Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-06 / 209. szám
1919. szeptember 8. DUN ANTÜLI NAPLÓ 1 Kevés és drága a gyermekholmi Mire megy a fogyasztói árkiegészítés? Az ipar érdektelen — Kaposvárott megéri VETŐMAGELLÁTÁS GONDOKKAL Nagy a kereslet a jó búzavetőmag iránt 700 vagon a megye igénye, a vetőmag vállalat 470 vagonnal szállít Ismert szülői sirámok: drága a gyermekholmi, szegényes a választók, egyes gyermekruházati cikkekhez ritkán lehet hozzájutni. A ruháját és cipőjét szinte negyedévenként kinövő gyermek rendkívüli módon megterheli a családok pénztárcáját, nem is szólva a sok talpalással járó vásárlásról. Fokozni az érdekeltséget Az áruhiány okait a termelésben kell keresnünk. Részben kapacitáshiány az ok, ezen belül is elsősorban a munkaerőhiányra panaszkodnak a gyárak. Ez csak az egyik oldal. A másik ok: a termelők — azok, amelyek egyben felnőttholmiikat is gyártanak — érdektelenek a gyermekruhák előállításában. Mivel Baranyában nincsenek nagyobb ruhagyárak, egy Csongrád megyei NEB-vizs- gálatra hivatkozhatunk. Eszerint a fehérnemű- és kötöttárugyárak távolról sem teljesítik a. kereskedelem megrendeléseit, még . a leszerződött mennyiség erejéig sem. A kereskedelem arról panaszkodik, hogy. a . választékot is .a. termelők diktálják, természetesen érdekeiknek, alapanyaghelyzetüknek megfelelően.A gyárak érdektelenségére közkeletű példa: a gyermek és felnőttpulóvér is ugyanannyi energiát köt le a kötőgépen, a tűnek végig kell mennie a kötőgép gyártószélességén, függetlenül attól, hogy milyen széles, gyermek vagy felnőttpulóvert kötnek éppen. Ráadásul a felnőtt- pulóverek a szabad árformába tartoznak, többet lehet nyerni rajtuk. És az import? Innen sem várhatunk javulást A szocialista országok hasonló cipóben járnak mint mi, a tőkésországokban viszont drágák a gyermekholmik, ezek az árak a magyar fogyasztó számára megfizethetetlenek. Az nyilvánvaló, hogy a kapacitáshiányon egycsapásra változtatni, a kapacitást máról holnapra bővíteni képtelenség. Csak annyi biztos, és ez egyben biztató jel a jövőre nézve, hogy a negyedik 5 éves tervben a könnyűiparban nagyszabású rekonstrukciót hajtanak végre, s ez nagyobb gazdasági alapot jelent majd. De addig? Bár a társadalmi nyomás nagy és ezzel a tényezővel már több területen sikerült kiharcolni a jobb áruellátást, mégsem várhátjuk el, hogy a termelő vállalatok érdekeik ellen cselekedjenek. Akkor viszont meg kell teremtenünk az érdekeltségüket a választékosabb és olcsóbb gyermekruházati cikkek gyártására! Ennek számos eszköze lehetséges — a gyermekholmit előállító vállalatok kaphassanak kedvezményes hiteleket gépek vásárlására, mentesüljenek bizonyos terhektől, például az eszközlekötési járulék fizetése alól stb. — lényeg az, hogy fokozzuk a gyárak érdekeltségét. Mi volt a terv? A fogyasztók különösen az árakkal nincsenek kibékülve. Intézkedéseket és változásokat várnak az áruellátásban. Olcsó gyermekholmikat szeretnének látni a kirakatokban. Jó lenne egy kicsit alaposabban körülnézni a termelőknél is. Magunk is szolgálhatunk példával, nem kellett messzire menni érte. A Kaposvári Ruhagyárról van szó, egyébként vásárlói között találhatjuk a Dél-dunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalatot is. Nos, meglepő eredményekre jutunk, ha mikroszkóp alá vesszük a kaposvári gyár egyes termékeinek kalkulációját és nyereségösszetevőit A gyár abban a sajátos helyzetben van, hogy Irizáró- tag gyermekruházati cikkeket állít elő. Köztudott, hogy a gyermekholmik zöme fogyasztói árkiegészítéssel kerül forgalomba, tehát az állam dotálja ezeket a ruházati cikkeket. Nos, hogyan is állunk Kaposvárott? Oda adja-e az állam a fogyasztási árkiegészítést, ahová kell? A kérdéses gyermekholmi a Szinkópa laminált anyagból varrt Bébi leányka kabát. Íme, így tervezett a gyár és a kereskedelem: Önköltség: 354 forint, fogyasztói ár: 404 forint. Hangsúlyozzuk, tervszámokról van szó. Eszerint a nyereség és az árrés a következőképpen oszlott volna meg: a termelő haszna 4 forint, a nagykereskedelem árrése 26 forint, a kiskereskedelemé 38 forint. (A nagykereskedelemnek adandó fogyasztói árkiegészítés tervezett összege 18 forint.) 404 Ft helyett 444 A valóságban mi lett a szép tervből? Az önköltség 277 forint körül alakult, tehát lényegesen kisebb, mint a tervezett; ugyanakkor, a fogyasztói áirat 444 forintban állapították meg, szemben a tervezett 404 forinttal! A nyeréség és az árrés 167 forint, ehhez jön még egy 20 forintos fogyasztói árkiegészítés. Ezekután így osztozkodtak: az ipar haszna 100 forint, a nagykereskedelmi árrés 45, a kiskereskedelmi 42 forint. Mi történt? Az történt, hogy a Kaposvári Ruhagyár a Bébi leányka kabát önköltségében jelentős megtakarítást ért el és ez a megtakarítás a nyereségét növelte, ugyanakkor „értékesítési felár” címén elvonta a nagykereskedelemtől azt is, amit ő fogyasztói árkiegészítésként az államtól kapott. Az eredmény pedig: a 404 forintos tervezett árból 444 forint lett. Adatok szerint a Kaposvári Ruhagyár gazdálkodási eredménye — amellett, hogy a kereskedelemé is kedvezően alakult — az elmúlt években az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt. Országos adatok szerint a könnyűipar eszközarányos nyeresége 1968- ban 15 százalék. A Kaposvári Ruhagyáré 1968-ban 43 százalékos, tavaly 34 százalékos. Messze meghaladja az országos átlagot! Ha a Bébi leányka kabátnál a 444 forintos fogyasztói ár változatlanul maradna és csupán a 20 forintos fogyasztói ár- kiegészítés folyósítása szűnne meg, az ipar és a kereskedelem ez esetben is 147 forint nyereséget érhetne el. Ez az összeg 29 forinttal (majdnem 25 százalékkal) magasabb a könnyűipar országosan kalkulált eszközarányos nyereségénél, valamint a kereskedelem irány árrésének együttes összegénél. Minden rendben van ? Adódnak a kérdőjelek. Vajon indokolt-e a fenti esetben a fogyasztói árkiegészítés, különösen akkor, ha azt az ipar értékesítési felár címén elvonja a kereskedelemtől? Betölti-e feladatát az állam által adott dotáció? És végül: Indokolt-e a magas fogyasztói ár? Itt nemcsak egyetlen kiragadott gyermekholmiról, a Szinkópa laminált alapanyagból készült Bébi leányka kabátról van szó. Vajon minden rendben van a gyermekholmik körül? Nem hinném. Egyetlen gyárról szóltunk, az igaz. Szét kellene nézni számos más helyen. Alaposabban megvizsgálni az áruhiány, a magas árak okait és hogy mit lehetne tenni. Be kell avatkozni? Igen. A gyermekholmikat a rangsorban az első hely illeti meg. Miklősvári Zoltán A biztonság növelése és a forgalom gyorsítása világszerte gond, amit az egyre gyakoribb forgalomirányítási konferenciák is mutatnak. Az idei év legnagyobb szabású tanácskozására a közeljövőben Pozsonyban kerül sor e tárgyban. Magyarországot Kardos Imre, a Pécsi Közúti Igazgatóság csoport- vezető mérnöke képviseli a konferencián. Jiszta útkereszteződések — Magyarországon 1928- ban állították szolgálatba az első villanyrendőrt. Ezzel akkor számos országot megelőztünk, de aztán évtizedeken át senki sem gondolt a továbbfejlesztésre. Most a tizenkettedik órában vagyunk. Néhány év óta nagy erőfeszítéseket tesznek a városi és közlekedési szervek a lemaradás behozására — a kapkodás, a megfelelő kutatóapparátus, illetve gyártó kapacitás hiánya azonban sok nehézséget, bosszúságot okoz. Az egy nyomsávos forgalom kiszolgálását nagyon jól ellátták a csomópontokon — a gyalogjárdák szélén —, elhelyezett három, illetve négy oldalas, három lencsés jelzők. A több nyomsáv azonban új helyzetet teremtett. A megoldás ez esetben kettős. Egyrészt úgynevezett tiszta útkereszteződéseket alakítottunk ki (csak jobbra, kisívben szabad kanyarodni), másrészt kiegészítő jelzésekkel láttuk el a meglévő jelző- berendezéseket. A tapasztalatok szerint mindkét megoldás esetében legfeljebb Űj ipartelepek épülnek Szolnok megyében A harmadik ötéves terv időszakában az iparilag fejlett területek sorába lépett Szolnok megye. A megye ipari termelését korábban főként a papír, a cukor, a vegyitermék és a cipőipar jelentette. Tiszavár- konyban ma már kísérleti magnezitüzem termel. Tiszafüreden a közelmúltban kezdte meg a háztartási cikkek gyártását az alumíniumáru- gyár új üzeme. Jászberényben a 'hűtőgépgyártás hazai bázisa alakult ki, Jászboldog- házán alumínium radiátorüzem kezdte meg a termelést. A megyében huszonöt olyan üzem termel, illetve építése van folyamatban, amelyek a fővárosból és más városokból települt erre a vidékre. A folyamat azonban nem állt meg, a ma már termelő karcagi, mezőtúri, kisújszállási, tiszafüredi, kunszentmártoni „fiók-üzemeken” kívül nap mint nap újabb megállapodások . születnek. félsikerről beszélhetünk, hisz a balra kanyarodás megtiltása új nehézségeket támasztott, a kiegészítő fényforrást pedig gyakran eltakarja egy- egy magasabb építésű gépkocsi. Űj megoldás: a belső nyomsáv fölé függesztett háromlencsés jelző. Vánszorgó Nagykörút — Annak idején nagy csinnadrattával avattuk a nagykörúti zöldhullámot. Ennek már jónéhány éve. A tapasztalatok igazolták-e a várakozást? — A nagykörúti zöldhullám semmivel sem különb a pécsinél — sajnos. A jelzőberendezések szinkronkapcsolása, s az a tény, hogy a négy meglévő nyomsáv közül kettő eleve elveszett — egyiket a villamos, másikat a parkírozó kocsik foglalják el —, meghatározta a kísérlet sorsát. A kocsi-folyam két nyomsávon áramlik, s ha valaki jobbra akar fordulni, megállítja az egész sort. Ugyanez a helyzet, balra fordulás esetén is — s miután jobbra, illetve balra forduló kocsi lépten-nyomon akad, csak kevés olyan szerencsés autós van, aki zöld után ismét egyből zöldet kap. A Népköztársaság útján jobbak az eredmények, mert mások a körülmények is. — A pécsiek „zöld-hullám- ellenessége” mindenekelőtt az automaták mechanikus munkájával kapcsolatos. A főirányban haladó kocsiknak akkor is hosszú másodpercekig kell állniuk, ha oldalirányból nincs forgalom. Pár hét múlva kezdődik az őszi búza vetése s ez, tekintettel az idei búzatermés gyengébb minőségére, sürgetően veti fel a kérdést: milyennek ígérkezik az őszi vetőmagellátás? Lesz-e elegendő mennyiségű és a szabványban előírt minőségű búzavetőmag Baranyában? A kérdést elsőként a Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályán tettük fel, ahol elmondották, hogy bár még pontos felmérés nincs erről, a vetőmag iránt szokatlanul nagy a kereslet az üzemekben. A Baranyában évek óta példásan megoldott rendszeres vetőmagcsere lebonyolítása ezúttal is zavartalan. Ez évben Mohács város és a mo— Megoldást csak a forgalom által vezérelt automaták hozhatnak. Két ilyen ■módszer van. Az egyik a lo- gikártyás, a másik az elektronikus jelfogós rendszer. Az általam kifejlesztett elektromos jelfogó rendszer a bécsi Siemens jelfogók felhasználásával készült. A műszer egyik legfontosabb alkotórésze a rezonáns húrokkal működő jelző. Az útburkolatba elektromos vezetéket építünk be, mely egy rezgőkör kihelyezett tagjaként működik. Ha egy húsz kilónál nehezebb jármű áthalad a vezeték felett, feszültségkülönbség lép fel, mely működésbe hozza a vezérlőegység illetékes részeit. Egyszóval: ha egyik irányból nincs forgalom, akkor a lámpa nem is mutat a másik — forgalmas — úton állj-t... Országos érdeklődés — ígéretesen szép terv... — Ez a terv, szerencsére, már nem sokáig marad a fiókban: megbízást kaptam Balatonzamárdi legforgalmasabb útkereszteződésének elektronizálására. A csomópont T alakú. A T betű felső vonala a 7. számú főútvonal, míg a szára a szántódi révhez vezető út. Főidényben a 7-es számú út forgalma oly nagy, hogy a rév felől érkező kocsik egyszerűen képtelenek besorolni. Bonyolítja a helyzetet, hogy a rév felől érkező becsatlakozásnál vasúti kereszteződés is van, amit sokszor le kell zárni. A most felszerelésre kerülő automata a 7-es számú út irányába mindaddig szabad utat mutat, míg a rév felől érkező jármű hatására a detektor jelzést nem küld az automatának. A jelzés beérkezése után az automata kivár egy előre beprogramozott ideig, majd leállítja a 7-es út forgalmát, s kiengedi a rév felől érkező kocsikat. Ugyanez játszódik le, ha a 7-es útról balra, nagy ívben akar valaki befordulni a rév felé. — Pécsett, nem is olyan régen, kísérletek folytak hangdetektorral... — Méghozzá sikerrel. A megkülönböztető hangjelzést használó kocsikat — mentők, rendőrség, tűzoltók —, a villanyrendőr soronkí- vül átengedte... — És? — Az illetékesek azt mondták: Pécsett az Ilyenfokú automatizálás még nem időszerű... Békés Sáoéaí hácsi járás termelőszövetkezetei vannak soron, ezek hiánytalanul megkapják, az egyébként le is szerződött másodfokú vetőmag mennyiséget, amiből aztán maguk állítják elő a harmadfokú vetőmagot. Az is több éves gyakorlat, hogy általában maguk a termelőszövetkezetek állítják elő, — kijelölt parcellákon — a saját szükségletüket, fedező vetőmagot, amelyet aztán a Vetőmag Felügyelős-g ; vizsgál és minősít. Ha ez nem alkalmas vetésre, akkor az üzemnek vásárolni keli a központi vetőmag keretből. Az elmúlt évek tapasztalataival ellentétben, amikor a tsz-ek vetőmagszükségletük 70—75 százalékát maguk termelték meg és csak 25—30 százalékát kellett megvásá- rolniok, most az eddigi igények alapján a búzavetőmag 50 százalékát kívánják megvenni a termelőszövetkezetek. Ez pedig a korábbi 300 —400 vagonnal szemben, 700 vagon vásárlást tesz szükségessé Baranyában. A megnövekedett kereslet oka ezúttal nem annyira fajtaváltoztatásban keresendő, bár kétségtelenül ez is közrejátszik, hisz ' 1971- ban San Pastore búzát a baranyai tsz-ek általában már nem termesztenek, s a Ba- zosztája fajtát is egyre többen szeretnék lecserélni más jobb minőségű, korszerűbb, kemény búzára. Más kérdés, hogy ennek ma még igen kicsi a reális lehetősége. A magas vásárló kedv fő oka mégis a saját vetőmag gyengébb minőségében rejlik. Erre vonatkozóan kértük ki a Pécsi Vetőmag Felügyelőség , szakembereinek véleményét, akik a tsz vetőmagmintáls. csírázóképességét, tisztaságát,?,-, és egyéb tulajdonságait vizs- gálják. Konkrét választ ezúttal nem kaptunk, mert mint elmondották, a vizsgálat még csak a legelején tart, — más években ilyenkor már le szokott zárulni. — A lemaradás nem a felügyelőség mulasztása. A tsz saját parcellák vetőmagvizsgálata változatlanul ingyenes. Általában 500 mintát szoktak beküldeni az üzemek, most azonban szeptember 5-ig még alig 200 minta érkezett csak be, ebből pedig általános érvényű következtetést a tsz-ek vetőmag minőségével kapcsolatban levonni nem lehet. Annyit azonban már a végső eredmény ismerete nélkül is meg lehet állapítani, hogy a tsz-ek saját szaporítású vetőmagja Baranya megyében sem fogja elérni a tavalyi minőséget. Az ellátásról és az ezzel kapcsolatos kilátásokról Dombóváron érdeklődtünk, a vetőmag vállalat központjában. Katona János igazgató, tájékoztatásunkra közölte, hogy a vállalat Baranya megye igényét ki tudja elégíteni. Természetesen az eredeti, a szerződésben rögzített igényre gondolt, ami 380 vagon. Ebből 300 vagon leszállítása már meg is történt, illetve folyamatban van. A szerződésben lekötött mennyiségen felül jelentkező igények kielégítésére további 20, esetleg 40 vagon vetőmagot tudnak biztosítani. így Dombóvártól maximum 420 vagon búzavetőmagra számíthat a megye. A fajtákat illetően elmondotta, hogy a Baranyába irányuló búzaszállítmány 80 százaléka Bezosztája fajta. A kemény búzák közül kisebb mennyiségű Rannáját és Kiszombori fajtát tudnak biztosítani, a puha fajták közül pedig Libellulát, a San Pastóre fajtát már ki is vonták a forgalomból. Végleges képet az idei vetőmaghelyzetről természetesen csak a mintavizsgálat lezárása után kapunk. Azt azonban, hogy ezen az őszön igen nehéz lesz a jó vetőmagot maradéktalanul biztosítani. már most meg kell állapítani. Rónaszéki Ferenené Pécsi mérnök a pozsonyi forgalomtechnikai konferencián ■„ Gondolkodó” villanyrendőr A zöldhullám ma még Pesten is csak álom — A forgalom által vezérelt automatáké a jövő — Főpróba Szántód-révnél l l Karfai Imre az áltata szerkesztett fergafomfráayfM lámpával a Szabadság út és József fall» utca sarkán. Ez a lámpa felügyelet nélkül is működik
