Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-09 / 211. szám
1970. szeptember 9. DUN A N TO LI NAPLÓ 3 Gondolatok a kongresszus előtt Az iskola és az iskolán kívüli nevetés As újmohácsi klubkönyvtár Többoldalú segítség — Tsz-népnevelő? Régebben egy iskola — ha adott jó hírnevére — előszeretettel hangsúlyozta önállóságát, zártságát, függetlenségét a környezettel, a társadalommal szemben. E nézetet azonban elavulttá tette korunk egyre szédítőbb társadalmi, tudományos-technikai fejlődése. A szocialista iskola számára pedig egyenesen lét- fontosságú, hogy oktató-nevelő munkájában szorosan együttműködjön az iskolán kívül nevelési tényezőkkel. Az V. Nevelésügyi Kongresz- szusra készülve külön munkabizottság is foglalkozott ezzel a témával, s az elkészült tézisek vitája is hozzásegített a szocialista nevelés ezen törvényszerűségének sokoldalúbb kidolgozásához. Öissz társadalmi ügy A fiatalok nevelését, ne- velődését számos belső és külső tényező bonyolult összhatása befolyásolja. A külső tényezők között meg kell említeni a családot, az iskolát, a bentlakásos intézeteket, az ifjúsági mozgalmat, a tömegkommunikáció különböző eszközeit (pl. rádió, televízió, könyvek, újságok, folyóiratok), a párt-, társadalmi, állami szerveket, sportegyesületeket, felnőtteket és barátokat, a mindennapos tapasztalatokat. Ezeknek a hatásoknak egy része szervezetten, más része spontánul hat, nagy részük nevelési céljainknak megfelelő, részben azonban ellentétesek is lehetnek azokkal. Ahhoz, hogy az iskola jobban megfeleljen a szocialista társadalom igényeinek — s ez a kongresszusi téziseket idézve — „szocialista továbbfejlődésünk egyik alapkérdése” — nevelési céljainak megvalósítása érdekében vállalnia kell ezeknek a hatásoknak koordinálását, elmélyítését. Ezt a feladatot azonban egyedül nem tudja ellátni. Szükséges, hogy az ifjúság nevelésének ügye az egész társadalom gondjává váljék. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdéséről a következőket mondja: „A párt, állami és társadalmi szervek ifjúsági tevékenységének irányítása, koordinálása, a feladatok és a felelősség konkrét meghatározása legyen jobban összhangban a felismert társadalmi szükséglettel: az ifjúság nevelésének össztársadalmi üggyé tételével.” Eredményes egy üttmüködés Bizonyos, hogy sok jó példát említhetnénk megyénkből is az iskola és iskolán kívüli nevelési tényezők eredményes együttműködéséről. Sok helyen az iskola beépíti oktatónevelő-munkájába a szülői nevelés, a község vagy a város nevelőerejű hatásait, s maga is kedvezően hat visz- sza azokra. Elég, ha csak a nagy évfordulók megünneplése során létrejött együttműködésre, a tanulók pályairányításával kapcsolatos tevékenységre, a honvédelmi nevelés érdekében kialakult kapcsolatokra, vagy a közhasznú társadalmi munkára utalunk. Egyre több nevelő tevékenykedik eredményesen a tanulók olvasásának irányításában, felhasználásában, általában, a fiatalok iskolán kívül szerzett tapasztalatainak, tevékenységének feldolgozásában (példának említhetnénk a honismereti szakkörök, a pályázatok segítését, eredményeit). Mégis, sok jel arra mutat, hogy nincs minden rendben ezen a téren. Melyek a legáltalánosabban tapasztalható hibák? Ügy tűnik, mintha az iskola, a pedagógusok hatása a fiatalok jelentékeny részére csökkenő, s az iskolán kívüli egyéb — spontán-hatások kerülnének előtérbe. Egy budapesti vizsgálat 770 középiskolás tanulót megkérdezve megállapította, hogy a tanulók közel fele iskolán kívüli baráttal tölti el legszívesebben szabad idejét, s csak 5,5 százalékuk említett pedagógust a legmeghittebb bizalmasa között. Ennek főképpen az lehet az oka, hogy az iskola légköre, az oktatásban még helyenként tapasztalható korszerűtlenség, sok esetben az ifjúsági mozgalom szürkesége is tanulóink egy részét az iskolán kívüli, esetenként káros hatások felé fordítja. Főként az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában figyelhető meg az, hogy a tanulók értékrendjében mindaz, amit az iskolában, az ifjúsági mozgalomban hallanak, tanulnak, alárendelt az egyéb, sokszor helytelenül általánosított tapasztalatoknak, vagy az iskolán kívüli baráti körökben uralkodó nézeteknek. Egy másik kedvezőtlen jelenség a családi nevelés hatékonyságának a csökkenése. Főként az anyai nevelés érzelmeket elmélyítő hatása gyengült, de a rendszeres apai törődés, az állandó serkentés is hiányzik. Pedig az iskola nem pótolhatja azt, amit a családi nevelés nem ad meg a gyereknek. Sajnos, az iskola sem tud még kellő segítséged adni a családi nevelésnek. A szülök tekintélyes része ugyanakkor úgy véli, a fiatalok nevelése teljes egészében az iskola feladata. Kevés azoknak a szülőknek a száma, akik rendszeres kapcsolatot tartanak a gyermekeiket nevelő iskolával, s még kevesebben vannak azok, alak törekednének a nevelés legfontosabb elméleti-lélektani kérdéseinek megismerésére. Egy további fogyatékosság az, hogy az iskolán kívüli nevelési tényezők egyike-mási- ka időnként megelégszik a kapcsolat formális jellegével. Ilyenkor az történik, hogy — rendszerint az utolsó pillanatban — valamiféle akciót szerveznek, ahol az iskola is szerepet kap ugyan, de ennek nevelési hatékonysága alárendelt az akció megszervezésének. Máskor az is súlyosbítja a helyzetet, hogy különböző szervek szinte egyszerre rohanják meg az iskolát különféle rendezvény terveikkel, s az igazgató kapkodhatja fejét az igények között. Kezdeményező az iskola Minden szempontból kívánatos, hogy az iskola valóban be tudja tölteni központi szerepét abban, hogy az iskolán kívüli nevelőhatások feldolgozására, integrálására, a negatív hatások kiküszöbölésére képessé tegye, felkészítse a tanulókat. Így nemcsak az iskolai nevelés és oktatás lenne hatékonyabb, a tanulók közösségi élete és egyénisége színesebb és gazdagabb, hanem az iskolán kívüli nevelési tényezők is eredményesebben tevékenykedhetnének. Az iskola munkája például kedvezőbben hatna így visz- sza a családi nevelésre, de csak nyerhetne ettől az üzem, az MHSZ, a sportegyesület, a könyvtár vagy akár a községi tanács is. Sokan úgy vélik, hogy az iskola központi szerep>e olyan objektív törvényszerűség, amely mindenképpen utat tör magának. Ez azonban nem így van. Ahhoz, hogy ez a törvényszerűség érvényesüljön, minden nevelési tényezőnek meg kell tenni a maga , feladatát. Az iskolának tervszerűen és tudatosan számolnia kell ezekkel a nevelőhatásokkal, s kezdeményezőként kell fellépnie a kapcsolatok kiépítésében. Ehhez azonban a nevelők anyagi és erkölcsi megbecsülésének további erősítésére is szükség van. Több szabad idő kellene például számukra ahhoz, hogy figyelemmel kísérhessék a fiatalokat érdeklő könyveket, cikkeket, tv-műsorokat is, mert csak így adhatnak segítséget azok feldolgozásához, a tanulók eligazodásához. A szülőknek jobban meg kellene ismerniük az iskolai nevelést, bizalommal — s talán nem erős a szó — tisztelettel kellene övezniük az iskolát és a nevelőt. Minden olyan — az iskolával kapcsolatos — helyi intézménynek, szervezetnek, munkahelynek, amelynek köze van vagy lehetne az iskolai oktató-nevelő munkához, a tanulóifjúsághoz, számba kellene venni lehetőségeit, teendőit az ifjúság nevelésében, s fel kellene keresnie elképzeléseivel az iskolát. Az iskola kezdeményezéseit pedig ne elzárkózás vagy közöny fogadja. Hasznos lenne, ha az iskolák és a kapcsolatos nevelési tényezők már a tanév elején közösen megállapítanák és tervben rögzítenék az együttműködés célját, feladatait, határidőit, felelőseit. Célok, eszmények Az országos hatáskörű nevelési tényezők (például a televízió, a rádió, a könyvkiadás, újságok, folyóiratok) tevékenységében főképpen a nevelési célok, eszmények, ideálok és az azoknak megfelelő tevékenység népszerűsítését kellene erősíteni az iskolát és a pedagógust időnként kedvezőtlen színben ábrázoló, elsietett általánosítások és a súlytalan szórakoztatást, az alacsonyabbszintű érdeklődést kiszolgáló adások, kiadványok helyett. „A mi fiataljainktól automataüzemek tervezését, megépítését várja a társadalom, az ismeretlen zakadatlan ostromát, szüntelen alkotást. Mindennek eredményeként anyagiakban is gazdagodó világot” — írja Marx György. Az iskolai nevelés ebben a feladatban csak úgy töltheti be központi szerepét, ha tevékenységét az iskolán kívüli nevelési tényezőkkel való szoros együttműködésre ala- I pózzá. Ez azonban csak ezeknek a tényezőknek az aktív támogatásával lehetséges. A Bécsi Nemzeti Színház művészei közül sokan jártak külföldön ezen a nyáron. Ki turistaként, ki a szakmai tájékozódás határozott céljával utazott el. Az előbbi művészek sem tudták megtagadni önmagukat: a nyári uborkaszezon ellenére „vadásztak” a színházi élmények után. * Szabó Tünde Párizsban és Londonban járt. A francia fővárosban három hetet töltött, Angliában egy hétig volt. — Nyáron csak könnyű darabok vagy musical-ek mennek Párizsban, akárcsak nálunk — mondja. — A másik probléma az volt, hogy az évközben játszott darabok viszont másodvonalbeli szereposztással mennek, mert a sztárok pihennek. Sok musicalt láttam. Egy könnyű kis darabban sikerült megnéznem Jean Maraist, aki színpadi színészként is kitűnő. Kiváló humora és nagyszerű mozgása van, nem lehet megállapítani, hogy valójában hány éves. Rengeteget voltam moziban is. Egy magyar filmhét volt éppen, a franciák jól ismerik Jancsót és a magyar filmeket, s nagy elismeréssel szólnak a magyar rendezőkről. A színház és mozijegyek olyan borsosak, hogy az emberek meglehetősen keveset járnak színházba, moziba, emiatt az átlagember meglepően tájékozatlan. Amikor kiköt a komp a szigeten, nem sejtheti a látogató, hogy néhány perc múlva ragyogó, szép, új épület kerül a szeme elé. Egyelőre csak tócsákat láthat a mélyebb területeken — a Duna áradásának nyomait. Vízben jártak azokban a napokban errefelé, amikor a klubkönyvtárat avatták. Ez az alkotmányünnepen történt, s mindjárt itt tartották az ünnepséget, azután pedig a bált. Az újmohácsiak birtokba vették a klubkönyvtárat, ami — ha kissé megkésve is — egycsapásra minden kulturális igényt ki tud elégíteni. Hargitai Ottó, az iskola igazgatóhelyettese s az új klubkönyvtár vezetője számára nem nehéz megfogalmazni, mi mindent helyettesít és pótol az új épület: — Minden az iskolában volt eddig, csak a mozi működött a kocsmában és az ifjúsági klub a tűzoltószertárban. Egy kultúrterem van Sárháton, más nincs. A Mohácsi városi Tanács egyik régóta szorgalmazott terve vált valóra végre az új klubkönyvtár révén. A környék „fiatal”, hiszen Űjmo- hács a nagy árvíz után épült új település, körülötte a volt tanyarendszer maradványaival. Az árvíz után épült, a régieknél korszerűbb, szebb házakban lakó emberek több mint egy évtizeden át jár- | Eck Imrétől dániai útjáról érdeklődtünk. — Koppenhágában a balett- és opera fesztiválon voltam. Ezen csak a Koppenhágai Opera és Balettszínház vesz részt, 10 napon keresztül, minden este más operettet és balettet mutatnak be. Évek óta kíváncsi voltam a teljesítményükre, ugyanis amikor Várnában zsűriztem, láttam két párt, akik Koppenhágából jöttek. Elképzelésem beigazolódott. Hét estét néztem végig, a hagyományostól a legmodernebb balettig. — A látottak alapján az általánosítható, hogy a szólótáncostól a kartáncosig mindenki a legkitűnőbb technikai tudással rendelkezik. * Vincze Győző több európai országban is megfordult. — Négy országban, Ausztriában, az NSZK-ban, Franciaországban és Svájcban voltam. Párizsban első ízben jártam. Megpróbáltam mindent megnézni, amit csak lehetett. A Louvre-ban az impresszionisták kötöttek le, de nagy élményem volt egy Matisse életmű kiállítás is. Jártam a Montmartre furcsa művészvilágában. Ügy érzem, itt a képzőművészetet vásárra viszik. Az összezsúfolva dolgozó festők rögtön áruba is bocstják képeiket. Kétségkívül van romantikája ennek a világnak, de nem hiszem, hogy a nagy művészek innen kerülnek ki. tak a kocsma-moziba. A jogos igényeket hosszú ideig pénzügyi okok miatt nem tudták kielégíteni. Egy évvel ezelőtt, pontosan szeptember 14-én tették az első kapavágást Üjmohá- cson. A városi tanács közel egymilliót fordított az építkezésre. Mivel beneveztek a 100 falu — 100 könyvtár mozgalomba, a Művelődés- ügyi Minisztériumtól 120 ezer forintot kaptak berendezésre és 15 ezer forintot könyvekre. A Dunavölgye tsz társadalmi munkát adott az építkezéshez, a lakosság még ezután csinálja meg a parkosítást (fenyőt, rózsát ad a tanács), esetleg egy szabadtéri beton táncteret. A járási könyvtár 5 ezer kötet könyvet biztosít. A megyei KISZ bizottság 10 ezer forintot adott a berendezéshez — magnó, tévé, rádió lett belőle. Az épületben egy nagyterem, szépen kialakított előcsarnok, s az egyik szárnyon három klubhelyiség van. Az egyik helyiségben működik majd a könyvtár, szabadpolcos rendszerben, asztalokkal, kényelmes székekkel. A másikban a nők klubja kap helyet — amely a mostoha körülmények ellenére eddig is megvolt — a harmadikban pedig az ifjúsági klub. Ezekben a helyiségekben adnak helyet a tsz-akadémiák- nak, kisebb össze jövetelekPárizs és az egész utam, egyébként nagyon sok segítséget nyújt majd a munkámban, gondoljon csak a Bál a Savoyban díszleteire. Sok vázlatot készítettem, remélem, hogy az őszi kiállításomon szerepelnek majd olyan képek, melyek az itt szerzett élményekből születtek. * Tóth Sándor, a balett igazgatója a várnai táncversenyt tekintette meg. — Nagy létszámú versenyzőgárda vonult fel a fesztiválon. Az előző évektől eltérően idén nem a szovjet és a kubai táncosok vitték el a díjakat. A fiatalok közül különösen két magyar táncos aratott sikert, Pongor Ildikó és Keveházy István. Mindketten a Balett Intézet VIII. éves növendékei. Különösen Pongor Ildikót érzem kiforrott egyéniségnek. * Bázsa Éva pályakezdésének színhelyét, Kolozsvárt kereste fel. — A Kolozsvári Román Opera balettnövendéke voltam, majd az ottani Magyar Színházhoz kerültem szólótáncosnőnek. Ugyanaz ma is a színház, ami akkor volt, természetesen modernebb berendezéssel. Sajnos, ott is nyári szünet volt, a régi kollégák közül senkivel sem sikerült találkoznom. Maraíkó László nek is. Az épület másik szárnyán a fotószakkör helyezkedik el — óriási iránta az érdeklődés. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat már működésének első napjaiban felkereste az új klubkönyvtárat, s megállapodtak abban, hogy hetente kétszer az új nagyteremben lesznek a filmvetítések. Ugyanitt tartják a falu ünnepségeit, a bálokat. S itt álljunk meg egy pillanatra! Amikor a lakosság kultúrházat kért, már évek óta, eredetileg olyan kultúr- házra gondoltak, amelyben van egy jókora terem, tágas, levegős, lakodalmakra, bálokra alkalmas. Egyesek nem is örültek a klubkönyvtárnak. Csupa kis helyiség, a nagyterem is kicsi. Nem így képzelték. A legelső alkalommal azonban kiderült, hogy nem is olyan kicsi a nagyterem, az előcsarnok felé kinyitva, szépen elfértek benne a jókedvű fiatalok. Volt hely még a táncnak is elég. A klubok, szakkörök vezetését, a könyvtáros munkát az iskola pedagógusai végzik majd. Sokan itt laknak, mások Mohácsról járnak át. Tizenkét pedagógus, egy napközis, egy óvónő — ez az iskola létszáma. A 170 iskolásgyerek egy részét diákbuszok hordják Sárhátról, Szabadság-pusztáról, az iskola ugyanis körzeti. S ahogy az iskola eddig szinte a művelődés egyetlen lehetőségét kínálta a falunak, ugyanúgy jelent most új lehetőségeket a művelődési intézmény az iskolának is. Egyetlen példa: a klubkönyvtár nagytermében külön az iskolásoknak is rendeznek majd filmvetítéseket. Az új épület egyelőre persze csak a keretet adja meg ennek a különös, a város mellett élő, mégis ezernyi sajátos vonással rendelkező településnek az önálló, gazdag kulturális élet kialakításához. A szigeti emberek sokfélék, sokféle érdeklődésűek, sokfelé dolgoznak, de a legfontosabb ezen a gazdagon termő földön a mező- gazdaság. Nem csoda tehát, ha a Dunavölgye termelő- szövetkezet átlátta, hogy feladatai megnövekedtek: törődnie kell az emberek kulturális igényeivel, szórakozásával, nevelésével is. A városi tanács és a tsz között lefolyt megbeszélések értelmében a tsz hozzájárul majd a klubkönyvtár fenntartásához. Még fontosabb, még izgalmasabb a jövőre nézve a tsz-nek az a terve, hogy felvesz egy főhivatású népművelőt, aki mind az újmohácsi klubkönyvtár, mind a sárháti és a homorúdi terület irányítását, kulturális szervezését ellátná. Ebben az esetben a szigeten is megmozdul az élet, s több mint egy évtizednyi várakozás után egy szép új épület, egy hozzáértő szakember és néhány lelkes pedagógus révén új vonásokkal egészülhet ki az itteni lakosság élete. HE Ballér Endre Művészszemmel külföldön EURÓPAI NYÁR
