Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

d dunantüli napló 1970. szeptember 9. (Maáfe I 1970. SZEPTEMBER 9 SZERDA Sziretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából Ádám nevű kedves olvasóinkat A Nap kél 5.13, nyugszik 18.09 órakor. A Hold kél 14.37, nyugszik 22.05 órakor. '/////////M/im/H/f/mi/f/f/ii/tn/i Új magyar hibridkukorica­sztárok Az Országos Mezőgazdasá­gi Fajtakísérleti Intézet 22 állomásán csaknem 100 kí­sérletben 184 hibridkukoricát — ebből 85 külföldi fájtát — vizsgálnak 6624 kisparcel- lán hazánkban az idén — közölte Szerafin Jenő, az in­tézet tudományos osztályve­zetője a dunántúli megyék állami gazdasági és tsz-ve- zető szakembereivel, az Ireg- szemcsei Fajtakísérleti Állo­máson tegnap tartott kukori­ca fajtabemutatón. Az iregszemcsei telepen 108 — közte 57 külföldi — hib­ridkukoricát mutattak be. Szerafin Jenő felhívta a fi­gyelmet a hibridkukorica- | termesztés állandóan szüksé- ! ges körforgására, arra, hogy i arm tegnap még korszerű j volt, ma már elavult. Így például a pár évvel ezelőtt favoritnak tartott MV 1-es és MV 40-es hibridkukorica­fajták termesztése ma már nem célszerű, mert ezeknél már termőképesebb, értéke­sebb, gépi művelésre és be­takarításra alkalmasabb faj­tákkal rendelkezünk. Így az új MVSC 370-es egyik fel- i váltója lehet az MV 40-esnek és a szegedi DC 71-esnek. Az új „sztárok” közé so­rolható az MVSC 530-as, s a magyar középérésű hibri­dekből az’ utóbbi időszak egyik legjobb termőképessé­gű fajtája, a már közter­mesztésben lévő MVSC 570- es, az MV 1-es falváltója. Az MV 1-es helyett az MVDC 602-est is ajánlotta Szerafin Jenő, ez silónak is kitűnő. A középkései érésűek közül az MVSC 620-as mutatkozik a legjobb tenyészidejűnek. Reményteljes az SC 1618-as és az SC 5639-es is. A ju­goszláv fajtákból az OS—SK —218-as ajánlható viszonya­ink közt termesztésre. ♦ — A Pécsi Kesztyűgyár pártbizottsága és KlSZ-szer- vezete szeptember 11—13-án az üzem balatonboglári üdü­lőtelepén 3 napos KlSZ-tá- bort létesít. Zárult a gyermekrajz-kiállítás A következő állomás — Pozsony Pécsett kedden zárult a „Barátság” elnevezésű nemzet­közi gyermekrajz-kiállítás, amelyen hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió — gyerme­keinek munkáit mutatták be. A Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére meg­hirdetett pályázaton mindegyik országból egy-egy város, illetve terület gyermekei vettek részt; hazánkat Pécs és Baranya képviseli a kiállításon. A nemzetközi tárlat anyagát mind a hat szocialista országban bemutatják, azokban a városokban, ahonnan a gyermekek beküldték rajzaikat a pályázatra. Elsőként Kijev. majd Szófia, szeptember 2-től 8-ig Pécs volt a kiállítás színhelye. A kiállítás zárónapján Pécsre érkezett a következő ki­állító város — Pozsony — képviselője: Matej Spusta, a Szlovák—Szovjet Baráti Társaság pozsonyi titkára, ö vette át a mintegy kétszáz rajzból álló anyagot, amelyet szeptember 16-án állítanak ki a szlovák fővárosban. Elhunyt Szerp Gyula Szerp Gyula, a Nádor Szál­ló főportása, a KPVDSZ Megyebizottságának tagja életének 60. évében elhunyt. 1927-től volt szervezett mun­kás, először a pincérek érde­keit képviselte a felszabadu­lásig, majd '1945-től a keres­kedelmi, pénzügyi és vendég­látóipari dolgozók érdekeiért fejtett ki eredményes mun­kát. Tagja volt a Kereske­delmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszer­vezete Központi Vezetőségé­nek, a megyebizottságnak, és titkára volt 20 évig a Nádor Szálló Szakszervezeti Bizott­ságának. Tulajdonosa a Bel­kereskedelem kiváló dolgozó­ja és a Szakszervezeti mun­káért érdemérem arany­fokozatának. ♦ — Kétnapos vezetőképző tanfolyam fejeződött be ked­den a Pécsi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Karán az egyetemi KISZ Bi­zottság szervezésében. Az Ő6zi vezetőképző résztvevői értékelték az elmúlt tanév munkáját és megvitatták az idei első félév munkatervét. Kedden délelőtt a KISZ- vezetők találkoztak az egye­tem állami és pártvezetői­vel. — A KGST mezőgazdasági és erdészeti szakbizottságá­nak 1969 októberében Prágá­ban tartott ülésén határoza­tot hoztak arról, hogy 1970- ben a cukorrépa-termesztés tárgyköréből Magyarországon kongresszust tartanak. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a fennállásának 40. évét ünneplő Sopronhor- pácsi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézetet bízta meg a tudo­mányos tanácskozás rendezé­sével, amely kedden kezdő­dött Sopronban az erdőmér­nöki és faipari egyetemen. A megnyitót követően megkez­dődtek a tudományos előadá­sok. Az első napon a nemesí­tésről, a minőségjavításról számoltak be a szakértők. A négynapos tanácskozáson a külföldi előadók 15 előadás­ban ismertetik kutatási ered­ményeiket. — A Dunántúli Napló szer­kesztősége szeptember 9-én, szerdán délután 5-től 6 óráig jogi tanácsadást tart a szer­kesztőség székházában (Pécs, Hunyadi u. 11.). A tanácsadás díjtalan. — Űjabb egymillióval já­rul hozzá a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat az árvíz­károk helyreállításához. Ezt az összeget az 1970. évi vál­lalati nyereségből képződő fejlesztési alapból ajánlotta fel a vállalat, kiegészítve ko­rábbi felajánlásait. — Szeptember 10-én dél­előtt 10 órai kezdettel, Pé­csett a Technika Házában vi­taülést rendez a Magyar Ag­rárgazdasági Társaság Válla­latgazdálkodási és Ügyvitel­szervezési Szakosztálya A mezőgazdasági üzemek jöve­delemszabályozásának rend­szere és annak módosulása a IV. ötéves tervben címmel. A vitaindító előadást dr. Villá­nyi Miklós, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezetője tart­ja. — A PÉNZÜGYI ÉS SZÁM­VITELI SZAKISKOLA az 1970—71-es tanévben főisko­lai rangot kapott. Az ünnepé­lyes tanévnyitót kedden tar­tották Budapesten az Uránia filmszínházban. A korszerű intézménynek az új tanévben 560 nappali tagozatos, s kö­zülük 250 elsőéves hallgatója lesz. Az esti és a levelező ta­gozatra 600 fiút és lányt vet- 1 tek fel. ♦ #» Szeret On táncolni? Felvételt hirdet a Mecsek Táncegyüttes utánpótlás cso­portja 12 éven felüli tánco­sok részére. Az utánpótlás­együttest Gerner István, a „nagy” együttes szólótáncosa fogja vezetni. A „toborzó” vizsgára szeptember 15-én, kedden délután 3 órakor ke­rül sor a Doktor Sándor Mű­velődési Központban. A tár­sastáncklub szintén szívesen felvesz új táncosokat. A 12 —24 év közötti jelentkezők részére az említett napon lesz felvételi vizsga délután 4 órakor. A klub tagjai a I nemzetközi szabványokban meghatározott táncokat ver- | senyszinten sajátítják el. Tolnai Gábor: Tanulmányok A szeizmikus üregkutatást tegnap kezdték meg a Pécsi Tervező Vállalat szakemberei. A város évszázados épületei, útjai alatt rejtőző üregeket mintegy másfél éves időtartamra tervezett méréssorozat alapján feltérképezik. A Városi Tanács megbízásából történnek ezek a mérések, melyek a forgalom biztonsága és az épületek állékony­sága szempontjából egyaránt fontosak. •---------------------------------- A----------------------------— B alesetek Halálos baleset történt hétfőn délután a Csobokapuszta felé vezető úton. Szakony Lajos 45 éves sumonyi lakos, az általa vezetett vontatóval ismeretlen körülmények között egy három méter mély árokba borult. A vontató vezetője a gép alá ke­rült és súlyos sérüléseibe a helyszínen belehalt. * Elütött egy gyalogost motor- kerékpárjával hétfőn éjszaka Kővágószöllősön Sándor Tibor 19 éves golgotái lakos. A baleset következtében Orsós Géza 32 éves kővágószöllősi lakos súlyo­san megsérült. ♦ — SZEKSZÁRDON szep­tember 19-én és. 20-án ren­dezik meg a szüreti napokat. A kétnapos népünnepély al­kalmából hét kiállítást nyit­nak a város különböző pont­jain — köztük országos fotó-, valamint népi- és iparművé­szeti kiállítást. — Húsz négyzetméteres sgraffitót készít a Komlói Vízmű új székházának kul­túrtermébe Tímár István komlói festőművész. A Szén­bányák megrendelésére ugyanakkor egy nyolclapos linóleum albumot készített, amelyet ajándéktárgyként használ majd a vállalat. — A pécsi gázszolgáltatás centenáriuma alkalmából könyvalakban jelenteti meg a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat a ne­vezetes száz esztendő törté­netét, szeptember 16-án pe­dig ünnepi megemlékezést tartanak a Pannónia Szálló nagytermében. — Tanévkezdés az Orvos- egyetemen. Tegnap reggel mintegy 620 medikus számá­ra megkezdték az oktatást a Pécsi Orvostudományi Egye­tem I., IY. és V. évfolyamán. A hivatalos tanévnyitó ün­nepséget szeptember 19-én, szombaton délelőtt 11 órakor tartják meg, az elméleti tömb aulájában. — Az úttörőmozgalom 25. évfordulója tiszteletére a 39- es dandár úti iskolának fa­rost intarziát készít Haraszti Pál festőművész. A 12 négy­zetméteres kompozíciót szep­tember 29-én adják át. — Pécsi termék az Otthon ’71-en. A Pécsi Ipari Vásá­ron sikerrel mutatta be érde­kes megoldású gyermekszoba­bútorát a Baranya megyei Földműveszövetkezetek Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Közös Vállalkozása. Ez új termék szerepel majd a rövi­desen Budapesten megnyíló Otthon ’71 kiállításon is. — Gombamérgezés. Hétfőn gombát fogyasztott Pécsett a Borbála utcában lakó Hámo­ri család. Az esti órákban a felnőttek, valamint a 11 éves Tibor kisebb rosszullétet éreztek. Az apa azonnal or­voshoz vitte a gyereket, ahol — mivel sokan voltak — vá­rakozni kellett, és a kisfiú hazaszökött a rendelőből. Az éjszakai órákban a fiút hir­telen erős görcsök kínozták, s mire a mentők a helyszínre i értek meghalt. Halálát felte­hetően gombamérgezés okoz­ta. ♦ A MÉK árai A szerdai piacon megjelenik az Arany Parmen alma, kilója 4,60. Már nagyobb mennyiség érkezik piros paradicsom-papri­kából, amelyet minőség szerint 7,50, illetve 5 forintos áron ad­nak. A jelenlegi árak: juliska- bab 7, egyéb 5,60, 4,60, a fejes­káposzta 2,80, a karalábé 4, a vöröskáposzta 3,80. A sorolt pa­radicsom, valamint a DeÜkátesz egyaránt 3,40, egyéb 2,80. A töl­teni való paprika 4,80, hegyes erős 4, lecsónak való 2,20, a cse­resznyepaprika pedig 6,20. A karfiol 8,80, a salátauborka 1,40, a kovászolni valót pedig 3 forin­tért kínálják. A főzőtök 1,40, a zellergumó 1,50, a cékla 2,40. Megjelent a kilós zöldség, a sár­garépa 2,80, a petrezselyemgyö­kér 5 forint. Burgonya, gülbaba 3,60 rózsa 3,40, egyéb 2,80. Az őszibarack 8—4, a csemegeszőlő 11, a nemes nyári körték ára egységesen 4,50. Olcsóbb lett a szilva, ára 2,60 és 3 forint. Az árak kilóra, csomóra és darabra értendők. Tizennégy tanulmányát gyűjtötte össze ebben a kö­tetben érdemes irodalomtör­ténészünk. Tárgyuk, témakö­rük igen sokrétű: megmutat­kozik benne Tolnai nagy műveltsége és kitűnő stílus­érzéke, megmutatkozik az, hogy Jó ismerője mind a ma­gyar irodalomnak, mind a világirodalomnak, s hogy történeti és művelődéstörté­neti kérdésekkel is elmélyül- ten foglalkozott. A kötet első része a „Szá­zadok”, a második a „Hu­szadik század” címet viseli. Az első részben olvashatunk a barokk problémáiról, aztan XVH—XVIII. századi erdé­lyi írókról és közéleti sze­replőkről (Tótfalusi Kis Mik­lós, Bethlen Miklós, Teleki Mihály és József), „Erdély változásáról” 1700 körül, az önálló fejedelemség bukása után, majd az öreg Kazlnczy- ról, végül „Pest-budai ember a Szent Szövetség korában” címmel az 1838. év „árvíz- irodalmáról” és a magyar biedermeier kérdéseiről. A második rész két nagyobb, áttekintő cikke (Az októberi forradalom é3 a világiroda­lom, A magyar irodalom és a világirodalom) mellett a többi cikk Adyval, Juhász- szál, Móriczcal és Radnóti­val foglalkozik. A közel hat­van lapos jegyzetanyag pe­dig nemcsak dokumentája, hanem kommentálja is a szö­vegben mondottakat, sőt né­ha valósággal önálló tanul­mánnyá bővül. A magunk részéről különö­sen négy tanulmány érté­kére szeretnénk rámutatni. Az első a „Barokk problé­mák”. Sokat és sokfélét ír­tak már a barokkról. Tolnai jól Ismeri, de ugyanakkor meg is rostálja ezt a nagy szakirodalmat. Egyéni iro­dalmi és művészeti élmé­nyeit is felhasználja, s köz­ben nagyon érdekes megál­lapításokhoz jut el, példáid Arany János és a barokk ha­gyomány viszonyának elem­zésénél. A második kiemel­kedő tanulmány a „Teleki József utazásai”, a XVIII. századi Európa és Magyar- ország Irodalmi-művelődési hátterének pompás megraj­zolásával. A Radnóti-tanul- mány pedig valóságos kis­monográfiává nő. Látszik, hogy Tolnai barátja, pálya­társa volt a tragikus sorsú költőnek, s mentalitását is, költészetét is igen alaposan megismerte. Végül „A ma­gyar irodalom és a világ- irodalom” című tanulmány, amelynek középponti mon­danivalója három nagy köl­tőnk — Petőfi Sándor, József Attila, Radnóti Miklós — itá­liai fogadtatása. Tolnai itt ki-kitekint irodalmunk recep­ciójára más nyelv- és kultúr­termeteken is bőven merít személyes tapasztalataiból, és józan óvatossággal, ugyan­akkor mégis megalapozott optimizmussal szemléli köl­tészetünk. elsősorban líránk „világirodalmi áttörését”. Angyal Endre 051 FERENC: mm d varos Amit az alábbiakban elmesélek nem történt meg. Lehet, hogy elő­fordult iftár hasonló, hiszen sok minden megesett mifelénk. Egy azonban biztos: a szereplő szemé­lyeket kitaláltam, betelepítettem őket e történet cselekményébe, egy ideig hagyom, hogy öntörvényeik szerint mozogjanak, bonyodalma­kat okozzanak. Ha megtették köte­lességüket, megszüntetem őket, földi megfelelőjük keresgélése te­hát céltalan és hiábavaló igyekezet lenne. A színhely N. kisváros a neke- resdi járás székhelye. Amolyan mezőváros, amely azonban rendkí­vül büszke egyetemére, kórházára, hivatalaira és egyetlen gyárára. Dagasztja a helyi lokálpatrióták kebelét a dicső történelmi múlt is. Petőfi Sándor ugyanis egy teljes éjszakát töltött a városban és a gimnázium igazgatója az iskola év­könyvében publikált tanulmányá­ban kifejtette, hogy a két sor, hogy „egy gondolat bánt engemet, ágy­ban párnák közt halni meg” a vá­roska fogadójában született, mely ma is ugyanolyan állapotban van, mint annak idején. Ne legyünk ün- neprontók és áhítattal tisztelegjünk e dicső történelmi emléknek. A ci­nikusok persze, gyakran mondják, hogy Petőfi becsavarogta az egész országot, így alig van hely, amely nj büszkélkedhetne azzal, hogy je­les költőnk falai között tartózko­dott. Történetünk kezdetének idején a kisváros élte a megszokott, egy­hangú életét. Legnagyobb esemé­nye az volt, hogy hetekkel ezelőtt az adóhivatal egyik fiatal előadó­ja megszöktette a helybeli refor­mátus lelkész hitvesét, ami szintén bizonyítja, hogy a városkában az egyházi és állami szervek békésen éltek együtt A kis papné különben híres szépség volt, - mondták is, hogy a lelkész azért vette el, hogy vasárnaponként tele legyen a templom. Azóta semmi jelentős nem tör­tént, hacsak azt nem említjük, hogy a Földművesszövetkezeti bolt vezetője lebukott. De ezt már meg­szokták a városkában. És akkor történt hogy híre ment egy szatír garázdálkodásának. A mende-mondák szerint a városi nagyerdőben, mely a gyár és a vá­ros között terült el, egy szatír a hazafelé igyekvő munkásnőket és a kollégiumba tartó egyetemista lányokat megtámadta. A meg nem erősített hírek szerint az áldozatok száma máris meghaladja a tizet. A közvélemény felbolydult. Min­denfelé a szatír volt a téma. Erről folyt a szó a hivatalokban, a fő­téri Levendula eszpresszóban és a piacon is. Zöldi úr, az OFOTÉRT bolt ve­zetője és a megyei lap helyi tudó­sítója félóránként tartott sajtótájé­koztatót a Levendulában. Időnként általános fejtegetésekbe is bocsájt- kozott: — Nem csoda ez kérem ... Eb­ben a világban... Az ember már egy mosópor reklámot sem mer megmutatni a gyerekének. Most is megérkeztek hozzánk a legújabb szemüveg reklámok. Mindegyiken egy nő, akin több a szemüveg, mint a ruha — méltatlankodott és szemeit elgondolkozva függesztette a presszó egyik plakátjára, melyen egy bikinis hölgy buzdította ko­runk polgárait a totózásra. Zöldi úr tekintélyét, azonkívül, hogy írni szokott a megyei lapba, az is emelte, — különösen az ilyen ügyekben —, hogy felesége, szüle­tett Kovács Marika, Kovács László rendőrhadnagy húga volt. Azt ugyanis a kisváros közvéleménye nem hitte volna, hogy Kovács had­nagy még a húgával szemben is mélységesen hallgat a hivatali ügyekről. A kisvárosi közvélemény ugyanis mindent képes magáévá tenni, de a jót nagyon nehezen hi­szi el. — A sógorom irányítja a nyo­mozást — mondta Zöldi Lillácská- nak, a kávégép felettébb csinos, pillanatnyilag vöröses-szőke tündé­rének. — És mi van? — kérdezte Lil- lácska. — Egyelőre nem beszélhetek. Hírzárlat van — mondta ki a bű­vös jelszót Zöldi úr. — Hallotta? A szatír hírzárlatot kapott! — közölte a piacon Czráuer Stefi, kiskereskedő a szom­szédos stand igazgatójával, Kovács Maris tejfeles kofával. — Szörnyű. Az ember este már nem is mer az utcára menni — méltatlankodott Maris, mind a százhúsz kilójával. — Na, magának nincs mit félsz, az a szatír is bír szemet! — jelen­tette ki Stefi. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents