Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

1970. október SI. DUNANTÜLI NAPLÓ 3 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG JELENTÉSE a IX. kongresszus ófa eltelt időszakról és a soron lévő feladatokról A Megyei Pártbizottság megítélése sze­rint az elmúlt négy évben a IX. koongresz- •zus határozatainak szellemében, az orszá­gos előrehaladással összhangban fejlődött megyénk. A központilag meghatározott és a helyi tervek alapján fejlődött iparunk, mezőgazdaságunk és kultúránk, az élet min­den területén erősödtek, gyarapodtak a szocialista vonások. Üj létesítmények sora, kulturáltabb életmód és növekvő életszín­vonal jelzi politikánk megvalósulását. Eredményeink a lakosság szorgalmas munkája alapján jöttek létre, munkások, parasztok és értelmiségiek tömegei, továbbá más rétegek elismerésre méltóan dolgoztak. Hivatásuk magaslatán álltak a pártszerve­zetek, a pártbizottságok, a kommunisták. Élenjártak, mozgósítottak, élesztették a szo­cialista demokratizmust, a legtöbb helyen felkarolták a jó kezdeményezéseket, javas-, latokat. Munkánknak — bonyolultságuk mellett is — kedveztek a nemzetközi körülmények. A nemzetközi kommunista és munkásmoz­galomban az egységtendencia erősödése, a Szovjetunió és a többi szocialista ország, továbbá a haladás és a béke más erőinek sikerei növelték a kommunisták és a pár- tonkívüliek bizakodását, biztonságérzetét, társadalmi, politikai aktivitását. Az alkotó légkörnek fontos forrása volt Központi Bizottságunk négy éves tevékeny­sége. Nagy társadalmi jelentőségű határo­zatai, párttagságunk egyetértésével talál­koztak, növelték a pártegységet. Reálisan értékelték helyzetünket, világosan szabták meg a szocializmus teljes felépítése során •jelentkező új feladatokat. Megyei Pártbi­zottságunk ezek megvalósítására törekedett, ezek alapján eredményesen végezte tevé­kenységét. Fejlődésünket serkentette hazánk felsza­badulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója. E szakaszban tovább nőtt dol­gozóink politikai tudatosságá munkaver- sennyel, nagy aktivitással fejezték ki egyet­értésüket szocialista céljainkkal. Erősödött a magyar—szovjet barátság és a Szovjet­unióval való további együttműködés őszin­te igénye. A X. kongresszus összehívásának hírére Ismét megpezsdült a politikai élet, fokozó­dott a termelési aktivitás. Dolgozóink fel­ajánlásokkal, munkaversennyel készülnek a kongresszusra. Termelő üzemeinkben a tervezett nemzeti jövedelem 1%-os növelé­sén dolgoznak, hogy eleget tegyenek a fel­hívásnak, s jobb alapot teremtsenek a ne­gyedik ötéves terv végrehajtásához. A kommunisták és a pártonkívüliek biza­kodva tekintenek a X. kongresszus elé, vár­ják a magukénak vallott politika megerősí­tését, továbbfolytatását. Negyedik ötéves tervünk helyi feladatainak kimunkálása most folyik, máris látszik, hogy biztató fej­lődésnek nézünk elé. A Megyei Pártbizott­ság véleménye szerint Baranyában minden feltétel megvan ahhoz, hogy a feladatokat végrehajtsuk, ezzel szocialista eredményein­ket gyarapítsuk. Ezt a kommunisták, párt- szervezetek és pártbizottságok jobb munká­val, fegyelmezetten és határozott kiállással kívánják elősegíteni. I. Megyénk politikai helyzete stabil, a négy év alatt tovább fejlődött a lakosság politi­kai magtartása. Dolgozóink a kommunisták vezetésével aktívan vesznek részt a szocia­lista építés napi feladatainak végrehajtásá­ban, mind többen vallják tudatosan sa­játjuknak pártunk politikáját. A párt és a kormány különböző intézkedései egyetértés­re találtak. Központi Bizottságunk, helyi pártszerveink élvezik a lakosság bizalmát. A politikai aktivitás — különösen egyes szakaszokban — fokozódott, dolgozóink mind jobban élnek a szocialista demokrácia üzemi és egyéb társadalmi lehetőségeivel. Élénk közélet, pozitív közhangulat és kriti­kai légkör jellemzi lakosságunk politikai arculatát. A kritikai észrevételek főként a gyakorlatban jelentkező ellentmondásokat, visszásságokat, mulasztásokat érintik, ese­tenként vannak azynban túlzások, realitás nélküli kritikai áll/spontok is. Folyamatos figyelem kíséri a nemzetközi életet, szinte minden réteg reagál az egyes eseményekre. Az imperializmus céljainak mind jobb megismerése alapján fokozódott törekvéseinek, tevékenységének elítélése. Csökkent a Nyugat iránti illúzió, a cseh­szlovák események kapcsán és más tapasz­talatok alapián nőtt a fellazítási politikával szembeni határozottabb fellépés igénye. A javuló politikai munka következtében csök­kent a fellazítás hatása, azonban ez továbbra is észlelhető egyes fiatalok és kispolgári beállítottságú személyek körében, az ideo­lógiai, kulturális területen, de a gazdasági életben is. Pozitív hatást keltett a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása, a Varsói Szerződés országainak az Európai Biztonsági Értekezlet létrehozására irányuló munkája, aktív diplomáciai tevékenységük pedig dolgozóink őszinte örömével és egyetértésével találkozik. A kommunisták, a lakosság, egyetértenek pártunk nemzet­közi életében betöltött szerepével, interna­cionalista külpolitikájával, s bíznak abban, hogy a szocializmus a béke és a haladás nemzetközi erői újabb sikereket érnek el. Változatlanul élénk az érdeklődés a bel­politikai események iránt. Gazdaságunk, kultúránk, a helyi fejlesztés, országunk helyzete, fejlődése, vezető szerveink munká­ja és határozatai napi téma a lakosság között, a különböző fórumokon. A politikai öntudat magas foka nyilvánult meg az ár­víz sújtotta lakosság iránt kialakult együtt­érzésben, segítőkészségben. Az elmúlt évek legjelentősebb belpolitikai programját, a gazdasági reform bevezetésének szükséges­ségét ma már úgyszólván senki sem vitatja, ugyanakkor sok megjegyzés, aggály, kritika kíséri a gyakorlatban tapasztalható egyes jelenségeket. Ezek egy része jogos, más ré­szük indokolatlan. A szocialista termelési viszonyok általá­nossá válása és fejlődése, politikánk, neve­lőmunkánk hatással voltak társadalmunk szerkezetére, az egyes osztályokhoz és ré­tegekhez tartozó dolgozók politikai maga­tartására, erősítették a munkás-paraszt szö­vetséget, a nemzeti egységet. Helyi fejlődé­sünkhöz elismerésre méltóan járultak hozzá a munkások, büszkén mondhatjuk, hogy pártunk legfontosabb társadalmi bázisát ké­pezik. Munkásságunk magatartása, a szo­cialista fejlődés konkrét kérdéseihez való viszonya mutatja társadalmi felelősségének növekedését. Az ipari fejlődés hatására a mnkások je­lenlegi létszáma meghaladja a 90 ezer főt. Nagyobb részük továbbra is a nehézipar­ban, elsősorban a bányászatban dolgozik és meghatározó réteg a nagyüzemi munkásság. Nagy többségük aktív a termelésben, egyre aktívabb a társadalmi, politikai életben, mind jobban érzékeli a munkásosztály ve­zető szerepét. A kommunisták mellett széle­sedik azoknak a köre, akik tudatos és dina­mikus politikai erőt képviselnek. Általában jellemző, hogy nőtt a munkásság szakmai és általános műveltségének színvonala. A fejlődést azonban problémák, feszültsé­gek kísérik. Számottevő különbségek vannak az egyes munkásrétegek helyzetében, szak- képzettségében, munkafegyelmében, politikai öntudatában és aktivitásában. A fejlődést fékezte, illetve a különbségeket esetenként fokozta a gyorsütemű létszámnövekedés, aminek következtében nagy számú — nem munkás gondolkodású és magatartású — ember került az üzemekbe. Külön gondot jelent a bejárók viszonylag magas száma. A szakmai és általános mű­veltség fejlődése mellett nő az általános iskolát el nem végzettek száma. Feszült­ség forrása a bér- és jövedelmi viszonyok eltérése, a nagyüzemi munkások és az egyéb üzemek dolgozóinak jövedelme közötti kü­lönbség. Ez kihat a politikai öntudatra, ser­kenti a munkaerő vándorlást. A törzsgárda általában jogosan igényel fokozottabb anyagi és erkölcsi elismerést. Jó hatást váltott ki, hogy előbb a Politikai Bizottság, majd a helyi pártbizottságok, pártszervezetek megvizsgálták a Központi Bizottság 1959-es, a munkások helyzetének javítására hozott határozatának érvényesü­lését Illetékes szerveink újabb intézkedé­seket tettek helyzetük, politikai befolyásuk javítására, a munkáskerületek fejlesztésére. Az utóbbi években számottevően változott a parasztság élete, társadalmi, politikai hely­zete. Elsősorban a falun végbemenő urba­nizáció, a mezőgazdaságban bekövetkezett fejlődés hatására mérséklődött a parasztság faluról történő elvándorlása, fokozódott a szakemberek falura áramlása. A megye me­zőgazdaságában jelenleg az összes foglal­koztatottak 29%-a dolgozik. A parasztság jövedelmi viszonyai pozitív irányba változtak. A tsz és állami gazdasá­gi dolgozók jövedelme 1965-höz viszonyítva mintegy 50%-kal nőtt, gyorsabban fejlődött, mint az ipari munkásságé. Ez a fejlődés sokszor képezte vita tárgyát munkások, ér­telmiségiek és alkalmazottak körében. A jövedelmi viszonyok változásánál is je­lentősebb a szociális, kulturális helyzet fej­lődése. A termelőszövetkezeti nyugdíjrend­szer bevezetése, az anyasági segély kiterjesz­tése a termelőszövetkezetekben dolgozó nők­re, a társadalombiztosítási juttatások szé­lesítése történelmi jelentőségű változást idéztek elő. Az iskolák körzetesítése, a mű­velődési otthonok fejlesztése, a filmszínhá­zak korszerűsítése, új egészségházak és or­vosi rendelők építése, a faluközművesítés, a vízellátás javítása stb. nagymértékben hozzájárult a parasztság élet- és munkakö­rülményeinek javításához, kulturális, poli­tikai színvonalának növeléséhez. A javuló szakemberellátottság a falusi la­kosság szakmai ismereteit, korszerű eljárá­sokkal kapcsolatos szemléletét is kedvező irányba terelte. Az új termelőszövetkezeti és földtörvény tovább erősítette falun a szocialista termelési viszonyokat, a demok­ratikus szellemet, növelte a termelőszövet­kezeti parasztság felelősségét saját életének irányításában. Mindezek következtében meg­nőtt a parasztság munkakedve. Lényegesen javult a közös tulajdonhoz való viszonya. Egységesebbé vált, szocialista irányba fej­lődött a falu politikai arculata. Mindinkább a munka az emberek megítélésének fő mér­céje. Mindezek mellett a gondolkodásban, a társadalmi szokásokban, az emberi törek­vésekben erősen hat a régi, kispolgári gon­dolkodásmód. Értelmiségünk szerepe nőtt, jelentős szel­lemi kapacitást képvisel, jól segíti feladata­ink kialakítását és végrehajtását, politikai arculatát egyre több szocialista vonás jel­lemzi. Számuk és felkészültségük általában kedvezően alakult. Pécsett egyes szakmák­ban telítettség, vidéken hiány mutatkozik. Általános fejlődésünk következtében gyor­san nő a műszakiak, agrár szakemberek száma, gazdasági fejlődésünk viszont sokkal több közgazdászt igényéi. Anyagi, szociális, erkölcsi megbecsülésük — egyes kategóri­ák kivételével — általában arányban áll a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt he­lyükkel. Nagy részük már a szocialista épí­tés során vált értelmiségivé, sokan közülük fizikai munkások, parasztok voltak és egye­temi, főiskolai képzettséget szereztek. Túl­nyomó többségük politikailag egyértelműen foglal állást a szocializmus mellett. Jelentős számban vesznek részt a marxizmus— leninizmus eszméinek terjesztésében is. Ugyanakkor egyes csoportjaiknál ma is sok politikai jellegű probléma jelentkezik, mint például a politikai közönbösség, a túlzott anyagiasság, a protekciózás, a Nyugat iránti illúziók és más kispolgári jelenségek, törek­vések. Megyénkben mintegy 3500 kisiparos, kis­kereskedő tevékenykedik, számuk alig vál­tozott az elmúlt szakaszban. Többségük beilleszkedik szocializmust építő rendsze­rünkbe, tevékenységével társadalmilag hasz­nos szerepet tölt be gazdasági életünkben, főként a szolgáltatások területén. Falun egyes szakmákban számuk növelése volna kívánatos. Nagyobb figyelmet érdemel, hogy egyesek visszaélnek a lehetőségekkel, ügyes­kednek, gazdagodnak, s a közvéleményben rontják a becsületesek tekintélyét. A Központi Bizottság az elmúlt szakasz­ban megvizsgálta társadalmi szerepénél és számánál fogva két jelentős társadalmi réteg: a nők és az ifjúság helyzetét és meg­felelő határozatokat hozott. A megyei párt- bizottság is foglalkozott e rétegek helyzeté­vel, a körükben, illetve az érdekükben vég­zett munkára határozatokat, intézkedési ter­vet fogadott el. Baranyat 425 ezer lakosának 51,5%-a, Pécs 145 * ezer lakosának pedig 52,3%-a nő. A népgazdaságban betöltött szerepük szocialista fejlődésünk során jelentősen meg­nőtt. Az 1969-es adatok szerint pl.: Pécsett, Baranyában az iparban dolgozók 35,4%-a volt nő, a kereskedelemben dolgozók 67,1%-a, a tsz-tagoknak pedig 44%-a szintén nó. A megyében élő nők politikai, gazdasági, szociális helyzete az elmúlt időszakban az általános fejlődéssel összhangban fejlődött. Többségük egyetért a párt politikájával, a szocializmus építésében elismerésre méltó munkával vesz részt. Jelentős a marxista világnézet terjedése, elsősorban a fiatalok és a városokban élők között, de lassítólag hatnak a hagyományok, előítéletek, szokások, a vallásosság. Sokan vállalnak szerepet a közéletben. Az ország- gyűlési képviselők 35%-a, a megyei tanács­tagok 33,8%-a nő. A közéletben résztvevők politikai műveltsége, gondolkodásmódja gyorsabban fejlődik. A társadalmi, gazdasá­gi intézményi élet vezető posztjain és szer­veiben résztvevők aránya azonban nem megfelelő. Ennek okait főként a nőkkel kap­csolatos helytelen szemléletben kell keres­ni. A női munkaerő foglalkoztatása évről év­re javult és Pécs kivételével általában meg­felelő. Az egyenlő munkáért, egyenlő bér elve azonban a nők vonatkozásában sok he­lyen csorbát szenved. Gondot okoz, hogy a női dolgozók kevesebb időt fordíthatnak szakmai képzésükre, művelődésre, a háztar­tás, a gyermeknevelés még ma is csaknem teljesen rájuk hárul. — Az anyaság — ami társadalmi érdek is — sok vonatkozásban (munkábaállítás, előléptetés stb.) hátrányba hozza őket. Kormányunk a gyermekgondo­zási segély bevezetésével jelentős segítsé­get nyújtott az anyák számára, nem oldód­tak meg azonban a bölcsődei gondok. Az eredményes előrehaladás azt kívánja, hogy harcoljunk a nőkérdésben megnyilvá­nuló helytelen szemléletek ellen, hogy a munkát széles társadalmi alapokra helyez­zük, hogy pártszervezeteink és pártbizott­ságaink irányítása és ellenőrzése mellett mindenütt felelősen javítsák a nők érdeké­ben végzett munkát. A fiatalok különböző korosztályai a me­gye összlakosságának mintegy 19%-át te­szik ki, s jelentős politikai, gazdasági szo­ciális és kulturális tényezőt jelentenek. Többségük szereti a szocialista hazát, be­csülettel végzi munkáját és kulturált ma­gatartást tanúsít. Fokozott figyelemmel kí­séri a nemzetközi és a belpolitikai élet eseményeit, foglalkoztatja a szocializmus Jelene és jövője. Szocialista fejlődésünk meghatározóan hatott az ifjúság gondolkodására és maga­tartására. Fokozódott politikai, társadalmi, közéleti tevékenységük. Többségük támogat­ja a párt, a kormány központi célkitűzéseit, alkotóan részt vesz a megyei feladatok megvalósításában. Többségük a szocializ­must, mint a jelenkor leghaladóbb társa­dalmi rendjét, magáénak vallja. A marxista világnézet egyre inkább tért hódít körük­ben, de negatív világnézeti hatások is érik ifjúságunkat. Megyénk ifjúságának jelentős részét a munkásfiatalok alkotják. A mintegy 25 000 ifjúmunkás aktív a termelési célkitűzéseink megvalósításában. Sokan szocialista brigá­dok tagjai, többségük szívesen vállal részt különböző társadalmi munkában is. A fa­lusi ifjúságra az állami és szövetkezeti szek­tor, a megváltozott életforma gyakorolta a legnagyobb hatást. A falusi élet ellentmon­dásossága. a falu és a város még elég éles különbözősége azonban sok esetben gátolja gondolkodásuk, magatartásuk fejlődését. Diákifjúságunk többsége szorgalmasan ta­nul, a tananyag elsajátításán túl szívesen vesz részt különböző szakkörökben, diák­körökben, nem egyszer tudományos szin­ten. Helytállnak a kulturális és a sportélet­ben is. Baranya ifjúságának megítélése, anyagi, szociális, kulturális helyzetének értékelése során sok gond, probléma is jelentkezett. Kö­rükben épp úgy megtalálhatók az eszmei- ideológiai tévelygések, a termelési, a köz­életi problémák, mint a társadalom egyéb szféráiban. Egyesekre, kisebb csoportjaikra leszűkült szemléletmód, közömbösség, pesz- szimizmus jellemző, kifogásolható a . maga­tartásuk, rossz a munkához való viszonyuk. Ezeket különösen egyes szakaszokban élesz­tik, felhasználják és fokozzák a nyugati áramlatok, hatások. Az ifjúság nevelésének érdekében a jövő­ben céltudatosabb és hatékonyabb munkára van szükség. E feladat a párt, az állami és a társadalmi szervek, az egész felnőtt tár­sadalom közös tevékenysége alapján old­ható meg. Előrelépést igényel a fiatalok ér­dekvédelme, a munkára és ezen belül a fizikai munkára való nevelés fokozása, a. fiatalság szórakozási és sportolási lehető­ségeinek bővítése. Megyénkben nagy számban élnek nem­zetiségiek, főleg németek és délszlávok. Rág­juk is kedvezően hatottak azok a folyama­tok, amelyek termelési viszonyaink, társa­dalmunk szocialista jellegét erősítették. Pozitív hatást váltott ki körükben, hogy pártunk Politikai Bizottsága tavaly foglalko­zott a nemzetiségi kérdéssel, s hogy a me­gyei pártvégrehajtó bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága együttes ülé­sen vizsgálta meg a nemzetiségiek helyzetét. Intézkedés született problémáik megoldá­sára, illetve egyes igényeik kielégítésére. A nemzetiségiek becsületesen dolgoznak, magukénak érzik szocializmust építő hazán­kat, többségük fenntartás nélkül elismeri és támogatja pártunk politikáját. Fokozódott politikai aktivitásuk, sokan közülük a párt­nál, állami, társadalmi szervezeteknél és a gazdaságban vezető beosztásban dolgoznak, illetve tagjai vezető testületeknek. Illetékes szerveink a lehetőségeikhez mér­ten biztosítják sajátos igényeik kielégítését. Az elmúlt tanévben pl. 44 általános iskolá­ban német, 19-ben pedig szerb-horvát nyel­vű oktatás folyt. A Pécsi Tanárképző Fő­iskolán német és szerb-horvát nyelvű ta­nárképzés folyik, a Pécsi Rádió e nyelveken műsort sugároz. Kulturális hagyományaink ápolása művelődési intézményeink és ter­melőszövetkezeteink anyagi támogatásával folyik. Nem kielégítő a nemzetiségi könyv­tárakban az anyanyelvi irodalmi művek száma, vontatottan halad a nemzetiségi községekben működő közintézmények két­nyelvű felirattal való jelölése. A különböző nemzetiségiek egyenrangú polgárokként élnek és dolgoznak együtt az üzemekben, termelőszövetkezetekben és in­tézményekben. Közöttük politikai jellegű problémák, nacionalista megnyilvánulások csak nagyon ritkán és konkrét kérdésekben vpltak. Esetenként tapasztaltunk az asszimi­lációs folyamat gyorsítására és lassítására irányuló törekvéseket is. A nemzetiségiek között folyó politikai munkát a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetsége és a Magyarországi Német Dolgozók De­mokratikus Szövetsége jól segíti. A Megyei Pártbizottság véleménye sze­rint az_ elkövetkezendő időszakban tovább kell erősítenünk megyénk jól megalapozott és stabil politikai helyzetét. Ennek alapvető feltétele a munkások politikai öntudatának fejlesztése. Az 6 hatásuk döntően befolyá­solja a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség magatartását. A munkások munka- és életfeltételeinek javítása mellett változatlanul feladatot je­lent körükben a politikai munka és a tá­jékoztatás' javítása, a kommunistákra és törzsgárdára támaszkodva az újabb mun­kásrétegek politikai nevelése, a helytelen jelenségek elleni harc fokozása és nem utolsó sorban véleményük, észrevételeik, ja­vaslataik felkarolása, közvetítése a párt vezető szerveihez. s \ *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents