Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-21 / 247. szám
1970. október 21. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A nevelésügyi kongresszus után A szocialista munkaiskoláért Tanulóiskola vagy munkaiskola? — a nevelés valóságos történetének ez az egyik legnagyobb kérdése az utóbbi évszázadban. A „magoló” iskolát, a „könyviskolát” már a polgári munkaiskolák is tagadták. A polgári munkaiskola egyik alapváltozata munkának csak a szellemi munkát tekintette, amely a „munkáltató oktatás” formájában vonult be az iskolai életbe. (Ez elsősorban a nagypolgárság, a vezető értelmiség utánpótlásának nevelését, képzését szolgálta) A polgári munkaiskola másik alapvázlata „a kézműves munka” eszményére épült (kézműves munka a köznép fiai és leányai számára). Mire nevel |en a szocialista munkaiskola? A szocialista munkaiskolának nemcsak a tanulóiskola régi formáit kell meghaladnia, hanem a polgári munkaiskolákat is. Ez a meghaladás egyben bizonyos értékek megőrzése is: pl. az ismeret- szerzés rendszerességének következménye a régi típusú tanulóiskolákban fogalmazódott meg (érvényes mais!), az oktatás munkáltató jellege, a tanulók munkával nevelése a polgári munkaiskolában fejlődött ki (szükséges, kívánatos ma is!). Arra a kérdésre, hogy mire neveljünk a szocialista munkaiskolában, a választ az össztársadalmi gyakorlat belső tagolódása, struktúrája adja meg. A szocialista munkaiskolának a gazdasági, a politikai, a kulturális gyakorlatra kell előkészítenie a fejlődő embert, aki ma gyermek, holnap felnőtt, a társadalom „alkalmazottja” egyben „gazdája”. Minél hatékonyabban fejlődik a társadalmi — gazdasági élet, annál láthatóbban bővül a „magánélet” — a szabad idő — területe is. Egyre nagyobb gonddá válik, hogy minden ember értelmesen: embersége, műveltsége gazdagítására használja fel szabadidejét. Az általánosan nevelő iskolának — a szocialista munkaiskolának — tehát nemcsak a gazdasági, a politikai és a kulturális gyakorlatra, hanem a szabadidőre is elő kell készítenie. Ha tudjuk, hogy „mire neveljünk”, tulajdonképpen azt is tudjuk, hogy „mivel neveljünk”. A szocialista munkaiskola eredeti, marxi programja még az oktatás és a termelőmunka (és nem szimplán a „fizikai munka”!) ösz- szekapcsolásáról beszél. Napjainkban ezt a klasszikus képletet valahogyan így kell kiegészíteni: „Szocialista munkaiskola = tanítás-tanulás + termelés-gazdálkodás + politikai-közéleti tevékenység + szabadidő.” Ezek a nevelő hatású tevékenységek az alapvető társadalmi és magántevékenységet — az össztársadalmi gyakorlat alapvető oldalait, mozzanatait — képviselik az iskolában. A nevelés egyik alaptörvénye, hogy azzal neveljünk, amire nevelni akarunk. A termelőmunkára termelőmunkával, a közügyek intézésére közügyek intézésével és így tovább. Az eddigiekből is látható, hogy részeit, „építőkockáit” tekintve a szocialista munkaiskola nem „vadonatúj” jelenség. Csakhogy: az „építőkockák” külön-külön, más és más iskolák gyakorlatában alakultak ki. Ha megpróbáljuk ezeket az alkotóelemeket egy iskolába koncentrálni, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi oktatáshoz, hozzáragaszt- juk” a rendszeres termelést, a rendszeres politikai-közéleti tev 'kenm 'get. a sza- br " •’’kot '• f'"nszná’ásá na'- tsz- • t vissmt'-ő alkalmait. a'rkor kiderül, hogy a szocialista munkaiskola „építőkockái” egyszerűen nem férnek bele az iskolai élet jelenlegi időkereteibe. A tanítás csaknem teljesen kitölti a neveléshez — a személyiségfejlesztéshez — szükséges időt. A szén (lőrinci kísérhet lényege Az első lépés: a legfontosabb nevelési előfeltétel, az idő felszabadítása. A második lépés: az „épí- ■ tőkockák” rendszerbe Illesztése, arányaik, kapcsolataik meghatározása. A szentlőrinci kísérleti általános iskola ilyen előzmények után tér vissza a szo- | cialista munkaiskola kialakításának „látszólag megoldott feladatához.” Mi ennek a kísérletnek a lényege? A szocialista munkaiskola felépítését egyszerre négy irányban haladva képzeljük el. Ezek az irányok:!, a tanítás és a tanulás, 2. a termelés és a gazdálkodás, 3. a tanulók politikai-közéleti tevékenysége, 4. a szabadidőtevékenység. 1. Kevesebb időben (heti 27 —31 óra helyett 24 órában) tanítunk. Elsősorban azokat az ismereteket vezetjük végig az általános iskola 1—8. osztályában, amelyek az ösz- szefüggő világkép kialakításához nélkülözhetetlenek és a továbbtanulás szükségszerű előfeltételei. Az ismeretek következő tartalmi csoportosítását tartjuk szem előtt: A. A társadalmi érintkezést közvetlenül szolgáló ismeretek: a) anyanyelv, b) idegen nyelv (orosz), e) matematika. B. Az össztársadalmi gyakorlat tartalmát, belső ösz- szefüggéseit komplex módon tükröző ismeretek: a) természet- és társadalomismeret, b) általános műszaki ismeretek, c) művészetismeret. C. Az emberi szervezet védelmét, fejlesztését szolgáló foglalkozások, ismeretek: a) mindennapos testnevelés, b) egészségügyi ismeretek. A komplex tárgyak tanítását a tanulók kutató-, ki-, sérletező munkáját elősegítő szakköri (pL fizikai, kémiai stb.) foglalkozások rendszere egészíti ki. 2. A termelés és a gazdálkodás alapja az értéket termelő mezőgazdasági munka. (Nem azonos a gyakorlati foglalkozással! Az általános műszaki ismereteket a tanulók külön tantárgy keretében sajátítják el.) Nem egyszerűen csak a „munkafogások” megtanítása a célunk, hanem a szocialista gazdálkodás — a tervezés, a szervezés, az ellenőrzés, a beszerzés és értékesítés, a jövedelem-felhasználás stb. — kézségeinek kialakítása. 3. A politikai-közéleti tevékenység lehetőségei az úttörőszervezetben, az úttörőszervezet által kialakított különböző munkaformákban adottak. A közügyek skálája azonban kibővül: a tanítás és a tanulás, a csapatélet problémáin kívül a termelés és a gazdálkodás, a szabadidő is közös üggyé, úttörőüggyé válik. 4. A szabad időt nem „megszervezzük”, hanem megteremtjük értelmes fel- használásának egyénileg szabadon válasetható alkalmait (délutáni sportélet, játék, kötetlen olvasás és művelődés, barkácsolás stb.). Az a célunk, hogy tanulóink tudjanak önállóan gazdálkodni saját tevékenységi lehetőségeikkel. Nyolcéves kísérlet A kísérlet — egy tanévnyi általános előkészítés után — az 1970/71-es tanévben indult az első osztályban és nyolc év múlva „fejeződik be”. (A nevelőmunka korszerűsítését végérvényesen soha sem lehet befejezni.) Iskolánk nevelőtestülete tisztában van azzal, hogy a ‘ most megkezdett szocialista j munkaiskola-kísérlet — mert í a szocialista társadalomnak szükséges ember fogalmából indul ki — nem egyszerűen „szakmai”, hanem elsősorban politikai vállalkozás. Üjra és újra átéljük, hogy valóságos, a társadalomban megérlelődött kívánságoknak, szükségleteknek adunk formát, és nem holmi „pedagógiai szigeten” tevékenykedünk, hanem azoknak a munkaiskolatörekvéseknek az élő közegében haladunk előre, amelyekre hazánkban — és különösen Baranyában — már korábban is oly sok példát láthattunk. Örömmel tapasztaljuk. hogy elképzeléseink és elhatározásaink egybevágnak azokkal az igényekkel, amelyek pártunk tudomány- és ifjúságpolitikai állásfoglalásaiban. kongresszusi irányelveiben kifejeződnek. Gáspár László, a szentlőrinci kísérleti általános iskola igazgatója Novemberi hangversenyek Elkészült az Országos Filharmónia Pécsi Kirendeltségének novemberi programja. E szerint Pege Aladár -nyitja meg a hónapot, aki november 3-án ad kvartett műsort együttesével. Nyolcadikén egyetemistáknak szerveznek egy hangversenyt, kilencedikén pedig Kóródi András dirigál koncertet. Ugyanaznap középiskolások kapnak hangversenyt, de nekik szerveznek koncertet 10-én és 11-én is. Tizenharmadikán Mohácson dirigál majd Breitner Tamás, 15-én pedig Pécsett Magyar évszakok címmel általános iskolások koncertjét tartják meg. Ifjúsági hangverseny lesz 16-án Szigetváron, 17-én Komlón, 18-án Siklóson és 19-én Mohácson. November 29-én és 30-án Olaf Koch dirigál zenekart, és Kovács Dénes hegedül. Osztálylétszám 1359 Iványzik 150 pedagógus Baranyában több, mint 150 szakos nevelői (óvónői, tanítói, általános iskolai, tanári) hely illetve katedra nem talált gazdára az idei tanévben. Nem maradtak üresen, a helyeket képesítés nélküliekkel töltötték be. Ettől azonban nem változnak meg a rideg tények. Különösen az alsótagozati szakos ellátottság helyzete aggasztó, összesen 51 üres hely közül mindössze 15-öt sikerült betölteni. A megye harmincnégy jobbára kisiskolái alsótagozati osztályában tapasztalat és képesítés nélküli érettségizett fiatalok tanítanak. S nem sokkal jobb a kép a felsőtagozaton sem. Hetven üres állásból negyvenkettőt foglaltak el most végzett főiskolások. LegneMi a gnotobiológia? ,Mérnöki pontossággal” előállított laboratóriumi állatok A Pécsi Orvostudományi Egyetem negyedik emelete két fő részre oszlik: A Központi Zootechnikai Laboratórium helyiségeire és az intézeti állatházakra. A Központi Zootechnikai Laboratórium az egyetem területén és egyben Magyarországon is az első ilyen jellegű tudományos intézmény. Felvetődik tehát a kérdés: mi a feladata? — Válaszol: dr. Puppi András egyetemi docens, a biológiai tudományos kandidátusa, a két létesítmény vezetője. — A kísérletes orvostudomány egyik legfontosabb „műszere” és egyben alanya a kísérleti állat. Ennek ellenére a kutatóintézetek hosz- szú időn keresztül nem fordítottak különös gondot azon körülmények elemzésére és betartására, melyek a kísérleti állatok különböző tulajdonságait befolyásolják. Csak az utóbbi években vált önálló tudománnyá a gnotobiológia, azaz az ismert tulajdonságú. mindenütt , azonos paraméterekkel rendelkező kísérleti állatok előállításának és ezen tulajdonságok stabilizálásának tudománya. E tulajdonságok figyelemmel kísérése és betartása elengedhetetlen feltétel a tudományos kutatásban, ugyanis osak így lehet a világ különböző részein elért tudományos eredményeket összehasonlítani. A kutató intézetek alkalmazzák ugyan a gnotobiológia eredményeit, de azt — más tudományos profiljaik miatt — alkotó módon továbbfejleszteni nem tudják. — A Pécsi Orvostudományi Egyetem vezetői felismerve a gnotobiológia jelentőségét, az új elméleti tömb építésénél figyelembe vették az előbbi körülményeket és — más, fejlett tudománnyal rendelkező országok mintájára — itt is betervezték és megvalósították a Központi Zootechnikai Laboratóriumot. Az új intézmény munkájához minden szempontból európai színvonalú tárgyi-, anyagi és személyi feltételeket teremtettek. — A Központi Zootechnikai Laboratórium központi szervezője, irányítója, illetve végrehajtója lesz mindazon feladatoknak, amelyek a kísérleti állatok genetikai és ökológiai standardizációjával kapcsolatosak. Ennek megfelelően, feladata kettős: rutinmunka és tudományos kutatómunka. Működése keretén belül például állatorvosa látja el a kísérleti állatok állategészségügyi ellenőrzésének feladatát, gondoskodik az esetlegesen fellépő állat- betegségek gyógyításáról és kutatómunkát folytat bizonyos állatbetegségek területén. A zootechnikai laboratórium egyben gondoskodik a higiénés viszonyok betartásáról. Itt lesznek a központi állatműtők is, ahol a különböző állatkísérleti műtéteket végzik majd a kutatók. Az ökológiai ás ionizációs laboratóriumokban olyan új eredményeket próbálunk majd elérni, amelyek a kísérleti állatokat befolyásoló környezethatások további új szempontjait tárják majd fel, mind az elméleti, mind a gyakorlati felhasználás vonatkozásában. — A Zootechnikai Laboratórium korszerű módszerek beállításával konkrét segítséget nyújt majd az egyes intézetek tenyészeteinek genetikai ellenőrzéséhez és tervezéséhez. A rendkívül sokoldalú feladatkörből csak néhányat emeltünk ki. Nem említettem például, hogy az ionizációs laboratóriumban tervezett kutatási irány szorosan kapcsolódik alapkutatási témámhoz, a szöveti re- doxpotenciálok és az ingerületi és gátlási folyamatok ösz- szefüggésének kutatásához, ami évek óta érdeklődésem homlokterében áll és amely témakörből is már több cikkem jelent meg hazai és külföldi lapokban. — összefoglalásképpen a következőket mondhatom: feladatunk valamennyi genetikai és ökológiai tényező lehető stabilizálása és standar- dizálása a laboratóriumi állatok vonatkozásában. Az ökológiai és genetikai tényezők összefüggéseinek és hatásának egyre pontosabb ismerete, a gnotogenetika és a gnotoökológia tudományának kialakulása és fejlődése egyre közelebb juttathat minket a cél eléréséhez, a „mérnöki pontossággal” előállított laboratóriumi állatokhoz. Ehhez a célhoz vezető úton — a Pécsi Orvostudományi Egyetem vonatkozásában — a Központi Zootechnikai Laboratórium munkábaállása kétségtelenül jelentős állomásnak tekinthető. Hétfőn kamarakiállítás nyílt a Doktor Sándor Művelődési Központ ifjúsági klubhelyiA BARANYA MEGYEI AGROKER VÁLL. értesíti vásárlóit, hogy az ALKATRÉSZ osztálya 1970. november 1-től 12-ig tartja évi elszámoltató leltározását A leltározás időtartama alatt az árukiadás szünetel. A leltár előtt utolsó megrendelést 1970. OKTÓBER 28-IG FOGAD EL az alkatrész osztály. A leltározás alatt sürgős esetben a Somogy és Tolna megyei AGROKER Vállalat alkatrész osztályainál lehet alkatrészeket vásárotoi. Fotókiállítás a Doktor Sándor Művelődési Központban hezebb talán a siklósi járás helyzete. Itt összesen 25 szakemberre váró hely maradt üresen. A meghirdetett 14 tanítói állás közül egyet sem sikerült betölteni, s a nyolc tanári álláskeretre is csupán négy pályázó akadt. 'Sorolhatnánk a példákat, de ehelyett csak két jellemző adatot még: a szigetvári járás 12 szakos tanári helyére hárman, a pécsi járás 19 általános iskolai tanári állására mindössze tizenegyen pályáztak. Az összes üres hely száma Baranyában 154, a betöltött szakos nevelői állásoké 73. Mindennek kényszerű következménye a képesítetlen pedagógusok „új hulláma”. A jelenlegi tanévben ismét mintegy 150 képesítés nélküli nevelő beállításával kellett megpótolni az üres helyek tömegét. Nézzük, mi okozza az újabb nehézségeket? Mindenekelőtt: jóval kevesebben végeznek a főiskolán és a tanítóképzőkben, mint amennyi szakos nevelőre szükség volna. 1970-ben a betöltetlen állások száma összességében két és félszerese volt a végzett hallgatóknak. Ami a pályázatokat illeti: vannak „jó helyek” és vannak apró kisközségek, ahová nem szívesen pályáznak a frissen végzett nevelők. Az idei tanév személyügyi előkészítéséről szóló megyei jelentésben olvastam: „A főiskolai hallgatók a jó kijáró helyekre pályáztak. A kisközségek álláshelyei pályázatok hiányában betöltetlenek”. Mint például a siklósi járás 14 tanítói státusza. Ellenben Baksa község úgy látszik „jó kijáró hely”, oda egy állásra öten pályáztak. A pécsi járás mindössze 11 betöltött általános iskolai tanári helyére pedig negyvenen. Ezeknek az anomáliáknak a jó része Pécs elszívó hatásából, illetve a házasságkötések kötöttségéből adódik. Az okok közt szerepel és nem is kis mértékben a pedagógus pálya elnőiesedése. Gyakoribb a váratlanul fellépő helyettesítési szükséglet; a gyermekgondozási segély bevezetése óta pedig fokozódó arányban veszik igénybe ezt — a kisfizetésű- eknek különösképpen számottevő — szociális juttatást. Harmadik ok gyanánt említhető a pályáról való elvándorlás. Hallani ilyen esetekről. A Megyei Tanács és a Tanárképző Főiskola oktatásügyi vezetőinek egybehangzó véleménye szerint azonban ez Baranyában elenyésző. A napokban lezajlott balatonfüredi országos oktatásügyi tanácskozáson is fölvetődött ez a" kérdés. Az elhangzott javaslatok szerint emelni kellene a főiskolai felvételi keretet. Ám, ha lehetőség nyílik is erre; hatása csak 5—6 év múltán jelentkezik. A 150 képesítés nélküli nevelő munkája adott körülmény. Ezzel számolni kell az elkövetkezendő években is. Az oktatásügyi vezetés konzultációkkal. módszertani kézikönyvvel segíti és szakmai minimum vizsgára kötelezi őket. Egy részüket év végén a főiskola fölveszi levelező hallgatónak. Ezzel a jelenidejű probléma még nem oldódik meg. Az iskola- igazgatók. a tapasztalt szakos tanárok és a szakfelügyelet maximális, jóakaraté támogatása a kezdő szakképzetlen fiatal neve'őknek seeíthet még ebben a helyzetben. Persze, hogy kinek mennyire, az a dolgok természetből adódóan csak később derül 'ki. S nasvon nem szeren^-óc ha tanítás közben nw a vidrán... Ezt meeetzheti a "á1,faválasztási tanácsadó alapos, lelkiismere+es nálvaal'-a’mas- sági vizsgálata — a továbbiakban, az elkövetkezendő években. W. E. t # i ségében a Mecseki Fotoklub három tagjának, Bayer Ká- rolynak, Beidek Andrásnak és Tám Lászlónak a munkáiból. Amint azt Várady Géza népművelési főelőadó megnyitó beszédében elmondotta, a három fiatal fotóművész bemutatkozása azt bizonyítja, hogy a Mecseki Fotoklub már ismert idősebb tagjai mögött felzárkózik az ifjabb nemzedék. Idén ez a fotoklub harmadik kiállítása, s még két alkalommal találkozhatnak az érdeklődők új képekkel ebben a kiállító helyiségben. Elkövetkező alkalommal a Mecseki Fotoklub kaposvári tagjának, Péter Jánosnak az önálló kamarakiállítását tekinthetik meg, majd azt követően a Budapesti Fotoklub bemutatkozására kerül sor. A kezdeményezés mindenképpen örvendetes, mert az ifjúsági klub tagjai nap mint nap találkozhatnak a színvonalas anyaggal. A Mecseki Fotoklub a bemutatott kamarakiállítások anyagát elküldi a megye többi helységeibe is, sőt, országos cserekiállításokra is javaslatot tesz. Később pedig a kiválogatott anyagból klubkollekció kerül U.
