Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
4 DUN A NTÜ LI NAPLÓ 1ÍV70 október 18. Örökös ásás helyett — közműalagút Új módszerek a közművesítésben —Drágább, de nem lesz más választás — Már megint ásnak — panaszkodik a járókelő, amikor feltúrják az utcát. Valóban „ásnak”: egyszer a posta bontja fel az aszfaltot, máskor a DÉDÁSZ, egy újabb alkalommal pedig a Vízmű, mert nem tehetnek mást. Elkerülhető-e az örökös .ásás”, van-e valami kiút? — tették fel a kérdést Pesten, a Magyar Urbanisztikai Társaság klubdél- utánján. A jelenlévő szakemberek egyértelmű igennel válaszoltak. Egy alagútban minden vezeték Dr. Kovácsházy Frigyes címzetes egyetemi tanár, a Fővárosi Mélyépítési Vállalat főmérnöke mondta ki először az igent, aki A magyar városok időszerű' közművesí- tési problémái, különös tekintettel az újabb közműfektetési módokra címmel tartott előadást. Az előadó vázolta, milyen i§ a mai közműfektetési módszer Magyar- országon. Eszerint a járdától „elindulva” szoktuk elhelyezni a különböző közmű- vezetékeket a föld alatt. Előfordul, hogy majdnem az úttengely közepéig érnek, mire minden vezeték — víz, csatorna, gáz, villany, telefon stb. — a helyére kerül. Utána leaszfaltozzuk a járdát és az úttestet, s ha valamelyik vezeték elromlik, valóban „ásni” kell. Az egész világ kiutat keres a jelenlegi helyzetből, s ennek több módszere ismeretes. Az egyik az ún. közműsáv. Eszerint az úttest szélén kihagynak egy gyepesített sávot, s az alá fektetnek minden vezetéket. Meghibásodás esetén nincs aszfaltbontásra szükség, még a járműforgalmat sem akadályozzák. Az ilyen közműfektetési módhoz persze meglehetősen széles utcákra van szükség, ilyenek pedig a belvárosokban nincsenek. Ez az egyik — bár nem egyedüli — oka annak, hogy az egész világ figyelme az ún. közműalagutak felé fordult. Eszerint egy alagutat képeznek ki a föld alatt, s abban helyeznek el mindenféle közművezetéket Az alagút keresztmetszete akkora, hogy járni és dolgozni lehet benne. Ha valami meghibásodás történik, a 200—300 méterenként kiképzett ún. leadó nyílásokon szállnak le a szerelők és elvégzik a javításokat. Az anyagutánpótlás is e nyílásokon át történik. Ha lakást akarunk építeni 4 Moszkvában, az NDK városaiban és persze a nyugati nagyvárosokban sokszor tíz kilométer közműalagút épül évenként. Magyarországon még nincs ilyen. Miért nincs? — tették fel a kérdést a Magyar Urbanisztikai Társaság pesti székházában, ahol — mint minden klubdélutánon — ezúttal is a szakma jeles képviselői tartottak vitát. Rögtön elhangzott a válasz: azért nincs, mert a közműalagút drágább a hagyományosnál. Mint várni lehetett, azonnal megkérdőjelezték ezt a választ, mondván: ki számította ki, hogy mibe kerül az örökös „ásás”, a vele járó útrongálás? Ha egy bizonyos időszak függvényében nézzük a költségeket, másképp alakulhat a kép. De ha még így is drágább volna: lesz más választás? Tálosy Gyula, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közműosztályának képviselője megállapította, hogy nem lesz, mert a jelenlegi közműfektetési módszer kisipari módszer, s egyre kevesebb a munkaerő. Hovatovább odajutunk, hogy a közművesítés lassúsága miatt veszélybe kerül a lakásépítés. Ezért akár tetszik, akár nem, nagyteljesítményű alagútásó, vagy alagútfúró gépeket kell vásárolnunk, amelyek ötször-hatszor termelékenyebbek a mai módszereknél. Tálosy Gyula szavait egyébként pécsi példákkal is alá lehet támasztani. Mint ismert, nemrég írtunk arról, hogy bajba jutottunk a Megyeri-kertvárosban, mert a gázcsőfektetési munkákra nem találtak kivitelezőt. A gázcsőfektetésd munka értéke 3 millió forint, a 4400 lakásos kertvárosi lakásprogram értéke pedig másfél milliárd, s úgy tűnt, hogy e 3 milliós munka miatt nem tudjuk időben elkezdeni a másfél milliárdos program végrehajtását... Igaz, ma már múlt időben kell beszélnünk erről a témáról, mert — amint a Pécsi városi Tanácson elmondották — időközben mégiscsak találtak vállalkozót. Ne felejtsük el azonban, hogy a Pécs—Baranyai Beruházási Vállalat az ország minden számottevő közművesítéssel foglalkozó vállalatának levelet írt, valamennyitől megkérdezte, nem vállalná el azt a hárommilliós munkát? ... Ha nem akarunk még egyszer ilyen helyzetbe kerülni, jó lesz megszívlelni azokat az intelmeket, amelyek a Magyar Urbanisztikai Társaság vitáján hangzottak el, Pesten. Mi is „abban a cipőben” járunk, mint a többi magyar város. Debrecenbe kéne menni... Miután visszatérünk Pestről, felkerestük a Pécsi Tervező Vállalatot, ■ megkérdeztük: milyen közműfektetést terveztek a Megyeri- kertvárosban? Hagyományost vagy pedig közműalagutat? Amint a tervező elmondotta, egyelőre hagyományos módszerekről van szó, bár még nem késő átállni, mert a részletesebb közműellátási terv még csak 400 lakásra van kidolgozva, a többi 4000- re még nem. A többi már nem tőlük függ, hanem a megrendelőtől, tehát a Városi Tanácstól. Ha az vállalja az anyagi konzekvenciákat, szívesen „átállnak”, mert az ő véleményük szerint is a közműalagúté lesz a jövő. Igen, a többi valóban a megrendelőtől függ. Nyilván, nem könnyű a döntés, még akkor sem, ha tudjuk, hogy a közműalagút a korszerűbb. Részletes számításokra lenne szükség, belekalkulálva a hagyományos módszerekkel járó „ásások” költségeit, a szűk közművesítési kapacitást is. Ha így számolnának, valószínű Pécsett is arra a- következtetésre jutnának, mint Pesten: nem lesz más választás. Mindemellett érdemes lenne egy tanulmányutat tenni Debrecenbe is. Amint ugyanis a Magyar Urbanisztikai Társaság vitáján kiderült, Pestet megelőzve Debrecen az első magyar város, amely közműalagutat akar építeni, a nagyteljesítményű szovjet alagútfúró gépet tehát a tiszántúli városban fogják bemutatni. Debrecenbe kéne menni, pulykakakast kéne venni... — mondja a tréfás népdal. Amint látjuk, van ott más is a pulykakakason kívül! Ha ugyanis Debrecen gépet rendelt, akkor már számolt, s nyilván, arra a következtetésre jutott, hogy megéri közműalagutat fúrni. Ha pedig Debrecennek megéri ... Aki gépet akar — jelentkezzék Befejezésül ismét a Magyar Urbanisztikai Társaság vitáját, illetve Tálosy Gyula szavait idézzük, aki a következő szavakkal fordult a résztvevőkhöz: — Az a magyar város, amely 1,5—2 méter átmérőjű közművezetéket, vagy alagutat akar építeni, forduljon bizalommal a MÉLYÉP- TERV-hez. Megszerezzük számára a gépet. Ezennel átadjuk az üzenetet. Magyar László Cj rakodőgépsort helyeztek Özembe a drávafokl vasútállomáson. így a cukorrépa szállítását Jelentésen megkönnyítették és meggyorsították, ugyanis a berendezés a pótkocsit hidraulikával" felemeli, a lezúduló répatömeget szállító berendezés a vasúti kocsikba továbbítja. Szokolai felv. Új nyitvatartás Kereskedők kölcsönbe Ügyelet az óvodákban? — A férfiak nem örülnek... Vasárnap délelőtt a pécsi, Rákóczi utcai csemegeboltban egy zsörtölődő férfi kereste az üzletvezetőt: — Árulja el ki az, aki kitalálta ezt a vasárnapi nyitvatartási? — Rendelet van rá? — Szép kis rendelet! Azóta nincs nyugtom, a feleségem rám bízza a bevásárlást ... Valóban, Sárosi Jánosné üzletvezető-helyettes tanúsága szerint a vasárnapi vásárlók többsége férfi —, az asszonyok megmenekültek a szombat délutáni cipekedés- től. Egyébként a „start” óta élteit két vasárnap forgalma is azt igazolja, hogy érdemes és szükséges volt Pécsett —, más városokban is — növelni a vasárnap nyitva tartó üzletek számát Ugyanígy vélekedik Őri Józsefné a pécsi, Jókai téri élelmiszerbolt vezetője Ez az üzlet ugyanis már „ősidők óta” vasárnap is a vásárlók rendelkezésére áll, s egy-egy alkalommal olyan tömeg volt hogy alig- alig bírták már a forgalmat A többi üzlet belépése nekik is könnyítést jelent, a második vasárnapon máír érezhetően megoszlott a forgalom. A tapasztalatok, üzleti részről kedvezőek. A vásárlók véleménye: — Ha elfelejtettem valamit megvenni szombaton, amire az ebédhez feltétlenül szükségem volt, szegény gyerek fél délelőttöt buszozott, hogy megvegye. Most csak át kell ugrani a Steinmetz téri boltM1T MUTAT A RADAR? Közlekedési háziverseny Hasznos játék — ez lehet a jellemzője a tegnap lebonyolított KRESZ-vetélkedő- nek, melyet az Építőanyagipari Szállítási Vállalat, közismert nevén ÉPFU, rendezett Pécsett, a Ságvári Művelődési Házban, illetve az újmecsekaljai lakótelep út- labirin tusán. Hasznos, de már hagyományos játéka ez a vállalatnak. Tegnap a pécsi üzemegység látta vendégül Budapest, Miskolc, Győr és Pécs versenyzőit. Délelőtt a 12 résztvevő az elméleti felkészültségről tett tanúságot. A tesztlápon 31 kérdésre kellett helyes választ adni, majd az öttagú zsűri előtt — amely vállalati és közlekedésrendészeti szakemberekből áll — KRESZ és műszaki kérdés- csoport tette próbára a versenyzőket. Az elméleti verseny során kialakult helyzet azt mutatta, hogy a vetélkedő első helyére Budapest vágy Pécs versenyzői az esélyesek. Délután kettőkor került sor a gyakorlati verseny lebonyolítására, amely a műszaki hibák megállapításával kezdődött. A Misi cukrászda előtt állt az „elrontott” tehergépkocsi és az overallba öltözött gépkocsivezetőknek sokan drukkoltak, járókelők, gyerekek: vajon megtalálja-e a 10 rejtett hibát öt perc alatt. A műszaki verseny után sorban indultak a kijelölt alkalmi táblákkal alaposan megnehezített pályán a start- számokkal* ellátott teherautók. Radar figyelte: betartják-e a sebességkorlátozást? De talán a radarnál is szigorúbb ellenőrzést kaptak a versenyzők a zsűritagok személyében, akik beültek a vezetői fülkékbe és végigutazták a pályát a versenyző mellett. Délután 4 órakor hirdették ki az eredményt. Az első helyen Farkas Balázs budapesti versenyző végzett, második Stocker Antal, a pécsi üzemegység gépkocsivezetője, harmadik helyen szintén budapesti versenyző, Turjáni Sándor végzett. Az első helyezett 3500 forint jutalmat, a második 2500, a harmadik pedig 1500 forint jutalmat kapott. A csapatversenyt a pécsi üzemegység nyerte. Figyelemre méltó gondolatot hirdetett jelszavával ez a verseny: „Célunk a kulturáltabb és biztonságosabb közlekedés megvalósítása, a közlekedési morál megteremtése.” Napjainkban, amikor ijesztően nő a közúti balesetek száma, nem ártana, ha más gépjárműparkkal rendelkező vállalat is rendezne hasonló vetélkedőket, de talán az úrvezetők, különösen motorosok körében is elkelne... ba, — mondja Grósz Pálné. — Irigylem egy kicsit az uránvárosiakat. Nekik ott van az ABC áruház, ahol zöldséget, még húst is vásárolhatnak vasárnap délelőtt. Én viszont a Jókai utcában lakom, s a csemegében sokszor még a legszükségesebb zöldségfélét sem lehet megkapni vasárnap. Nem akarok ünneprontó lenni, de ha lehet, azt kérném, hogy legalább krumplit, hagymát, zöldséget is lehessen venni... — így Kocsis Péterné. — Én szombaton is kettőtől tízig dolgozom. Délelőtt éppen elég munkám van, nem tudok bevásárolni, a férjem meg szégyelli a szatyrot. A vasárnapi nyitvatartás engem is, őt is megmenti —, mondja Tornyos Istvánná. Október elsejétől néhány műszaki bolt, vasüzlet hosszí- tott nyitvatartással dolgozik —, általában este hétig állnak a vásárlók rendelkezésére. — Jó dolog, hogy többet törődnek a vásárlókkal, de hogy őszinte legyek, ennek nem túl sok értelmét látom. Az ember nem úgy vesz egy- egy komolyabb darabot, hogy munka után beszalad az üzletbe és gyorsan megveszi —, sokszor hetekig töpreng rajta. Így aztán ki tudja várni a neki megfelelő időt. Persze lehet, hogy másoknak nem ez a véleménye — mondja Balog András, meszesi lakos. Hasonlóképpen nyilatkozott a Centrum Áruház egyik osztályvezetője — szintén férfi — és nagyjából ezt igazolja a hosszú műszak fogalma is. Nyilvánvalóan kalkulálni kell a dolog újdonságával is —, később, ha megszokottá válik, talán kiegyenlítődik a napi forgalom —, jelenleg azonban nagyon kevés az esti vásárló ezekben az üzletekben. Próbaképpen a Kossuth utcai Játékboltban’ érdeklődtünk: — Csütörtökön és pénteken hétig vagyunk nyitva —, de ilyenkor alig-alig látunk vevőt, néhány száz forint csak a forgalmunk — mondta Bó- dis Józsefné. Egy idegen: nem vagyok pécsi, de ha már megkérdezett: biztosan jó, hogy vasárnap is nyitva vannak az üzletek, de szerintem sokkal jobban elkelne a városban egy modem, nagy forgalmú bisztró, ahol olcsón lehet enni, természetesen vasárnap is. Nekem például ez hiányzik ... * A pult másik oldaláról. A» vasárnapi nyitvatartás általában nem okoz problémát, szabadnappal, plusz jövedelemmel meg tudják oldani úgy, hogy a dolgozó is jól járjon. Inkább a meghosszabbított nyitvatartás okoz gondot, elsősorban azért, mert a kereskedelmi hálózatban dolgozók több mint nyolcvan százaléka nő —, s a „plusz idővel” felborul a megszokott életrendjük. Biró Sándor, a KPVDSZ megyei titkára: — Panaszkodnak az asszonyok, hogy ilyen munkaidő beosztással nem tudnak elmenni a gyerekért. Az óvodákban, napközi otthonokban általában öt óráig lehet a gyerek, az asszony viszont sokszor csak hétkor végez. Ha a férfi más munkabeosztásban dolgozik, s nem tud elmenni érte, csak az a megoldás marad, hogy a gyerek az' anyával együtt az üzletben tölti a többlet időt Nem szerencsés dolog, tartani lehet attól, hogy az amúgy is meglévő munkaerő gondok ezzel még fokozódnak. így még valahogy meg tudjuk oldani a nyújtott műszakot* úgy, hogy kölcsönözzük a kereskedőket, más üzletből is odavezényeljük őket, ahol megnyúlott a munkaidő. — Álegoldás? — Elsősorban az óvodák* napközi otthonok kérdését kellene rendezni, talán úgy, hogy egyes helyeken — csökkentett személyzettel — hét óráig, negyed nyolcig ügyeletet tartanának. Tudom, ez nem egyszerű, töprengeni kell az ideális megoldáson, annyit mindenesetre mondhatok, hogy a vállalatainkon keresztül, a szociális alapból, anyagilag is segíteni tudnánk az óvodák, napközik műszakjának meghosszabbításában. A közeljövőben felmérést végzünk, mekkora az igény, hol és hogyan lenne indokolt az ügyelet. Az új nyitvatartási rend pillanatnyi mérlege: segítettünk a nőknek —, és gondot okoztunk a nőknek. Most a mérleg másik serpenyőjébe kell tenni valamit. D. Kónya József Pécs. m. j. városi Tanács VB építési és közlekedési osztálya felvesz ÉPlTÉSZvagy Általános mérnököt és ÉPÍTÉSZTECHNIKUST Munkaköri feladatokról, valámlnt az illetményről az osztályvezető főmérnök ad személyesen felvilágosítást a VAROS! tanács II. EMELET, 63. S Z. SZOBÁJÁBAN.
