Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
4 dunántúli napló 1970. október 4. Ka Pártértekezlet Mohácson és Sellyén Az elmúlt négy évben jelentősen fejlődött Mohács gazdasági és szellemi élete Seombaton tartották meg a Mohács városi Pártbizottság küldöttértekezletét a városi tanács nagytermében. A tanácskozáson megjelent Nőnie* János, a Megyei Pártbi- BOttság titkára, Ambrus Lajos, a Mohácsi járás Pártbi- aottságának első titkára. Az 1966. évi pártértekezlet óta végzett munkáról a városi pártbizottság írásos be- «sámoló-jelentést készített a pártértekezlet résztvevői számára, amelyhez kiegészítőelőadást tartott Borsos János elvtárs, a városi pártbi- BOttság titkára. A beszámoló megállapította, hogy az elmúlt négy esztendőben helyes irányban változott Mohácson is a munkások, parasztok, értelmiségiek gondolkodása, magatartása, munkához való viszonya. A város társadalmi rétegeződ ésének változása következtében a munkásosztály számszerű növekedésével, a marxista ideológia terjedése meggyorsult A mindinkább korszerűsödő nagyüzemi gazdálkodás következtében évről évre csökkent a különbség az ipar és a mező- gazdasági munka jellege, körülményei között A város iparának lényegesebb fejlődése az elmúlt négy esztendő időszakára esik: új üzemek jöttek létre, szinte valamennyi üzemnek bővült a kapacitása, emelkedett a termelése, kedvezőbben alakult a műszaki ellátottság, a termelés gazdaságossága. Négy év alatt a város ipari termelése — az 1970. évi tervek alapján — 51 százalékkal emelekedett Mintegy 15—20 százalékkal bővült a gyártmányok összetétele, a piaci igényekhez alakított termelés következtében. Az “iparban foglalkoztatottak száma 28.3 százalékkal nőtt, ugyanis 1966-ban 4423 fő, 1970-ben pedig — a júniusi adatok alapján — 5678 fő dolgozott már az ipar különböző területein. Nagyon figyelemreméltó eredmény: minden területen megszűnt a termékek után központilag kifizetett dotáció, amely 1966-ban még 29 millió forintot tett ki. A termelékenység alakulása különösen 1967—1968-ban jóval kedvezőbb volt az országos átlagnál, azonban sajnálatos módon, 1969-ben lelassult a növekedés üteme, és ez még ebben az évben is érezteti hatását. Kivételt képez a tanácsi és szövetkezeti ipar, ahol a termelékenység kedvezően növekedett, a következő tényezők eredményeképpen: az elavult, elkopott gépi berendezéseket lecserélték, a mérnökök, szaktechnikusok száma örvendetesen növekedett. végül pedig nagyobb önállósággal rendelkeztek, mint a nagyvállalatok gyáregységei. A beszámoló viszont itt utal arra, hogy ebben az esztendőben egészséges irányzat kezd kialakulni a nagyvállalatok és gyáregységeik között. Lényegesen többet fordítanak az üzemek fejlesztésére, rekonstrukciójára. Például megkezdődött a Farost- lemezgyár bővítése, folyamatban van az öntödei Vállalat mohácsi gyáregységének, a Mohácsi Selyemgyárnak és a Vegyesipari Vállalatnak rekonstrukciója, de megfelelő előkészület történt egy új bútorgyár létrehozására is. A beszámoló vázolta a város mezőgazdaságának helyzetit is. Mohács közigazgatási terület In két mezőgazdasági és egy halászati termelőszövetkezet gazdálkodik, a keresőképes lakosságnak mintegy 23 százaléka tsz-tag. A szövetkezetek eredményei évről évre növekednek. Az említett négy év alatt a termelő- s7,"vctke~~‘'~'~ c eszes közös vom 61 r* ’.-a’ ikkal. a 'ív i ' ' százalékkal, a foima'ap 62 százalékkal nőtt. A közös gazdaságok közel 80 millió forint értékű beruházást realizáltak, amelynek 54 százaléka építés jellegű volt. Mindennek ellenére a férőhely gondokat nem sikerült megoldani s ez akadályozta az állattenyésztési főágazat gyorsabb fejlesztését. Ezért az utóbbi időben az állatférőhelyek gyorsabb ütemű bővítése kezdődött meg, többek kőzett az Üj Barázda Tsz egy komplett, 8000 darabot kibocsátó kapacitású sertéskombinátot, valamint szakosított szarvasmarha telepet, a Dunavölgye tsz pedig 400 férőhelyes szarvasmarhatelepet épít, de előkészítés alatt áll egy 10 ezer férőhelyes sertéskombinát létesítése is. Legjelentősebb fejlődést elért terület Mohácson a kereskedelem. Hosszas és szívós tárgyalások után 1967-ben megszűnt az állami kereskedelem monopol-helyzete: a mohácsi ÁFÉSZ megkezdte városi hálózatának kiépítését A lakosság jobb ellátása érdekében létrehoztak egy — országos viszonylatban is új szervezeti felépítésű kereskedelmi szektort, a két termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ és a MÉK vállalat közös társulását. Ennek és az állami kereskedelem hálózatfejlesztésének következményeként 22 új üzlet nyílt a városban, de bővítették, korszerűsítették a már meglévő boltokat is. A lakásépítkezés is meggyorsult, átlagosan 157 lakás került átadásra évente. Azonban a korábbi — több mint másfél évtizedes — lemaradást csak az elkövetkezendő évek célcsoportos beruházásainak növelésével lehet behozni. Jelenleg 776 jogos lakásigénylő szerepel nyilvántartásban. Az 1000 főre eső épített lakások száma Mohácson 7.2, az országos 6.2 mutatóval szemben. Az egészség- ügyi létesítmények fejlesztésére, korszerűsítésére és fenntartására 41 millió forintot fordított a város. A beszámoló utalt arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszer hatásait, megvalósulását a pártszervezetek állandóan figyelemmel kísérték és annak gyakorlati érvényesülését igyekeztek elősegíteni minden területen. Számos tapasztalatra tettek szert, így felfigyeltek néhány kedvezőtlen jelenségre is. A vezetők még nem mindenkor tudnak élni a rájuk bízott jogokkal, hatáskörrel. Az üzemi kollektívák, az üzemi szakszervezeti szervek még nem szoktak hozzá ahhoz, hogy jogaiknak megfelelően el tudjanak járni a dolgozóív érdekében. Sokhelyütt tapasztalható az is, hogy a gazdasági vezetők nem megfelelően értelmezik az üzemi demokráciát, túlzottan centralizált a gazdasági vezetés s ez gátolja a munkásokkal kiala- j kítandó közvetlen kapcsola- I tot. A beszámoló, de az azt kiegészítő Borsos János j elvtárs is hangsúlyozta beszéde végén, hogy tovább kell erősíteni a .párt és a tö- I megek kapcsolatát és a tö- ! megpolitikai teendők között j rangos helyet leap jón a pár- ! tonkívüliek felvilágosítása, az | emberek tájékoztatása, a dol- I gozók észrevételeinek, javas- I Irtainak szigorú megszívlelé- | se. Ez legyen a pártszervék j napi politikai feladata. A városi pártbizottság titkárának beszámolója után j Méri Sándor elvtárs, a párt- ! bizottság osztályvezetője is- j mertette a kongresszusi irány- j elveket megvitató taggyűlé- I sek tapasztalatait. ! A szünet után vita indult a beszámoló-jelentés fölött. Bauer Ferenc, a TEMAFOHG ! mohácsi telepének vezetője j elmondotta, hogy a nők fog- I lalkoztatása hosszú ideig súlyos gondokat okozott a város vezetőinek. A megoldáshoz jelentős mértékben hozzájárult az üzem g^ors felfejlesztésé. A 'forí&part szeretnék meghonosítani. Mohácson, ezért beindították az ezer orsós fonodát, ahol évente mintegy 600 tonna szőnyeg, illetve kézimunkafonalat állítanak elő. örvendetes tény, hogy a TEMAFORG összbe- ruházásának egyharmadát Mohácson realizálják, az üzem rekonstrukciója révén. Ezzel lehetőség lesz arra, hogy az elkövetkezendő években még vagy 200 nőt felvegyenek az üzembe. Kalocsai László, a Mohácsi Selyemgyár KISZ-titkára a munkásszármazású fiatalok továbbtanulásáról beszélt: véleménye szerint esetenként anyagi támogatással kellene azokat a nagylétszámú családból származó fiatalokat segíteni, akik kedvezőtlen anyaki körülményeik miatt nem bírják a tanulással járó költségeket fedezni. Simon Józsejné, a Baranya megyei Lánynevelő Intézet (Mohács) igazgatója elmondotta, hogy mint az egészség- ügyi állandó bizottság tagja, néha bosszantó tényeket tapasztal. Nagyon sok az álbe- teg, akik egészen kis sérülésekkel, vagy rosszullétekkél táppénzre mennek. Omacht János, a Mohácsi Üj Barázda Termelőszövetkezet párfctitkára — hozzászólásában — hangsúlyozta, hogy a szövetkezetben minden döntést alaposan megtárgyal a párt és a gazdasági vezetés. Az elkövetkezendő öt esztendő terveiben szerepel egy tej- feldolgozó, illetve egy húsfeldolgozó üzem létesítése. Tekintettel arra, hogy a tagság létszáma állandóan csökken, több mint 10 milliót terveznek erőgépek, szállítóberendezések és elsősorban talajművelő gépek beszerzésére. A vitában felszólalt Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára is. Köszöntötte a Megyei Pártbizottság nevében a mohácsi pártértekezlet valamennyi résztvevőjét. Majd többek között ezeket mondta: — Fontos állomás ez az értekezlet a város életében. A kommunisták beszámolnak az elmúlt 4 év munkájáról, véleményt mondanak a jövőről. Egyúttal állástfoglalnak a Központi Bizottság munkájáról is. A mohácsi kommunisták véleményét ismerve úgy érzem állásfoglalásukkal újabb erőt adnak az elkövetkezendő feladatok megoldásához. Ezekután a Megyei Pártbizottság titkára az aktuális pártpolitikai kérdésekről szólva többek között megállapította, hogy pártunk politikája helyes, megfelel a párttagságnak és egész dolgozó népünknek. — Az elmúlt 4 év Mohács város fejlődése szempontjából igen jelentős volt. Ez idő alatt olyan hatalmas előrelépés történt a várc6 életében, melyhez hasonló a város történetében még nem fordult elő. Erre az időre esett a mezőgazdasági üzemek nagyarányú fejlődése, a mezőgazda- sági dolgozók munka- és életkörülményeinek pozitív irányú változása. Ezt az átalakulást nagy győzelemként értékelhetjük. Beszéde további részében szólt arról, hogy a X. kongresszus, a IV. ötéves terv nagy feladatokat állít az ország, a megye és a város kommunistái, pártonkívüli dolgozói elé. Ezekért a célokért érdemes küzdeni, harcolni, dolgozni. Ehhez a munkához kívánt a Megyei Párt- bizottság nevében sok sikert Mohács kommunistáinak, a város valamennyi dolgozójának. A vita során felszólalt még: Debreceni Lajos, az 502-es sz. Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Mészáros Józsefné, a Dunavölgye Tsz tagja, Mol- nár Imréné, selyemgyári dolgozó, Szirovica Mátyás, a Dunavölgye Tsz üzemgazdásza, Tikviczky Gyuláné pedagógus, Pálkuti Keresztély, Mohács város Tanácsának vb-el- nöke, Hortobágyi Gáborné, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat dolgozója, Ta/cács József, a Vegyesipari Vállalat igazgatója, Kuszi Rudolf nyugdíjas, a mohácsi területi párt- szervezet titkára, Stendl László, a Farostlemezgyár párttitkára, Kovács Antal, a Mohácsi Építőipari Szövetkezet párttitkára. Borsos Jánosnak, a Városi Pártbizottság titkárának vita- összefoglalója után a küldött- értekezlet megválasztotta Mohács Város Pártbizottságának 41 tagját és azt a 13 küldöttet, aki részt vesz a megyei pártértekezleten. A pártbizottság titkára ismét Borsos János lett. R. - M. A fejlődés fő forrása a párt helyes politikája Sellye nagyközség 15 párt- alapszervezetének kommunistái 62 küldöttet választottak és küldtek a Sellye Községi Pártbizottság pártértekezletére, amelyet tegnap Sellyén a Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermében tartottak. Az ünnepi pártértekezleten részt vett Czégény József, a Megyei Pártbizottság osztály- vezetője, Bíró Sándor, a Siklósi járási Pártbizottság titkára is. Az elmúlt négy esztendő eredményeit és gondjait az a beszámoló foglalta össze, amelyet a küldöttek már előzőleg írásban kaptak kézhez. A beszámoló megállapítja, hogy a pártszervezetek és pártonkívüli dolgozók is elfogadták és magukénak vallják a párt politikáját, becsülettel és eredményesen dolgoznak végrehajtásáért. Ennek eredményeként fejlődött a község, javultak az emberek élet- és munkakörülményei. Nőtt a közügyek iránti érdeklődés, javuló tendenciát mutat a közéleti funkciókban való részvétel. A beszámoló a község gazdasági helyzetéről szólva elmondja: a reform kedvező hatást gyakorolt az ipari és mezőgazdasági üzemek termelésére. A községben az 1968. évi eredményeket alapul véve az 1969-es a termelési érték 117 százalékkal nőtt. A pénzügyi szabályozók azonban az elmúlt évek során nem tették lehetővé, hogy a termelés bővítéssel egyidőben a termelékenységet fokozó gépekre is megfelelő összeget fordítsanak a vállalatok, szövetkezetek. A beszámoló is szorgalmazza: a IV. ötéves tervben beruházási hitelt kapjanak a gépesítés fokozására. Úgyszólván nap mint nap érdekli a lakosságot az ellátás. A szolgáltatás javult, korszerű szolgáltató kombinát épült. De nem kielégítő a kereskedelmi hálózat áruellátása egyes ruházati és iparcikkekben. Nem kielégítő a húsellátás sem. A beszámoló utal arra, hogy célszerűnek látszik egy ABC áruház építése. valamint a tsz és az ÁFÉSZ közös vállalkozásában a ssr iéchizlalás fokozása és a feldolgozás is. A tsz — bár eléggé kedvezőtlenek az adottságai — növénytermesztési termésátlaga évről évre emelkedett, csökkent viszont a szarvasmarha létszáma. Jelentős gond: a tagság egy része a háztáji gazdaságot túlzott mértékben fejleszti és a közössel szemben előtérbe helyezi. Kiemeli a beszámoló az életszínvonal emelkedését — ezt bizonyítja: a község és környéke lakosságának takarékbetét-állománya az 1968. évi 14 millió forintról 1970 első félévéig 18 millióra nőtt. Az 1967-hez képest a rádióelőfizetők száma több mint kétszeresére, a tv-előfizetők száma csaknem a kétszeresére nőtt. A község tanuló ifjúságánál?; általános iskola, gimnázium, mezőgazdasági szakmunkásképző intézet áll rendelkezésére. Ezek az intézmények is fejlődtek: a gimnázium korszerű felszerelést kapott, a szakmunkásképző korszerű tantermeket. A felnőtt lakosság kulturális érdeklődése is fejlődött, de igény van egy művelődési ház felépítésére. A község sokat fejlődött — korszerűsödött a közvilágítás, orvosi rendelő, lakás épült, létrehozták az öregek napközijét — új lakások épültek. Mint a beszámoló is megállapítja: a fejlődés fő forrása a párt helyes politikája, a kommunisták és pártonkivü- liek tisztességes munkája. Az írásos beszámolót Czupi György, a Községi Pártbizottság titkára szóban egészítette ki, hangsúlyozva: erősödik a felelősséggel gondolkodó emberek tábora. A beszámoló után Kőszegi Pál titkárhelyettes ismertette a Kongresszusi Irányelvek feletti és a Szervezeti Szabályzat módosításával kapcsolatos alapszervezetben elhangzott vitákat. Hangsúlyozta: a dolgozók helyeslik és igénylik e politika folytatását, egyetértenek az irányelvekkel és a módosítással. A beszámolóhoz tizenegyen szóltak hozzá és az elhangzottak felölelték úgyszólván a község egész életét. Csima László, az Agrokémiai Szövetkezet dolgozója az új gazdasági mechanizmus bevezetésének helyességéről szólt, de mint gondot említette az átlagbérszintet. Csépe Lajosáé pedagógus, a nők helyzetével foglalkozott, sürgette az óvodai férőhelyek számának növelését, • nagycsaládosok helyzetének javítását, Murányi Sándor, az Agrokémia dolgozója a szocialista brigádmozgalom terebélyesedé- séről szólt üzemükben, Kör- möczi András, a községi alapszervezet párttitkára az egészségügy javítását sürgette, helyeselte a korhatár 18 évre leszállítását, de javasolta: a fiatal egyik ajánlója a KISZ legyen. Muráth István, a gimnázium igazgatója a fiatalok tudatformálásának fokozásáról szólt — megemlítve, hogy a testkultúra sem elhanyagolható, de sajnos nincs tornaterem a községben. Kispali József, az ÁFÉSZ párttitkára néhány rendelet megreformálását sürgette, mert ezek nehezítik a kisközségek lakosságának ellátását. Nyíri Sándor, a tsz elnöke a magas nyugdíjkorhatárról, a gépek és alkatrészek hiányáról szólt. Fábos Pál, a községi KISZ bizottság titkára javasolta: ha a 18 éves fiatalt párttagnak felveszik, adjanak neki mindjárt feladatot is, érezze, hogy számítanak rá. Czégény József tolmácsolta a Megyei Pártbizottság üdvözletét, majd pozitiven értékelte az Ormánság fejlődését. Felhívta a figyelmet: a gazdaságvezetők, ha összehangolják munkájukat — anyagiakat is — sokat tehetnek a község további fejlődéséhez. Kiemelte a kommunisták felelősségét a haladás fokozásáért. Benke János, az ÁFÉSZ igazgató elnöke a kritikai légkör további szükségességét hangsúlyozta. Varga Lajos, a községi tanács vb-elnöke áttekintést adott a község fejlődéséről, gondjairól. Czupi György összefaglaló- jában tartalmasnak és sokrétűnek értékelte a pártértekezlet tevékenységét. A részvevők ezután megválasztották a 29 tagú községi pártbizottság tagjait és a járási pártértekezlet 27 küldöttjét A községi pártbizottság titkárául Hajós Ferenc tanárt választották, aki függetlenített funkcióban látja majd el tisztét. Zárszóul Bíró Sándor mondott köszönetét Czupi Györgynek, aki társadalmi munkában jói látta el párttitkári munkáját — majd ajándékot nyújtott át részére. G.F. Befejeződtek a magyar-bolíviai gazdasági tárgyalások A hét elején Budapestre érkezett Antonio Sanchez d« Lozada, bolíviai pénzügyminiszter és Oscar Vega Lopez, a Bolíviai Központi Bank elnöke szombaton befejezte budapesti tárgyalásait A minisztert és a Központi Bank elnökét itt-tartózkodása során hivatalában fogadta Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a megbeszélésen jelen volt Vályi Péter pénzügyminiszter, Péter János külügyminiszter és dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A megbeszéléseken eszmecsere folyt arról, hogy a gazdasági élet mely területein van lehetőség a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztésére. Egyetértettek abban, hogy szakértői szinten tovább folytatódjék az együttműködés konkrét lehetőségeinek vizsgálata. Egyidejűleg aláírták a Magyar Nemzeti Bank és a Bolíviai Központi Bank megállapodását a májusban Lat Pazban létrehozott magyar— bolíviai kereskedelmi és fizetési megállapodás végrehajtásának szabályozásáról. A bolíviai pénzügyminiszter és a Bolíviai Központi Bank elnöke szombaton elutazott Budapestről. UEJTVENYKED VELŐK VETÉLKEDŐJE A KPVDSZ X. kulturális napok rendezvényei keretében a »Petőfi Sándor” Művelődési Házban működő „Pécsi Rejtvénykedvelők Klubja” fennállásának 2. évfordulója alkalmából, a FÜLES szerkesztőségével karöltve, nyilvános rejtvényfejtő-versenyt rendez jövő vasárnap, 11-én de. 9 órai kezdettel az SZMT Színház téri Hírlapolvasójában. A verseny során a keresztrejtvényeken kívül egyéb szórakoztató „villám” kérdés-felelet játékra is sor kerül. Értesülésünk szerint a versenyre eddig a balassagyarmati, beremendi, bonyhádi, szöged!, szekszárdi és szombathelyi rejtvénykedvelő-klubok tagjai jelezték részvételüket. A versenyen indulni kívánó rejtvény- kedvelő olvasóink részvételi szándékukat a helyszínen Is bejelenthetik 8.30—9 óra között. Em!ék!aiavatás a 39-es dandár úti iskolában Szombaton délben a 39-es dandár úti Általános Iskola 4502. sz. Pintér István Úttörőcsapata ünnepséggel emlékezett meg az úttörőmozgalom születésének 25. évfordulójáról. Az ünnepségen Kárpáti Árpád, a városi úttörő elnökség titkára mondott beszédet, A pajtások 1966-ban elnyerték a KISZ KB vörös selyemzászlóját, s azóta is kiválóan dolgoznak. Az ünnepi alkalomra a VIII. b. elkészítette a mozgalom első jelvényeit is, amelyek ott láthatók a bejárattal szemközti falon. Az ünnepség keretében adták át azt az úttörő emlékfalat is, amelyet Haraszti Pál festőművész, az iskola tanára társadalmi munkában készített az úttörőmozgalom 25 éves évfordulójára. A 12 négyzetméteres farost intar- zia a Mohácsi Farostlemez- gyárban készült, ahol a gyár vezetői hozzájárultak, hogy a művész a helyszínen Irányíthassa a munkát Az emlékfal mozgalmas színekkel ábrázolja az úttörőmozgalom gyermek-központúságát. A jubileumi fal elkészítésében n^gy szerepe van az iskolát patronáló Ércbánya Vállalatnak és a BM Határőrségnek, amelyek társadalmi munkát áldoztak az ügy érdekében. S természetesen azok is sokat tettek az emlékfalért, akiknek készült: az úttörőcsapat pajtásai, valamint az iskola szülői munkaközössége.
