Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970 október 22. ISDK-delegáciá érkezett Prágába U allét blLricht vezetésével Szerdán délelőtt néhány perccel tíz óra előtt repülő­gépen megérkezett Prágába az NDK párt- és kormány­küldöttsége, amely a cseh­szlovák vezetőkkel tárgyalá­sokat folytat a két párt és állam kapcsolatainak meg­szilárdításáról és fejlesztésé­ről, valamint nemzetközi kér­désekről. A delegációt, ame­lyet Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára, az Állam­tanács elnöke, valamint Willi Stoph, az NSZEP Politikai I Bizottságának tagja, minlsz- ( terelnök vezet, a prágai re­pülőtéren Gustav Husák, Ludvik Svoboda és Lubomir Strougal fogadta. * A délutáni órákban a prá­gai várban megkezdődtek a tárgyalások Csehszlovákia és az NDK párt- és kormány- küldöttsége között. * KAIRO: Mahmud Favzi, | az Egyesült Arab Köztársa­ság új miniszterelnöke szer­dán délelőtt a kairói Kubbeh palotában letette a hivatali esküt Anvar Szadat elnök előtt. Egyidejűleg az új kor­mány többi tagja is feleskü­dött az alkotmányra. Az es­kütétel! szertartás után a kormány Szadat elnöklete alatt megtartotta első ülését. ♦ BELGRAD: Befejezte hi­vatalos jugoszláviai látogatá­sát a Komszomol küldöttsége, élén Jevgenyij Tyazselnyi- kowál, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával. ♦ TOKIÓ: Japánban szer­dán kezdődik a „nemzetközi háborúellenes nap”. Ebből az alkalomból 46 egyetem diák­jai hirdettek sztrájkot, mely­hez 60 szakszervezet csatla­kozott Incidensekről egyelő­re nem érkezett jelentés, a hatóságok azonban 50 ezer rohamrendőrt helyeztek ké­szültségbe. ♦ DJAKARTA: Az indo­néz kormány betiltotta mind \ Sukarno tanainak terjeszté­sét, mind pedig a néhai el­nök haláláról való megemlé­kezést. A rendeletét a rend­kívül befolyásos nemzetbiz­tonsági hivatal adta ki. ♦ RAWALPINDI: Decem­ber 16-tól 28-ig üléseznek Karachiban a mohamedán országok külügyminiszterei — jelentette be a pakisztáni kormány. Nobel-békedíjat kapott j a „zöldforratlaíom atyja” Az 1970. évi Nobei-békedí- jat az amerikai Norman Er­nest Borlaugnak ítélték oda. A norvég parlament öttagú bizottsága, (amely a Nobel- békedíjakat odaítéli) azért tüntette ki a díjjal a „zöld­forradalom layját”, mert több évtizedes növénynemesítő munkájával és az általa lét­rehozott magashozamú búza- és kukorica-fajtákkal döntő mértékben járult hozzá né­hány nagy népességű fejlődő ország élelmiszergondjainak leküzdéséhez. Borlaug bevándorolt nor­vég szülők gyermekeként született 1914-ben az Iowa állambeli Crescóban. 26 év­vel ezelőtt a Rockefeller ala­pítványhoz került, amely Mexikóba küldte. A tudós azóta is ott él, de időközben mezőgazdasági tanácsadóként működött a pakisztáni és az indiai kormány mellett is. Üj búza- és kukoricafajtádval rekordtermést értek el ezek­ben az országokban. Betkaszem, vagy mégsem ö? Ki a titokzatos áldozat? + PRÁGA: Svoboda cseh­szlovák köztársasági elnök és Strougal miniszterelnök ked­den fogadta Keldis akadé­mikust, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnökét és az általa vezetett szovjet kül­döttséget. A nyugatnémet belügyminisz­térium hivatalosan megerősítette, hogy Krim Belkaszem volt al­gériai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter Frankfurtban gyilkosság áldozata lett. Az algériai forradalom egyik vezéralakjának holttestét kedden találták meg a frankfurti Inter­continental szálló egyik szobájá­ban. A rendőrség szerint a gyil­kosok megfojtották áldozatukat. Belkaszem három, eddig isme­retlen marokkói személy társa­ságában érkezett a szállóba va­sárnap. A marokkóiak közül ketten már hétfőn eltávoztak, a harmadik pedig kedden tűnt el anélkül, hogy fizetett volna a négyszobás szállodai lakosztá­lyért. A nyomozás alapján fel­tételezhető, hogy az algériai po­litikust már vasárnap megölték. ♦ ALGÍR: Politikai mene­dékjogot kapott Algériában I dr. Timothy Leary, a Har­vard egyetem volt profesz- l szóra, akit egyebek között az amerikai kábítószerkultusz egy „főpapjaként” tartanak számon. Leary egy kalifor­niai munkatáborból szökött meg, ahol a hathónapis bün­tetését töltötte. Az APS al­gériai hírügynökség jelentése szerint Leary csatlakozni kí­vánt a fekete párduc elneve­zésű amerikai polgárjogi mozgalom már Algériában tartózkodó képviselőihez. Péter János hazaérkezett New Yorkból „Budapesten rendezzék meg a béke-világkonferenciát,, Dr. Réczei László professzor nyilatkozata a BVT elnökségi üléséről Péter János külügyminisz­ter, aki New Yorkban részt vett az ENSZ-közgyűlés ju­bileumi ülésszakán, szerdán délután visszaérkezett Buda­pestre. Péter János a megérkezés után újságíróknak adott nyi­latkozatában elmondotta: — Természetesen jelenleg még nagyon nehéz meghatá­rozni, hogy a jubileumi ülés­szaknak mi lehet az eredmé­nye Egy hetet töltöttem a szorosan vett jubileumi ülé­seken, amelyek e hét végéig tartanak. — Három tény világos. Először: nagyon sokan so­kat — jogosan sokat — vár­tak és várnak ettől az ülés­szaktól. A másik tény, hogy az ülésszak kezdetét sajnos megzavarták bizonyos nem­zetközi politikai események, amelyek részben az erőpoli­tika idejére, részben a hideg­háború idejére emlékeztet­nék. A harmadik tény pedig az, hogy a közgyűlés minden konstruktív tagja, minden delegáció, amely az ENSZ alapokmánya elveinek érvé­nyesítéséért dolgozik — így elsősorban a szovjet küldött­ség, de a delegációk túlnyo­mó többsége, velük együtt a Magyar Népköztársaság kül­döttsége is — nagyon ke­mény diplomáciai munkát folytat azért, hogy a közgyű­lés mégis eloszlassa a ked­vezőtlen jeleket és kedvező határozatokat hozzon az alap­vető nemzetközi kérdések megoldása érdekében. — A fő feladatom az volt, hogy a Magyar Népköztársa­Héítőn kezdődik a vila a Közel-Keletről Az ENSZ titkársága beje­lentette, hogy a közgyűlés közel-keleti vitájának meg­kezdését október 26-ra tűzték ki. A közel-keleti válság meg­vitatását — mint ismeretes — az Egyesült Arab Köztár­saság kérésére tűzték a napi­rendre. A titkárság a fentiek köz­lésével egyidejűleg bejelen­tette, hogy hétfőn délután — a vitát megszakítva — meg­választják a Biztonsági Ta­nács öt, nem állandó tagját, valamint a gazdasági és szo­ciális tanács kilenc tagját. á NEW YORK: Csütörtö­kön ismét megjelent az ut­cákon a New York Post, New York város egyetlen esti lapja. A lap újságírói 14 napon át sztrájkoltak bér- követeléseik teljesítése érde­kében. Az újságírók és a lapkiadó megbízottai új szer­ződést kötöttek. ság kormánya képviseletében a jubileumi ülésszakon fel­szólaljak. Ebben a felszóla­lásban feltártuk azokat a té­nyeket, amelyek segítik a nemzetközi helyzet kedvező alakítását, s kimutattuk azok­nak a felelősségét Is, akik a kedvező alakulást gátolják. Szerdán szólalt fel Gromiko elvtárs, s nagyon sok felszó- | lalás hangzik még el a hé- [ ten, éjszakai ülésekre is sor ; kerül, maga a közgyűlés pe­dig december közepéig tart. Bízom abban, hogy azok az I objektív tényezők, amelyek a 1 békés egymás melleit élés politikáját eddig sok tekin­tetben sikerre vitték, s ame­lyek eddig kedvező határo­zatokhoz segítettek bennün­ket, ezt a közgyűlést is ered­ményessé tehetik —, fejezte be nyilatkozatát Péter Já­nos. A jordániai fővárosból ér­kező jelentések szerint idő­ről időre kiújulnak a fegy­veres összecsapások a Palesz­tinái partizánok és a jordá- I niai hadsereg között, így pél- j dául szerdán délelőtt tűzharc- , ra került sor Ammanban. , Kedden Ramtha és Dzsaras térségéből adtak hírt fegyve­res incidensekről. Jasszer Arafat, a kormány­csapatokat tette felelőssé az incidensekért és hangsúlyoz­ta, hogy a helyzetet csak a A november 3-i amerikai kongresszusi választásokat megelőző és egyre hevesebbé váló korteshadjárat eddigi legnagyobb „bombáját” rob­bantotta John Lindsay re­publikánus New York-i pol­gármester azzal a bejelen­tésével, hogy New York ál­lam jelenlegi republikánus kormányzójával, Nelson Rok- kefellerrel szemben a de­mokrata párti ellenjelöltként fellépő Arthur Goldberget támogatja az USA legbefo­lyásosabb kormányzói tiszt­ségéért folyó küzdelemben. Megfigyelők ezt a lépést a demokrata párthoz való át­állás előjátékának tekintik. Azt sem tartják azonban ki­zártnak, hogy Lindsay új szavazó blokkot próbál ki­alakítani azokból — az ame­rikai politikai viszonyok kö­zött haladónak számító — li­berális rétegekből, amelyek kitörni próbálnak a kétpárti „váltógazdálkodás” hagyomá­nyos keretei közül. Máris azt Szerdán hazaérkezett Üj Delhiből dr. Réczei László professzor, az Országos Bé­ketanács elnökhelyettese, aki a magyar békemozgalom képviseletében részt vett a Béke Világtanács elnökségé­nek háromnapos ülésén. Az MTI tudósítójának a Ferihe­gyi repülőtéren adott inter­júban elmondta: — A tanácskozás napirend­jén a nemzetközi békemoz­galom ismert témái szerepel­tek, a vietnami helyzet, a közel-keleti kérdés, a lesze­relés, az európai biztonság kérdése és több más idősze­rű, a világ minden népét egyformán érintő fontoß té­ma. — Az esemény krónikájá­hoz mindenekelőtt meg kell fennálló egyezmények köl­csönösen őszinte és . pontos teljesítésével lehet megnyug­tatóan rendezni. Az arabközi békéltető bi­zottság elhatározta, hogy több albizottságot hoz létre. Ezek a hétfőn megalakított katonai főbizottsággal együtt országszerte ügyelnek a meg­állapodások betartására. A katonai főbizottság képviselői már megérkeztek Irbidbe, Ramthába, El Szaltba és Dzsaras ba. latolgatják, hogy Lindsay esetleg az új blokk jelöltje­ként léphet majd fel az 1972- es elnökválasztásokon. TVlint emlékezetes, a pol­gármester már tavaly nyíl­tan szembefordult a Nixon- koi'mány vietnami politiká­jával és a „vietnami morató­rium” napján maga is felvo­nult a háború ellen tüntető New York-i százezrekkel. A Nixon-kormány „büntetés­ként” megvonta tőle a re­publikánus pártgépezet tá­mogatását, azonban a kor­mánypárt hivatalos jelöltjé­vel és a demokratapárti je­lölttel szemben is sikerült megvédenie tisztségét a pol­gármester-választásokon . Lindsay környezete szerint a polgármester azért fordult szembe Nelson Rockefeller­rel, mert úgy találta, hogy a New York-i kormányzó meghátrált a republikánus pártban egyre erősödő jobb- I oldali irányzat előtt és „el­emlitenem, hogy a BVT el­nökségének az indiai fővá­rosban igen magas szintű ál­lami fogadtatásban, tehát el­ismerésben volt része testü­letileg. — Ami a BVT elnökségé­nek munkáját illeti: a viet­nami kérdésben az ülésen egyhangúlag támogattuk a párizsi tárgyalásokon részt vevő vietnami delegációnak a 84. ülésen — Nguyen Thi Binh, a Dél-Vietnami Ideig­lenes Forradr ' ni Kormány külügyminisztere által — előterjesztett nyolcpontos ja­vaslatát. A közel-keleti kérdéssel kapcsolatban úgy foglalt ál­lást, hogy a megoldáshoz az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 1967. november 22-1 ha­tározata jelentheti a kiindu­lási bázist és egyben a ga­ranciát is. — A béke-világmozgalom legkülönbözőbb területei ré­szére külön-külön bizottsá­gok részleteiben kidolgozták az 1971-re szóló programot és azt az elnökség elfogadta. Saját tervét a jövő évre a BVT elnöksége ezeknek a programoknak az egybehan­golásával állítja öeeze. \ mostani ülésen egyöntetűen az a rendkívül megtisztelő vélemény — mondhatni óhaj — kapott kifejezést: Buda­pest legyen a színhelye en­nek az eseménynek — fejez­te be nyilatkozatát dr. Réczei László. árulta a republikánus libe­ralizmus elveit”. Az utolsó csepp a pohárban állítólag az volt, hogy amikor Spiro Agnew alelnök formálisan „kiátkozta” Charles Goodell republikánus New York-i szenátort a pártból, annak „radikális-liberális” nézetei és a kormány vietnami poli­tikájának ellenzése miatt, Rockefeller cserben hagyta Goodellt, akit pedig ő jelölt a meggyilkolt Robert Kenne­dy szenátor megüresedett he­lyére, Lindsay szakítása a re­publikánus párttal még in­kább aláhúzza a Nixon-kor- mányzat választási stratégiá­jának legfőbb jellegzetessé­gét: a párthatárok fölött át­nyúló elnök az ország vala­mennyi konzervatív választó rétegét igyekszik felsorakoz­tatni maga mögött a „csen­des többség” gyűjtőnév alatt, a november 3-i választások­ra. Fegyveres incidensek Jordániában Iz amerikai kongresszusi választások első „bombarobbantása” Lindsay, New York-i polgármester szakított a republikánusokkal Szerdára virradó éjszaka, mi­után Belkaszem személyazonos­ságára fény derült, Genscher belügyminiszter elrendelte, hogy a nyomozást a helyi hatóságok adjélc át a szövetségi bűnügyi rendőrségnek. A három marok­kói felkutatására az Interpol se­gítségét is igénybe veszik. Belkaszem, aki halálakor 48 éves volt, 1963-ig, a függetlenné válás után alakult első ideigle­nes kormány bukásáig játszott aktív szerepet a politikai élet­ben. Ezután önkéntes száműze­tésben élt. Egy oráni bíróság 1969. áorilisában távollétében ha­lálra ítélte. Horst Kuhn főállamügyész sze­rint azonban eddig nem sikerült megbizhatóan azonosítani annak a férfinak a polttestét, akit fel­tehetően vasárnap gyilkoltak meg a frankfurti Intercontinen­tal szálló egyik lakosztályában. Azok a jelentések, amelyek sze­rint Belkaszem, volt algériai külügymnisztert gyilkolták meg, egyelőre nélkülözik a megfelelő alapot, mondotta a főállam­ügyész, s hozzátette: nem érti, milyen értesülések alapján adott ki a belügyminisztérium meg­erősítést szerdán reggel. A Belkaszem haláláról szóló híreket magában Algériában is kételkedéssel fogadták, jelenti Algírból az AJTP. Capitoliumi választások Utolsó szakaszába lépett a vá­lasztási hadjárat az Egyesült Al- ! kunokban. November 3-án kerül I sor a teljes képviselőháznak, a • szenátus egyharmadának és 35 i állam kormányzójának megvá- | lasztására. Ezeket az időközi vá- I lasztásokat két év választja el a legutóbbi — és ugyancsak két j év a soron következő, 1972. évi elnökválasztástól. Bár ez a vá­lasz ás jelentőségében elmarad I az elnökválasztásétól, mégis fon­tos következtetésekre ad alkal­mat. Ha ugyanis a republikánu­sok előre törnének, úgy ez két­ségtelenül megszilárdítaná Nixon elnök helyzetét a Fehér Házban, sőt bizonyos értelemben meg­könnyítené a repuklikáuus elnök I újraválasztásának lehetőségét. I Ha ellenben a demokraták meg­tartják többségüket a Capito- 1 liumban — a szenátusban és a képviselőházban, ez kétségtelenül megnehezítené a jelenlegi admi­nisztráció helyzetét. Milyen poggyásszal indul a republikánus párt a mostani vá­lasztásokba, két évvel hatalomra kerülése után? Nézzük csak, melyek voltak Nixon 1968-as vá­lasztási hadjáratának főproblé­mái. Íme az a kis lista, amelyet az akkor mégcsak leendő elnök állított össze: „Elhúzódó válság Vietnamban”, „Az amerikai dol­lár válsága — a fokozódó inf­láció”, „Bűnözési válság”, „A la­káshelyzet, a természet szennye­ződése, az oktatás növekvő vál­sága stb.” Ezeknek a bajoknak — legalábbis részleges — meg­oldására tett ígéretet Nixon. S ha egyenként vizsgáljuk a prob­lémákat, megállapíthatjuk, hogy azok egyike sem került le a na­f pirendről. Sőt egyikük másikuk még élesedett is. Itt van mindenekelőtt a viet­nami háború. Ha bizonyos idő­vel ezelőtt még úgy tekintették ezt a háborút, mint az előző ad­minisztráció örökségét, úgy az agressziónak Kambodzsára tör­ténő kiterjesztésével a délkelet­ázsiai háború egyértelműen „Ni­xon háborújává” vált. A kam­bodzsai kaland nyomán az or­szágban eluralkodó bizonytalan­ság és fejvesztettség barométere lett a Wall Street-i tőzsdepánik, amely Kennedy elnök 1963-ban történt meggyilkolása óta a leg­nagyobb méretű volt. Számos törvényhozó érzi a lakosság azon rétegének nyomását, amely a fegyverkezési hajsza és a Pen­tagon pazarlásának beszüntetését követeli. Az elégedetlenség je­lentős tőkés rétegekre is kiter­jed. A kormány minden erőfe­szítése ellenére növekszik az inf­láció. Az infláció okai között joggal említik a vietnami hábo­rút, a hatalmas katonai kiadá- I sokat, a szövetségi költségvetés, nemkülönben a fizetési mérleg deficitjét. Az infláció mindenek­előtt a dolgozókat sújtja. Az élelmiszerárak egy év alatt 8,7, az egyéb áruk és szolgáltatások ára 6 százalékkal emelkedtek. A bűnözési hullám nem csökkent, hanem emelkedett, s ez ugyan­csak növeli a republikánusok népszerűtlenségét az amerikai kispolgárok, a Nixon által oly gyakran idézett „csendes több­ség” körében. A republikánus kormány a vá­lasztási hadjárat során a de­mokrata többségű kongresszusra akarja áthárítani a felelősséget a jelenlegi helyzet nehézségeiért. Korteseik felhívják a választó­kat, harcoljanak Fullbright de­mokrata szenátor és a vele azo­nos gondolkodásúak ellen, akik fellépnek a kalandor külpoliti­kai vonalvezetéssel szemben. A kormány bírálóinak helyzete azonban — a már ismertetett okok következtében — most erő­södőben van. A Demokrata Párt vezetői mind nagyobb támoga­tásra találnak azokban az üzleti körökben, amelyeknek érdekeit sért! az infláció, a visszaesés erősödésének réme, a dollár helyzetének meggyengülése. Az olyan veszélyek, mint a gazda­sági helyzet szüntelen romlása, amely a profit csökkenéséhez vezethet, arra kényszeríti az üz­let! köröket, hogy elgondolkoz­zanak: ne álljanak-e ismét a De­mokrata Párt mellé. A legélesebb harc a szenátusi többségért várható. A republi­kánus adminisztrációnak elég csak 7 helyet elvennie a demok­ratáktól, s akkor a jelenlegi 43- ról 50-re növelhetnék szenáto­raik számát. Ez pedig a kong­resszus felső házában pontosan a szavazatok felét jelentené. Minthogy egyenlő szavazat ese­tén, az eljárási rendszer követ­kezményeképpen, a döntés joga az Egyesült Államok alelnökét illeti, ez többséget jelentene a számára. Egyes megfigyelők sze­rint a republikánusoknak lehe­tőségük van a hét szükséges hely elnyeréséhez. A képviselőházi többség meg­szerzéséhez a republikánusok­nak 29 helyet kellene pótlólag megszerezniük. A megfigyelők többsége azt várja, hogy a de­mokraták megőrzik többségüket a képviselőházban. Az elkövetkezendő hetek viha­rosnak ígérkeznek az Egyesült Áramokban. Az 1970-es időközi választásokon eldől: marad-e a jelenlegi helyzet, amelyet repub­likánus adminisztráció és de­mokrata párti törvényhozás jel­lemez. Az eredmény az ameri­kai bel- és külpolitika további fejlődése tekintetében nagy je­lentőségű lehet. Gáti István 4

Next

/
Thumbnails
Contents