Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-16 / 243. szám
1970. oktőber 10. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Pártértekezlet a siklósi és a mohácsi járásban II kongresszus erősítse meg a párt eddigi politikáját Lelkesítő ma a karc első vonalában dolgozni Miután a 6iklósi járás pártalapszervezetei eredményesen megvitatták a beszámolókat, elvégezte munkáját a siklósi és a sellyei községi pártértekezlet is, tegnap a Járási Pártbizottság pártértekezletére került 6or Siklóson a járási pártbizottság székházában. A pártértekezletre 200 küldöttet delegáltak a járás kommunistái. Részt vett a tanácskozás munkájában dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára, Molnár Gyula, az MSZMP KB munkatársa is. Egynegyedével nőtt a munkások száma Az elmúlt négy évben tovább fejlődött a járásban a párt vezető szerepe, a párt- szervezetek és a pártbizottság munkája — állapítja .meg a beszámoló, amelyet a küldöttek írásban kaptak kézhez. Szól arról, hogy a járás dolgozóinak többsége nemcsak elfogadja pártunknak a szocializmus építésére irányuló törekvéseit, hanem egyre tudatosabban dolgozik érte. Betartják a törvényeket, segítik az állami — köztük a bűnüldöző és határőrizeti— szervek munkáját. A járás társadalmi, politikai életében tovább nőtt a munkások szerepe. Az ipari üzemekben dolgozó munkások száma 4 év alatt 23—24 százalékkal nőtt, a mezőgazda- sági munkások száma lényegében stabilizálódott. A járásban közel 2000, más vidékről jött munkás dolgozik az építkezéseken, mindenekelőtt a BCM építésén. A járás 25 szövetkezeti gazdaságának döntő többsége jelentősen fejlődött, de megemlítik: a szövetkezeti tagok nevelésében nagyobb figyelmet kell fordítani a tulajdonosi és a dolgozói viszony helyes értelmezésére. Nőtt az értelmiségiek száma és szerepe is. A járásban élő délszláv és német nemzetiségű lakosság többsége támogatja pártunk politikáját, élet- és munka- körülményeik együtthaladnak a járás általános fejlődésével. A gazdálkodó egységek tevékenységét a IX. kongresz- szus határozatai végrehajtásán való munkálkodás jellemezte. A feladatokat jól hajtották végre. A reformmal összefüggő intézkedések kedvező hatást gyakoroltak. A járás ipari termelési értéke 33 százalékkal haladja meg az 1965. évit. Javult az export aránya, a termelés technikai felszereltsége, a lakosság igényeinek kielégítésére végzett munka. Kritikai hangon szólnak arról, hogy az üzemek nyereségtömegének képzésénél nagyobb részt tesz ki a termelői árak növekedéséből adódó rész. A szántóföldi növénytermelésnek a III. ötéves terv időszakára kitűzött feladatot megoldották, jelentősen nőtt a kenyérgabona termésátlaga. Negatívum viszont: nem fejlődik az igényeknek megfelelően a zöldségtermelés. Az állattenyésztés területén a célkitűzéseket nem sikerült valóraváltani, a háztáji és kisegítő gazdaságokban csökkent az állomány. A tsz-ek újabb beruházások megvalósításával igyekeznek a helyzeten javítani. Nőtt az állami gazdaságok vállalati eredménye, javult a tsz-ek vagyoni helyzete. A beszámolási időszak alatt a párt-vb és a pártszervezetek a politikai felvilágosító munkán túl konkrét intézkedéseket is kezdeményeztek, amelynek eredményeként a korábbi 3— 4 millió forint értékű áruval szemben több, mint 20 millió forint értékű áru kerül ki » háztáji gazdaságokból. Javult a járás lakosságának életszínvonala: a munkások és alkalmazottak bérjellegű jövedelme 14,3 százalékkal, az egy tsz-tagra jutó jövedelem 12 312 forintról 16 ezer 197 forintra nőtt. A párttagság javaslatai Fejlődött a járás lakosságának eszmei-politikai arculata. A munkásosztály és pártja társadalmi, politikai, ideológiai vezető szerepét általában elismerik. Helyeslőén nyilatkoznak a szocialista demokratizmus kiszélesítése érdekében tett intézkedésekről. Utalnak arra, hogy a közvélemény a becsületes munkával biztosított növekvő mennyiségű anyagi javakat szükségesnek és ösztönzőnek tartja, de mind többen szólnak azokról, akik ügyeskedéssel, a törvényeket kijátszva a közösség rovására igyekeznek vagyont gyűjteni. Felhívják a figyelmet többek között: csökkenteni kell az iskolák közti színvonalbeli különbséget. A tanácsok munkájáról elismerően szól a beszámoló, összetételükben, politikai és szakmai felkészültségükben fejlődtek, de még van javítanivaló a gyors ügyintézés érdekében. Fejlődött a rendőrség, ügyészség, bíróság munkája, a közrend, közbiztonság és a törvényesség szilárd, de emelkedett a személyek elleni, a tiltott határátlépésre irányuló és a közlekedés biztonságát sértő büntettek száma. Pozitívan értékelik a járás munkásőreinek tevékenységét, a határőrség munkáját is. A járás pártéletét, a pártmunkát értékelve hangsúlyozzák: a tagság ismeri, érti és magáénak vallja a párt alapvető politikai célkitűzéseit, de kritikai észrevételeket is tesznek a gyakori árváltozásokról, a nagy jövedelemkülönbségekről, megemlítik: az alacsony jövedelmű dolgozók és nyugdíjasok elégedetlenek az életkörülmények alakulásával. Részletesen elemzik a pártszervezetek munkáját, annak eredményeit, de fogyatékosságait is. Külön fejezetben elismerően foglalkoznak a tömegszervezetek és mozgalmak pártirányításáról, azok munkájáról, nők, ifjúság helyzetével. Felhívják a figyelmet a nők élet- és munkakörülményeinek további javítására, a KISZ számos községi szervezetének gyenge színvonalára. Pozitívan értékelik az MHSZ. a Vöröskereszt munkáját. A járási pártbizottság azt kéri, hogy a jövőben is hathatós segítséget nyújtsanak, segítsék a X. kongresz- szus határozatainak eredményes végrehajtását. Á felszólalók egyetértettek a beszámolóval Dr. Vida Sándor, a Járási Párt-VB tagja elnöki megnyitója után dr. Szabó József, a Siklósi Járási Pártbizottság első titkára mondott szóbeli kiegészítést a beszámolóhoz, majd Bíró Sándor, a Siklósi Járási Pártbizottság titkára ismertette az irányelvek, valamint a szervezeti szabályzat módosításának javaslatairól a pártszervezetekben elhangzott véleményeket. Az irányelveket helyesnek látják, a tagság megállapítása: ezt a politikát jónak tartja és folytatását igényli. Szót ejtett a párttagság a tsz-ta- gok nyugdíjkorhatárának leszállításáról, a nagycsaládosok helyzetének javításáról is. Egyetértettek a szervezeti szabályzat módosító javaslataival. A pártértekezleten felszólalók beszámoltak a járás és munkahelyük politikai, gazdasági és kulturális életéről. Valamennyien egyetértettek a szóbeli kiegészítésekkel, hangsúlyozták az eredményeket, amelyeket a párt jó politikájának alapján értünk el. Szó esett a hiányosságokról is. Szorgalmazták az óvodai férőhelyek számának növelését, a falusi iskolák felszereltségének javítását, a gépek és gépalkatrész-ellátás hiányosságainak felszámolását. Szóltak a nagyjövedelmekről, amelyek nem minden esetben arányosak az elvégzett munkával, az építkezések határidejének csúszásáról, a nyereségtömegnek minden áron való növeléséről, ami számos vállalatnál tapasztalható. Dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára a Megyei Pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, hangsúlyozta: a beszámoló és a felszólalások jól tükrözték a járás életét, annak eredményeit és hiányosságait is. Utalt arra a fejlődésre, amely az elmúlt négy év alatt végbement. Elmondotta, hogy az eddigi pártértekezletek tapasztalata: a párttagság kérte, hogy a kongresszus erősítse meg a párt eddigi politikáját és haladjunk tovább is töretlenül ezen az úton. Hangsúlyozta: pártunk tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a párt felismeri a fogyatékosságokat és van ereje a problémák felszámolására. Utalt a siklósi járásnak Baranyában 1 betöltött jelentős szerepére, fejlett mezőgazdaságára. már országos szinten is jelentős ipari fejlődésére, de kulturális és idegen- forgalmi fejlődésére is. Helyeselte. hogy a beszámoló is nagy figyelmet fordított a kommunisták áldozatos munkájára. Kiemelte a partszervezetek és a pártbizottság alkotó légkörének szerepét, ennek további fontosságát. Utalt arra, hogy az életszínvonal növelésének alapja a gazdaság fejlesztése. Végül elemezte a kulturális, az ideológiai életet. Molnár Gyula, az MSZMP KB munkatársa felszólalásában hangsúlyozta: jelentős célja a IV. ötéves tervnek többek között az itt említett gondok enyhítése, mint például az óvodai hálózat fejlesztése. a gépesítés és alkatrészellátás problémáinak megoldása és más, a fejlődést gátló akadályok elhárítása. A vitában felszólalt: Schaff Antal, a siklósi községi pártértekezlet küldötte, Dede Ibolya, a siklósi községi pártértekezlet küldötte, dr. Horváth Mihály, a siklósi községi pártértekezlet küldötte, Martin Antal, a BCM pártszervezetének küldötte, dr. Török Zsigmond a járási tanács pártszervezetének küldötte, Papp Pálné, a Villány—Siklós ÁG pártszervezet küldötte, Tihanyi József, a vejti tsz-pártszervezet küldötte, Nagy Ferencné, a siklósi községi pártértekezlet küldötte, Czégény Lajos, a Siklósi Községi Pártbizottság titkára, Szilágyi Péter, a Villány —Siklósi Állami Gazdaság pártszervezetének küldötte, Móricz Géza, a Járási Rendőrkapitányság pártszervezetének küldötte. Pető Sándor, a Járási KISZ Bizottság titkára, Halmos József, a siklósi gimnázium igazgatója, meghívott. Kisfalvi József, a sellyei községi pártértekezlet küldötte. Az új pártbizottság Az eredményes vita, valamint az összefoglaló után a küldöttek megválasztották a Járási Pártbizottság 47 tagját és a megyei pártértekezlet 35 küldöttét. A Járási Pártbizottság első titkára ismét dr. Szabó József, titkára Bíró Sándor lett. (Garay) — Százharminc küldött előtt, Bolyban, az állami gazdaság tanácstermében, a tegnap megtartott mohácsi járási pártértekezleten, Ambrus Lajosnak, a járási pártbizottság első titkárának vitaindítójában hangzott el ez a megállapítás. Elénk közélet A járás kommunistáinak, pártszervezeteinek tevékenységéről számot adó, piros kötésű, 51 oldalas beszámolóját a pártbizottság már a tanácskozást megelőző napokban megküldte a résztvevőknek. A jelentés a járás fejlődését értékelve megállapítja, hogy a IX. kongresz- szus óta elért eredményeket a pártszervezetek tevékeny közreműködése, kezdeményezése biztosította. Eredményesen ösztönözték a gazdasági vezetőket a bátor, megalapozott kezdeményezésekre, a helyi adottságok jobb kihasználására. Tevékenységük hozzájárult az üzemi, szövetkezeti demokrácia szélesítéséhez, a dolgozók rendszeres tájékoztatásához, munka- és életkörülményeik javításához. Általában helyesen irányították területükön a párt káderpolitikájának megvalósítását. Munkájukban fokozottabban előtérbe került az elvi, politikai irányítás, jobban elhatárolódtak a párt és a gazdaságvezetés sajátos, önálló feladatai. A fejlődés irányának meghatározásával, a káderpolitikai elvek következetes alkalmazásával biztosították a párt vezető szerepét a járásban. Állást foglaltak minden olyan gazdasági kérdésben, melyek a termelőszövetkezetek, vagy üzemek fejlődésére, gazdálkodására döntő hatással voltak, vagy egyes esetekben politikai jelentőséggel is bírtak. A központi és megyei határozatokra támaszkodva a járási pártbizottság állásfoglalásai növelték a pártalapszer- vezetek, alapszervezeti és csúcsvezetőségek önállóságát, felelősségét. A járás, pártbizottság beszámolója megállapította, hogy a kommunisták aktívan részt vettek a közéletben, a tömegszervezetekben, tömeg- mozgalmakban. munkásőrségben és más szervezetek tevékenységében, élenjáróan kezdeményezők voltak a különböző termelési mozgalmakban, mindenekelőtt a szocialista brigádmozgalom erősítésében, de segítették a vietnami népet, az árvízkárosultakat támogató akciók sikerét is. Ez a magatartás az egész járásban növelte a pártszervezetek, a kommunisták tekintélyét, fokozta a párt iránti tiszteletet és elismerést. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a járás dolgozói, lakói egyre nagyobb számban fordulnak bizalommal a pártszervezetekhez, pártvezetőkhöz, kommunistákhoz problémáikkal, gondjaikkal. Az eredmények, sikerek felmérésén túl a pártbizottság jelentésében, a vitaindítóban és a felszólalásokban több kritikus és önkritikus megállapítás hangzott el, a járás több gondjára, problémájára irányították rá a pártértekezlet figyelmét. A lakosság 60 százaléka a mezőgazdaságból él Az 1970. évi népszámlálási adatok szerint a mohácsi járás lakosságának több mint 60 százaléka él a mezőgazdaságból. Érthető, ha a mezőgazdaság helyzetével úgy a jelentés, mint a vita részletesen foglalkozott. Ami az eredményeket illeti: arról büszkén szólhattak. Csak egy példát emeljünk ki a jelentés alapján: a mohácsi járásban az 1966—1969-es tervidőszak alatt a mezőgazdaság halmozott termelési értéke 1965-höz viszonyítva, folyóáron számítva 50,7 százalékkal, évi 12,6 százalékkal nőtt. (A IX. kongresszus és a harmadik 5 éves terv a mező- gazdasági termelés 13—15 százalékos növekedését irányozta elő, ami évi 2,6 százalékos fejlődést jelent.) Ugyanakkor a jelentés és a vitaindító is néhány káros jelenségre hívta fel a figyelmet. Bírálták a néhány helyen tapasztalható kritikátlanságot a gazdaságvezetőkkel szemben. Ugyanakkor felléptek az olyan vezetői szemlélettel szemben is, mely lebecsüli a pártszervezetek gazdaságpolitikai tevékenységét, mondván, hogy a gazdaság- irányítás reformja biztosítja a gazdaságvezetők önállóságát. tehát a párt ne avatkozzon gazdasági ügyekbe. A megyei elképzelések után elkészültek a járás mezőgazdaságának távlati fejlesztési tervei, de késik még ennek realizálása a termelőszövetkezetek, mezőgazdasági üzemek saját távlati elképzeléseinek kidolgozásában. Határozottan bírálták azt a szemléletet, mely lebecsüli a szakemberek képzésének és foglalkoztatásának jelentőségét a mezőgazdaságban. így adódott elő az a helyzet, hogy míg az állami gazdaságban egy mérnökre 530 kh terület jut, addig a termelőszövetkezetekben 2200 kh. Sajátos gond, hogy az időjárás ez évben a járásban nagyon lerontotta a termésátlagokat — pl. a búzáé a tavalyi 21,5 mázsával szemben 17 mázsa — és ezt más árbevételekkel lehet csak pótolni. Felhívták a figyelmet arra, hogy a személyes jövedelmek kialakításánál ezt, valamint az elkerülhetetlen fejlesztésre fordítandó összegek biztosítását számításba kell venni. A mezőgazdasággal összefüggő kérdésekkel foglalkozott a vitában Kisjakab Lajos, a Bolyi Állami Gazdaság igazgatója. Scháb Istvánné, a babarci termelőszövetkezet dolgozója, Varga György, a majsi termelőszövetkezet elnöke, Nagy László, a borjádi termelőszövetkezet párttitkára. Fejlődtek a községek Ambrus Lajos elvtárs a vitaindítójában elismerően szólt a tanácsok munkájáról. Hasznosnak bizonyult az elmúlt években végrehajtott összevonásuk. Legszembetűnőbb fejlődést gazdasági tevékenységükben érték el, sokat törődtek a' lakosság kommunális ellátását segítő feladatok megvalósításával, a szolgáltatások fejlesztésével, az egészséges ivóvíz biztosításával, járdákat, utakat építettek, javították a községek közvilágítását, korszerűsítették a kulturális és egészségügyi célokat szolgáló intézményeket. Községpolitikai tevékenységük támogatásra talált, évről évre emelkedett a járásban a közösség érdekében végzett társadalmi munka értéke, mely az elmúlt esztendőben megközelítette a 3 millió forintot. Annak ellenére, hogy a tanácsi szerveknél az ügyfelekkel való foglalkozás általában előzékeny, udvarias, az ügyek intézése változatlanul lassú és körülményes, melyen feltétlenül változtatni kell. A közigazgatás, a köz- biztonság, a tanácsok feladataival foglalkozott felszólalásában dr. Árgyelán János, a járási rendőrkapitányság vezetője, Németh Elemér, a járási tanács elnökhelyettese is. A pártértekezleten többen foglalkoztak az ifjúság nevelésének fontosságával, a kommunisták, a pártszervezetek felelősségével a KISZ pártirányításának biztosításáért, megfogalmazták a KISZ feladatait a járásban. Erről szólt Lantos József, a járási tanács művelődési osztályának vezetője, Varga Jenő, a KISZ járási titkára is. Több pedagógus kért szót a pártértekezleten, közülük Vörös József, a dunaszekcsői általános iskola igazgatóhelyettese, Nagy- miklósi Ferencné, a mária- kéméndi általános iskola igazgatója szólt a pedagógusok felelősségéről, a társadalom és az iskola kapcsolatairól, az iskolai nevelés sajátos problémáiról. A vitában felszólalók közül Varga Jenő, a himesházi körzeti párt-csúcstitkár a pártoktatás tapasztalatairól, De- szancsics János, a Hazafias Népfront járási titkára a mozgalom tevékenységéről számolt be. Kovács István, a járási pártbizottság titkára a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat módosítása tervezetének vitáiról tájékoztatta a pártértekezletet. Elmondotta, hogy a járás párttagságának több mint 50 százaléka mondott véleményt, helyeselve és elfogadva a vitára bocsátott dokumentumokat. A felsőbb szervek felé továbbított javaslatok közül kiemelte a termelőszövetkezeti nyugdíjkorhatár leszállításával, a nagycsaládosok fokozottabb segítésével, a tag- felvételi korhatár 18 évben történő meghatározásával, a bírálat elfojtóival szembeni határozott fellépéssel foglalkozókat. Nyílt, kritikai légkör Földes Andrásné, a ""Megyei Pártbizottság osztályvezetője adta át a pártértekezletnek a Megyei Pártbizottság üdvözletét. Felszólalásában rámutatott arra, hogy a párttaggyűléseken, az eddig megtartott pártértekezleteken közel 15 ezer kommunista mondott véleményt, hélye- selve a párt eddigi politikáját, kérve a Központi Bizottságot, a X. kongresszust, hogy ezt a politikát erősítse meg, folytassa tovább. ígéretet tett a pártértekezletnek, hogy a járás kommunistáinak észrevételeit, javaslatait továbbítják a Központi Bizottsághoz. Elmondotta, hogy a Megyei Pártbizottság értékelése szerint a Járási Párt- bizottság, az alapszervezetek munkája, helyzete együtt fejlődött a követelményekkel, megtette azt az utat, melyet az élet követelt, van a pártnak tekintélye a járásban, betölti irányító szerepét, gyakorolja a megfelelő pártellenőrzést. Elismerésre méltó az a nyílt, őszinte, kritikai légkör, melyet a pártélet demokratizmusa érdekében a pártbizottság a járásban kibontakoztatott. Szólt a feladatokról is, melyek közüj kiemelte, hogy az új pártbizottság munkájára legyen jellemző a kollektivitás, érez- zen minden megválasztott tag felelősséget a párt határozatainak, célkitűzéseinek megvalósításában. Ezt segítsék elő a pártbizottság új munka- bizottságai is. A gazdasági teendők közül a terméshozamok. a termelékenység egyenletessé tételére, a zöldségtermelés fejlesztésére, a műszaki fejlesztésre hívta fel a figyelmet. Külön kiemelte a pártszervezetek politikai tevékenységének fontosságát, a járás lakossága különböző rétegei közötti differenciált politizálás jelentőségét. A pártértekezlet a vita befejezése után megválasztotta az új 45 tagú pártbizottságot; 19 küldöttét a megyei párt- '. értekezletre. A Járási Párt- bizottság első titkárának Ambrus Lajos, titkárának Kovács István elvtársakat választotta meg. (Mitzki)
