Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-10 / 212. szám

1970. szeptember 10. DUNÁNTÚLI NAPLÓ S Balalonfüred, országos bányagépész konferencia A jövő — automatizálás A IS EB vizsgálata Miért késik a kesztyűgyári építkezés? Társadalmi összefogással Egymillió forint óyodafejlesztésre Szeptember, tanév eleje, óvodai felvételek. És ismét két „sötét” szám: Űjmecsak- alján 1140 férőhelyre 2050 kisgyermek jelentkezett. Sö­tét szám, mert most még mindig kilátástalan a hely­zet. Döntés: szombaton,szep­tember 13-án. Addig csak izgalom, otthon a családban és bent a munkahelyen. Eb­ben az izgalomban — a szombati pontos tájékoztató előtt — biztató híreket is leírhatunk, legalábbis a jö­vőre nézve biztatókat. A Vá­rosi Tanács művelődésügyi osztálya és a szerkesztőség közös akciója eredményekép­pen jövőre három új óvo­dai csoport nyílik Űjmecsek- alján. Az, akció során ugyanis újabb segítség érkezett, több vállalat, intézmény írásban jelentette be, hogy pénzzel támogatja az óvodafejlesz­tést. A tavalyi és az idei felajánlások sorában eddig a posta áll az élen: összesen 250 ezer forintos támogatást vállal. A DÉDÁSZ 200 és 400 ezer forint közötti ösz- szeget, de legalább 200 ezer forintot. Hasonló mennyi­séggel nyújt segítséget a Hő­szolgáltató Vállalat is, még­pedig társadalmi munka ré­vén, amit a művelődési osz­tály megtakarítás címén óvo­daié jlesztésre használ majd fel. A Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat 20 ezer forint­tal segít. A tavalyi felaján­lások: Kesztyűgyár 50 ezer forint, Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat és a Tej­ipari Vállalat 75—75 ezer fo­rint. Az utóbbi három vál­lalat — már most, az idén szeptemberben bizonyos elő­jogokat élvez a felvételek során. A többi a jövő évi felvételik idején kaphat majd ilyen jogot. Az akcióból ösz- szegyíüt pénzen nem építe­nek új óvodát, bár az összeg eléri egy 50 férőhelyes in­tézmény építésének költségét. E helyett gazdaságosabb azonban, ha Üjmecsekalja több pontján arányosan bő­vítik vele az óvodákat. Így a Hajnóczi utcai, a Karikás Frigyes utcai és a 39-es dan­dár úti óvoda kap egy-egy új csoportot, vagyis 30—30 férőhelyet. így a már meg­lévő közművekre, gazdasági épületre és szervezetre nem kell költeni, amit új óvoda esetében nem lehetne elke­rülni. Ezen kívül ebből az összegből segítik a meszesi óvoda napközis óvodává tör­ténő átalakítását is. Újdon­ság: ebben a városrészben, ahol évek óta nem voltak óvodafelvételi gondok, most több a jelentkező, mint amennyi a férőhely. Az em­lített három óvodai csoport létrehozásának van még egy alapvető feltétele: az óvodák­ból ki kell költöztetni három lakót, hogy ott bővíteni le­hessen. Vagyis: három új la­kás szükséges. Ebből egyet a III. kerületi Tanács, ket­tőt pedig a Mecseki Ércbá­nya Vállalat ígért meg. Természetesen a művelő­désügyi osztály saját költ­ségvetéséből is fejleszti az óvodákat, mégpedig nagyjá­ból az akció összegével meg­egyező pénzzel, vagyis mint­egy egymillió forinttal. Eb­ből a Nagy Jenő utcai óvo­dát két, a Rákóczi útit, Geis- ler Eta utcait egy új cso­porttal bővítik, az Aradi vér­tanúk úti óvodát és az Anna utcait pedig napközissé ala­kítják. F. D. Dr. Tímár Mátyás, a For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnökhelyettese kedden és szerdán látogatást tett Vas megyében. Szombathe­lyen, a pártszékházban Ko­vács Antal, az MSZMP Vas megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta a megye életéről, gazdasági fejlődésé­Az Országgyűlés utasítá­sára a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság országos vizsgálatot indított a beru­házások elhúzódása okainak felderítésére. A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság feladata volt meg­vizsgálni: mik azok a körül­mények, amelyek miatt egy­re jobban eltolódik a Pécsi Kesztyűgyár 26 millió forint értékű beruházásának befeje­zése. Az építkezéssel kapcsola­tos nehézségek már a kez­det kezdetén jelentkeztek. A Baranya megyei Építőipari Vállalat — egy 1966. június 3-i minisztériumi levél sze­rint — csak 1968 második felére vállalta az építkezés elkezdését. A beruházó ezért más kivitelező után nézett, s a választás a Bányászati Aknamélyítő Vállalatra esett, amely hajlandónak is mu­tatkozott a munka elvégzé­sére, utóbb azonban várat­lanul mégis visszalépett. így maradt a Baranya megyei Építőipari Vállalat, amely végül is elvállalta a Kesz­tyűgyár szempontjából lét- fontosságú beruházás kivite­lezését. A munka a szerződés meg­kötésekor az eredeti prog­ramhoz képest kétéves be­fejezési késéssel indult A program 1968. december 31- re irányozta elő a befeje­zést, a szerződésben viszont már 1970. december 15-e sze­repelt. A beruházó kívánságára menet közben is történtek módosítások a kiviteli ter­veken. Ezek a beruházási program alapcélkitűzéseit ugyan nem befolyásolták, szükségességüket azonban a beruházó kellőképpen meg­indokolta. Megállapította azonban a NEB, hogy a Kesztyűgyár az általa elren­delt módosításokat, pótmun­kákat nem kezdeményezte mindig a kellő időben, s emiatt is jelentkezett 3—4 hónapi csúszás. Ettől függet­lenül került sor idén május­ban a szerződés módosítására — a kivitelező kezdeménye­zése alapján — „a rendkívüli téli időjárás következtében előállott ütemlemaradás miatt”-i indokkal. így szü­letett a megállapodás az 1971. május 31-i végleges be­fejezési határidőre. S ezután lépett fel az építőipari válla­latát újabb határidő-módosí­tási igénnyel: az árvízvédel­mi munkálatokhoz történt igénybevételre való hivatko­zással felmondta a már mó­dosított határidőket és 1971. november 30-i végső határ­időt ajánlott A Kesztyűgyár azonban ezt a kivitelezői ajánlatot már nem fogadt? 'el és közölte, hogy kötbér- és kárigénnyel lép fel a szerződésben vállalt határidő be nem tartása ese­tén. A kivitelező nyilatkoza­tában közölte, hogy a felső­tiszai helyreállítási munkák­ban 81 fő vesz részt az I. főépítésvezetőségtől. A NEB viszont megjegyzi ezzel kap­csolatban, hogy a szerződé­ses határidő betartásához szak- és szerelőipari tevé­kenységre van szükség a to­vábbiakban, ezt a kivitele­zést pedig az V. főépítésve­zetőség végzi. A vizsgálati jelentés egyik megállapítása így szól: „A beruházó érdekeltsége, a ki­vitelezés mielőbbi befejezé­sét illetően fennáll ugyan, ről, gazdaságpolitikai teen­dőiről, a következő ötéves tervidőszakra vonatkozó el­képzelésekről. A kormány elnökhelyetese Szombathelyen pártaktiva- értekezleten vett részt, ahol gazdaságpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. azonban a jelen körülmé­nyek között a mielőbbi üzembehelyezést inkább csak szubjektív tényezők és kö­rülmények ösztönzik”. Ezt támasztották alá a NEB teg­napi ülésén a vizsgálati anyag tárgyalásán elhangzot­tak is. A vizsgálati anyagot a me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság felterjeszti a KNEB- hez. Tizenhárom mázsa gomba egyetlen napon * Szakosításra vár a Bajcsy-piac Meleg napsütéses volt az augusztus, de még szeptem­ber eleje is, egy-egy záporral tarkítva. Ez az időjárás na­gyon kedvez a gombáknak: évek óta nem volt ennyi a pécsi piacokon, mint az utób­bi hetekben. Tegnap a 117 árus mintegy 13 mázsa gom­bát kínált. A gombaszakér­tők — Múlt Ferenc irányítá­sával *— rendkívül nagy gonddal vizsgálják át a be­tonasztalokon tárolt „készle­tet”. Félni nem kell, mert az ellenőrzés nagyon szigorú. Azonban a „gomba-fron­ton” mégsem valami rózsás a helyzet, sőt, általában a piac-téren nem. — A gomba nagyon ké­nyes, hamar felszívja a fer­tőző anyagokat. Ezért nem engedem meg, hogy bárki is a földre terítve árusítson, csakis kizárólag tisztán tar­tott asztalon. Most viszont olyan nagy a felhozatal, hogy egyszerűen nincs helyünk, a két rendelkezésre álló soron kívül — mondja Múlt Ferenc, aki lassan ötven esztendeje gyakorolja már gombaszak­értői hivatását. A Bajcsy-piacon van egy irodának csúfolt helyiségük, ott dolgoznak a piaci statisz­tikusok is. A fal beázik, a kövezetei már két hónapja nem súrolta fel senki, a két asztalt is a statisztikusok mossák le alkalmilag, ami­kor kedvük van hozzá. De nincs, és ez érthető is, mert nem az ő kötelességük. Egyéb­ként a piac állatorvosa szin­tén itt tevékenykedik, ebben az elhanyagolt helyiségben. — Képzelje el, egy törölkö­zőnk, egy darab szappanunk nincs, pedig a gomba-ellen­őrzésénél állandóan kezet kell mosnom, főleg azután, ha találok egy-egy mérges­Az Idén több mint 30 ez­ren töltötték ki jelentkezési lapjukat a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatai­ra, de többezren visszalép­tek. Legjelentősebb volt a meghátráítak száma a Buda­pesti Műszaki Egyetemen, ahol 207-en gondolták meg magukat. Miért? A választ maguk az érde­keltek adták meg a Felsőok­tatási Pedagógiai Kutatóköz­pont munkatársainak kérdé­seire. A „gyorsmérleg” több ér­tékes információt nyújt A 207 visszalépő közül eddig 104-en válaszoltak. Zömmel azok, akiknek továbbtanulá­sa időközben kedvezően ala­kult. A 104 válaszadóból ugyanis 60-at felvettek kül­földi ösztöndíjasnak, vagy katonai, illetve művészeti fő­iskolákra. ök éltek azzal a lehetőséggel, hogy ezekbe az intézményekbe párhuzamosan is lehet jelentkezni. Valóban Jugoszláv katonai küldöttség Pécsett Jugoszláv katonai küldött­ség látogatott tegnap Bara­nya megyébe Vlado Scsekics vezérezredesnek, a jugoszláv határőrség parancsnokának vezetésével. A jugoszláv ka­tonai delegációt elkísérte Szabó Gusztáv vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka. A vendégeket Pécsett Palkó Sándor, az MSZMP KB tagja, a Bara­nya megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának- elnöke fogadta a megyei tanács épületében. gombát — mondja Múlt Fe­renc. A piac területén vagy nyolc-tíz betonasztal rég tönkrement, néhány széttöre­dezett, súlyos asztallap hever a földön, az árusok, vásárlók pedig botladoznak. — Régi piaci emberek va­gyunk, de véleményünket nem hallgatják meg, pedig már szóvátettük nem egy­szer, hogy szakosítani kelle­ne: táblákon feltüntetve, hol a helyük a gyümölcs, a gom­ba, a tej, vagy a zöldségáru­soknak. A szemközti autó- buszpályyaudvar mentén lé­vő út forgalmas. Annak ide­jén dróthuzalt feszítettek ki, ne hogy valaki véletlenül a nagy tolongásban a kocsik alá kerüljön. Leszedték, majd újra hozzákezdtek a huzalok felszereléséhez, de egy szép napon abbahagyták. A Bajcsy-piac sajnos ki­csinek bizonyult. Bővíteni persze aligha lehet, de ren­det teremteni annál inkább. visszalépőek közül tehát ed­dig 44-en válaszoltak. Kide­rült: a fiúk bátortalanabbak, 35 meghátrálói közülük adó­dott és 9 volt a lány. Leg­többen azt válaszolták: nem érezték magukat elég felké­szültnek, kevés volt az idő a tanuláshoz. 15-en a hiányos tudást említik, ketten pedig megbuktak az érettségin. Újabb 15 jelölt viszont szo­ciális okokra hivatkozik. Kö­zülük 13-nak a családjában ezer forintnál kevesebb az egy főre eső jövedelem. Tíz jelölt édesapjának mindössze hat általános, vagy annál ke­vesebb iskolai végzettsége van. Értelmiségi, diplomás szülők gyermekei közül öten gondolták meg magukat. A gyorsmérlegből termé­szetesen messzemenő követ­keztetéseket nem lehet le­vonni. Ezért helyes volna a későbbiekben nagyobb ala­possággal és részletességgel, országosan is megvizsgálni a visszalépés okait. (Munkatársunk telefonje- lentése) — A bányászatban sem utópia az automatizálás, s még a Mecsek egyedülállóan nehéz geológiai körülményei között is megvalósítható — mondotta egy nyáreleji be­szélgetés alkalmával a BJD amerikai bányagépgyár igaz­gatója. Hogy ezt a bánya­gépészek meg is akarják va­lósítani, azt az Országos Bányagépész Konferencia tegnap Balatonfüreden meg­Tsz-vezetők tanácskozása Tegnap délelőtt Sásdon kezdődött meg a Mecsek és a Dráva menti Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége négynapos értekezle­tének első munkanapja. A tsz szövetség vezetői e négy napon találkoznak a termelőszövetkezetek küldöt­teivel — elnökeivel. A járá­sonként tartandó értekezle­tek célja: tájékoztatást adni a szövetség eddigi munká­járól és megbeszélni a to­vábbi feladatokat, tennivaló­kat. Megvitatják az új szö­vetkezeti törvényjavaslatot — kikérik a termelőszövet­kezetek vezetőinek vélemé­nyét. Az észrevételeket majd továbbítják a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa illetékeseinek. Ezenkívül érté­kelik az árvízkárosultak ré­szére történt felajánlások teljesítésének jelenlegi állá­sát és a további segítség- nyújtás lehetőségeit. A megosztott küldöttgyű­lés ma a pécsi járás elnö­keinek értekezletével folyta­tódik, amit a szövetség Dé­ryné utcai székházában tar­tanak meg. Holnap Sziget­váron, hétfőn pedig Siklóson lesz találkozó. Bon clor József hazautazott Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, aki André Bettencourt francia területtervezési és fejlesztési kérdésekkel foglalkozó mi­niszter meghívására több na­pos hivatalos látogatást tett Franciaországban, szerdán délután repülőgépen vissza­utazott Budapestre. tartott első napi előadásain tapasztalhattam. A háromnapos rendezvényt a Gépipari Tudományos Egyesület Pécsi Szervezete, a Magyar Bányászati, Kohá­szati Egyesület Mecseki, va­lamint Közép-dunántúli Cso­portja szervezte — tegyük mindjárt hozzá; jelentősége az automatizálás szempont­jából óriási. Az előadások ugyanis kivétel nélkül olyan berendezések ismertetését tartalmazzák, amelyek a bá­nyagépészet — végső soron a bányászkodás jövőjét jelen­tik. Mátrai Árpád, a Mecseki Ércbányászati Vállalat mű­szaki Igazgatóhelyettese meg­nyitójában a hidraulika tör­ténetéből adott rövid átte­kintést. Az 1930-as évek ele­jén az USA-ban kísérletez­tek először, Európában és Japánban az 50-es években kezdődött rohamos térhódí­tása. Ma Angliában, Fran­ciaországban, az NSZK-ban, NDK-ban és Szovjetunióban óriási ütemben nő az iparrá fejlődött hidraulikus beren­dezések gyártása. Kovács László, a MÉV és Mányó Mihály, a Mecseki Szénbánya Vállalat gépészeti osztályvezetői, a konferencia fő szervezői foglalták össze a rendezvény célját: Magyar- ország a bányagépesítés te­rületén messze elmaradt a KGST-országok többségétől. Hazánkban nincs egy auto­matikus aknarakodó sem — a Szovjetunióban fiatal lá­nyok gombnyomással irányít­ják a bányarakodón lévő szenet egészen a külszíni osztályzóig. Nálunk a kísérletezések két területre összpontosultak: az egyik, ahol viszonylag jó eredmények születtek: akna­rakodók, csilleforgalmak, bunkersorok, vágányzárak. Sokkal nehezebb viszont a fejtésekben eredmény* elér­ni. Láthattuk ezt a Guilick önjáró hidraulikus fgjtésbiz- tosító István-aknai kísérletei­nél. Ebben az irányban kell tehát megmozdítani a bányá­szat fejlesztését. De nem úgy, hogy szétforgácsol­ják az erőket és az ország valamennyi bányavállalata külön-külön ezernyi kísérlet­be kezd. A mostani konfe­rencia nagyon alkalmas az erők koordinálására és arra is, hogy a hidraulikával fog­lalkozó legnagyobb vállala­tok fejlesztési terveit meg­ismerjék. Ezért hívták meg az Országos Bányagépgyártó Vállalat, a Szerszám- és Gép­elemgyár, az Országos Gu­miipari Vállalat, , a Nagy­nyomású Kutatóintézet kép­viselőit. A hidraulika egyik legne­vesebb hazai szakemberét kérdeztem meg a hidraulikus berendezések hazai gyártásá­nak problémáiról. Kozmon Gábor, a Szerszám- és Gép­elemgyár főkonstruktőre 20 éve foglalkozik hidrauliká­val és 1963 óta részt vesz a magyar—német hidraulikai munkacsoport munkájában is. Elmondotta, hogy az ország­ban főprofilú gyártócég nem működik, mindössze három vállalat foglalkozik jelentő­sen, de csak részlegesen ilyen tevékenységgel. így a szükséglet egyharmadát tud­ják csak kielégíteni. Nehéz az áttekintés is: a gyártók és felhasználók részéről egy­aránt. Megoszlik a fejlesztés, a szellemi és anyagi kapa­citás. Tíz éve a traktorok­ban még nem. volt hidraulika ma pedig nem lehet olyant eladni, amelyben 10—15 féle hidraulikus elven működő szerkezet nincs. Sok gépé­szeti problémát egyáltalán nem lehet megoldani nélküle, legyen az 20 tonnás teher­gépkocsi, vagy bányabiztosí­tás. Mit lehet tenni? A hazai vállalatok között összehan­golt fejlesztést kellene vég­rehajtani. Hasznos lenne ki­bővíteni részvételünket a nem­zetközi munkacsoportokban és nem szabad takarékoskod­ni a szükséges, jól megala­pozott licencvásárlással. Lombosi Jenő Dr. Tímár Mátyás látogatása Vas megyében Nagy a felhozatal, kevés a hely Miért léptek vissza? t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents