Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

197«. október SI.

DÜNANTÜLI NAPLÓ

9

Megkezdte munkáját az MSZMP

Baranya megyei pártértekezlete

A beszámolók feletti vita

becsületesen helytállnak a termelési feladatok elvégzésében, melyet a gazdaság vezetői elismernek és megfelelő

(Folytatás a 2. oldalról)

Elsőnek Roskó Zsigmond, a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz elnöke, a siklósi járás küldötte szólt hozzá. Elmondotta: részt vett több taggyűlésen, nagyközségi és járási pártértekezleten, s az ott elhangzottakat egybe tudja vetni avval, amit a Megyei Pártbizottság írásos beszámolójában olvasott. Határozott meggyőződése, hogy a Megyei Pártbizottság minden olyan problémát ismer, amit ismernie kell.

Javítsuk a gépellátást!

Roskó Zsigmond szólt a tsz-ek melléküzemági tevékenységéről, a tsz-tagok és alkalmazottak számarányának alakulásáról, megállapítva: a siklósi tsz-ben kedvező tendenciák tapasztalhatók ebben a vonatkozásban. Részletesen beszélt a mezőgazda- sági gépek hiányáról. Mint mondotta, a tsz-ek gépparkjának nagy része elavult, s aggályát fejezte ki amiatt, hogy a IV. ötéves terv mezőgazdasági gépgyártási programja nem biztosítja az igények kielégítését. Sürgette, hogy javítsák meg az alkatrészellátást is.

— Azt szeretnénk és akarnánk, ha tovább erősödne a munkás-paraszt szövetség — mondotta. Ennek egyik igen fontos területe, része a mezőgazdasági gépellátás. Nem azt kívánjuk a munkásoktól, hogy jöjjenek ki hozzánk kukoricát törni, vagy krumplit ásni, annyit kérünk, hogy adjanak több és jobb gépet.

Befejezésül elmondotta: október 31-én estére, tehát mire a megyei pártértekezlet befejezi a tanácskozást, a siklósi tsz végez a búzavetéssel, s mire a X. párt- kongresszus befejezi a tanácskozást, végeznek minden őszi munkával.

Az üzemi pártélettel, az Ideológiai és politikai munkával foglalkozott hozzászólásában Steiner László, a pécs- újhegyi üzemi pártbizottság titkára, pécsi küldött. Elmondotta: a pécsújhegyi kommunisták több mint háromnegyede fizikai munkás, s a legutóbbi 4 év tagfelvételi statisztikájában a munkások aránya 86 százalékot ért el. E számok azt bizonyítják, hogy pártunk, a munkások, a kétkezi dolgozók pártja volt és maradt változatlanul. S azt is, hogy a dolgozó tömegek támogatják a párt politikáját.

Részletesen szólt a pártcsoportok munkájáról, megállapítva: a pártcsoportok

felelősnek érzik magukat az adott üzem, üzemrész politikai munkájáért. Ismerik a termelési eredményeket és a műszaki fejlesztés problémáit, a műszaki vezetők támaszkodnak rájuk, minden fontosabb kérdésben kikérik véleményüket, mert meggyőződtek arról, hogy a pártcsoportok segítsége sokat jelent számukra. A pártcsoportok tárgyalják meg elsőnek a területükön jelentkező új tagfelvételi kérelmeket, az ajánlók is a pártcsoportokból kerüljenek ki.

Gyors növekedés

Nemeskéri László, pécsi küldött, a Baranya megyei Építőipari Vállalat igazgatója az építőmunkások üdvözletét tolmácsolta. Részletesen szólt az építőipar fejlődéséről. A többi között elmondotta, hogy vállalatuk 5500 lakást épített fel a harmadik ötéves tervben. Felépítették a 400 ágyas klinikai tömböt, befejezéshez közeledik az elméleti tömb, az új Műszaki Főiskola építése. Teljes ütemben épül Beremend. A IV. ötéves tervben 7000 lakás, a BCM építkezésének befejezése, a tv-torony, új posta- központ, sportcsarnok átadá- ta szerepel a programban,

hogy csak a legnagyobbakról tegyünk említést.

A vállalat termelése kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a hazai ipari termelés átlaga, s e gyors felfutást csaknem teljes egészében a termelékenység emelésével kell elérni. Milliókat fordítanak gépesítésre, a dolgozók képzésére.

Munkájukban igen nagy segítséget jelentett és jelent a dolgozók kongresszusi munkaversenye. A Baranya megyei Építőipari Vállalatnál, párttagok és pártonkívüliek körében egyaránt megvan az akarat és szilárd elhatározottság a IV. ötéves tervben kitűzött nagy célok végrehajtása. E nagy munkához kérte a külső szervek, valamennyi velük kapcsolatban álló vállalat dolgozóinak támogatását.

Keszler Ferencné, a szászvári Általános Iskola pedagógusa, a sásdi járás küldötte felszólalásában lényegében egyetlen témával, az oktatással foglalkozott. Hangsúlyozta: minden törekvésük, hogy a munkás és paraszt szülők gyermekei az általános iskolából kikerülve egyenlő esélyekkel indulhassanak a továbbtanulásban. Sajnos, ezt nem tudják megvalósítani. A község, de különösen a kisközség nagy hátrányban van. Az iskolában nem megfelelőek a szemléltető eszközök, a televízió felhasználása az összevont iskolák oktatásában problematikus. Szólott a képesítés nélküli nevelőkről is, kiemelve: ott ahol képesítés nélküli nevelők tanítanak, a gyermekek már eleve hátrányosabb helyzetben vannak. Sürgette ennek a gondnak az enyhítését, a képesítés nélküli nevelők helyzetének alapos megvizsgálását. Szólt a pedagógusok anyagi helyzete javításának szükségességéről, de megemlítette az iskolák technikai személyzetének — takarító, fűtő — bérezésének alacsony voltát is.

Nagvobb önállóság a tanácsoknak

Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke, a Komló város küldötte felszólalása elején egyetértését fejezte ki a beszámolóval és a szóbeli kiegészítésekkel, majd elemezve a tanácsok munkáját kiemelte azoknak az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta módosult és változó feladatát, nagyobb önállóságát, de felelősségét is.

— Az új tanácstörvény majd rögzíti a tanácsok önállóságának növekedését is

— folytatta. — Az önállóságban, a felelősségben nem lehet eléggé hangsúlyozni a kommunisták tevékenységének fontosságát. A területi elv a tanácsoknak nagyobb lehetőséget nyújt gazdasági vonatkozásban is. A jövőben minden vállalat, szövetkezet adóinak nagyobb része a helyi tanácsnál marad, ebből a helyi tanácsok gazdálkodhatnak. Érdekük tehát, hogy a területükön működő vállalatok, szövetkezetek jól dolgozzanak, mert a többletbevétel után fizetendő adó a tanács anyagi erejének növelését szolgálja.

Beszédének további részében felhívta a figyelmet a helyi kooperáció és koordináció fontosságára. A tanácsok ismerjék meg a területükön működő vállalatok, tsz-ek, intézmények IV. ötéves tervfeladatait, elképzeléseiket, sok haszon szármázik ebből. Példaként említette: ha a tanács tudja, melyik vállalat kezd munkához valamelyik utcában, vagy úton, árkot ás, vagy csatornát, kábelt fektet

— koordinálhatja a munkát, hogy a felbontott útrészt ne kelljen egy másik intézménynek a saját munkája elvégzése érdekében ismét felásnia. A felszólaló ezután felhívta a tanácsok figyelmét: használják ki az új bevételi forrósok adta lehetőségeket is a lakosság életszínvonala emelése érdekében. Példaként említette a közműfejlesztési hozzájárulást, amit a tanács adó formájában kivethet. Az állami lakások eladásából származó összegek is a helyi tanácsok bevételi forrását növelik, ezt is szorgalmazzák.

— Az írásos beszámolóban olvastam többek között, hogy a központi tanácsok bátrabban adják le a hatáskört, de csak a szükséges előfeltételek megteremtésével — folytatta. — Egyetértek ezzel, a feltételeket is folyamatosan meg kell teremteni, többek között jó szakemberekkel ellátni a helyi tanácsokat.

Beszédének további részében megemlítette az urbanizáció problémáit. Az ötödik ötéves terv végére — mint mondotta — megyénkben a lakosság 60 százaléka városokban él majd. Ehhez azonban számos feladatot meg kell oldani.

— Terveink szépek — megoldásuk természetesen gondokkal is jár. Mi szívesen

vállaljuk ezeket a gondokat országunk, megyénk gyarapodása érdekében — fejezte be felszólalását.

A szigetvári járás KISZszervezeteinek tevékenységével és az ifjúság magatartásával, munkájával foglalkozott felszólalásában Berkics István, a Szentegáti Állami Gazdaság KISZ-titkára, a szigetvári járás küldötte. Elmondotta, hogy az ifjúság társadalmi munkaakcióinak eredményeként a járásban egyre nagyobb a KISZ tekintélye, növekszik tömegbefo- lyósa a fiatalok körében. Politikai fejlődésüket bizonyítja, hogy az elmúlt négy esztendőben egyre nagyobb számban vesznek fel fiatalokat a pártba a KISZ ajánlásával. A Szentegáti Állatni Gazdaság dolgozóinak több mint 30 százaléka fiatal, akik

jutalmakkal illetnek, örvendetes, hogy egyre inkább gondoskodik a gazdaság vezetősége a fiatalok kulturális, művelődési és szórakozási lehetőségeinek biztosításáról is.

Vukivsevics Géza, a Mecseki Szénbányák dolgozója, Komló város küldötte felszólalása elején megállapította, hogy sokat fejlődött, javult a felsőbb pártszervek irányító, segítő tevékenysége, határozataik fontos útmutatásokat adnak a pártalapszervezetek- ben. Tájékoztatta a pártértekezlet résztvevőit arról, hogy az elmúlt négy év alatt sokat változott Komló ipari struktúrája, melyen belül a legnagyobb eredmény a köny- nyűipar fejlődése, mely elősegítette a nők foglalkoztatásának megoldását a városban. Most új feladatként jelentkezik a szakmai színvonal növelése, a szakmai továbbképzés. Szólt arról is, hogy a város fejlődésével párhuzamosan egyre több gondot okoz a fokozódó lakásigény, melynek megoldásához állami segítségre van szükség. Elmondta, hogy a város lakossága azt várja, hogy a kereskedelem gondoskodjék az áruellátás javításáról. Vonatkozik ez a zöldségellátásra is, a mezőgazdaság fejlődésétől azt várják az emberek, hogy megfelelő mennyiségű és olcsó termékkel lássák el a várost. Felszólalása végén szólt a kétkezi dolgozók gyermekeinek továbbtanulási lehetőségeiről is. Kérte a pedagógusokat, hogy fokozottabban törődjenek ezekkel a gyerekekkel, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a szülőknek jobban szívügyüknek kellene tekinteniük gyermekeik továbbtanulását, segítsék a feltételek megteremtését, ne csak arra gondoljanak, hogy gyermekeik minél előbb keresethez jussanak, hanem törődjenek jövőjükkel, távlati lehetőségeikkel is.

Erősödik a szocialista közgondolkodás

A szocialista közgondolkodás fejlődésével foglalkozott felszólalása elején Szentistvá- nyi Gyuláné, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Pécs város küldötte. Elmondotta, hogy egy sor társadalmi akció, az emberek magatartása bizonyítja, hogy társadalmunkban erősödik a szocialista gondolkodás. Ez megnyilvánult az internacionalista szemlélet erősödésében, az árvízsújtotta területek megsegítésére kibontakozott mozgalomban, de a legutóbbi hónapokban azokban a vitákban is, melyek a kongresszusi irányelvek megjelenése után kibontakoztak. Egyre szélesebb körben lehet tapasztalni a társadalmi életünkben jelentkező visszásságok, negatív jelenségek elítélését, a velük szembeni határozott fellépést. Felhívta a figyelmet arra, hogy a propaganda munkában továbbra is nagy figyelmet kell fordítani szocialista vívmányaink, eredményeink népszerűsítésére, feltárására. Ideológiai és tömegpolitikai munkánk egyik fontos feladata, hogy határozottan lépjen fel a téves eszmékkel, nézetekkel szemben.

A Megyei Pártbizottság jelentésének azt a megállapítását, hogy a pártmunkában az átgóndolt, elemző tevékenységre nagyobb figyelmet kell fordítani, egyetértéssel fogadta. Vukivsevics Géza felszólalásához kapcsolódva elmondotta, hogy Pécs városában már tapasztalni lehet annak eredményét, hogy a különböző oktatási intézményekben egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fizikai munkások gyermekeivel való törődésre. Ebben az évben már néhány százalékkal több ilyen gyereket vettek fel a pécsi felsőoktatási intézményekbe. Végezetül helyeselte, hogy a Szervezeti Szabályzat tervezetében a párttagfelvételi korhatárt 18 évben jelölik meg, hangsúlyozta, csak a pártmunkában válhatnak igazán kommunistává a fiatalok.

Sok eredmény fűződik az elmúlt négy évhez

— Sok olyan eredmény fűződik az elmúlt négy év történetéhez, amelyekről nem is beszélünk, mert természetesnek tartjuk őket — mondotta Ambrus_ Lajos, a mohácsi járás küldötte, a Mohácsi Járási Pártbizottság első titkára. — Megoldottuk például a gabonakérdést: nem szorulunk importra, sőt, a jótermésű években exportálhatunk. Bevezették a tsz-ekben a garantált munkadíjazást. Ez az intézkedés fokozta a tsz-parasztság biztonságérzetét, növelte a munkafegyelmet és munkakedvet a tsz- ekben. Hiányolta, hogy a tsz-ek tekintélyes része még nem készítette el a távlati fejlesztési terveket. Rámutatott arra, hogy a IV. ötéves terv programja biztos támpontot nyújt e tervek elkészítéséhez. A IV. ötéves terv egyik legfontosabb célkitűzése a húsellátás megoldása. Ehhez azonban több sertéskombinátra és korszerű szarvasmarhatelepre van szükség, ezek viszont nem épülnek kellő ütemben, mert állandósult az építőanyaghiány. Sürgette az építőanyagipar fejlesztését, hiszen példákkal bizonyítható: még a húskérdés sem oldható meg enélkül.

Számokkal bizonyította,

milyen nagy károkat, pusztításokat okozott a jégverés a mohácsi járás, megyénk egyik legértékesebb mezőgazdasági területén. A jégverések okozta károk túlnyomó többsége megelőzhető, elhárítható. Létre kellene hozni azt a jégelhárító rendszert, amelyet már korábban tervbe vettek.

A pedagógusok, az iskolai oktatás, az ifjúság nevelésének eredményeiről, gondjairól szólt Németh István országgyűlési képviselő, a bi- csérdi általános iskola igazgatója, a pécsi járás küldötte. Elmondotta, hogy a [tárgyi és személyi feltételek nincsenek kellően biztosítva. Az iskolák tanteremellátottsága és felszereltsége nem mondható megfelelőnek, és ami a^ szubjektív feltételeket illeti: mintegy kétszáz képesítés nélküli nevelő tanít jelenleg Baranya megyében. Feltette a kérdést: van-e olyan szakma, melyben képesítés nélküli embereket alkalmaznak szaktudást megkövetelő beosztásokban? Nincs és nyilván az iskolai oktatásban is változtatni kell a helyzeten.

A megoldás útja a fokozott állami támogatás és az a követelmény, hogy az ifjúság nevelését társadalmi ügy- gyé kell tenni. Ennek az elvnek az érvényesítését jelenti az iskolák fokozott támogatása is. Elmondotta, hogy a kővágószöllősi, szalántai

tsz-ek már jelentős támogatást nyújtottak az iskolák bővítéséhez, korszerűsítéséhez;

arra buzdította a többieket, hogy kövessék példájukat Befejezésül kérte az oktatásügyi szerveket, hogy fokozzák a pedagógusképzést szüntessék meg a nevelő- hiányt.

— FJéhány éve még gyakran hallottuk azt a mondást, hogy jó az a politika, amit fent elhatároznak, de mire „leér”, eltorzul — mondotta Sztergár János, a pécsi járás küldötte, a Hazafias Népfront megyei titkára. — Ma már ritkán hallani ilyesmit. Az emberek meggyőződtek arról, hogy ami lent történik, az nagyrészt rajtunk múlik, azért mi vagyunk felelősek. Azt hiszem, ez is olyan változás, amelyet méltán sorolunk nagy eredményeink közé.

A Hazafias Népfront munkájáról szólva elmondotta, hogy hozzá akarnak járulni a szocialista nemzeti egység további erősítéséhez. Felkarolják az emberek hasznos kezdeményezéseit, támogatják, erősítik a közéleti gondolkodást, szemléletet.

A népfront-mozgalom helyéről és szerepéről szólva kérte a pártszervezeteket, hogy nyújtsanak aktívabb támogatást a népfront bizottságoknak. Elmondotta, hogy nemcsak falun, városon is erősíteni akarják a népfrontmozgalmat.

A legrátermettebbek kerüljenek az egyetemre

A délutáni ülésszak Palkó Sándor elnökletével kezdte meg munkáját. Az első felszólaló, dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára, a siklósi járás küldötte, ideológiai és művelődési kérdésekről beszélt. Az elmúlt négy év alatt jelentős eredményeket értünk el a szocialista kultúra fejlesztésében is — mondotta. — A megye és a város kulturális élete egyre szorosabb egységet alkot, s miután tovább javultak művelődési lehetőségeink, Pécs és Baranya kulturális hatása a megyehatárokon túl is mind nagyobb területeken érezhető. Üj felsőfokú intézményekkel gazdagodtunk, továbbfejlődött és mind színvonalasabbá válik megyénk művészeti és irodalmi élete. Színesíti kulturális életünket a megyénkben élő nemzetiségiek fellendülőben lévő sajátos kultúrája — összességében tehát kedvező a kép. Mégis jogos a kérdés: elégedettek lehetünk-e?

A fejlődés elsősorban mennyiségi vonatkozású volt. A különböző szervek új lehetőségeket teremtettek, egyszóval: szélesedtek a keretek. Ezzel összefüggésben előtérbe került a szervezés, a mozgósítás, ami nagymértékben lekötötte a népművelők és a kulturális élet különböző területein dolgozó szakemberek erejét. Nem ritkaság az ötletszerűség sem. Az elemző munka feltárt bizonyos aránytalanságokat is. A többnyire sikeres, és országos visszhangot is kiváltó nagy- rendezvények mellett mintha megfeledkeztünk volna a helyi, mindennapi feladatokról. Több segítséget, törődést érdemelnének például a könyvtárak, a szakmai képzés, illetve a falusi népművelés Egy másik negatívum: nem elég következetes az ideológiai munka. A lehetőségek szélesedésével párhuzamosan sokasodnak az egyéni elképzelések, egyre többféle ízlés kap hangot, talál fórumot, s mintha mindezt nem követné elég energikusan politikai és művelődési szerveink ideológiai felvilágosító harca.

Nagyobb gondot kell fordítanunk munkánk szemlélet- formáló , hatása növelésére. Előrehaladásunk fontos előfeltétele — a kulturális élet területein is — a pártirányí- tás további erősítése. E vonatkozásban a különböző szintű pártbizottságokra is több munka vár. Egyetlen pártbizottság, pártalaoszerve- zet, de párttag se mehet el szó nélkül a torz jegyeket mutató jelenségek mellett. Vitatkozni kell — elvszerűen

és következetesen. Javítani kell a pártbizottságok ellenőrző munkáját is. Nem elég határozatokat hozni, javaslatokat tenni — azok végrehajtásának ellenőrzésére is rendszeresen vissza kell térni.

Dr. Csendes Lajos felszólalása második részében a munkás- és parasztszülők gyermekeinek továbbtanulási helyzetével foglalkozott. E téma már évek óta foglalkoztatja közvéleményünket. A véleményeket, megítéléseket számos szubjektív elem tarkítja. Tapasztalható bizonyos nosztalgia is a régebbi felvételi rendszer, azaz a származási kategorizálás iránt. Mindezek hátterében az a tény áll, hogy csökken felsőfokú tanintézeteinkben a fizikai dolgozók gyermekeinek arányszáma.

Érdemes szemügyre venni a statisztikát. 1963-ban a felvételt nyert tanulók 46,5 százaléka volt munkás-, illetve parasztszármazású. 1967-ben

57.5 százaléka. Idén: 38,4 százalék ...

De hát mi e csökkenő tendencia oka? A kérdésre adandó válasz rendkívül bonyolult. Az alapvető probléma nem a felsőfokú intézmények munkájában van — ezt érdemes elöljáróban leszögezni. Jelentős szerepük van e változásokban anyagi okoknak, a fizikai szülők műveltség terén megmutatkozó hátrányának, s annak a ténynek, hogy a munkás- és parasztszármazású gyerekek egy jelentős része nem meri vállalni a továbbtanulással együtt járó versenyt. Egy fiatal szakmunkás ma aniíyit — ha nem többet —, keres, mint egy végzett diplomás. A fizikai szülők gye -mekei mindezekből kifolyólag legnagyobb számban a szakmunkásképző intézetek, illetve szakközépiskolák felé áramlanak. A gimnáziumokban csökken a számuk, pedig valójában ezek az intézetek a tulajdonképpeni egyetem-előkészítő iskolák.

Arra pontos adatot mondani: milyen lenne az egyetemeken, főiskolákon a helyes arány — nagyon nehéz, sőt lehetetlen. A cél nem is lehet mechanikus százaléktervek teljesítése. Azt kell elérni, hogy minden rétegből a legrátermettebbek kerüljenek be felsőfokú tanintézeteinkbe, s ennek érdekében mielőbb megfelelő szemlélet- és művelriégbeli. anyagi és pedagógiai v~un-<-oket kell elér-link a - é~, paraszt családok, iilrive gyermekeik vonatkozásában.

(Folytatás a 10. oldalon)

)

i