Szegeden, Veszprémben és Pécsett bázist szeretnének kialakítani. , Vidéki viszonylatban a vezető Szolnok és Veszprém mögött a pécsi vívósport Szegeddel a 3. helyet foglalja el, hogy lesz-e előrelépés, és ebben a sportágban a kerékpárhoz, ökölvíváshoz, kézilabdához, atlétikához, asztaliteniszhez hasonlóan elfoglalja-e vidéki viszonylatban vezető” helyét Pécs, az nem elképzelhetetlen. A jelenlegi helyzet biztató, a remények a sportág jövőjét illetően nem alaptalanok. «— hi Sssoros eredményt ígér a Dóssá—Honvéd találhosó A Dózsa labdarúgóinak nem sok siker termett az NB I-ben a Bp. Honvéd elleni találkozókon. 1957 óta nem győzött a Dózsa a Honvéd ellen. — Legjobb esetben döntetlent tudtunk kiharcolni a fővárosi csapattal szemben — mondotta ezzel kapcsolatban Szekeres Ambrus, a Dózsa szakosztályának vezetője. — Legutóbb Budapesten is döntetlen volt az eredmény, 1:1-re végeztünk ez év tavaszán Budapesten a Honvéddal. A mérkőzés esélyeire vonatkozóan megoszlanak a vélemények. Abban megegyeznek a Dózsa vezetői, hogy ez a mérkőzés is, hasonlóan a Honvéd elleni találkozókhoz, izgalmas játékot és szoros eredményt ígér, könnyen előfordulhat, hogy most is döntetlen lesz. A Dózsa csapatában a vasárnapi Honvéd elleni találkozón a Craiova elleni kupamér- j kőzésen sikeresen szerepelt játékosok lép- I nek pályára. A tartalékcsapatban minden j valószínűség szerint egy félidőt megpróbálkozik a játékkal Jánosi is, aki csütörtökön sportorvosnál járt, hetek óta edzésben van és nagyon szeretne játszani. Még egy hírt kaptunk a lilafehérektől. A j Komlói Bányásszal sikerült megegyezni. A : komlóiak megértőén fogadták a Dózsa ké- , rését és a november 1-re, vasárnapra Komlóra kisorsolt Komló—Dózsa találkozót egy nappal előbb, október 31-én rendezik a bányász városban, így a Dózsa labdarúgóinak több idejük jut majd a felkészülésre, a november 4-én, a Newcastle ellen Pécsett sor- rakerülő visszavágóra. A fiatalok válla gyengének bizonyult Talán akkor még korai volt, de a rémet sokan már tavaly télen megidézték. Pedig semmi más nem történt, csak összeállt egy névsor. De milyen nevekből! A világválogatott tagja, a csapat szervezője és példaképe Schmidt- né, a hosszú évek megbízható kapusa Bubregh Zsuzsa, a szívós, nagyerejű Hetényi Mária, a rapszódikus, de jókedvében sok szépet produkáló Farkas Melinda, a kulturált játékos Várnainé Szamos Teri, az erőszakos gólzsák Kóréné Halasi Mária és a svéd csavarjairól ismert, csupaszív kézilabdázó, Czakó- né — sok-sok latolgatás után, búcsút vett. Ki családjának tett ígérete miatt, ki azért, mert külföldön kötött házasságot, ki utódnak adott életet, ki megsértődött, ki unta, olyan is akadt, aki úgy döntött, ezután az utánpótlással kíván foglalkozni. Szép ünnepség volt, de szomorú. Búcsút jelentett ez az egyénnek — de talán a Pécsi Bányász női kézilabda szakosztályának is — a legmagasabb osztálytól. Csupán egy ember maradt bizakodó, aki úgy hat—nyolc évvel ezelőtt egyszer — az élet által egyébként számtalanszor igaigazolt — megállapítást tett a riporter előtt: „minden kollektíva kitermeli vezér- egyéniségét”. A riporter ezt most számonkéri. — Nem, nem találtam meg azt a játékost, aki emberi magatartásával és játékfelfogásával a pályán, kezébe tartotta volna a csapatot — szögezi le minden lehangolt- ság nélkül Zákány! Bálint edző. Kóréné ugyan még a tavaszi rajt előtt visszatért, elszántan, példamutatóan küzdött, a szokottnál gyengébb partnerek mellett is harmadik a góllövőlistán. Minden játékos stílusa, kicsit jellemzi az embert is! ö kapja a labdát és egyedül van a védők gyűrűjében — a kollektívában sem szervező: egyéni! * A rajt és napjaink között sok hét telt el, rengeteg — jobbára — kellemetlen epizóddal. Váratlan és később már várt vereségekkel. A kereken tíz éve az első osztályban szereplő csapat történetében először, végül a kiesés elkerüléséért küzdenek. A sok sikert megért szakosztály, nem ilyen jubileumot érdemelt. A sportkör vezetősége, de valószínű az egyesület gazdái is már megkövesedtek abban a gondolatban, hogy a kézilabdázókat úgy sem érheti semmi baj. Az edző hozzáértő, a lányok lelkesek, mi pedig kijárunk kéthetenként nagyot buzdítani és tapsolni. Közös volt az érzés, de közös most a nagy ijedtség is! — Nem tudok visszaemlékezni, mikor tapasztaltam ilyen segítőkészséget — meséli az edző. Egyértelműen, mindenki részéről. A Szénbányák vezetősége a gondjaink után kutat, városszerte érezzük a féltést. A volt játékosok közül többen, vagy jelentkeztek, vagy az első hívó szóra jönnek. Először Várnainé kezdett játszani, majd Czakóné, három hete Schmidt Jenőr.é. — Azóta úgy szerepel a csapat mint fénykorában! — A jóval erősebb Tatabányát és Csepelt legyőztük, a Spartacustól Budapesten mindössze egy góllal kaptunk ki, balszerencsés körülmények között. — Nem hanyagolták el az utánpótlás nevelését? — Őszinte leszek, érzésem szerint, igen! Bár kicsit az is igaz, hogy az utánpótlás legtehetségesebb tagjai a mi hibánkon kívül távoztak. Több lap téves állítása szerint például Kollár Zsuzsát szülés után visszavárjuk. Nem haraggal váltunk el! * Hogy a szakosztály gyökerei mennyire mélyre nyúltak, azt a sorozatos visszatérések tükrözik. Ami a miénk volt, megvédjük, akár edzés nélkül is — mondta talán magában Schmidtné, aki három hete, pályafutásának legnagyobb és legőszintébb tapsát aratta Újhegyen, amikor ismét pályára lépett. A csapatot lehet, hogy kivezetik a kátyúból — hiszen a két hátralevő forduló közül az utolsót itthon játszák a szintén kiesőjelölt Győri Textiles ellen — de az év mégis figyelmeztető: ez a csapat nem egy vállalat —, hanem egy város, egy megye ügye kell hogy legyen! Somogyvári Valéria ÉRCBÁNYÁSZ SPORTTELEPEN 11-ÉN 11 ÓRAKOR Ércbányász —Veszprém NB II. LABDARŰGÖMÉRKÖZÉS Szombati sporteredmények VASAS—DUNAÚJVÁROS 6:1 (3:0) Fáy utca, 6000 néző, v.: Teuschler. Góllövők: Puskás dr. és Farkas 2—2, Török, Ladin- szky, illetve Csörgő. A 12. percben Farkas beadását a szorongatott helyzetben levő Papp kiejtette és Puskás dr. nyolc méterről a jobb alsó sarokba lőtt (1:0). A 36. percben Juhász lendületesen tört előre, leadását Puskás dr. Törökhöz továbbította s a fiatal szélső tíz méterről a iobb sarokba lőtt (2:0). Szünet után folytatódott a Vasas fölénye. A 57. percben Müller két nagyszerű csel után Farkasnak adta a labdát, aki 16 méterről a bal sarokba bombázott (3:0). A 72. percben Vidáts beadását Puskás dr. 3 méterről a kapu közepébe helyezte (4:0). Egy perc múlva a Vasas-védőkről lepattant egy labda és Csörgő 8 méterről a jobb sarokba lőtte (4:1). A Vasas két góllal válaszolt: a 80. percben Farkas, két perccel a befejezés előtt Ladinszky volt eredményes. * Csepel—Diósgyőr 1:1 (0:0) Csepel 3000 néző. Vezette: Petri. Góllövök: Kalmár, illetve Vass. Meglepően jó játékkal rukkolt ki a vendég vidéki csapat. A Csepel játéka csak egyes időszakokban volt megfelelő. Jók: Rottenbiller, Kalmár és Varga, illetve Salamon, Vass és Gass. * A labdarúgó NB I. B-ben szombaton lejátszott mérkőzések eredményei: Várpalota—BVSC 1:1 (1:0). Góllövők: Lakics, ill. Orbán (öngól). Kecskemét—Ganz Mávag 2:2 (0:0). Góllövők: Tatár és Lódi, illetve Fenyvesi és Fister. Labdarúgás: NB. I. mérkőzé- I sek: Pécsi Dózsa—Bp. Honvéd, | PVSK-pálya, 14.30, Videoton— . Komlói Bányász, Székesfehérvár, 14.30. NB. I. tartalék mérkőzés: Pécsi Dózsa—Bp. Honvéd, PVSK- pálya 12.30, NB. I. B. mérkőzés : ' Pécsi B.—FÖSPED Szállítók, Pécsújhegy, 10.30: NB. n. mérkőzések: Pécsi Ércbányász— Bakony Vegyész, Ujmecsekalja, 11. NB m. mérkőzések: PVSK— Latinka SE. PVSK-pálya, 10.00: PEAC—Kaposvári Vasas. Pécsújhegy, 12.15: megyebajnoki mérkőzések: Mágocs—Pécsi Ércbányász n. Mágocs, 14.30: Szászvári Építők—Pécsi Gázmű. Szászvár, 14.30: Siklós—István-aknai Bányász, Siklós, 14.30, Pécsi Bányász H.—Szigetvári ZMSE, Pécs- bányatelep. 9.00. Szigetvári Kinizsi—Bóly, Szigetvár, 14.30: Vasas II Bányász—Beremend, Vasas H. Bányatelep, 14.30: Véménd— Pécsi Kinizsi, Véménd, 14.15. Tenisz: Megyei középiskolás bajnokság, Balokányi pályák, 9.00. Asztalitenisz: NB. n. mérkőzések: Komlói Bányász—Szombathelyi SE, nők, Komló, 9.30, Győri Magasépítők—Pécsi BTC, nők, Győr. 9.30. Bp. Spartacus—BKV Élőn 2:0 (0:0). • MÁV DAC—Székesfehérvári MÁV 1:0 (0:0). Góllövő: Pálos. * Labdarúgó NB III. i Pécsi Volc.n SC—Szekszárdi Vasas 0:0, Postás pálya, 100 néző. V.: Pesti. Pécsi Helyi- ipari—Bajai Vasas 0:0, Pécs- bányatelep, 200 néző. V.: Műdig. Honvéd Steinmetz SE— Lábodi MEDOSZ 2:0 (0:0), Erőmű pálya, V.: Polc. * Labdarúgó megyei, bajnokság Pécsi Porcelángyár—Pécsi Kesztyűgyár 2:0 (1:0), porcelángyári pálya. * Oregfiúk mérkőzés Pécsi Porcelángyár — Pécsi Kesztyűgyár 2:0 (1:0), porcelángyári pálya. Góllövő: Lan- gauer 2. * KÉZILABDA, NB 1. B Komlói Bányász—Videoton 27:9 (14:5). A már kiesett Videoton ellen a komlói csapat felgyorsított támadójátékkal, biztosan szerezte meg a győzelmet. Legjobb dobók: Szalai, Jeszencsák 6—6, Kitl 5, Märcz 4. * RÖPLABDA Komlói Bányász—PEAC 3:2 A baranyai NB Il-es röplabda rangadón a kiesés ellen küzdő komlói gárda megérdemelt győzelmet aratott: Jók: Dajka, Rein, Szabó, ill. Lovas. Kézilabda: NB L mérkőzések? Bp. Goldberger—Pécsi Bányász, nők, Budapest, 10.00. Szondy SE— Pécsi Bányász, férfiak, Székesfehérvár, 11.00, NB n. mérkőzések: Bp. Telefongyár—Pécsi Ércbányász, férfiak, Budapest, 11.00. Várpalota — Pécsi Kesztyűgyár, férfiak, Várpalota, 11.00, Dunaújvárosi Kohász—Pécsi Vörös Meteor, nők, Dunaújváros, 10.00, Zalaegerszegi Ruhagyár—Pécsi Tanárképző, nők, Zalaegerszeg, 10.00, Keszthely—Pécsi Porcelán^ gyár, nők, Keszthely, 10.00. Birkózás: Területi felnőtt kötöttfogású csapatbajnokság, a Pécsi Kinizsi versenyzői részvételével, Fegyveres Erők Klubja, 10.00. ökölvívás: NB. n. esb. mérkőzés: Komlói Bányász—Szekszárdi Dózsa, Komló. Röplabda: NB. n. mérkőzést Komlói Bányász—Bp. Fiirdőigaz- gatóság, férfiak, Komló. 10.00. Kosárlabda: NB. n. mérkőzések: PVSK—Mosoni GAC, nők, PVSK-csarnok, 9.00, Pécsi Posta« —Honvéd Táncsics SE, férfiak, PVSK-csarnok, 10.20. — Hova rohan Tüke? — Nem akarok elkésni a tanfolyamról, mester! — Miféle tanfolyamot szerencséltet a megjelenésével? — Már akinek ez szerencse. Kényeién voltam beiratkozni a Gyakorló Kismamák és Háziasz- szonyok Iskolájába. — Férfi létére? Miért tette, Tüke? — Mindennek a női foci az oka. Harminc évig töltöttem a vasárnapokat a pályán. Most megváltozik a helyzet. A focizó lányokra az asszonytárs kíváncsi (hej. pedig én is szívesen legeltetném a szemeimet), az otthoni feladatok meg rám várnak. — Ne adja fel teljesen a reményt! Mondja, mit tanul a tanfolyamon? — Ajaj, ne is kérdezze. Már tudok mosni, vasalni, kilincset szidolozni, nokedlit szaggatni, rétest nyújtani, meg apró gyerekeket tisztába tenni. Vasárnap még a halom pelenka mosása is rám vár majd. Szerencsém van, hogy h cumisüveget is kezelni tudom. Képzelje, ha még szoptatni is kéne a gyereket: — Tüke! Magából az elkeseredés beszél. Ennyire haragszik a női focira? — Maga mit csinálna a helyemben? Mert ha én lennék a Hoff er Jóska, akkor a magyar foci válogatottat felfrissíteném egy kicsit. — A Hoff er is fiatalított, Tüke. — Én bizonyos taktikai elképzelésekkel egy-egy tupírozott csini ,,babát” is beállítanék. — Az aranylábú fiúk csapatába? — Miért ne? Képzelje el, hogyha mondjuk Nürnberg ben az NSZK ellen a raffinált Gerd Müller őrzését egy csinos szőkére bízta volna a szövetségi kapitány. Mester, arra a 90 percre visszatért volna a „kalandozások kora”. — Es ez kinek lett volna jó a Mülleren kívül? — Vegye már elő a józan ítélőképességét, mester! Hogy kinek jó ez? Mondjuk a Rother- melnek. Mert mennyivel kellemesebb a kapuban egy sex-lapot nyugodtan kiolvasni, mint ennek az izgága pasasnak az ijesztő mozdulatait figyelni! — Tüke! Magát sem választják meg az MLSZ Nőblzottságába elnökségi tagnak« — Én nem la pályáznék arra, — Talán nem tetszik magának az MLSZ? — Jobban tetszene, ha erősebb lenne, mint a Lottóigazgatóság! — Mi köze a kettőnek egymáshoz. Tüke? — Ezt kérdem én is, mester. Az angliai meccs előtt azért nem akarják engedni a Dózsát szombaton játszani a Tatabánya ellen, mert a mec* rajt van a TOTO-szclvényen. Na és aztán! A foci van a Lottóigazgatóságért? — Tényleg rajta van a szelvényen, Tüke. — Volt már más is rajta. Olyan is, amit töröltek, mert egy lelkes szurkoló behajított a futópályára egy cumisüveget. — Ha sokáig vacakol, Tüke, magát is törli a Lottóigazgatóság. Mint a Dózsa a Craiovát. — Hát azoknak is van egy „fickós” mesterük. Amikor a sajtó megkérdezte Pécsett, hogy mit vár a mérkőzéstől, így felelt: a pécsiektől semmit, csapatomtól győzelmet! — Ha azt semminek nevezi, amit a pécsiektől kaptak, a kitör ilyesmiben legyen még néhányszor része. — Mint annak a jelöltnek, aki testnevelő szakon felvételi vizsgára jelentkezett és hogy rátermettségét igazolja, fejest ugrott a medencébe. — ... amiben nem is volt víz? — Ne legyen már olyan rosszindulatú, mester! Szóval miután a jelölt néhány „csapást” megtett a vízben, kérdezte a tanár: Mondja, kérem, talán most úszott először? — Mire a jelölt? — így felelt: Nem, tanár úr, utoljára! — Ilyet csak a kétségbeesett jelöltek mondanak, Tüke? — Meg a kétségbeesett intézők, mester. A PEAC—Volán meccsre az egyetemisták intézője otthon felejtette a bukszáját. A három „legatyásodott” játékvezető hiába tartotta a markát, nem volt pénz. — Nem irigylem az intézőt ilyenkor. — Én sem. Kénytelen volt kalappal körüljárni a szurkolók között és összetarhálni a 440 forintot. nehogy kritika érje a csapat „elejét”. — Miért kérem, a „hátulját** érheti talán? — Arra is vigyázni kell egy jó intézőnek. Én az ilyen „értelmiségi” csapatnál tudományos alapra helyezném a szakmai munkát. — Ezt hogy gondolja, Tüke? — Hallottam holmi műszerről, amellyel állítólag sikeres kísérletet végeztek egy macskán. „A macska ugrani fog” — olvasták a műszerről. És ugrott a macska« „A macska lefekszik” — olvasták a müszerrőL És lefeküdt a macska. — Ezt miként hasznosítanák a fociban. Tüke? — Még ezt sem tudja, mester! Képzeljen el ma délután egy ilyen műszert a Verseny utcában. „A Tichy lőni fog” — ol- j vasnak a műszerről. És ledrótoznák a Rapp Imrének. Milyen sikerük lenne, mert kapusunkat nem találná váratlanul a lövés. — Mint egyes sportolókat a „bélelt cipők”. Olvasta az újságban ugye, hogy az élsportolók cipőit pénzzel bélelik ki a nagy sportszergyárak? Látott már ilyet, Tüke? — Cipőben nem, mester, de más bélelt ruhadarabot láttam. Szerencsére régen. Azt úgy hívták, hogy bunda. Ért engem, ugye? — Hát hogyne érteném, Tüke! — Azt viszont nem értem, miért mondta a kollégám, hogy a magyar fociválogatott oszlóban volt? — Hát nem volt Oslóban, Tüke? — Dehogy isnem, mester. Ott volt, de nem abban! i Jliai sportműsor
