Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

2 DUNÁNTOLI NAPLÓ 1970 október 31. Megkezdte munkáját az MSZMP Baranya megyei pártértekezlete A tanácskozás szünetében Aczél György elv társ dr. Csendes Lajossal, Novics Jánossal és dr. Tigyi Józseffel beszélget. (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt négy esztendő­ben megyénkben is fejlődött pártunk, erősödött vezető szerepe. A párttagok és a pártszervezetek jól képvisel­ték pártunk politikai irány­vonalát a lakosság körében, az állami- és társadalmi szervezetekben. A korábbi­nál sokkal inkább foglalkoz­nak elvi-, politikai kérdések­kel. A határozatok végrehaj­tásában nem veszik át az állami- és társadalmi szer­vek szerepét, ezáltal növelik azok felelősségét. A jövőben jobban törekednünk kell ar­ra, hogy a felsőbb pártszer­vek határozatainak minden szinten érvényt szerezzünk, ugyanakkor a pártszervezetek határozatait helyileg is vég­rehajtsák. Ugyanakkor tart­suk be a szocialista demok­ratizmus követelményeit, ne sértsük, ne csorbítsuk az ál­lami szervek, a vezetők ha­táskörét, jogait. Sikereink titka többek kö­zött abban van, hogy a párt­tagok felelősnek érzik magu­kat a párt ügyéért. Ez a fe­Egész társadalmi életünk kiemelkedő eseménye az az országos méretű vita, mely a Központi Bizottság kongresz- szvsi irányelveiről és a Szer­vezeti Szabályzat módosításá­nak tervezetéről folyik. Párt­értekezletünkkel a vitának ahhoz a szakaszához értünk, amikor összegezhetjük, poli­tikailag áttekinthetjük me­gyénk kommunistáinak, párt- alapszervezeteink, pártszer­veinek állásfoglalásait. Megyénk párttagsága nagy érdeklődéssel és felelősség- érzettel fogadta, tanulmá­nyozta e fontos dokumentu­mokat, véleményt nyilvání­tott pártunk politikájának minden fontosabb kérdésé­ről. Ezt bizonyítja az is, hogy megyénk huszonnégy és fél ezer kommunistájából mintegy tizenkétezren mond­tak véleményt, tettek javas­latokat, kiegészítéseket. A dokumentumokat vitató tag­gyűléseken aki csak tehette megjelent, tevőlegesen részt vett annak munkájában. A felszólalásokon túl szavaz­tak, kifejezték egyetértésü­ket az eddigi politika folyta­tása mellett. Nagyra becsüljük párttag­ságunk, pártszerveink felelős­ségtudatát, vitaszellemét, tettrekészségét, amely a szep­temberi, októberi pártfóru- rnokon megnyilvánult. Továb­bi pártéletünk nagy erőfor­rása lesz ez a párbeszéd­párttagságunk egyértelmű­en állást foglalt a kongresz- szusi irányelvekben körvona­lazott eddigi külpolitika kö­vetkezetes folytatása mellett. Helyeselte, hogy külpoliti­kánk alapvető célját a jö­vőben is abban jelölte meg Központi Bizottságunk, hogy a Szovjetunióval, a szocia­lista tábor országaival, vala­mint az antiimperialista erők­kel szoros egységben bizto­sítsuk a szocializmus építésé­hez a kedvező nemzetközi fel­tételeket, a világbékét. Párttagságunk messzeme­nően egyetért azzal a célki­tűzéssel, amely a párt eddigi politikájának folytatásaként a szocializmus teljes felépí­tésének magasabb szinten való folytatását tűzi ki. A vitában hozzászólók ennek érdekében nagy jelentőséget tulajdonítottak pártunk szö­vetségi politikájának. Sok felszólaló hangsúlyozta a munkásosztály társadalmi szerepére és helyzetére vo­natkozó megállapítás szüksé­gességét. Helyeselték, hogy minden társadalompolitikai és gazdasági kérdés megho­lelősségérzet szólalt meg azokban a bírálatokban is, amelyeket a taggyűléseken, pártértekezleteken mondtak el a vezetőségek, vagy az egyes kommunisták munká­járól, a politikai-, gazdasá­gi-, kulturális élet területén tapasztalható hibákról. Előbb­re tartanánk akkor, ha ez a felelősségérzet nemcsak a ha­tározatok meghozatalánál, hanem a végrehajtás során is megmutatkozna. A párt káderei a beszámo­lási időszakban is fáradha­tatlanul és eredményesen dolgoztak a termelésben, a pártszervezetekben, az álla­mi-, társadalmi- és tömeg­szervezetekben. Élvezik mun­katársaik bizalmát. Ugyan­akkor feladataik ellátására csak akkor lesznek képesek a jövőben is, ha állandóan képezik magukat, egyre több ismeretet szereznek, fokoz­zák felkészültségüket. Ezért fordítunk továbbra is nagy gondot az ideológiai, elmé­leti munkára, a pártpropa­gandára. A Megyei Pártbizottság igyekezett megfelelni annak Megállapíthatjuk, hogy lé­nyegében egész párttagsá­gunk részt vett az elmúlt hónapokban pártunk politikai irányvonalának kidolgozásá­ban, alakításában — hiszen valamennyiünk vé­leményét, akaratát fejezik ki a taggyűléseken, pártérte­kezleteken elfogadott állás- foglalások. Minden szinten nyílt és őszinte volt a vé­leménynyilvánítás, az ered­mények elismerése mellett a meglévő hibákat, fogyatékos­ságokat nem egyszer élesen, kritikusan, de ugyanakkor pártszerűen és mértéktartóan tették szóvá. Megelégedéssel vette tudo­másul megyénk párttagsá­ga, hogy Központi Bizottsá­gunk jól ismeri a társadal­mi, gazdasági, politikai és kulturális életben elért ered­mények mellett a még meg­lévő káros jelenségeket, és á kongresszusi irányelvekben megjelölte ezek megszünteté­sének feladatait is. Erre ala­pozva a vitákban többen szóltak az országosan, de különösen a megyében ta­pasztalható visszásságokról, a helyi tennivalókról, a párt­ós gazdasági vezetés felelős­ségéről, a kommunisták mun­kájáról. Több észrevétel hang­zott el a gazdálkodással, a munka- és életkörülmények­kel, az ideológiai és kultu­rális élettel, a pártmunká­val kapcsolatos feladatokról. zatala előtt a munkásosztály szemszögéből is sokoldalúan vizsgálni kell azok kihatása­it, várható következményeit. Ismételten szóvá tették a bá­nyászok nagyobb társadalmi megbecsülésének szükségessé­gét, nehéz munkájuk jobb anyagi és erkölcsi elismeré­sét. Indokolt, hogy megyénk e legalapvetőbb munkásbá­zisa mindenkor kapja meg azt a politikai, erkölcsi és anya­gi támogatást, amit a nép­gazdaság és nem utolsó sor­ban a bányászság érdekei megkövetelnek. A megye párttagsága álta­lában elismerően nyilatkozott a falusi gazdálkodásról, az életviszonyok változásáról. Ugyanakkor sok helyes ész­revétel hangzott el a mező- gazdaság műszaki színvonalá­nak, gépesítésének megjavír tásáia, a munkaerő problé­mák megoldására, a mellék­üzemági tevékenységek he­lyes irányba történő fejlesz­tésével kapcsolatban. Az értelmiség helyzetével, társadalmi szerepével kapcso­latosan párttagságunk egyet­ért a kongresszusi irányel­a bizalomnak, amelyet a leg­utóbbi pártértekezlettől ka­pott. Munkája a beszámolási időszak alatt sokat fejlődött. Természetesen a követelmé­nyek fokozódása a munka színvonalának további eme­lését igényeli. Ez csak úgy valósítható meg, ha még job­ban támaszkodunk a kommu­nistákra, alaposabban ele­mezzük tennivalóinkat, idő­ben feltárjuk és kidolgozzuk a párt általános politikájából a helyi sajátos viszonyoknak megfelelő feladatokat. Kérem hogy a Megyei Párt- bizottság jelentését vitassák meg és fogadják el — fejezte be referátumát Egri Gyula elvtárs. A pártértekezlet küldötteit írásos előterjesztésben tájé­koztatták a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat-tervezet megvita­tásának megyei tapasztalatai­ról, és javaslatot • tettek a pártértekezlet állásfoglalásá­nak kialakítására. Az írásos előterjesztés a következő főbb tapasztalatok összege­zését adta meg. ! vekben foglaltakkal. A kü­I lönböző fórumokon sok mér­i nők, pedagógus, közgazdász szólalt fel országos és helyi kérdésekről. A jövőben még jobban a pártmunka szerves részévé kell tenni az értel­miség körében végzett ideo­lógiai-politikai munkát, mert ez a feltétele annak is, hogy a körükben ma még fel­lelhető nyugati orientáció, a marxizmustól idegen irány­zatok hatása csökkenjen, és végül megszűnjön. A taggyűlések és pártér­tekezletek hangsúlyozták, hogy a jövőben is nagy szük­ség van a becsületes, tör­vényes keretek között dol­gozó kisiparosok, kiskereske­dők munkájára. Ugyanakkor jogosan sürgették a speku­lánsokkal, a jogtalan haszon­szerzőkkel, árfelhajtókkal szembeni határozottabb fel­lépést. Egyetértéssel fogadták az irányelvek azon megállapí­tását, hogy további intéz­kedéseket kell hozni a sok­gyermekes családok, a gyer­meknevelés, az anyák támo­gatására, a nők, a fiatal lá­nyok szakképzettségének nö­velésére, munka- és életkö­rülményeik javítására, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes ér­vényesítésére. Az állami élet és á szo­cialista demokrácia helyze­tének megítélésével, fejleszté­sének szükségességével a párttagság egyetért. A szo­cialista demokrácia további szélesítése, az állami munka hatékonyságának fejlesztése, az alsóbb szintű tanácsok önállóságának növelése sür­gető feladat. Az elhangzott vélemények és javaslatok fontosnak tartották a hiva­tali fegyelem erősítését, az ügyintézés gyorsítását, a bü­rokrácia csökkentését és minden területen a reprezen­táció szolidabb keretek közé szorítását. A gazdaságirányítás új rendszere párttagságunk kö­rében véglegesen elfogadottá vált. Sokszor szóbakerült, hogy jó ez a gazdaságpoli­tika. „állja a sarat”, minden meglévő gonddal és nehéz­séggel együtt. Amikor az ál­lásfoglalások elismerik a fejlődés tényét, a harmadik ötéves tervidőszakban elért eredményeket, nagyszámban szóltak a gazdasági élet visz- j szásságairól, a fejlődéssel járó újabb, megoldásra váró tennivalókról. Ezek a véle­mények nem mondanak el­lent az irányelvek megálla­pításainak, inkább alátá­masztják azokat, illetve egyes kérdésekben határozottabb, következetesebb ellenőrzést és végrehajtást javasolnak. vonatkozó javaslat is. A Me­gyei Pártbizottság javasolja, hogy a legfontosabb és leg­jellemzőbb véleményeket e kérdésben is továbbítsuk a Központi Bizottsághoz. Az előterjesztés javasolta, hogy a megyei pártértekezlel állapítsa meg: Baranya me­gyében a pártszervezetek, pártbizottságok, valamennyi kommunista egyetért a Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelveiben és a Szervezeti Szabályzat tervezetében meg­fogalmazottakkal, Egyben kérje a Központi Bizottságot, hogy a két dokumentummal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat vegye figyelem­be a határozatok végleges kidolgozásánál. Az írásos jelentéshez No­vics János elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy a pártszervezetek, pártértekez­letek vitáin sok olyan észre­vétel, javaslat is elhangzott, melyeket állásfoglalásként ugyan nem fogadtak el, de figyelmen kívül hagyni azo­kat sem szabad. Ezek között vannak olyanok, melyeket helyileg lehet és kell megol­dani, vannak amelyek a fel­sőbb szervek intézkedéseit igénylik. A különböző fóru­mokon a kommunisták több­sége nem értett egyet olyan javaslatokkal, amelyek vagy nem egyeztethetők össze pár­tunk politikájának alapelvei­vel, vagy megvalósításuknak semmiféle reális alapja nincs. Ezek között példaként meg­említette: néhányan javasol­ták, hogy a béreket a csa­ládok nagyságának megfele­lően állapítsák meg, szüntes­sék meg teljesen az üzemek­ben a nők éjszakai műszak­jait, kérték a nyugdíjkorha­tárok, további leszállítását. Ismételten leszögezte, hogy az alapszervezetektől a párű értekezletig bezárólag az ösz- szes észrevételeket, megjegy­zéseket, javaslatokat már megküldték a Központi Bi­zottságnál működő Kong­resszust Előkészítő Bizottság­nak, hogy azokat is vegyék figyelembe. A viták egy másik fontos tanulsága, hogy a kommu­nisták azon túl, hogy nagy elismeréssel beszéltek az el­múlt években elért eredmé­nyekről, sikerekről, talán még több figyelmet fordítot­tak a fogyatékosságok, a hi­bák. a visszaélések feltárásá­ra. Szenvedélyes hangon ítél­ték el a jogtalan haszonszer­zést, a 'harácsolást, a jelent­kező és helyenként erősödő kispolgári nézeteket, határo­zottabb fellépést kértek ezek­kel szemben. A párttagság mint ahogyan ezt az írásos előterjesztés is megállapítja, egyetért pártunk eddigi politikai irányvonalá­val és mindenütt azt kérték, hogy a X. kongresszus ezt erősítse meg. Úgy hiszem, a megyei pártértekezlet vitája is és ál­lásfoglalása is kérni fogja a X. kongresszust, hogy az ed­digi fő vonalát követve foly­tassuk hazánkban a szocia­lizmus magasabb szinten va­ló építését — fejezte be szó­beli kiegészítését Novics elv­társ. (Folytatás a 9. oldalon) Egyetértünk as irányelvekkel és a Sserveseti Ssabálysat módosításával Tovább erősítjük a munkásosztály vezető szerepét « * A vitákban és állásfogla­lásokban kifejeződött me­gyénk kommunistáinak egyet­értése az ideológiai téren el­ért fejlődéssel, pártunk kul­túrpolitikájával és annak gyakorlati megvalósulásával kapcsolatban. Egyetértünk azokkal az észrevételekkel, amelyek a szocialistaellenes jelenségek ellen szóltak és hangsúlyozták, hogy azokat ne tűrjük tovább, ne legyünk elnézőek. Nagy helyeslésre talált az irányelveknek az a megállapítása, mely sze­rint nagyobb elismerésben és megbecsülésben kell részesí­teni a szocializmus aktív hí­veit, a szocialista módon végzett munkát, a szocializ­mus ügye iránti elkötelezett­séget. Több helyen türelmetlen­séggel, szenvedélyességgel hangsúlyozták a fizikai dol­gozók gyermekeinek fokozott támogatását a tanulásban és az iskolai felvételeknél egya­ránt. A kulturális élet anya­gi feltételeinek megteremté­séről is Sok szó esett a viták­ban. A'4 igények közül a pe­dagógusok fizetésének rende­zését nagyon fontos kérdés­nek tartjuk. Az életszínvonallal és a szociálpolitikával foglalkozó kérdések a vitákban az egyik központi helyet foglalták el. Feltűnt, hogy az elért ered­ményeket sok párttag annyi­ra természetesnek tartja, hogy azokkal nem is foglal­kozik, csak a meglévő hiá­nyosságokat sorolja fel, teszi szóvá. Sokan nem veszik fi­gyelembe, hogy az életszín­vonal emelése nem csupán elhatározás, kormányrende­let, vagy adminisztratív sza­bályozás kérdése, hanem szo­rosan összefügg a nemzeti jövedelem alakulásával, és csak azt oszthatjuk el, amit megtermelünk. Sajnos nem mindenhol került szóba a vi­tákban az életszínvonal eme­lése anyagi feltételeinek meg­teremtése, a termelékenység növelése. A kommunisták többsége azt javasolja, hogy a X. kongresszus az életszín­vonalpolitika kérdésében a társadalmi, gazdasági lehető­ségekhez mérten vegye figye­lembe az elhangzott észrevé­teleket, javaslatokat. Változások a párt munkastílusában A korábbi évekhez viszo­nyítva feltétlenül pozitív szemléletet tükröznek a párt vezető szerepe megítélésével összefüggő vélemények. Ma már általánosan elfogadott tényként értékeli a párttag­ság a párt munkastílusában, vezetési módszereiben bekö­vetkezett változásokat. Az el­múlt négy év gyakorlatából levonták azt a következtetést, hogy az elvi-politikai irányí­tás nem csökkenti, hanem erősíti a párt vezető szerepé­nek érvényre jutását a fő kérdésekben. Sok észrevétel, kritikai megjegyzés hangzott el a he­lyi pártvezetés fogyatékossá­gaival, egyes párttagok mun­kájával. fegyelmezetlenségé­vel kapcsolatban is. Jogos a párttagságnak az az igénye, hogy gyorsabb tájékoztatást kapjanak, a lehetőségek ha­tárán belül hallgassák meg, vegyék figyelembe a vélemé­nyüket. Jogos az a türelmet­lenség is, mely a hatalommal visszaélőkkel, a bírálatot megtorlókkal, a dolgozók vé­leményét semmibe vevőkkel, az önzőkkel, a saját érdekei­ket előtérbe helyezőkkel szemben megnyilvánult. Több figyelmet kell fordítani a ká­dermunkában a kiválasztás és nevelés elveinek betartá­sára, a párthatáskörök tiszte­letben tartására és érvénye- sítésésre. Sok helyen szóba- került a kommunisták, álta­lában a társadalmi munka megbecsülésének szükséges­sége. A Megyei Pártbizottság azt javasolja a pártértekezletnek', hogy valamennyi véleményt, észrevételt, javaslatot a kong­resszusi irányelvekkel kap­csolatban továbbítsuk a Központi Bizottsághoz. A Szervezeti Szabályzót módosításának tervezete szin­tén élénk vitát váltott ki a párttagság körében, melyből az csendült ki, hogy nagy felelősséget éreznek a párt­élet fejlődése iránt. A felszó­lalók úgy értelmezték a ter­vezett módosításokat, hogy azok méginkább hozzájárul­nak a párton belüli demok­rácia szélesítéséhez, a párt­élet lenini elveinek követke­zetes érvényesüléséhez, a pártegyság, a pártfegyelem további erősödéséhez. A tag­gyűléseken, pártértekezlete­ken elhangzott felszólalások, állásfoglalások többsége egyetért a Szervezeti Sza­bályzat tervezetével. Az ál­talános egyetértés mellett több kérdésben módosító ja­vaslatok és ellenvetések is elhangzottak. A vitákban általános és fő kérdéssé vált a felvételi kor­határnak 18 életévben tör­ténő meghatározása. Idősze­rűnek, politikailag szükség- szerűnek ítélték meg a kom­munisták, hogy a fiatalok legjobbjai mielőbb érlelődje­nek kommunistákká. Ugyan­akkor volt e módosításnak néhány ellenzője is. A meg­győző érvelés és vita után, szinte valamennyi tanácsko­záson egyhangú állásponttá érett: helyes a Központi Bi­zottság módosító javaslata. A Megyei Pártbizottság javasolja, hogy a pártérte­kezlet értsen egyet abban, 'hogy amikor az ifjúság tár­sadalomépítő szerepe jelen­tősen megnövekedett, amikor a fiatalok öntudatban, világ­nézetben, szakmai, politikai és általános műveltségben egyre magasabb szintre emel­kedve felelősen és eredmé­nyesen hozzájárulnak a szo­cializmus építéséhez, meg kell teremteni a lehetőségét an­nak is, hogy közülük a leg­jobbak párttagokként végez­hessék további munkájukat. A felszólalók és az állás- foglalások egyetértéssel fo­gadták a módosítások közül azt a követelményt, amely a párttaggá válás egyik fel­tételeként megköveteli a szo­cialista erkölcs szerint életet, a párttagokhoz méltó mun­kát és magatartást, a köz- megbecsülést, ‘ Széleskörű vitát váltott ki a tagdíjfizetés rendszerére

Next

/
Thumbnails
Contents