Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

* Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXVII, évfolyam, 238. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. október 10., szombat A kevesebb több lenne? B ármerre is megy az «Ti­ber, megyeszerte építkez­nek a mezőgazdasági üze­mek. A robbanásszerű íejlődés néhány év alatt át­formálta a tájat, fannadalma- eította a paraszti munkát, van azonban a lépten-nyoman elénk táruló építkezések lát­ványának árnyoldala is: szét- forgácsolódnak az erők. A Megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága a közelmúltban napirendre tűzte és megtár­gyalta a mezőgazdasági beru­házások Helyzetét, tendenciáit, Illetve várható eredményeit s végkövetkeztetése hasonló volt. A termelőszövetkezetek beruházásában 35 tehenészeti telep és 20 sertéshizlaló épül jelenleg. A fejlesztési kedv, illetve igény növekedését nagyszerűen példázza az a banki adat, mely szerint idén 28S százalékkal többet akar­nak a gazdaságok beruházni, mint három évvel ezelőtt. Kü­lönösen súlyosak a feszültsé­gek az építkezési jellegű be­ruházások területén. Az épí­tési igény hatszorosa a há­rom év előttinek — s idén már megközelítette az 570 millió forintos értékszintet. Előrejelzések szerint minden területen csúszás várható: jó ha a tervekhez viszonyítva nyolcvan százalékban megva­lósulnak a létesítmények. A gazdaságok vezetői, az irá­nyító szervek munkatársai hihetetlen erőfeszítéseket tesznek a beruházási elképze­lések lehető leggyorsabb rea­lizálása érdekében, ez azon­ban, önmagában, egyre keve­sebbet ér. Mezőgazdasági be­ruházási politikánk egészét kell újra végiggondolni, illet­ve a feltételek biztosítása és a lehetőségek legteljesebb kihasználása vonatkozásában kell mielőbb előrelépnünk. Ami a beruházások szub­jektív oldalát illeti: helyre keld állítani az egészséges arányokat. Baranya mezőgaz­dasági üzemei 1970-ben 763 millió forint értékű beruhá­zást terveztek. Ebből — mint arról fentebb már szó volt — 570 millió forint az építési jellegű. Gépbeszerzésre 132 milliót kívánnak fordítani, talajjavításra 36 milliót — egyéb célokra 24 milliót. A mezőgazdasági ingatlanok ér­téke rakétasebeseéggel női, ugyanakkor a gépek, beren­dezések, járművek vonatko­zásában alig javul, sőt he­lyenként rosszabbodik a hely­zet. Három év alatt közei 10 millió forint értékű géppel csökkent a megye eszközállo­mánya, s az is közismert, hogy az öregedési folyamat milyen gyors. Az építtetők gondjain tehát legegyszerűbb ben úgy lehetne könnyíteni, ha sikerülne, a beruházási összegek nagyobb hányadát gépekre költeni — illetve .köttetni —, de, sajnos, a fentebb említett szubjektív gondok mellett ennek is meg­vannak az objektív akadá­lyai. A gépellátás évek óta rossz, s bár minden illetékes szerv javulást ígér, ezt ma már csak kevesen veszik ko­molyan. Visszatérve az építkezések­re : az elégtelen kivitelezői kapacitás mellett a korszerűt­lenség, illetve a szervezetlen­ség a legfőbb gond. Az álla­im nagyipar egyre kisebb arányban vesz részt a mező- gazdasági objektumok meg­valósításában, az éppen e cél­ból életrehívott TÖVÁLL-ok pedig még mindig nem nőt­tek fél feladatukhoz. Század­elői módszerekkel, kriminá­lis anyagellátási viszonyok közepette nem lehet tervet teljesíteni. De ha már a ter­veknél vagyunk: az elmúlt evek arra is számtalan pél­dát produkáltak, hogy ezek­kel a tervekkel sincs mindig minden rendben. Nemcsak arról van szó, hogy irreálisak a kivitelezési idők, de arról is, hogy műszakilag gyakran megalapozatlanok ezek a do­kumentációik. A baranyai mezőgazdasági beruházások zömét a MEZŐ- BER bonyolítja. Itt készülnek a tervek, innen kerülnek ki a bonyolítók, s innen a mű­szaki ellenőreik is. A tervek­kel kapcsolatos problémákról már volt szó. Hogy ilyenek vannak, részben érthető: a mezőgazdasági célú, ipari színvonalú, építkezéseiknek nincs múltjuk Magyarorszá­gon. A tervező is most tanul — s bizony nem egyszer a közösség kárán. Éppen ezért lenne jó, mielőbb szétválasz­tani a tervezés, bonyolítás és műszaki ellenőrzés munkála­tait: a bizonytalan tervek el­lensúlyozására nagyon is biztos és elfogulatlan szemre van szükség. Gyorsabb ütemben kellene előrehaladni az előregyártás terén is. Vannak biztató pél­dák — éppen egy baranyai Vállalat, a Pécsi Betongyár — rukkolt ki a közelmúltban ígéretes panel-elemeikkel, de itt nem 6zabad megállni. Sok­kal türelmetlenebbnek, sok­kal igényesebbnek kellene magának a mezőgazdaságnak is lennie. Ma egy istálló úgy épül, mini régen egy vár. Hatalmas falak, sziklaszilárd betonalapok. Mintha a jövő évszázadnak építenénk. De hát minek? A technika ro­han, az igények változnak — ami ma jó, az holnap már bóvli lehet. Kapkodás. Tucatnyi példa van arra is, hogy a tsz-ek sem tudják pontosan, mit akarnak. Elindul egy építke­zés, de miután valaki éppen külföldön járt, új ötletekkel áll elő. Módosítják a tervet. Vésnek, bontanak. De megint jön Valaki, s már az előző megoldás se jó. Korszerűség­re kell törekedni, ez világos, azt azonban senki sem tűz­heti maga elé reális célnak, hogy „naprakészet” alkot. A világszínvonal, a szakmai irodalom, egy lépéssel mindig a kivitelezői valóság előtt jár. K ülön kérdés és gond az árak problematikája. Ál­talános tapasztalat: a tényleges költségek 30— 35 százalékkal magasabbak a tervezettnél. Ebben része van a fentebb említett gyakori tervmódosításoknak is, de a plusz-költségek alapvetően az árak emelkedéséből, illetve a túl hosszú kivitelezési időből fakadnak. Világos elképzelésekre és gyors realizálásra van tehát szükség, egyébként több lesz az üröm, mint az örötm. Fon­tos lenne — legalábbis a na­gyobb termelőszövetkezetek­ben — megfelelő műszaki el­lenőri gárdát kialakítani, il­letve a termelőszövetkezeti szövetségeken belül ilyen ap­parátusokat létrehozni. Mint- ahogy előbbre kell lépni vég­re a TÖVÁLL-ok felfejleszté­se terén is. Azzal, hogy em­bereket szerződtetünk — leg­többször az állami nagyipar­tól vonva el az erőket — még nem növekszik a népgazda­ság kivitelezői kapacitása. A TÖVÁLL-oknak csak akkor van létjogosultságuk, ha a mezőgazdasági beruházások hozzáértő és jól felszerelt realizálóivá lesznek — ehhez pedig még hosszú az út. — Építkezünk, soha nem látott mértékben, de ez így önma­gában csak félöröm. A meny- nyiséggel nem szabad beér­nünk. Jól előkészítetten és hatékonyan kell építkeznünk. Békés Sándor A negyedik ötéves tervben Korszerűsitik a baranyai vasúthálózatot Huszonhat község kap bekötő utat A magyar népgazdaság ne­gyedik ötéves tervének, a szállítással és a hírközléssel kapcsolatos Baranya megyei programját, csütörtökön Pé-' esett tárgyalták a megye, párt- és állami vezetői, a KPM képviselői, valamint a tárca irányítása alá tarto­zó vállalatok vezetői. A Megyei Pártbizottság épületében tartott tanácsko­záson részt vett Kiss Dezső, a közlekedés- és postaügyi minszter helyettese, Egri Gyula, a Megyei Pártbizott­ság első titkára, dr. Nagy Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság titkára, Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság el­ső titkára, dr. Földvári Já­nos, a Baranya megyei Ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese és Papp Imre, a Pécs városi Tanács végre­hajtó bizottságának elnök- helyettese. A negyedik ötéves terv — ezen belül az 1971. évi fej­lesztési célkitűzések között jelentős összeget fordítanak többi között a baranyai vas- úthálózat korszerűsítésére, szociális létesítmények építé­sére. Erre a célra a MÁV Pécsi Igazgatósága részére 576.6 millió forintot irányoz­tak elő. A növekvő gépkocsi-forga­lommal összhangban meg­gyorsítják a közúthálózat fenntartását, korszerűsítését. A negyedik ötéves tervben rendelkezésre álló 880 millió forintból, 26 baranyai köz­ség bekötőutat kap, korszerű­sítik a Mohácsi-szigeti utat, ennek munkálatait 1971-ben megkezdik, felújítják az 56- os jelzésű, Bár—Bátaszék kö­zötti útszakasznak azt a ré­szét, amely az árvizes idők­ben gondot okoz. 1971-ben megkezdik a S-os főközleke­dési út Budai vámon túli lejtős szakaszának feltöltései, illetve szintbehozását. A tanácskozáson bejelen­tették, hogy a darabáru­fuvarozást 1971-től átveszi a 12-es AKÖV. A résztvevők a téli felkészülésről is, jelentő­ségének megfelelően tanács­koztak. Figyelmet az utak hótalanítására hívták fel. A várható téli munkák végzé­sére rövelik a Közúti Igaz­gatóság gépparkját. A tartalomból: Lázadás La Pazban (2. old.) A terv már megvan (3. old.) Egy napon jönnek a dózerek (3. old.) Versen di ellenpontok (6. old.)’ Rézéi Gyiírgy és Símé lenit Pécsett Csatlakozott a pécsi tsz-szövetség Őszi monkaverseny a határban Tegnap október 9-én dél­után Pécsre érkezett Aczél György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Simó Jenő elvtárs a művelődésügyi miniszter he­lyettese. Megérkezésük után fogadta őket Egri Gyula elv­társ, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság első titkára. A be­szélgetésen résztvett Palkó Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke. A vendégek ma, szombaton résztvesznek a VI. Magyar Játékfilmszemle ren­dezvényein. Bőrgyár — 1971-ben Évi kétezer tonnára emelkedik a rostműbőr-feldolgozás A tegnapi számunkban kö­zöltük a Duna—Karasica­menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége elnöksé­gének felhívását az őszi mun­kák gyors befejezéséért. Az MSZMP X. kongresszusa tisz­teletére a versenyfelhíváshoz csatlakozott a Mecsek- és a Drávamenti Termelőszövetke­zetek Területi Szövetsége is. Felhívják a gépkezelőket, hogy vegyenek részt az újabb versenyben állnak helyt a határban. Kérik, hogy a ter­melőszövetkezetek a kukori­cabetakarítást a vetés alá kerülő területekről legalább október 25-ig, a többi terü­letről november 15-ig végez­zék el. Valamennyi őszi ka­lászos vetését optimális idő- i ben, de legkésőbb október 31-ig fejezzék be. Felhívják a szocialista brigádok figyel­mét: további felajánlásokkal készüljenek a kongresszusra. A versenyben résztvevőket — legjobb eredményt elért gépkezelőket — a nyári ver­senyhez hasonlóan, jutalmaz­zák. Megindult a termelés Kossuth-bányán A víz pusztító nyomai még nem tűntek el, de már 447 tonna szenet termeltek csü­törtökön Kossuth-bányán a VIII. szinti 12. telepi fejtés­ben. Mint ismeretes az el­múlt hét végén nagymennyi­ségű víz tört be a bányatér­ségbe, amelyet csak 5 napi áldozatos munka árán lehe- t tett a bányából kiszivattyúz­ni, úgy hogy a termelés meg­indulhasson. Tegnapi jelentések szerint az első termelő műszak a vártnál jobban sikerült. A fejtés 1,29 méteres napi elő­rehaladást ért el, és az egy műszakra eső teljesítmény meghaladta az 5,5 tonnát. Az elmúlt tíz esztendő alatt a Pécsi Bőrgyárban megdup­lázódott a nyersbőrfeldolgo­zás: napi huszonnyolc ton­náról ötvenhét tonnára nőtt. Két évvel ezelőtt üzembelé­pett a rostműbőrgyár, amely a bőripari hulladékok egy részének feldolgozására szol­gál. A rostműbőr iránti ke­reslet oly mértékben fokozó­dott az elmúlt két évben — főleg a hazai piacot érdekli —, hogy a jelenlegi kapaci­tással a megnövekedett igé­nyeket kielégíteni nem lehet. Szinte a gyár üzembe ál­lásával párhuzamosan meg­kezdődött a felfejlesztés is — a gyár termelését mintegy 70 —75 százalékkal kell növel­ni. A kivitelezés 1971 máso­dik negyedévében készül el. Ettől kezdve a megnöveke­dett rostműbőr-termeléssel számolnak a bőrgyáriak: évente kétezer tonnával. A rekonstrukció húszmillió fo­rintba kerül. Ez a nagyüzemi felfutás az ipartelep kiszolgáló berende­zéseinek arányos növelését teszi szükségessé, ezen belül a megemelkedett vízszükség­let biztosítására bevezetik a rostműbőr-részleghez a derí­tett szennyvizet. A szennyvíz bizonyos technológiák során kitűnően hasznosítható. Ezzel párhuzamosan korszerűsíteni kell a szennyvízderítő-tele- pet, amelynek jelenlegi ka­pacitása és hatásfoka egy­aránt nem elégíti ki a köve­telményeket. Ez a munka közel két és félmillió forint­ba kerül. Gondoskodni kell az állan­dóan növekvő létszámú dol­gozók szociális ellátottságáról is. Ezért a jövő esztendő ta­vaszán a Bolgár Néphadse­reg útja felőli utcafronton egy modern — fekete-fehér —, minden igényt kielégítő öltöző-fürdő komplexum épí­tését kezdik el. A további műszaki fejlesz­tés: az elavult gépek cseré­jére közel nyolcmillió forin­tot költenek, míg a belső gyári szállítás, anyagmozga­tás korszerűsítésére ötszáz­ezer forintot fordítanak majd. Űj típusú borjúnevelő berendezést gyártanak a Cserkúti Gépjavító Vállalat szigetvári üze­mében. A mezőgazdasági kiállításon nagy sikert aratott a Fantán-borjúnevelő, melyre egy­más után érkeznek a megrendelések. Jelenleg hatvan darabból álló sorozaton dolgoznak, ezeket e hónap végére gyártják le. Szokolai felv. 4 KISZ KB első titkára Baranyában Dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára tegnap Ba­ranyába látogatott. Az ifjú­sági szövetség vezetőjét fo­gadta Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbi­zottság első titkára. Ezt köve­tően, dr. Horváth István, a KISZ Baranya megyei veze­tőivel találkozott és időszerű kérdésekről beszélgetett. Dél­után Pécs város és Baranya megye nevezetességeivel is­merkedett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents