Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

1970. Oktober 22. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Kongresszusra készülve: A nagy szövetség 1 El Olyan társadalomban élünk, ahol az államhatalom és a nép célja lényegileg azonos: a szocializmus teljes felépí­tése. A társadalmi és állami berendezkedés politikai alap­ja is azonos: a munkás­paraszt szövetség. Társadal­munk egységének erősödése szilárdítja a hatalom erejét, államhatalmunk pedig arra törekszik, hogy erőit a tár­sadalmi célok minél követ­kezetesebb megvalósítására fordítsa. Szocialista fejlődésünk min­den eddigi tapasztalata azt tanúsítja, hogy a haladás annál gyorsabb, és biztonsá­gosabb, minél szilárdabb az államhatalom és a társada­lom egysége, minél szorosabb a munkásosztály és a társa­dalom egysége, minél szoro­sabb a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Gon­dok és feszültségek akkor keletkeznek, ha ez az egy­ség, ha ez a szövetség meg­bomlik, gyengül. Ám az egy­ség nem olyan, hogy ha egyszer létrehoztuk, attól kezdve örökkévaló. A társa­dalom életében — akár csak egy-egy családban — állan­dóan keletkeznek ellentmon­dások, feszültségek. A poli­tika helyességét éppen azon lehet lemérni, hogy a kelet­kező konfliktusokat idejé­ben felismeri-e, s képes-e a megoldásukra? A párt és a kormány mun­káspolitikát, osztálypolitikát folytat. — Osztálypolitikát, amelytől elválaszthatatlan a szövetségi politika. Ez az osz­tálypolitika tükröződött a IX. kongresszus határozataiban, ennek szelleme hatja át a X. kongresszus irányelveit is. Igaz, az elmúlt esztendők­ben több olyan intézkedést hajtottak végre, amelyek könnyítették a parasztság helyzetét: egyes mezőgazda- sági termékek termelői árá­nak emelése, a tsz-tagok nyugdíj- és szociális ellátá­sának, a termelőszövetkeze­tek hiteleinek, adósságainak rendezése tartozik ide. hogy csak néhány tényre utaljunk. Ezek az intézkedések azon­ban nem az érdekellentéte­ket növelték, ellenkezőleg: régen meglévő ellentmondá­sok megoldását, enyhítését szolgálták a szocializmus épí­tése éredkében, tehát a mun­kásosztály, az egész nép ér­dekében. A régi felvásárlási árak többségét még akkor alakí­tották ki — s általában a valóságos értéknél lényege­sen alacsonyabban —, ami­kor az volt a cél, hogy egy­részt megakadályozzák az egyéni parasztgazdaságok ka­pitalista irányba történő fejlő­dését, másrészt, hogy a me­zőgazdaságból teremtsenek forrásokat a szocialista állam hatalmas beruházásaihoz, egyebek között épp a szocia­lista iparosításhoz. Mezőgaz­daságunk azóta — épp a munkásosztály támogatásá­val osztályharca eredménye­ként — a szocialista útra tért, szocialista nagyüzemek­be szerveződött. Tehát nem visszafogni, hanem elősegí­teni kell ezeknek a nagy­üzemeknek a fejlődését. A nagyüzemi termelés kialakí­tásához a mezőgazdaságban is jelentős összegek szüksé­gesek. a régi árrendszer ke­retei között viszont a ter­melőszövetkezetek jelentős része az önmagát fenntartó egyszerű újratermelésre is alig volt képes, nem hogy a fejlődést biztosító bővített újratermelésre. Történelmi tény, hogy a munkásosztály mindig áldo­zatkészen segítette a paraszt­ságot. Győzelemre vitte hu­szonöt éve a földreformot s a földreform megvédésében is ő vállalta a döntő szerepet. A mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében nem csak agitáltak a munkások, hanem megteremtették an­nak ipari feltételeit is. — Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a mezőgazdaság sem „eltartott szektora” a nép­gazdaságnak, hanem jelentős a szerepe a népgazdaság eszközeinek felhalmozásá­ban. A külgazdaságban is fontos helyet foglal el. Ex­portunk tekintélyes hányada, a tőkés országokba irányuló kivitel csaknem fele a me­zőgazdaságból származik, s tegyük hozzá: általában gaz­daságos devizaforrásnak bi­zonyul. S ha munkásaink megelégedéssel olvasták az irányelvekben, hogy „az ipari termelés öt év alatt 34 szá­zalékkal emelkedett”, pa­rasztságunknak sem kell szé­gyenkeznie, hisz’ a „mező- gazdasági termelés — csök­kenő létszám mellett — 16— 17 százalékkal emelkedett, gyorsabban, mint az előző években”. A magyar parasztság a munkásosztály segítségével, de nem érdekei ellenére lé­pett a szocialista mezőgaz­daság útjára. Ellenkezőleg: éppen az alapvető érdekazo­nosság, osztály- és egyéni céljainak helyes felismerése segítette a döntő lépés meg­tételében, s az elmúlt évti­zedben mindennapi élete so­rán győződött meg a mun­kásosztály politikai céljainak helyességéről. Akadhatnak munkások, akik egy-egy intézkedésben „paraszt-politikát” látnak s nem ismerik fel alapvető osztályérdekeiket. Lehetnek olyan parasztok, akik aggo­dalmaskodnak a jövőt illető­en. Mégsem ez a jellemző a munkásosztály vezette nagy szövetségre. Növekszik a fel­ismerés: nem egymás jöve­delmi helyzetét,' életszínvo­nalát kell elsősorban félté­kenyen figyelni, hanem tenni mindannyiunknak a maga dolgát. Van belőle elég, ez is kiolvasható a kongresszusi irányelvekből. Tenni a ma­gunk dolgát, mert ettől erő­södik szövetségünk is, mun­kásoké és parasztoké. S e szövetség erősödésének fó­ruma lesz a párt X. kong­resszusa is. A párté, amely „a munkásosztály pártja, an­nak szocialista céljait való­sítja meg s ezzel az egész társadalom érdekeit szolgál­ja”. J. R. Társadalmi munka Pécsett Számítunk n segítségre Beszélgetés dr. Németh Lajossal, a Városi Tanács VB elnökhelyettesével Az ifjúkommunisták — amint erről lapunk egyik ko­rábbi számában szóltunk is —, letették a voksot. Most dr. Németh Lajostól, Pécs város Tanácsa VB elnökhe­lyettesétől kértünk véleményt. Terveink, igényeink álta­lában anyagi lehetőségeink előtt járnak ... Így van ez Pécs esetében is: szeretnénk, ha a megyeszékhely minél előbb korszerű nagyvárossá lenne, a nagyváros minden kritériumával; — ám ennek is határt szabnak az anya­giak, sokszor még a sürgető gondok megoldására is éve­ket kell várni. De itt sem minden a pénz — van egy sereg olyan dolog, amelyek viszonylag kevés költséggel megvalósíthatók —, ha a ta­nácsok nem maradnak egye­dül, számíthatnak a lakosság támogatására, a társadalom segítségére, a városépítő mun­kában. Pécsett, az utóbbi években mintha lanyhult volna a se­gítő kedv — az mindeneset­re tény, hogy jóval keve­sebb az egy-egy nagyobb cél érdekében kifejtett —, szinte az egész várost meg­mozgató társadalmi munka­akció. A KISZ az egyik leg­erősebb társadalmi munka­csapat, azt vallja: szívesen segítene, ha kérnék a segít­ségét, mindenkor készen áll arra, hogy „mozgósítson” a fiatalok körében, a város ér­dekében. Pécsnek szüksége is lenne erre a segítségre —, ezt bizonyára senki sem vi­tatja ... Egy óra a Shellnél Viktória királynőtől az újhegyi benzinkútig A város felől menet a sár­ga kagylót három csenevész fácska takarja el, s csak a bukkanó aljáról lehet a cégért tisztán látni. Amikora fákról kérdeztem, azt mond­ták, hogy a hatost úgyis megemelik. A kútról pedig mindenki tud, aki nem gya­log jön. Az egyenruhás töl­tők az INTERAG Részvény- társaság kenyerén élnek, a Shell embléma pedig a világ egyik legnagyobb cégének az itt-létét jelzi. ♦ Éjjel-nappal nonstop töl­tés. A négy kút körül mind­két oldalon állandó a forga­lom. Nem lehet megállni. Gyorsan ... gyorsan .. Ügy hírlik, hogy itt a legjobb a kiszolgálás. Nemcsak azért az ablak törlésért. Talán az ICA keverék kedvéért, amit csak itt lehet kapni? Csökkenti a kopogást, koromtalanít. In­gyen. — Ezek az itt dolgozó em­berek észrevették valami olyasmit, amit a régiek csi­náltak — mondja Pécsi Lász­ló, a CF-es Opel vezetője. Bent az épületben — ami mellesleg olasz gyártmány és három nap alatt bárhol felállítható —, sok minden kiderül. Nappal harmincezer forintért itatták meg a ko­csikat a minap, éjszaka pe­dig hétezer körül jött össze. Óriási a forgalom. A benzi­nen kívül lehet mást is kap­ni. Autóápolási cikkeket, fagyálló folyadékot, olajszűrő betéteket és kocsiba szerel­hető gyermeküléseket. A La- ve-dace különleges folya­dék, könnyen leviszi a rovar­maradványokat az ablakról. A bepárásodás ellen is van mit tenni, akár folyadék, akár műanyaglap képében. S mindez ízléses csomagolás­ban. A várakozóban kényel­mes fotelek, az asztalon ma­gazinok, a sarokban egy tv- készülék. Egy általános ko- esikontroll három és fél óra, de egy egyszerű zsírozás vagy gyújtás beállítás húsz perc alatt megvan. — ttt legalább látom azt hogy mit csinálnak. — Vin- cze Viktor Komlóról jött be. — Tizenegyre vagyok beje­lentve, de még van időm. — Volt már itt? — ... ? Csak ide járok. Ügy takarékoskodom a benzinnel, hogy ha fogyóban van, erre veszem az utam. Szemével simogatja a Tra­bantot. bfeelt üzemanyagtöltő állomás Pécsett, a 6-os üt mellett Egy színes prospektus ke­rül a kezembe az asztalról. A címe: Ez a Shell. A cím­lapján a Royal Dutch Shell Group londoni irodájának fényképe. Egy huszonhat emeletes irodaház. Innen vég­zik a közel száz országot át­fogó kereskedelem koordiná­lását. Az ablakból a West­minster palota látszik. A Shell eredete 1897-re nyúlik vissza. Ekkor indítot­ta meg az akkori Marcus Samuel cég az olajkereske­delmet. A Shell kagylót je­lent. A Marcus Samuel Vik­tória királynő idejében még kagylókkal kereskedett. A módosabb polgárok házainak falát díszítették velük. Az el­nevezés aztán megmaradt, i Tíz évvel később a cég egye- * sült a Royal Petroleum Com- pany-vel. Ma 170 ezer dol­gozójuk van, részvényeik nagy részét angol, holland, francia, svájci és amerikai bankárok, kereskedők birto­kolják. A vállalat húsz olaj­mezőről évente közel két­százmillió tonnányi nyers­anyagot értékesít A magazin egyik lapján a Marisa — kétszázezer tonnás — tankhajó látható. A Shell- nek harmincegy ilyen hajója van. Az egyik töltőállomásá­nál pedig a napokban alakult egy brigád, április 4-e néven. A hét benzinkutas a szo­cialista munkaversenyben a szocialista címért küzd. Ta­lán kicsit furcsa, meghökken­tő. Egy biztos, a cég érde­keit nem sérti. Minthogy a Shell-cég sem sértheti meg a mi érdekeinket. Ök azért vannak itt, hogy eladjanak, s javítsanak. Modern beren­dezésekkel őrködjenek a ko­csik, a gépek műszaki álla­pota felett, s hogy némi kon- kurrenciát teremtsenek. Kovács Ferenc és Pethes Zoltán a jelenlegi szolgálatos benzinkutas — kalauzaim. A fizetésről faggatom őket. — Ezerháromszáz az alap. — És...? Az egyikük kirakatrendező volt, Feri bácsi a szénbányá­nál húzott le 24 esztendőt. Ide egy üresedő állásra még diplomás mérnökök is sor­ban állnak, ök már a meg­indulás óta, márciustól itt vannak. Hamar belejöttek. A vendégkönyvet büszkén veszik elő. Sok az ismert név is. Harangozó Teri is beírt már ebbe! Valaki az USA- ból, San Francisco-ból jött: — Még Amerikában sincs ilyen udvarias kiszolgálás! Jólesnek a dicsérő szavak. Ezeket már nem a Shell-nek címezték, hiszen az Ameri­kában is van, hanem az itt dolgozó magyar személyzet­nek. Lassan letelik a nézelődés­re szánt óra. Ütközben, ahogy ismét a Shell cégér elé bo­rulnak a fák, elgondolko­zom: Viktória királynő, mil­liós részvények, monumentá­lis irodaház, lerakat száz or­szágban és harmincegy tank­hajó ... De aztán más is eszembe jut: már az ÁFOR- kutaknál is törlik az ablako­kat ... ott is emelkedik az oktánszám, s nem csúnya a kék egyenruha sem. Kozma F. — Németh elvtárs, hogyan (téli meg a Pécsett folyó társadalmi munkát? — A társadalmi munkát Pécsett a kerületi tanácsok irányítják — elsősorban a kerületben lévő parképítési, fenntartási, városszépítési munkák érdekében —, s ők is biztosítják a munkavégzés feltételeit. Általában kisebb fontosságú dolgok ezek, de ha összességében nézzük, egy­általán nem jelentéktelen a lakosság segítsége —, sőt év­ről évre emelkedik a város érdekében kifejtett társadal­mi munkaórák száma. Anél­kül, hogy bárkit is elmarasz­talnék: elsősorban az első kerületben sikerült aktivi­zálni a lakosokat, de a má­sik két kerületben sem lebe­csülendő a végzett munka. A teljesítményeket egyébként minden esztendőben augusz­tus húszadikán értékeljük, s plakettel jutalmazzuk azo­kat az embereket, akik a leg­többet tették Pécs érdekében. Az idén például a megye- székhelyen 24 arany-, 11 ezüst-, és 19 bronz-plakettet adtunk át —, elsősorban azoknak, akik aktívan dol­goztak az „Egy napot Pécs­ért” mozgalom keretében. — Amit tettünk, elvitathatatlan. A kérdés legfeljebb az lehet: nem tehettünk volna többet? — Talán igen — de úgy vélem, olyan nagy volumenű feladataink, amelyhez az egész város segítsége kellett volna —, mint például a so­kat és joggal emlegetett Me­cseki Kultúrpark —, ebben az időszakban nem volt. Ilyenkor pedig a segítséggel sem nagyon tudunk mit kez­deni. Csak példának mon­dom: ahhoz, hogy egy uszo­da felépüljön kevés néhány száz, vagy ezer ember kész­sége, segítsége. Ahhoz bizony pénz, anyag, terv, munkaerő szükséges, s ha mindez meg­van, csak akkor fordulha­tunk az emberekhez segít­ségért ... — Nem lehetne erre a meglé­vő tartalékerőre már eleve épí­teni? — Bízom benne, hogy le­het, a jövőben építünk is rá A negyedik ötéves tervben szerepel jó néhány olyan terv. amelyet egyedül, úgy értem, csak a tanács —, képtelen megoldani. De a jelenből is tudok példát hozni. A me­cseki ródlipálya, amely az egész város érdekében épül, túlnyomórészt társadalmi munkások segítségével ké­szül. Hasonló — bár ennél sokkal nagyobb mértékű —, társadalmi összefogásra szá­mítunk akkor, amikor meg­valósítjuk a regi tervet, • egy nyári napközis tábort építünk a Mecseken, a park­erdőben. Ha valahol, ennél a munkánál igazán fontos lesz a segítség —, hiszen az ösz- szes pécsi napközis gyerek számára építjük ... Elkészült a szintén régóta áhított ifjú­sági park terve is, amelyet a Balokány-ligetben szeret­nénk kialakítani. A negyedik ötéves tervben anyagi fede­zetünk is lesz rá —, a többi már a fiatalokon múlik. Ugyancsak a tervek között szerepel egy sétány építése, amely a volt iparvágány nyo­mán, Meszestől egészen a Me­csekig húzódna, s egyik leg­szebb sétánya lehetne a vá­rosnak. Felső-Meszesen ját­szóteret, parkot szeretnénk, sor kerül a Zsolnay-mauzó- leum környékének rendezé­sére, parkosítani kellene a Budai vámnál, a buszmeg­álló mellett lévő dzsungelt, bőven akadna munka a Fürst Sándor utcánál is, á Kovács­telep is elbír néhány segítő kezet — nem beszélve a kert­városi utakról, járdákról __, f olytassam tovább? Ezek ki­vétel nélkül olyan munkák, amelyekre a negyedik ötéves tervben kerül sor —, ha kal­kulálunk a patrióták segít­ségével. Természetesen csak a legfontosabbakat soroltam fel —, a kerületekben folyó fontos „háztáji” ténykedésre, kisebb jellegű társadalmi munkákra ezután ettől füg­getlenül is számítunk. — A tervek között szerepel né­hány olyan Is, amely hatásköré­ben, de társadalmi munkaerő igé- ryében Is meghaladja egy kerü­let lehetőségeit. Nem lenne cél­szerű, ha legalább ezeket a na­gyobb volumenű munkákat a Városi Tanács koordinálná, köz­pontilag szervezné és irányíta­ná? — Gondoltunk erre is. Vé­leményem szerint — ez, jnég nem szilárd elhatározás —, a Városi Tanács építési-közle­kedési osztályára, vagy a tervosztályra bízzuk majd ezt a feladatot —, esetleg mind­kettőre ... — A KISZ eddig is végzett —, most felajánlott társadalmi mun­kát. Mi a véleménye erről? — Ne beszéljünk róla. Mint említettem, a negyedik ötéves tervben felépülhet az ifjúsági park. Az a fiataloké lesz, túlnyomórészt az ő munkájukra számítunk. Ott bizonyíthatnak. D. Kónya József — Új tüzelőolaj-tartályok Pécsett. Eddig a városban hat helyen lehetett fűtőola­jat vásárolni. Rövidesen meg­kezdik három új, egyenként tízezer literes tartály elhe­lyezését. s még ebben az év­ben Meszesen, a Rókusdom- bon és a Kertvárosban is árusítanak fűtőolajat. TÉLEN IS TELJES FOGLALKOZTATÁST BIZTOSIT A BARANYA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALL. Minden építőipari szakmában felvesz­ácsokat, kőműveseket, kubikosokat, segédmunkásokat valamint SZAK- ÉS SZERELŐIPARI SZAKMUNKÁSOKAT ÉS SEGÍTŐKET A kollektív szerződésben előírt kedvezményeket biztosítjuk. BÉREZÉS TELJESÍTMÉNY ALAPJÁN. Jelntkezés a vállalat munkaerőgazdálkodásán. Pécs, Rákóczi út 56. szám alatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents