Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

1910. október 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A A pécsi példa 75 éves a Találmányi Hivatal Ngre magyar bor az egri bikavér — Elveszett a tokaji Múzeumok és múzeumbarátok Beszélgetés a Népfront városi titkárával Védjegy a Székesegyház 1957-ben alakult a Balassa János Fogyasztási Szövetke­zet. Akkor 136 kollégista or­vostanhallgató szervezte és alapította meg. A személyen­ként jegyzett 50 forintos rész­jegyekből, azaz 6800 forint alaptőkével, bankhitellel kezdte meg a szövetkezet működését. Kezdetben csak 20—30 ezer forint volt a havi forgalma az első évben lé­tesített boltjuknak. Azóta egy presszóval bővült es ma már havi forgalmuk eléri a 200 ezer forintot. A közelmúlt­ban az új egyetem épületé­ben egy büfével bővült tevé­kenységük és november else­jén egy csemegeboltot nyit­nak. A későbbiek során még megnyitják a könyv- és ze­nemű boltjukat, s 1971-ben új pavilont építenek zöldség­gyümölcs árusítására. Ma már hitel nélkül működnek, a kis szövetkezet saját vagyona el­éri a 600 ezer forintot. Az egyetemi fogyasztási szövetkezetnél tegnap tapasz­talatcserét tartottak. Ezen részt vettek a szegedi, a győ­ri, a veszprémi, az egri, a miskolci és a debreceni egye­temek. főiskolák és KISZ szervezetek, valamint a me­gyei MESZÖV-ök és KISZ bizottságok képviselői. Remélhető, hogy a pécsi példa nyomán az országban több egyetemen, főiskolán létesül fogyasztási szövetke­zet. Számvetés a vendéglátásról Görcs Károly, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója tegnap az üzlet­vezetők értekezletén, az el­múlt kilenc hónap gazdálko­dását elemezte, és röviden megjelölte a jövő évi fel­adatokat is. ’ 1970 ' három negyedévében a vállalat az árakat nem emelte, sőt több cikk fogyasz­tói árát mérsékelte. Ettől függetlenül 12 millió forintot meghaladó nyereségre számí­tanak. Ami közvetlenül a fogyasz­tókat érinti. A nyáron nem volt olyan nagy sörhiány, mint a megelőző években. Közel fél millió üveg sört importáltak. A bor? Beszer­zése megoldott csak az üz­leteknek a választékra kell fokozott gondot fordítaniuk. Elmúlt hónapokban baromfl- és hal-bemutatókat tartottak, de ennél többre nem jutot­tak. Az igazgató beszédében szóvá tette a leltárhiányokat is. Két gépelt oldalon tün­tette fel azokat, akiknél az ellenőrzés 5, 8, vagy 30 000 forintos leltárhiányt állapí­tott meg. Velük szemben a szükséges intézkedéseket nem mulasztják el. Csirke-buszok Tízemeletes speciális csir­ke-buszokat szerkesztettek a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat szakemberei. A Cse­pel teherautó platójára sze­relt, modem dexionelemek- ből összeállított emeletes ket­recekben egy-egy gépkocsival kétszer annyi baromfit szál­líthatnak, mint az eddig al­kalmazott módszerrel. A szál­lítási költségek szempontjá­ból ez rendkívül nagy jelen­tőségű, mert hiszen a válla­lat három megyéből évente 14 millió csirkét, negyedmil­lió tyúkot, 330 ezer libát és 180 vagon házinyulat vásárol fel. Nagy előnyt jelent az is, hogy ezekről a speciális csir­ke-buszokról nem kell lerak­ni az árut: a ketrecből köz­vetlenül a feldolgozó pályára helyezhető vele a baromfi. (Munkatársunk telex-jelen­tése) Hetvenötödik születésnap­ját ünnepli a Találmányi Hi­vatal. Történelmileg nem nagy idő, de éppen erre az időre, századra esett a tech­nikai forradalmak zöme. Az 1895-ben kiadott császári és királyi szabadalmi törvény volt az a jogszabály, amely a hivatal működésének iogi alapjait megteremtette. Tegnap a Magyar Sajtó Házában Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke ismertette a szabadal­mi és iparjog védelem törté­netét, fontosságát és azokat a felmérhetetlen károkat, amelyek nemzeti kincseink és szellemi termékeink elégtelen • védelméből hazánkat éri. Első önálló szabadalmi tör­vényünkre is érvényes az a mondás: nincs új a nap alatt. A szabadalmi jog ókora, ami­kor a szabadalmakat — mint királyi kegyen alapuló jogo­kat — nyílt levelek formájá­ban minden feltaláló tevé­kenység nélkül a legkülön­félébb kereskedelmi és ipari tevékenységre adományozták. Ez nálunk a 18. század ele­jéig tartott. A találmányi és szabadalmi jog tulajdonkép­pen akkor kezdődött, amikor a szabadalmakat csak talál­mányokra adták, ezt azonban nem rögzítette törvény, sza­bad elhatározáson alapuló királyi kegy volt. Ezután szintén minden év­tized hozott valamilyen új törvényt, rendelkezést, amíg az 1895-ös alapító dokumen­tum meg nem született. A felszabadulás utáni leg­fontosabb dátumok: 1949, az újítómozgalom kezdete. Az öntevékeny mozgalom öt esz­Lassan nemzetközi beteg- állománya lesz a siklósi kór­háznak. A most záruló idei turistaévadban kétszáz kül­földi beteget láttak el szak- rendeléseiken, hatvanat pe­dig be kellett fektetni s úgy meggyógyítani. Ezek többsé­ge jugoszláv volt, de nagyon sokan gyógyultak itt cseh­szlovákok, nyugatnémetek, sőt akadt egy-egy francia, svéd és vietnami beteg is. Az idegenforgalmi nevezetes­ségek tehát kihatnak az egészségügyre is. Ne essünk persze végletekbe: a siklósi kórház természetszerűleg a siklósi járás betegeié. Mun­káját tehát a járás betegei­nek ellátásában kell értékel­ni. Tegnap többek között er­ről tárgyaltak a járási tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén. Megállapították: Baranyá­ban változatlan ebben a kór­házban a legalacsonyabb az egy betegre jutó ápolási idő. Az év első felének átlagá­ban 7,2 nap volt. Az orszá­gos átlag viszont 10 nap. Ez annyit jelent, hogy Siklóson I ugyanannyi idő alatt kétszer | annyi beteget gyógyítanak, mint a legtöbb kórházban, klinikán. Vagyis fokozott gyógyítási, ápolási, irodai, mosodai és egyéb munkát igényelnek itt a betegek, és persze jóval nagyobb költsé­geket is, hiszen mindez több munkába és pénzbe kerül, mint amikor hosszabb ideig tartózkodnak ugyanazok a betegek a kórházban. A vég­rehajtó bizottság még meg­állapította: a siklósi kórház a körülményekhez képest színvonalasan dolgozik, s munkájáért dicséretet érde­mel, a járás betegei számá­ra nagy előny, hogy szük­ség esetén általában várako­zás nélkül közelben lévő in­tézményben kórházi ágyhoz és megfelelő kezeléshez jut­hatnak. Mindez mégsem megnyug­tató, mert a kórház kicsi s fejlesztésre szorul. A vb-ülé- sen elmondották: ha most kapna egy új röntgengépet, tendős jubileumán már 400 ezer elfogadott javaslat­tal bizonyítja életrevalóságát Sajnos, a mennyiségre való törekvés később éppen a mozgalom akadályozójává ] vált. Az ötvenes években fel- | mérhetetlen károkat okozott az a szemlélet, amely szerint a találmányok, védjegyek vé­delme a kapitalista rendszer maradványa. Elvesztettünk a világpiacon sok olyan közis­mert védjegyet, amelyek ma óriási pénzeket jelentenének. A jubileumra kiadott év­könyv számos példát említ, A négytornyú templomot — a pécsi székesegyházat Schwartz Mór. pécsi cseme­ge- és sajtgyáros 1895-ben lajstromoztatta egyik sajtter­mékére. A Találmányi Hivatal tör­ténete még két jelentős dá­tumot tartalmaz: az új gaz­daságirányítási rendszer be­vezetésekor szinte robbanás­szerűen szabadult fel a szel­lemi energia — a szabadalmi bejelentések növekvő számá­nak tanúskodása szerint. Az idén pedig érvénybe lépett az új szabadalmi törvény, amely kimondja a feltalálók foko­zott támogatását, a találmá­nyok elbírálásának meggyor­sítását és a találmányok rea­lizálását. Végezetül a Találmányi Hivatal elnöke néhány pél­dát említett arról, hogy az új gazdaságirányítási rend­szerben mennyire fontos, hogy minden szinten kellő figyelemmel kísérjék a talál­mányok, szabadalmak ügyét. Egy vállalat a piacon ugyan­csak megütötte bokáját, ami­kor egy életre való újítás alapján új termék gyártására állította át kapacitását. Ami­egyszerűen nem tudnák ho­vá tenni. Másik példa: a fo­gászat helyiségeiben terhes­gondozási és gépjárműveze­tői alkalmassági vizsgálat is van. Ezért a végrehajtó bi­zottság állást foglalt amellett a terv mellett, hogy egyelőre — a rendelkezésre álló pénz­hez alkalmazkodva — leg­alább egy emeletráépítéssel fejlesztik az intézményt. Ezt már jövőre elkezdik. Az épí­tőipari munkaerőhiány ellen- súlyozására a drávaszabolcsi termelőszövetkezet — példa­mutatóan — munkát vállalt ebben, s építőbrigádja már novemberben megkezdi tevé­kenységét. A Zsigulik próbaútjaik vége felé közelednek. A Vol­gái autógyár futószalagjairól még az idén 27 500, az üzem teljes elkészülte után pedig 660 000 személygépkocsi gör­dül le. A Szovjetunióban és kül­földön egyaránt különleges érdeklődés veszi körül az új szovjet személyautót. A nö­vekvő kíváncsiságot a Tog­liattiban épült gigászi gyár vezetősége a Zsiguli „szemé­lyi adatainak” nyilvánosság­ra hozásával igyekszik csil­lapítani. Ennek megfelelően a FIAT—124 alapján kidol­gozott szovjet személygépko­csi „hagyományos külalakú”. Súlya 890 kilogramm, négy- hengeres motorja 60 lóerős, öt személyt szállíthat és tel­jes megterhelés esetén is óránkint eléri a maximális 140 kilométeres sebességet. Benzinfogyasztása 100 kilo­méteren 8—9 liter üzem­anyag. A korszerű biztonsági kö­vetelményeknek megfelelően a Zsiguli minden üléséhez az utasok testi épségét óvó bal­esetelhárító övék csatlakoz­nak. Az ülések támlái hátra kor a piacon megjelent, egy másik vállalat perbefogta, ugyanis ők már sokkal előbb szabadalmaztatták azt az újí­tást. Érdemes megemlíteni, hogy tíz éve tartó huza-vona után néhány hónapja végre ma­gyar védjegy lett az egri bi­kavér, a halasi csipke és né­hány más büszkeségünk. Saj­nos, a tokaji bor a csehek szemfülessége folytán szom­szédunk márkájának számít. Ugyanis egy tenyérnyi terü­let átnyúlik Tokaj-Hegyaljá- ból Csehszlovákiába. Előbb ébredtek. Valamelyik hivatal, külkereskedelmi vállalat megtakarított néhány ezer dollárt azzal, hogy védjegye- sítési kérelmet nem intéztek. Hogy mennyit vesztettünk? Két évet — ennyivel előztek meg bennünket, — és sok milliós valutát. Először hadd mutassuk be a szerzőt: Számúéi Marsak 1887-ben született, s 1964-ben halt meg. Nevéhez nagyon sok mesejáték fűződik, eze­ket részben ő maga írta, részben más szerzők művei alapján alkalmazta színpad­ra. Népmeséi stílusa minden mesejátékán átüt, csodálatos varázserővel teremtette hő­seit a színpadra, bájos és tanulságos történetei felnőtt közönséget is vonzanak. A Pécsi Nemzeti Színház hajthatók és alkalmasak ké­nyelmes fekvőhelyek kiala­kítására. Az elegáns látványt nyúj­tó szovjet személyautó meggy­szín, kék, sötétkék, sötétszür­ke, halványbarna, továbbá fehér és fekete színváltoza­tokban készül. A kocsi belső részeit különleges bevonat védi a rozsdásodástól. A Zsiguli négyajtós gép­kocsi, szellőztetése és fűtése kitűnően megoldott. Fékrend­szere különlegesen erős. A kísérleti utak már eddig is megmutatták, hogy a fékek bármilyen sebességnél bizto­san „fogják” a kocsit, nincs semmiféle „félrecsúszkálás”. Nagy előnye a Zsigulinak, hogy jelentősen meghosszab­bította a motorolaj cseréjé­nek határidejét: ez csak minden 10 000 kilométer után válik szükségessé. A volgai autógyár próba­utas sofőrjei, akik naponta 600 kilométert futtatták jár­műveiket, s ezek 32 fokos hi­degben sem mondták fel a szolgálatot, úgy nyilatkoztak, hogy a Zsiguli kellemes és kényelmes, s ami a legfőbb: megbízható gépkocsi. Ma este 6 órakor ül össze a TIT-ben a múzeumbarátok ez évi közgyűlése. Ebből az alkalomból megkerestük kér- | déseinkkel dr. Takács Józse­fet, a Hazafias Népfront Pécs városi titkárát, a múzeumba­ráti kör pécs-baranyai szer­vezetének elnökét. — Milyen feladatokban körvonalazható a múzeumba­ráti körök munkássága? — Gyakorlatilag a múzeu­mok ismeretterjesztő, népmű­velő tevékenysége társadalmi bázis nélkül nem sokra men­ne. Egyfelől tehát — érdek­lődés szerint — legyen minél szélesebb tábora a múzeu­moknak ; másrészt legyenek minél többen, akik a múzeu­mok feltáró, leletmentő mun­kásságát segítik. Amikor pél­dául a múzeum helytörténeti és munkásmozgalmi osztálya megalakult, gyűjtőmunkával hihetetlenül sok anyagot nyújtottak az emberek. Nem véletlen, hogy a társadalmi ezzel a szerzővel ünnepli te­hát a Szovjet Kultúra Nap­jait. Jól választott, mert Marsak — akiről még egy fontos jelzőt is le kell ír­nunk: Lenin-díjas — alkotá­sa nagyon alkalmas arra, hogy be tudják illeszteni a színház egyik alapkoncepció­jába: a korszerűségbe. Sík Ferenc rendező ugyanis is­mét új színpadi megoldáso­kat alkalmaz, ez derült ki a tegnapi főpróbán. A színház műsorfüzetébe pedig ezt írta közönségének, a gyerekek­nek: — Most, az előadás előtt arra kérünk benneteket, hogy gondoljatok egy kicsit visz- sza arra az időre, amikor még kisebbek, még gyerme­kebb gyerekek voltatok és beszélgetni tudtatok egy ka­viccsal vagy öreg kávédará­lóval is játék közben. Ami­kor elég volt egy tárgyat, avagy eszközt elképzelnetek és már játszhattatok vele, mintha valóban a kezetek­ben lenne az elképzelt do­log. Akik segítenek majd eb­ben a játékban a nézőtéren ülő gyerekeknek: Bázsa Éva, Sólyom Kati, Vári Éva, Sza­bó Tünde, Péter Gizi, Ga­lambos György, Sipeki Ti­bor, Mendelényi Vilmos, ifjú Kőmíves Sándor, Bódis Irén, Somody Kálmán, Fa- ludy László, Fülöp Mihály, Kiss István, Kemény Eszter, Karádi Judit, Horváth Irén, Rudnyászky Judit és Pre- pelicsay Annamária. Zené­vel pedig Hevesi András, díszlettel és jelmezzel Pin­tye Gusztáv, maszkkaj Léka László, rendezéssel Bucsky Csilla és persze a legfőbb játékmester: Sík Ferenc ren­dező. Bemutató: holnap, pénte­ken délután 3 órakor. F. D. kapcsolat itt a legerősebb a múzeummal. A többi (régé­szeti. természettudományi, néprajzi, stb.) osztály a fel­táró munkában igényel és kap társadalmi segítséget. Sok értékes lelet, lelőhely került felszínre korábban is és a legutóbbi pályázattal is ezen az úton. Szétszórtan tehát eddig is akadtak bará­tai a múzeumnak. 1962-ben a Hazafias Népfront kezdemé­nyezésére fogtuk össze őket csoportba, a múzeumbarátok körébe azzal a céllal, hogy konkrétan is érdekeltté te­gyük őket a múzeum mun­kájában. — Ügy hallottuk, számban, szervezettségben megerősítik a múzeumbarátok körét. Ho­gyan alakult létszámuk eddig és milyen elképzelésük van az összefogottság elmélyíté­sére? — Elnökségünk álláspontia. hogy adjunk konkrét felada­tokat a múzeumbarátoknak. Mégpedig érdeklődésünkre támaszkodva a múzeumi osz­tályok mellett létrehoznák a kör munkacsoportjait. A pé­csi múzeumbaráti kör létszá­ma szépen gyarapszik. Októ­ber, tehát a múzeumi hónap elején 77 volt, jelenleg 177 tagja van ennek a baráti körnek. Az újak főleg fiata­lok, diákok. Ők mozgósítha­tók a legjobban a honisme­reti munkára, vetélkedőkre, a leletmentő munka segítésére. Most készülnek el a tagsági igazolványok, amelyek a me­gye területén a múzeumok, tárlatok és múzeumi rendez­vények díjmentes látogatásá­ra jogosítanak. Ezeket a köz­gyűlésen át is adjuk. — Milyen feladatok várnak a jövőben a múzeumbaráti kör vezetőire, tagságára? — Pécsen kívül a járási központokban is szeretnénk kisebb baráti csoportokat életre hívni. Ezzel mintegy fél ezerre kívánjuk felfejlesz­teni a múzeumbaráti kör tag­jainak számát. A tartalmi feladatokat illetően:, az évi közgyűlésen kívül minden új rendezvényen tárlatvezetést, ezen túl rendszeres foglalkoz­tatást szeretnénk biztosítani részükre munkacsoportjaink­ban; a fiataloknak legalább kéthavonként. Továbbá: meg­lehetősen gyenge a múzeu­mok és a pedagógusok kap­csolata. Ennek erősítéséhez — a pedagógus továbbképző kabinet segítségével — sze­retnénk elérni, hogy a to­vábbképzésben a múzeumok szerepe, közművelődési funk­ciója és ezek ismerete is he­lyet kapjon. — Elgondolásom az is, hogy a Népfront országosan is jó gazdája lehetne a mú­zeumbarátoknak. Különösen a honismereti mozgalom te­rületén. Tartalmasabb, konk­rétabb lehetne a honismereti munka a múzeumbarátok se­gítségével, bekapcsolódásá­val. Ezért kezdeményezni szeretnénk, hogy rendezzék meg a múzeumbarátok első országos konferenciáját Pé­csett. (Mind az országos és me­gyei honismereti bizottságok, mind a múzeumbarátok körei társadalmi hasznú, jó ügyben haladnak — egy irányban. De egyelőre két vágányon, két különböző szerelvénnyel. Pedig a vonat egy és ugyan­az... Helyes volna összekap­csolni. Mégpedig olymódon, hogy a múzeumok szakembe­rei is mindig ott legyenek a „masiniszta” helyén.) W. E. Idő járás jelentés Várható időjárás csütörtök es­tig: változóan felhős, párás idő, szórványosan előforduló esővel, megélénkülő, helyenként meg­erősödő déli, délnyugati szél. Az éjszakai lehűlés keleten is gyengül, a nappali felmelegedés kissé erősödik. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet: 2—7, legmagasabb nappali hő­mérséklet csütörtökön 11—16 fok között, Bővítik a siklósi kórházat Nemzetközi betegállomány ZSIGULI Lombosi Jenő Premier a gyermekszínházban A színen: Galambos György, Szabó Tünde és ifj. Kőmíves Sándor. Fotó: Erb János Marsak: Bűvös erdő t­k

Next

/
Thumbnails
Contents