Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

3970. október 18. \ DUNANTÜLI NAPLÓ A. párt politikájával nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek is egyetértenek Tanácskozott a Pécs városi pártéríeiieziet Szombatim a Pécsi Orvos­tudományi Egyetem díszter­mében, 290 küldött részvéte­lével tanácskozott az MSZ-, MP Pécs városi pártértekez­lete. Ambrus Jenőnek, a Váro­si Pártbizottság első titkárá­nak javaslatára Szentistványi Gyulánét, a Városi Pártbi­zottság titkárát és Bosnyák János, a városi párt-végre­hajtóbizottság tagját válasz­tották meg a pártértekezlet elnökeinek. Megválasztották a három munkabizottság el­nökeit és tagjait. Ezt köve­tően foglalta el helyét a pártértekezlet 17 tagú elnök­sége, amelyben helyet foglalt Egri Gyula, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első tit­kára is. Szentistványi Gyuláné el­nöki megnyitójában szeretet­tel köszöntötte a megjelent küldötteket és meghívottakat. Szólt a város kommunistái­nak készülődéséről a városi pártértekezletre, a X. párt- kongresszusra. Utalt arra, hogy a vezetőség- és küldött­választó taggyűlések tapasz­talatai azt igazolták: a kom­munisták érdeklődéssel vár­ták a városi pártértekezlet tanácskozását, mely arra kö­telezi a küldötteket, hogy munkájukat felelősséggel vé­gezzék. Ehhez kívánt min­den résztvevőnek sok sikert. Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára lé­pett ezután az előadói emel­vényre, hogy elmondja szó­beli kiegészítését a Városi Pártbizottság beszámolójához, melyet a küldöttek nyomta­tásban kaptak kézhez. A be­számolóról szólva elmondot­ta, hogy a Városi Pártbizott­ság az elmúlt négy esztendő munkájáról őszintén, nyíltam igyekezett tájékoztatni a pártértekezletet, jelentve az elért eredményeket, sokrétű­en feltárva a hibákat, nehéz­ségeket is. Beszámolt arról, hogy a városi pártértekezle­tet megelőzően a különböző fórumokon a kommunisták hangot adtak annak, hogy a párt X. kongresszusától a párt eddigi politikai vonalá­nak megerősítését, annak tö­retlen folytatását kérik. Wieder Béla, a Városi Párt- bizottság titkára tájékoztatta a pártértekezletet a kong­resszusi irányelveket és a szervezeti szabályzat módosí­tásának tervezetét vitató párt­taggyűlések legfontosabb ta­pasztalatairól. Megállapította, hogy a város párttagságának több mint fele nagy felelős­séggel fejtette ki véleményét a közreadott dokumentumok­ról, helyesléssel fogadta azok megállapításait, javaslatait. A vitában több észrevétel hangzott el, melyeket a Vá­rosi Pártbizottság továbbít a felsőbb pártszervek felé. A Városi Pártbizottság beszámolója a négyéves munkáról „Pécs hazánkban a nagy városok sorába tartozik. Ezt a helyét meghatározza tör­ténelmi múltja és jelene, a szocialista társadalmi viszo­nyok között bekövetkezett dinamikus fejlődése. Gazdag iparral és kultúrával rendel­kezünk. Üzemeink termékei nemcsak belföldön, hanem külföldön is ismertek. Nem­zetközileg is elismert váro­sunk kultúrája és tudomá- » nyos élete. Dél-Dunántúlon és Baranya megyében elfog­lalt fontos helyénél fogva, az itt folyó munkának kisugár­zó hatása van” — ezekkel a megállapításokkal kezdődik a Pécs városi Pártbizottság beszámolója a négyéves mun­káról. A beszámoló megállapítja, hogy a lakosság tettrekészsé- gét mutatják a város fejlesz­tése érdekében végzett társa­dalmi munkák, a vietnami műszakok kiemelkedően jó eredményei, az árvízkárok helyreállításáért tett önzetlen vállalások, a tömegpolitikai rendezvényeken való részvé­tel. A tények bizonyítják, hogy Pécs lakossága a párt politikája mellett áll, büsz­ke a város eredményeire és kész arra a társadalmi össze­fogásra, amely a további fej­lődéshez szükséges. A beszámoló elemzi Pécs társadalmi tagozódását, mely összefügg a város arculatá­val, a bányászat, az ipar meghatározó szerepével, a fejlett kultúrával, a jelentős kereskedelemmel, a közintézmények, okta­tási intézmények nagy szá­mával. A párt számára a leg­szilárdabb bázist a bányá­szok, a nagyüzemek munká­sai és ezen belül a régi mun­kások jelentik. Köztük a leg­magasabb a párttagok ará­nya, ők vesznek részt a leg­aktívabban a különböző szer­vek politikai, mozgalmi mun­kájában, a szocialista brigád- mozgalomban. Az általánosan pozitív kép mellett a munkásság sorai­ban feszültségek és problé­mák is jelentkeznek. Jelen­tősek az eltérések az egyes munkásrétegek életkörülmé­nyeiben, szakképzettségében és politikai öntudatában. A lakásjuttatás, egyes munkás- lakta területek kommunális ellátása nem tart lépést az igényekkel. A város lakossá­gának számottevő részét al­kotja az értelmiség. Közöt­tük legmagasabb a műszaki­ak, a pedagógusok és az or­vosok aránya. Az értelmiség zömét szocialista vonások jel­lemzik, elmosódik a különb­ség a régi és az új értelmi­ség között. Szakmai munká­jukat becsülettel végzik, részt kémek és vállalnak a köz­életben, a társadalom számá- m fontos feladatok megoldá­sában. Anyagj helyzetük kü­lönböző, függ foglalkozásuk jellegétől, a munkahelytől és az életkortól. A legelőnyö­sebb anyagi helyzetet a mű­szaki értelmiség egy része, az egyetemi oktatók, az orvo­sok idősebb kategóriái élve­zik. Sok jogos észrevétel hangzik el a pedagógusok és a pályakezdők anyagi gond­jairól. Pécsett is, mint az egész országban, az ifjúság többsé­gére a politikai kiegyensú­lyozottság, az optimista, szo­cialista magatartás a jellem­ző. A város lakosságának csaknem egyharmadát képezi a 26 évig terjedő korosztály. A munka, mint törvényszerű élettevékenység szerepel fel­fogásukban, a munkahelyen és az iskolában becsületes teljesítményekre törekednek. Az ifjúság szociális ellátott­sága a városban alapvetően jó. Nincsenek feszítő, egzisz­tenciális problémák. Fennáll a családot alapítók lakás- problémája. Kevés a szak­munkástanulóknál és egyes felsőoktatási intézményeknél a kollégiumi férőhelyek szá­ma. A város lakosságának 52.3 százaléka, a keresők 37,4 százaléka nő. A nők politi­kai, gazdasági, szociális hely­zete az elmúlt időszakban az általános fejlődéssel össz­hangban alakult. A nők tö­megesen vesznek részt a nagy társadalmi feladatok megoldásában. Többségük egyetért a párt politikájával, támogatja azt, dolgozik érte. Kedvezően nőtt a nők rész­vétele a szocialista brigád­mozgalomban. Jelenleg 125 női szocialista brigád dolgo­zik a városban. Ugyanakkor néhány probléma élénken foglalkoztatja őket. Általános tapasztalat, hogy sokkal ki­sebb százalékban vesznek részt a vezetésben, mint ahá­nyon erre alkalmasak, felké­szültek. Az egyenlő munká­ért, egyenlő bért elve több munkahelyen nem érvénye­sül. Gondot okoz, hogy a dol­gozó nők kevesebb időt for­díthatnak szakmai képzésük­re, művelődésre. Napjainkban nagy társa­dalmi érdeklődés kíséri a vá­rosban a X. pártkongresszus előkészületeit. A lakosság nagy figyelemmel tanulmá­nyozta a kongresszusi irány­elveket. A közvélemény he­lyesli, hogy a kongresszus munkakongresszus lesz, amelytől egyöntetűen várják az eddigi politika továbbfoly­tatását. A Pécs városi Pártbizott­ság, a vállalati pártbizottsá­gok és üzemi pártszervezetek kommunistái a párt kilence­dik kongresszusa hatá­rozatának megfelelően, a pártmunka fontot részeként különös gondot fordítottak a gazdasági szervező és segítő, valamint az ellenőrző tevé­kenységre. Az új gazdasági mechanizmus következtében a helyi pártszervezetek mun­kája sokrétű gazdasági és el­lenőrző tevékenységgel bő­vült. A Városi Pártbizottság arra törekedett, hogy bizto­sítsa a párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását és megteremtse az ehhez szük­séges politikai és személyi feltételeket. A pártbizottság jelentése nagy figyelmet fordít a la­kosság életkörülményei ala­kulásának felmérésére. A kétségtelen eredmények mel­lett több hiányosságra hívja fel a figyelmet. Megállapít­ja, hogy a kereskedelmi for­galom növekedésének ará­nyától elmaradt a hálózati egységek fejlesztése. Kifogá­solható a kereskedelem kul­turáltsága is. A lakosság joggal igényli az olcsóbb cik­keket, a jobb minőséget, a nagyobb választékot, az ud­variasabb kiszolgálást. A vá­rosban a vendéglátóipar el­maradt a követelményektől. A fejlődő város nap mint nap küzd a szolgáltatás gond­jaival. Egyes területeken nincs megoldva a gáz- és vízellátás. Éles kritika tár­gyát képezi a város köz- tisztasága, a zöldterület csök­kenése. Fokozódott a város­ban az utak igénybevétele, nőtt az utasforgalom — nagy a zsúfoltság. Nem elégíti ki a szükségleteket a távbeszélő­hálózat sem. A fejlődés elle­nére szinte megoldatlan min­dennemű javítás, mely sok bosszúságot okoz a lakosság­nak. A legnagyobb közérdeklő­dés a lakásépítést és lakás­elosztást kíséri. Az elmúlt négy évben 5665 lakás épült Pécsett, mégis sokan várnak lakásra. Súlyos gondot jelent a lakásépítkezéshez kapcso­lódó létesítmények megvaló­sításának elhúzódása. A jelentés elismerően szól a tanácsok munkájáról. Vá­rospolitikai tevékenységük­ben helyesen érvényesült az a fő célkitűzés, hogy egyre magasabb szinten elégítsék ki a 146 ezer ember anyagi, kulturális .és szociális igé­nyét. Körültekintéssel, szá­mos szakember bevonásával elkészült a város általános rendezési terve, amely a kor­mány közeli ülésén kerül el­fogadásra, s ezután biztosí­téka lehet a további fejlő­désnek. Az ügyintézés bürok­ratizmusának felszámolásá­ban azonban még sok a ten­nivaló. A párt IX. kongresszu­sának határozatai alapján, | az ideológiai és kulturális nevelőmunka eszközeinek ér­vényesítésén keresztül, * vá­ros felnőtt lakosságának tu­datában és politikai közgon­dolkodásában erősödtek a szocialista vonások. A kor­szerűség elvei fokozottan érvényesültek az ideológiai és kulturális munka tartal­mában, szervezeti formáiban. Az elért eredmények mellett élnek és hatnak, esetenként felerősödnek a kispolgári né­zetek és megnyilvánulások. A város legöntudatosabb erőinek összefogásával to­vább kell segíteni a marxista eszmék előretörését, erősite- ! ni a marxizmus—leninizmus j vezetőszerepét az élet min- 1 den területén. Az elmúlt négy évben ] Pécs egyre inkább egyetemi I várossá fejlődött Az 1970— 1971-es tanévben a felsőok- ; tatási intézményekben 6 ezer j hallgató tanul. Az oktatás j feltételei kedvezően alakul­tak. Pécs egyre rangosabb helyet foglal el az ország ! tudományos életében is. Ez arra kötelezi az illetékese- ; két, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a tudományos kutatásnak a meglévő anvagi . bázisokon történő intenzív fejlesztésére. A város kulturális tevé­kenysége is büszkélkedhet szép sikerekkel. A népműve­lés egésze helyesen és cél­tudatosan szolgálta a műve­lődéspolitikai célkitűzések realizálását, öntevékeny mű­vészeti csoportok elismerést szereztek az országban és ha- tárainkan túl is. A pécsi művészek jelentős hányadá­nak tevékenysége egyre in­kább tükrözi a párt politi­kájának támogatását, a szo­cialista társadalom és művé­szet iránt érzett felelősséget. Pécs Dél-Dunántúl irodalmi életének egyik legfontosabb központja lett. A pártbizott­ság támogatta a pártosan ál­lást foglaló, elkötelezett mű­vészetet. A tanácstól, a mű­vészeti szövetségek helyi cso­portjaitól, a szakemberektől továbbra is elvárják, hogy éljenek a marxista kritika eszközeivel, fórumokon for­duljanak szembe a helytelen nézetekkel, irányzatokkal. Az írásos jelentés befejező részében értékelte a párt bel­ső helyzetét, a pártélet kér­déseit. Sok észrevétel, javaslat száma nő. A bűntettet elkö­vetők jelentős száma, bünte­tett előéletű, vagy visszaeső bűnöző. Németh István, a DÉDÁSZ Vállalat igazgatója hangsúlyozta felszólalásában többek között, hogy a IV. ötéves tervben nagy gondot fordítanak Pécs közvilágítá­sának fejlesztésére. Dr. Rúzsa Csaba, a Pédsi j Orvostudományi Egyetem KISZ Bizottságának titkára ■ i az egyetemisták között ural- j kodó jó politikai hangulat- I ról számolt be, majd a KISZ | további feladatairól szólt. Dr. ■ Tigyi József, a Pécsi Orvos- ! tudományi Egyetem pártbi- j I zottságának titkára a tudo­mányos munka lehetőségei­nek, eszközeinek növeléséről, a feladatokról beszélt. Erdé- '• lyi Jánosné, a 12-es AKÖV dolgozója a váPa’at dolgozói­nak — köztük a nődolgo­zóknak — helvzetét ismer­tette, maid szólt azokról az intézkedésekről, amelyekkel a nagycsaládos szülőket segí­tették. Nógrádi Róbert, a Pé­csi Nemzeti Színház igazga­tója a kultúrpolitikát, ezen belül a színház munkáját ele­mezte, megemlítve azokat a lehetőségeket is. amelyek ki­használása növelhetné a szín­házlátogatók számát. Dr. Dómján Károly, a Tanár­képző Főiskola igazgató he­lyettese a pedagógiai gondol­kodás és nevelési szemlélet további korszerűsítését szor­galmazta. majd beszámolt a hallgatók és a tanárok sok­irányú tevékenységéről. No­vak Szilveszter, a KISZ Pécs városi Bizottságának titkára kiemelte a fiataloknak a ta­nulmányi versenyekben, a társadalmi munkában elért szép eredményeit. A fiatalok egyetértenek az irányelvek­kel és a szervezeti szabály­zat módosításának javasla­taival is. EGRI GYŰL 4: Javítsuk a kommunista munkastílus színvonalát Egri Gyula, a Megyei Párt- bizottság titkára adta át a városi pártértekezletnek a Megyei Pártbizottság üd­vözletét, jókívánságait. Mél­tatta Pécs jelentőségét a megye életében, gazdasági, kulturális fejlettsége szem­pontjából. Ezért tartja na­gyon fontosnak a Megyei Pártbizottság, hogy a város kommunistái milyen gazda­ságpolitikai, ideológiai, kul­turális tevékenységet foly­tatnak. A kongresszusra készü­lés egyik legfontosabb ta­pasztalata, hogy a lakosság többsége, a kommunisták egyetértenek a párt politi­kai irányvonalával, készek azt támogatni, sikerre vin­ni. Ez biztonságérzetet, erőt ad a munkához. Ugyanak­kor rámutatott arra, hogy a szocializmus építése során még sok nehézséggel, gond­dal kell megküzdeni. Ezek közül említette meg a bur- zsoá gondolkodásmód és ma­gatartás továbbélését, amely ellen határozott fellépésre van szükség. A vita során Cserma Sán­dor, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára a kongresz- szusi munkaversenyben elért szép eredményekről szólott, majd hangsúlyozta: a jövő­ben a műszaki színvonal emelésére nagyobb gondot kell fordítani. Szabó György- né, a Pécsi Kesztyűgyár szo­cialista brigád vezetője is­mertette a kongresszusi mun­kaversenyben kibontakozott új mozgalmakat, azok ered­ményességét. Kovács István, a MÉV pártbizottságának titkára kiemelte az ércbá- szoknak a város életében ki- i fejtett társadalmi, politikai, gazdasági munkáját. Kritikai hangon szólott arról, hogy Pécsett a társadalmi munká­nak szép hagyományai van­nak, de mostanában ez a munka ellanyhult, hiányzik a társadalmi munka összefo­gásának koncentrálása. Papp Imre, a Pécsi városi Tanács elnökhelyettese részletesen beszámolt a városépítés, vá­rospolitika eredményeiről, majd szólott azokról a gon­dolatokról — lakásépítkezés, szolgáltatások és a kommu­nális helyzet, — amelyek a városi tanácsot foglalkoztat­ják és megoldásuk feladatu­kat képezik. Dr. Rugási End­re, a pécsi Pannónia Sör­gyár igazgatója utalt a gyár dolgozóinak becsületes helyt­állására, a termelésnek az 1945 évi 35 000 hl sörről 1970- re 530 000 hl sörre való fel­futására, a rekonstrukció be­fejeztével ezt a mennyiséget évi 600 000 hl-re növelik. El­ítélő hangon szólt a munka­erőcsábítás sokszor kirívó eseteiről. Dr. Deák János, őr­nagy, a Pécs városi, járási BM szervek pártbizottságá­nak titkára a közrend, köz­biztonság megnyugtató hely­zetéről mondott tájékoztatót, de megemlített néhány bűn­tett-kategóriát is, amelyek I Egri elvtárs szólt a párt- I .élet, a közélet demokratiz­musa fejlesztésének fontos­ságáról, de felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy ez nem jelenthet liberalizmust, és ellentétes mindenféle ha­talmaskodó szemlélettel és magatartással is. — A kommunisták mun­kájának mindig a közös­ség érdekeit kell elősegíte­nie — mondotta. — A jövő­ben még tovább fog növe­kedni a kommunista kö­zösségek felelőssége, önál­lósága, kezdeményező, ál- lástfoglaló szerepe. Ennek alapja: mindenütt a kom­munista munkastílus szín­vonalának további növelése, javítása. Nagyon fontos, hogy minden kommunista közösség jól ismerje fel sa­játos feladatát, melyeknek teljesítésével a leghaszno­sabban járulhat hozzá a párt politikájának győzelméhez, Pécs város fejlődéséhez, gaz­dagodásához, s ennek irá­nyában fejtse ki legeredmé­nyesebben tevékenységét. Befejezésül megállapítot­ta, hogy a Városi Pártbizott­ság beszámolója olyan fel­adatok megvalósítását tűzte ki célul, melyek reálisak, érdemes minden kommunis­tának küzdeni érte. helyes­léssel találkoznak majd a város lakosságának köré­ben, jól járulnak hozzá a párt politikájának erősíté­séhez, Pécs város további fejlesztéséhez. Ehhez kívánt a pártértekezlet minden résztvevőjének, a város kommunistáinak és lakossá­gának sok sikert. beszélt, felvetette a szövet­kezeti ipar anyagi eszközei koncentrálásának szüksé­gességét, az alkatrész-ellátás folyamatosságának hiányos­ságait. Török László, a So- piana Gépgyár igazgatója a jó munkafeltételek megte­remtésének fontosságát, a korszerűbb termelési mód­szerek bátor bevezetését hangoztatta. Kovács József- né, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgózója az igazgatóság munkájáról szá­molt be. Görcs Károly, a Ba­ranya megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója megem­lítette többek között: a ven­déglátás színvonala nem tartott lépést az igényekkel. Szólt a gondokról, felada­tokról. Dr. Takács József, a Hazafias Népfront Pécs vá­rosi Bizottságának titkára a Hazafias Népfront munká­járól szólott, hangsúlyozva a mozgalmi módszerek gazda­gításának szükségességét is. Ambrus Jenő, a Pécs vá­rosi Pártbizottság első tit­kárának összefoglalója után a pártértekezlet állásfogla­lását fogadták el a küldöt­tek. A pártértekezlet állást foglalt többek között a Köz­ponti Bizottság irányelvei mellett. A párttagság egyet­ért a KB által folytatott po­litikával, a X. pártkongresz- szustól az eddig követett po­litika jóváhagyását és foly­tatását várja. A pártértekez­let magáénak vallja mind­azt, amelyeket a kongresszu­si irányelvek megjelölnek társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőiről, a szocialista demokratizmus fejlődésé­ről, belpolitikáról. A pártér­tekezlet támogatja a politi­kai, gazdasági, a kulturális és tudományos élet fejlesz­tését szolgáló elképzeléseket, a dolgozók életkörülményei­nek javítását szolgáló ja­vaslatokat. Támogatja a párt erőfeszítéseit a fejlődéssel együttjáró gondjaink meg­oldására, a szocializmustól idegen jelenségek leküzdé­sére. Elfogadták a Szerveze­ti Szabályzat módosítására vonatkozó tervezetet, vala­mint a küldöttek észrevéte­leivel és javaslataival együtt a IX. kongresszus határoza­tainak végrehajtásáról ké­szült pártbizottsági beszá­molót, a munka tapasztala­taiból levont következtetése­ket. A pártértekezlet ezután megválasztotta a pártbizott­ság 55 tagját, valamint a megyei pártértekezlet 142 ■ küldöttét. A Pécs városi Pártbizottság első titkára | ismét Ambrus Jenő elvtárs, titkárai: Wieder Béla, Szent- istványi Gyuláné elvtársak Dr. Schwabszki Antal, az Autó- és Motorjavító Ktsz j elnöke az új gazdaságirányí­tási rendszer eredményeiről 1 lettek. (Garay—Mitzkl) \ *

Next

/
Thumbnails
Contents