Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
197V. október L DUNÁNTÚLI NAPLÓ R választójogi törvény módosítása az országgyűlés előtt Képviseleti rendszerünk egyszerűsítése (Folytatás az 1. oldalról) A, választások demokratikus vonásainak továbbfejlesztésére a jelölés jogát közvetlenül a választók jelölőgyűléseire bízza az ország- gyűlési képviselők és a helyi tanácsok tagjainak választásánál Ismeretes, hogy jelenleg a jelölőgyűléseknék csak javaslattételi joguk van. A jelölést a népfront illetékes bizottságai végzik a gyűlések által előterjesztett személyi javaslatok alapján. A jelölőgyűlések szerepe és Jelentősége tehát lényegesen növekszik, jellegük megváltozik, a választásoknak fontos politikai és jogi intézményei lesznek. Ezért kell majd nagy figyelmet fordítani jó megszervezésükre, arra, hogy a gyűléseken a választásra jogosult állampolgárok minél nagyobb számban vegyenek részt, már ott éljenek demokratikus jogaikkal és cselekvő részesei legyenek a jelöltek jó kiválogatásának. A törvényjavaslat szerint a Jelölőgyűléseken a jelöltekre Javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, a dolgozók kollektívái, továbbá bármely választópolgár is. A jelölőgyűlésen résztvevő választók a jelöltek indulását nyílt szavazással támogatják. Népünk erős szocialista egysége, a párttagok és pár- tonkívüliek testvéri szocialista közössége, az elmúlt negyedszázad nagy politikai, gazdasági, ideológiai sikerei, a dolgozó tömegek közéleti aktivitása, politikai érettsége és felelősségtudata olyan garancia, amely biztosítja: a választópolgárok a jelölőgyűléseken, és a titkos szavazás •órán is azokat a jelölteket támogatják, akiket politikai, közéleti és emberi tulajdonságaik, szocialista jellemvonásaik alapjár. a legméltóbbaknak tartanak arra, hogy ügyüket, érdekeiket a társadalmi érdekekkel összhangban képviseljék mind az országgyűlésben, mind pedig a tanácsokban. Ügy vélem, hogy a jelölőgyűlések jellegének megváltoztatására előterjesztett módosítás elvi-politikai jelentősége nyilvánvaló. ' Országgyűlési képviselőink és tanácstagjaink ma is az MSZMP politikájának, a Hazafias Népfront programjának gyakorlati megvalósításán fáradoznak. Tisztelt országgyűlés! Választási rendszerünkben a két vagy több jelölt indulásának eddig is meg volt a lehetősége 1967-ben, erre sok példa volt, különösen a helyi tanácstagi választások során. A két vagy több Jelölt állításával összefüggésben Korom Mihály a következőket mondotta: A két vagy több Jelölt indulása esetén az egyenlő esélyek jogi garanciáinak megteremtése nem jelenti azt, hogy minden választókerületben két, vagy több jelöltet kell indítani. Feltehető azonban, hogy ezzel a lehetőséggel több helyen élnek majd, és a következő általános választásokon tovább növekszik a kettős, vagy többes jelölések s^áma anélkül, hogy azt bárhol is erőltetnék. Ahol ugyanis egységes megnyilatkozással jelölnek, formális lenne a több jelölt szorgalmazása. A jelöléseknél nyilvánvalóan fontos körülményként veszik majd figyelembe a jelölt életútját, politikai, emberi tulajdonságait, hűségét a szocializmus ügyéhez, közéleti aktvitását, szaktudását. Bár a jelöltek mindannyian a szocializmus építésének programjával lépnek fel, mégis felismerhetők közöttük biaonye* különbségek. Nálunk egypárt rendszer van. Az MSZMP társadalmunk kipróbált politikai vezetője. Politikája kifejezi és képviseli valamennyi dolgozó osztály és réteg érdekeit. Az új társadalom építése nemcsak a kommunisták ügye, hanem minden becsületes magyar hazafié. Az MSZMP politikáját a széles dolgozó tömegek összefogásával, aktív közreműködésével valósítja meg. Ezért minden becsületes magyar állampolgárt mozgósít, harcba hív a szocialista célok megvalósításáért. A Hazafias Népfront az a széleskörű politikai tömeg- mozgalom, amelyben szerencsésen találkozik és ötvöződik össze a párttagok és pár- tonkívüliek közös, kölcsönös érdeke, gyümölcsöző kapcsolata és összefogása Határozottan és még következetesebben folytatjuk eddigi bevált politikánkat a jövőben is. Azt akarjuk, hogy még sikeresebben építsük az új társadalmi rendet a magunk és a következő nemzedékek számára Ezt szolgálja választási rendszerünk is, amelynek .keretében népünk legjobbjait küldi az országgyűlésbe, a tanácsokba, olyan megbízatással, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a szocializmus teljes felépítéséért Ebben az értelemben szeretném hangsúlyozni választási rendszerünk népfront jellegének azt a változatlan alapelvét, hogy úgy az országgyűlési képviselők, mint a tanácstagok továbbra is a Hazafias Népfront programját, politikáját képviselik, és ezért jelölésük politikai előfeltételének kell tekinteni a népfront programjának elfogadását. Abból a célból, hogy ez a fontos alapelv a törvényjavaslat indokolásában is markánsabban jusson kifejezésre, azt a következő mondattal egészítem ki: „Az országgyűlési képviselők és tanácstagok továbbra is a Hazafias Népfront politikáját képviselik, ezért jelölésük politikai előfeltétele a Hazafias Népfront programjának elfogadása.” A választások népfront jellegével összefüggésben a miniszter utalt arra, hogy a törvény olyan rendelkezéseket is tartalmaz a népfront jogairól, amelyek nem módo- sulnak. Egy politikát ugyanis lehet jól és lehet jobban képviselni. A jelölőgyűléseken és a szavazásnál is nyilván azok felé fordul a bizalom, akiknek személye a legnagyobb garanciát nyújtja politikánk legjobb képviseletére. A szavazás jelenlegi rendszere a két vagy több jelölt esetén objektíve előnyt, kivételezett helyzetet ad az első helyen szereplőknek, mivel a törvény szerint az érintetlenül hagyott szavazólap a sorrendben első helyen álló jelöltre adott szavazatnak számít A törvényjavaslat ezen változtatni kíván. Ezt úgy oldja meg, hogy több jelölt esetén megszünteti ezt a kivételezést, és a választónak a szavazólapon meg kell jelölnie, hogy a jelöltek közül kire szavaz. A javaslat szerint érvénytelen lesz az a szavazat, amelyen több jelölt esetén nem jelöli meg a választópolgár, hogy kire adja voksát Politikai felvilágosító munkát kell végezni az eddigi sablonosság, esetleges közömbösség, a mechanikus meg- szokottság leküzdéséért, és pontosan meg kell magyarázni a szavazás módját. Több jelölt indulása esetén lényeges annak hangsúlyozása is, hogy közülük az lesz a megválasztott képviselő, vagy tanácstag, aki a leadott érvényes szavazatoknak több mint a felét megTisztelt elvtársak! A törvényjavaslat tartalmazza a képviseleti rendszerünk egyszerűsítésére és korszerűsítésére vonatkozó elgondolásokat is. A hangsúlyt a korszerűsítésre helyezzük. Az eddigi tapasztalatok alapján tettük meg javaslatunkat, amelynek elfogadása esetén a járásokban és a megyei jogú városok kerületeiben az 1971-ben esedékes általános választásokon már nem választunk tanácsot és végrehajtó bizottságot, azaz testületi képviseleti szerveket. A járási tanácsok és végrehajtó bizottságaik az elmúlt két évtized során sok s nagy feladatot oldottak meg, de ma már — főleg a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően — betöltötték történelmi küldetésüket. Az új helyzetben egyre nehezebben találják helyüket a megyék és a községek között. Felmerül a kérdés: vannak-e a járási tanácsok által képviselhető olyan érdekek, amelyek kizárólag járási szinten jelentkeznek; vannak-e a tanácsi szervezetben olyan feladatok, amelyeket kizárólagosan a járási tanácsok vagy azok végrehajtó bizottságai oldhatnak meg, és lehet-e a járásoknak önkormányzati funkciójuk. Mindhárom kérdésre határozottan tagadó a válasz. Tevékenységükben ma már sok a formális vonás, ez pedig soha, sehol nincs hasznára az államszerA ttérve a közvetett választások részleges bevezetésére vonatkozó javaslatra, Korom Mihály hangsúlyozta: — A szocialista államépítésben és a képviseleti rendszer létrehozásában nem ismeretlen a közvetett választás. Ennek az elvnek alkalmazását nem általában, hanem csak a fővárosi és megyei tanácsok megválasztásánál javasoljuk. A tanácsok választásának és működésének 20 esztendős tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a választópolgárok főleg két fórum, az országgyűlés, valamint a helyi tanácsok — illetve az e testületekbe választott képviselők és tanácstagok — tevékenységét kísérik figyelemmel. A választók velük tartanak rendszeresebb kapcsolatot, őket ismerik leginkább. A fővárosi, illetve megyei tanácsok tagjaival a választóknak általában nem alakult ki szorosabb kapcsolatuk. E tanácstagok közvetlen megválasztásában sok volt a formalizmus. Nem véletlen, hogy 1967-ben a képviselő, illetőleg a helyi tanácstag-jelöléseknél volt a legnagyobb aktivitás, itt volt a legtöbb kettős, vagy többes jelölés. Ez is mutatja, hogy a választópolgárok legfőképpen a képviselőktől és a helyi tanácstagoktól várják munkahelyük, lakóterületük, vagy egyéni problémáik megoldásában a segítséget. — Változtatni kívánunk a közeljövőben a fővárosi és a megyei tanácsok jellegén és feladatkörén is. önállóságuk — a demokratikus centralizmus elveinek hangsúlyozott fenntartásával — minden vonatkozásban növekedni fog. Tevékenységükben jobban előtérbe kerül majd a főváros, illetve a megyék társadalmi, gazdasági, kulturális életének vezetése, fejlesztése — a helyi, a megyei vezetnek, de az állampolgároknak sem. A járások, mint közigazgatási egységek, természetesen a jövőben is megmaradnak. Közigazgatási apparátusra, s bíróságra, ügyészségre, rendőrkapitányságra, népi ellenőrzési szervekre, bankszervekre stb. továbbra is szükség lesz a járásokban. A közigazgatás tehát nem távolodik el a helyi lakosságtól. Ellenkezőleg: arra törekszünk, hogy tovább növeljük — a feltételek biztosításával párhuzamosan — a helyi, tehát a városi és községi tanácsok hatáskörét, hogy ott intézzék az ügyeket, ahol azok felmerülnek, ahol azokat a legjobban ismerik. Nem kétséges, hogy ez hasznos lesz az állampolgárok számára. A miniszter szólt a jelenlegi járási és megyei jogú városi kerületi tanácstagokról, akik közül sokan az államhatalom helyi szerveinek megalakulása óta vesznek részt a tanácsok munkájában. Mint mondta, a törvényjavaslat mellett szóló Indokok egyáltalán nem e tanácstagok személyes munkáját minősítik. Bizonyos, hogy a jól dolgozókra az illetékesek ezután is számítanak majd, és az egyes kollektívák, a társadalmi szervek és a népfront szervei lehetőséget adnak számukra, hogy újból jelöltként Indulhassanak a különböző szintű képviseleti szervek választása alkalmával. i és az országos érdekeli egyeztetése útján. — A tanácstörvény módosítására készülő törvényjavaslat tartalmazza majd a működési és hatásköri változtatásokat. A mostani törvényjavaslat csak azt Írja elő, hogy a fővárosi és a megyei tanácsok tagjait a helyi, tehát a fővárosi-kerületi, a városi és a községi tanácsok válasszák meg. A helyi tanácsok önállóságának, felelősségének növekedése, önkormányzati jellegük erősítése is indokolja, hogy a fővárosi és megyei tanácsokba a tanácstagokat a választópolgárok ne közvetlenül, tehát választókerületenként, hanem maguk a helyi képviseleti testületek válasszák titkos szavazással. Ez a változtatás a helyi tanácsok képviseletét erősíti, mivel a fővárosi és a megyei tanácstag a jövőben egy-egy választókerület helyett az őt megválasztó tanácsot, illetőleg magát a várost, községet, fővárosi kerületet képviseli. De nem kétséges, hogy fokozódik a helyi tanácsok felelőssége is, hiszen ők maguk hozzák létre saját felettes képviseleti szervüket. A közvetett választással a helyi tanácsoknak módjukban lesz olyan személyeket választani a fővárosi, illetve megyei tanácsokba, akik várhatóan a legjobban képviselik majd a város, a község, a kerület érdekeit. A tanács megfelelő megbízatásokat is adhat majd az általa megválasztott tanácstagoknak. Módja lesz arra is, hogy — akár a tanácsülés plénumán — beszámoltassa küldötteit, tehát reálisabb lesz a fővárosi és megyei tanácstagok felelőssége az őket megválasztó tanácsok — rajtuk keresztül pedig a terület lakossága — előtt. A lakóterületi elv fontossága jut kifejezésre abban a javasolt rendelkezésben is, hogy e tanácsok tagjait túlnyomórészt a helyi tanácsok tagjai közül kell jelölni, illetve megválasztani. A törvényben százalékos arányt természetesen nem lehet meghatározni — ez túlzott merevséghez vezetne —, de arra gondolunk, hogy a helyes arány körülbelül 75—W százalék a helyi tanácstagok javára. A javasolt változtatásoktól azt várjuk, hogy a fővárosi, illetve megyei tanácstagok és a helyi tanácsok között a jelenleginél sokkal szorosabb és eredményesebb kapcsolat alakul ki. Mindez tovább erősíti állami életünk demokratizmusát is. Célszerű elkülöníteni a képviselők és tanácstagok választását Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat nem ld- ván változtatni azon a bevált elven, hogy az általános választásokra a jövőben is négyéves időközökben kerüljön sor. Az eddigi tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását időben célszerű egymástól elkülöníteni. (A közvetett választással létrehozandó fővárosi és megyei tanácsoknál ez egyébként is törvényszerű. Mivel azokat a helyi tanácsválasztásokat követő egy hónapon belül kell megtartani.) Az orezággyűlési és helyi tanácsi választások időpontjának elválasztása azzal az előnnyel jár, hogy vitathatatlanul növeli a _ helyi választások jelentőségét, ugyanakkor tartalmilag világosabb arculatot kap mind az országgyűlési, mind a helyi tanácsi választás. Az országgyűlési képviselőválasztások során az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak az országos kérdések, a helyi tanácsválasztásoknál pedig jobban lehet majd koncentrálni a valóban községi, városi problémákra, a most már nagyobb hatáskörrel és lehetőségekkel rendelkező helyi tanácsok eredményeire és további feladataira. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseként, hogy az 1971-ben esedékes országgyűlési képviselői és helyi tanácstagi választásokat még egyszerre tartsuk meg. s a helyi tanácsok megbízatása két évre szóljon. Így megvalósítható a választások időbeli elkülönítése. Az igaaságügyminiszter ezután aláhúzta; Választási rendszerünk javasolt módosítása az alkotmányban rögzített legfontosabb alapelveket változatlanul hagyja. A járási tanácsoknak, mint képviseleti szerveknek megszüntetése, valamint a közvetett választások részleges bevezetése azonban érinti az alkotmány egyes rendelkezéseit. Ismeretes a tisztelt országgyűlés előtt, hogy napirenden van az 1949-ben elfogadott alaptörvényünk módosítása. Az alkotmánymódosítás közeli időpontjára való tekintettel a Interpelláció Ezután az országgyűlés áttért a napirend harmadik pontjára, az interpellációra. Geiszbühl Mihály, a Győr- Sopron megyei 7. 6zámú választókörzet képviselője a Magyaróvári Timföld- és Mű- korundgyár főmérnöke az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez nyújtott be interpellációt a nagypaneles lakóépületek konyháinak energiaellátásáról. Utalt azokra az irányelvekre, amelyekben az ÉVM megtiltja a nagypaneles házak belső konyháiban a gáz használatát, s a gáz helyett villanyáram alkalmazását ajánlja. A képviselő szükségesnek tartja, hogy vizsgálják felül ezt az intézkedést, mert véleménye szerint ennek alkalmazása mind a népgazdaság, mind az egyén számára előnytelen. Mivel a negyedik ötéves terv időszakában több mint tízezer házgyári belső- konyhás lakás épül, a képviselő számításai szerint 250 millió forintos többletköltséggel jár a gázfűtés villannyal helyettesítése. Az intézkedés felülvizsgálatát annál is inkább szükségesnek tartja, kormány azt javasolja, hogy a választójogi törvény módosítása kapcsán most külön alkotmánymódosító törvényjavaslat előterjesztésétől az országgyűlés tekintsen el. A jelen törvényjavaslatban foglait megoldási mód, amelyet a 21. paragrafus (2) bekezdése tartalmaz, államjogi- lag teljesen kielégítő, törvényes és alkotmányos. A most beterjesztett törvényjavaslat jellege és az alkotmánnyal ösz- szefüggő rendelkezései azonban megkívánják, hogy az országgyűlés, kétharmados többséggel fogadja el. Meg vagyok győződve arról, hogy az országgyűlés a kormány előterjesztését elfogadja. Tisztelt országgyűlés! Az országgyűlési képviselőié és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi III. törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslathoz és annak írásbeli indokolásához az elmondottakat kívántam hozzáfűzni. A törvényjavaslat összhangban van nagy társadalmi céljainkkal. Nem kétséges, hogy a javaslat, s elfogadása után a törvény rendelkezései szerint megválasztott képviseleti szervek, az azokban dolgozó országgyűlési képviselők és tanácstagok nagy mértékben hozzájárulnak majd -©> célok siker«* megvalósításához. A törvényi- javaslat, illetve törvény -j&ss eszköze lesz a közügyekben '■ való részvétel fokozásának, tovább erősíti hazánkban a szocialista demokráciát, amely egyik fontos feltétele a szocializmus teljes felépítésének. Korom Mihály nagy tapssal fogadott expozéja után dr. Varga Péter képviselő a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében mondott előadói beszédet. Megállapította, hogy a tervezett változások a szocialista demokrácia további szélesítését szolgálják Ezután Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke és Csapó Ernő (Budapest 40. vk.), a Transzformátor- és Villamoskészülékgyár csoportvezetője szólalt fel. Ezután Korom Mihály igazságügyminiszter válaszolt a vitában elhangzottakra. mert a villamos energia termelésének költségei hazánkban magasak, az olcsó földgáz termelése pedig a következő években lényegesen fokozódik. Bondor József miniszter válaszában elmondotta, hogy az említett irányelveket élet- és vagyonbiztonsági okokból adták ki. Számítások szerint az intézkedés az országban 17 000 lakást érint. E korlátozás azonban csak átmeneti. Intézkedtek ugyanis, hogy a magyar ipar megfelelő égésbiztosító szerkezettel ellátott gáztűzhelyek gyártását vezesse be. az ilyen tűzhelyekkel fel lehet majd szerelni a paneles épületek belső konyháit. A miniszteri választ mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő dr. Be- resztóczy Miidós megköszönte a képviselők figyelmes, tevékeny törvényalkotó munkáját, s mindannyiuknak sikereket, eredményeket kívánva, berekesztette az országgyűlés őszi, idei negyedik ülésszakát. Két vagy több jelolt indulása a választásokon Közvetett választás a megyei és a fővárosi tanács megválasztásánál kapta. Tehát nem a szavazatok relatív aránya a döntő. Ha pedig egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint 50 százalékát, akkor pótválasztást kell tartani, amelynek során új jelölt vagy jelöltek is állíthatók.
