Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
8 DUNÄNTÜLI NAPLÓ 1970. október 31. A beszámolási időszakban 115 új párt- szervezet, 1 üzemi és 2 községi pártbizottság alakult. Az új pártszervezetek mintegy fele a nagy alapszervezetek decentralizálása révén, a másik fele pedig egy-egy területen a tagfelvételek növekedése alapján jött létre. Munkájuk megindult, már eddigi tevékenységük is növelte az adott területen a párt befolyását. A IX. kongresszus eltörölte a tagjelöltséget, a tagfelvételi munkában előtérbe állította a minőségi követelményeket. Megyénkben a párttagság létszáma, összetétele egészségesen alakult, párttagságunk létszáma jelenleg 23 500 fő. Az elmúlt szakaszban évenként egyenletesen 1000—1200 fő nyert felvételt a pártba. Az összetétel is megfelel a politikai követelményeknek, a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok aránya a felvettek között növekedett. Párttagságunk 51%-a fizikai dolgozó, a nők aránya 20,6%, a 30 év alatti fiatalok 11,2%-át teszik ki párttagságunknak. Elsősorban olyanokat vettek fel, akik társadalmi tevékenységükkel kitűntek, munkahelyükön a legjobb munkások közé tartoznak. így mintegy 1400 elvtárs a szakszervezetben, 1500 a KISZ-ben, 1000 a szocialista brigádmozgalomban és 100 pedig a munkásőrségben végzett jó munkája alapján került felvételre. Párttagságunk összetételének minőségi fejlődésére utal, hogy amíg 1966-ban párttag- * jaink 15,4%-a, addig 1970-ben 23%-a végzett pártiskolát, illetve marxizmus-leniniz- mus esti egyetemet. Az általános műveltségi szint növekedését mutatja, hogy párttagságunk 33,1%-a rendelkezik közép- és főiskolai végzettséggel (1966-ban 26%). Az összetétel, a felvételek differenciált vizsgálata rámutat néhány hiányosságra is. Az építőiparban, a ktsz-ekben, a termelő- szövetkezetekben 7—8%-os a szervezettség, ami jóval a megyei átlag alatt van. Hat pártbizottságunk területén a fizikai dolgozók felvételi aránya a megyei átlag alatt alakult (Pécs, Komló, Mohács, Szigetvár városok és a sásdi és mohácsi járás területén). 110 ipari és mezőgazdasági pártszervezetünkben 2—4 éve nem vettek fel párttagot. Különösen magas az ilyen pártszervezetek száma a sásdi és a pécsi járásban. Mindezek nagyobb figyelmet, kellő politikai elemzést igényelnek a jövőben. Párttagságunk korát tekintve idősödött. 1966-ban az átlagos életkor 42,6 év volt, ma 43,8 év. Ez arra utal, hogy a párt és KISZ szervezeteknek hatékonyabb munkát kell végezniök a megfelelő utánpótlás előkészítésére, a felvételek terén. 2700 nyugdíjas párttagunk van és számuk egyre inkább növekszik. Ez a pártbizottságoktól fokozottabb figyelmet igényel az idős párttagok iránt. A négy év során 191 tag kilépett, 476 tagot pedig töröltünk a pártból. Jelentős közöttük a fizikai dolgozók és a fiatalok száma. Ez a természetes tisztulás mellett arra is utal, hogy esetenként nem megalapozott a felvétel, helyenként hiányos a kommunistákkal való egyéni foglalkozás, a nevelés. Pártéletünk egészségesen fejlődött, a lenini normák, a vezető pártszervek által felállított követelmények egyre következetesebben érvényesülnek a különböző szintű vezető testületek munkájában, az alapszervezetek életében. A párton belüli fejlődésben, pártunk politikájának végrehajtásában jelentős szerepe volt a demokratikus centralizmus érvényesülésének. A különböző vezető pártszervek határozatai, állásfoglalásai, instrukciói lejutottak és alapvetően határozták meg a helyi szervek, alapszervezetek tevékenységét. Egyes tapasztalatok azonban arra intenek, hogy minden szinten növelni kell a határozatok végrehajtására irányuló munkának és a végrehajtásnak a segítését, ellenőrzését. Fel kell lépni az ellen az esetenként megnyilvánuló szemlélet ellen, amely a határozatokat tájékoztatásnak minősíti és ezzel kötelező erejüket csökkenti. Eredményes volt a pártdemokrácia fejlesztésére irányuló törekvésünk. Ez növelte a kommunisták és a vezető szervek aktivitását, közéleti, politikai kérdések iránti érdeklődését, felelősségét. Javaslataink, észrevételeink eljutottak a felsőbb szervekhez, intézkedések, határozatok alapját képezték. Ebben fontos szerepet töltött be az elmúlt szakaszban szervezett információs hálózat, amely kiépült, megszilárdult, s mind jobban biztosítja a tapasztalatok, állásfoglalások áramlását, segíti a pártszervek és a kommunisták kapcsolatait, az intézkedéseket. A pártbizottságok, pártvezetőségek munkáját a kollektív vezetés erősödése jellemzi. Az elmúlt szakaszban lényegében helyesen választották ki területük legfontosabb problémáit, testületileg döntöttek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben. Nőtt tekintélyük, mindinkább pártunk elveinek megfelelően irányították az alsóbb pártszerveket, a különböző területeken folyó munkát. A kollektív vezetés fejlesztése terén főként az alapszervezetek egy részében vannak tennivalók. Ugyanakkor növelni kell a választott szervek egyes tagjainak szerepét, társadalmi tevékenységét, felelősségét is. A pártbizottságok függetlenített apparátusainak munkája fejlődött, jól töltötték be szolgálati szerepüket a választott szervek mellett. Az apparátusok szervező, elemző és ellenőrző munkájának hatékonyságát kell főként javítani. Párttagságunk általában fegyelmezetten hajtja végre a határozatokat. A pártszervezetek belső élete, a szocialista építés különböző területein végbement fejlődés a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősödését mutatja. Ez a folyamat az elmúlt években a nagy feladataink végrehajtása során a napi politikai harcban ment végbe. A kommunisták többsége aktív, félti a párt- politikát, igyekszik elősegíteni a helyes döntéseket. Különösen a kommunisták reagálnak gyorsan és határozottan a nemzetközi élet és belpolitika jelenségeire. Megnyugtató, hogy többségük egyértelműen vállalja pártunk politikáját, kiáll a központi és helyi határozatok, intézkedések mellett. Párttagságunk szakmai munkájára, magatartására, életmódjára szintén a kommunista morál követelményeinek betartása jellemző, ami hozzájárult pártunk tekintélyének növeléséhez. A pártegység biztosítása azonban napi feladatot jelent, mind a Megyei Pártbizottság, mind az alsóbb pártszervek számára. Az új kérdések, a fejlődés során felszínre került ellentmondások, a bel- és külpolitikai élet eseményei különböző nézeteket, vitákat, váltanak ki a párttagok körében. Hatnak az egészségtelen, kispolgári jelenségek is párttagságunk egy részére, különösen azokra, akik még csak elindultak a kommunistává válás útján. További munkára van szükség ahhoz, hogy a kommunisták egésze világosan értse és támogassa a pártvezetés korszerűbb követelményeit, a párt új munkastílusbeli elképzeléseit. Még ma is él egyesekben az a felfogás, hogy a párt csak akkor vezet, ha konkréten mindent ő dönt el és hajt végre. Ezzel szemben egyes kommunista vezetőknél, szakembereknél fellelhető nézet, hogy a párt ne szóljon bele a gazdasági élet kérdéseibe. Egyértelműséget kell elérnünk párttagságunknál abban, hogy a párt a vezetést elsősorban elvi-politikai állásfoglalásai, útmutatásai révén és a kommunisták szervezett közreműködésével gyakorolja. Sokszor van vita például párttagságunk körében az életszínvonal alakulásáról, a bérkérdésekről. A nézeteket gyakran meghatározza, hogy ők is elmulasztják a termelési feladatok, az elért eredmények reális, konkrét számbavételét. Az ár, bér és ellátási kérdések összefüggésekből való kiragadása, egyoldalú beállítása sok esetben türelmetlenséghez, helytelen következtetések levonásához vezet. Természetesen számtalan olyan jogos észrevétel is elhangzik, ami nem kerülheti el sem a helyi, sem a központi szervek figyelmét. Esetenként egyes párttagoknál is tapasztalható a közömbösség, az indokolatlan aggályoskodás, a párt politikája melletti kiállás hiánya és nem utolsó sorban az erkölcsi követelmények megsértése. A pártmunka stílusának, módszereinek fejlesztése, új követelményekhez igazítása munkánk középpontjában állt. Eredményesen törekedtünk a választott szervek szerepének növelésére, a pártbizottságok és az apparátusok közötti helyes viszony fejlesztésére, a kommunisták szerepének fokozására a különböző szervek pártirányításában, az egyes párt, állami és társadalmi szervek önállóságának növelésére. Előrehaladtunk a feladatok és hatáskörök elhatárolásában, a közbeeső pártszervek szerepének növelésében. Tovább fejlődött az ipari és mezőgazdasági pártszervezetek munkája, befolyása a helyi gazdasági, társadalmi életre, javult kapcsolatuk á gazdaságot irányító szervekkel és funkcionáriusokkal. Általában nőtt a pártcsoportok szerepe az alapszervezeti életben, a párttagság 70%-a rendszeresen kap pártmegbízatást Mindezek növelték a párt szerepét, befolyását. A munkamódszer és a munkastílus fejlesztése továbbra is napi feladatunk lesz, az alapszervezetek közül főként a kis- létszámú pártszervezetek fejlesztését, munkájának javítását kell szorgalmazni. A káderképzésben, a kommunisták nevelésében, pártunk tömegbefolyása növelésében fontos szerepet töltött be a párlpropa- ganda és a tömegpolitikai munka. A pártoktatás szervezett tanfolyamain évenként mintegy 35 ezren tanultak. Az esti egyetemen évek óta többszörös a túljelentkezés. Az elmúlt években kiemelten kezeltük a kommunisták bevonását a pártoktatásba. Jelenleg a párttagság 47,3%-a tanul szervezetten. A pártoktatás hallgatóinak 63,7%-a pártonkívüli. Nemcsak a hallgatói létszám, hanem az oktatók és propagandisták felkészültsége is évről évre nő. Jelenleg a propagandisták 35,9%-a esti egyetemi, pártfőiskolai, illetve egyetemi végzettségű. A tömegszervezetek a párttól kapott megbízatás és irányítás alapján lényegében jól szervezik a tömegpropagandát és évenként több mint 40 ezer főt oktatnak. A megyei Politikai Akadémia előadássorozatain több százan ismerkedtek meg megyénk aktuális, gazdasági, társadalmi és politikai feladataival. A Megyei Pártbizottság és a Tanács lapja, a Dunántúli Napló rendszeresen és helyesen tájékoztatja, elveink szellemében befolyásolja és mozgósítja a megye lakosságát. A lap szerkesztősége és újságíró kollektívája feladatát általában közmegelégedéssel végzi. A beszámolási időszakban több mint 8 ezerrel emelkedett a lap példányszáma, jelenleg 68 200 példányban jelenik meg. A továbbiakban munkájuk frissességében, pontosságában, a vezető testületek döntéseinek következetesebb képviseletében várunk többet. Ugyanez mondható el a rádió pécsi stúdiójának tevékenységéről is. Jól segíti politikai munkánkat a megyében kéthetenként, illetve havonként megjelenő nyolc üzemi lap, híradó, összes példányszámuk 25 ezer. Egyre jobban jellemzi őket, hogy a konkrét helyi, gazdasági, politikai feladatokkal foglalkoznak, helyt adnak a munkások véleményének, javaslatainak. A kommunisták és a káderek nevelésében jelentős szerepet tölt be a Megyei Párt- bizottság Oktatási Igazgatósága, ahol az elmúlt négy évben közel 400 főt oktattak. A IX. kongresszus fokozott követelményeket támasztott a tömegpolitikai és az agi- tációs munkával szemben. Tömegpolitikai eszközeink közül kiemeljük a pártnapok rendszerét, amely megfelelően működik és évente több alkalommal mintegy 450—500 pártnapon 20—25 ezer emberrel találkozva magyarázzuk a párt politikájának időszerű kérdéseit. A pártoktatás kötetlenebb tömegtanfolyamai is betöltik a szóbeli agitáció bizonyos funkcióit. Az írásos és szemléltető agitáció mellett szükséges javítani a szóbeli agitációt. E vonatkozásban is elvárhatjuk a kommunistáktól a párt politikájának következetesebb képviseletét. A gazdaságirányítási rendszerünk reformja megnövelte a propaganda feladatait. A kezdeti szakaszban sokoldalúan magyaráztuk az alapelveket, a várható tendenciákat, azt, hogy a harmadik ötéves terv és a reform egyidőben történő sikeres végrehajtása gyorsíthatja meg a szocializmus teljes felépítését. Később a gazdasági gyakorlattal, a működéssel összefüggő egyes elvi, politikai kérdések kerültek előtérbe. Pártszerveink tevékenységében jobban előtérbe került a kádermunka. A Politikai Bizottság 1967. május 9-i határozatának végrehajtása — amely meghatározta a káderek kiválasztásának, elosztásának és nevelésének időszerű feladatait — megfelelő helyet kapott a munkában. A határozat alapján a megyei PB. áttekintette a legfontosabb területeken külön-külön a káderhelyzetet, vizsgálta az állami, személyzeti munkát és kijelölte a tennivalókat. A megyei PB. mellett minden PB. és pártszervezet több" alkalommal tűzte napirendjére a káder- és személyzeti munka fejlesztésével összefüggő kérdéseket. A kádermunka a pártmunkának egyre inkább szerves részét, napi feladatát képezi. Mindezek eredményeként a párt káder- helyzete tovább erősödött. A pártapparátus 75%-a rendelkezik közép- és felsőfokú politikai iskolázottsággal és 86%-a közép- és főiskolai végzettséggel. A négy év során mintegy 100 párttitkár végezte el az egy éves és 100 az öthónapos pártiskolát. A pártapparátus 70%-a részt vett 2—3 hónapos politikai továbbképző tanfolyamon. A gazdaságvezetők politikai vezetés-elméleti és szakmai ismereteinek bővítése érdekében szintén intenzív munka folyt, különösen az 1968—1969-es évben. Az üzemek, vállalatok és állami szervek vezetői 2—3 hetes tanfolyamokon vettek részt, ahol elsősorban a gazdasági reform bevezetéséhez kapcsolódó közgazdasági és a vezetés korszerűsítésével összefüggő témák szerepeltek. Az utóbbi három évben mintegy 150 állami és gazdasági vezető politikai továbbképzésére is sor került az esti egyetemen és kéthónapos bentlakásos pártiskolai képzés keretében. A fejlődés ellenére azonban sok még a feladat a káderek nevelésében, a káder- utánpótlás biztosításában. Az állami személyzeti munka pártirányítása és ellenőrzése terén elért fejlődés még elfnarad a követelmények mögött. A termelőszövetkezetekben a személyzeti munka megszervezése lassabban halad a kelleténél. A tömegszervezetek kádermunkájának gyorsabb fejlődését kívánja káderhelyzetünk és feladataink. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt négy évben sikeresen teljesítettük a IX. kongresszus határozataiból ránkeső részt, az előző pártértekezleten megszabott helyi feladatokat. A Megyei Pártbizottság meggyőződése, hogy a helyi és országos eredményeink, a megyei küldöttértekezlet, továbbá a X. kongresszus által meghatározandó feladatok újabb lendületet, jövőnkbe vetett, hitet' adnak a szocializmus teljes felépítéséhez. Ügy ítéljük meg, hogy mai helyzetünk szilárd alapja előrehaladásunknak. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a kommunisták és pártonkívü- liek szorosabb összefogása döntő forrása céljaink megvalósulásának. Erőt és bizalmat ad valamennyiünknek pártunk szilárd és következetes politikája, s minden tőlünk telhetőt igyekszünk megtenni az emberibb holnap megvalósításáért. a nem ttpfllő lakótelep a Szigeti úton
