Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

1970. szeptember 39.

DUNANTÜLI napló

Mgy év alatt mindenki megfelelő helyet talál

Végzett

orvosok

elhelyezkedése

Augusztus 15-én zárult az idén végzett orvosok elhelyezkedésének első szakasza. Eddig az időpontig az eeve- tem közvetítésével küldték el pályázataikat a hallgatók, utána viszont közvetlenül az állást meghirdető intézményekkel tárgyalnak azok, akiknek augusztus közepéig nem jutott állás.

Országosan 656 állást hirdették meg ebben az évben. Augusztus közepéig 171 végző orvosra számítottak a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Ezt a számot az államvizsga eredmények időközben módosították.

A végzett hallgatók közül

22-en társadalmi ösztöndíjasok, akiknek elhelyezkedése biztosítva van. 18-an nem pályáztak, mivel nem volt legalább két eredményes államvizsgájuk. Tehát összesen 131-en küldték él pályázataikat.

A meghirdetett állások között 8 Baranya megyei volt, Pécs városban egyetlen üres orvosi állást sem írtak ki. Az Orvostudományi Egyetem intézeteibe és klinikáira 11 állást hirdettek meg, amely szám időközben mintegy kétszeresére emelkedett. Az állások többsége klinikai, s valamennyit már be is töltötték. A környező megyék közül Somogybán 13, Tolna megyében 14, Zala megyében 18 állást hirdettek meg. Mivel a Pécsett végző orvosok elsősorban a Dunántúlon helyezkednek el, érdemes megemlíteni az itt kiírt állások számát is: Fejér megyében 22, Győr-Sopron megyében 26, Vas megyében 31, Veszprém megyében 15, Komárom megyében 21.

A KÖJÁL által meghirdetett Viszonylag nagy1 számú állás ’ iránt mérsékelt volt az érdeklődés. Az állások nagyrészét az ún. „nagy szakmákban” írták ki: belgyógyászokat, sebészeket, szülész-nőgyógyászokat és gyermekgyógyászokat várnak a kórházak, rendelőintézetek.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a végzett orvosok általában egy év alatt találják meg a végleges helyüket, addig elég nagy számban változtatják helyüket

Minden ötödik diák bejáró

Kollégium közös beruházásból

Kijelölési jós a befizetések arányúban

SZERELŐIPARI FŐÉPÍTÉS VEZETŐSÉG felvételre keres

vízvezetékszerelőket, hegesztő szakmunkásokat

Jelentkezés személyesen, vagy írásban a

T. M. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT munkaügyi osztályán. (Szekszárd, Tarcsay V. út)

ötvenezer bejáró, ötvenezer középiskolás, minden ötödik diák buszozott, vonatozott naponta másfél, olykor 5 órai utazással Magyar- ország városaiba az elmúlt tanévben. S mindössze harmincnyolcezren (17 százalék) kaptak helyet a diákotthonokban. Ez a helyzet az idén sem javult számottevően. Űj kollégiumokra, sok száz új helyre van szükség az ország szinte valamennyi megyéjében, így Baranyában is, ahol az ellátottság semmivel sem jobb az országosnál. Példáért mégis Egerbe utaztunk. Arra kerestünk választ: hogyan lehet e sürgető problémán segíteni, a kollégiumok beruházási összegeit gyarapítani?

Zsúfoltság, emeletes ágyak

Az állami erőforrások csak részben elegendők ahhoz, hogy a kollégiumi zsúfoltságon enyhítsenek és több diáknak tremtsenek férőhelyet.

Egerben az elmúlt évben mintegy 200 új diá^c jutott b„ a kollégiumokba. De több, mint 800 (!) kérelmét elutasítani kényszerültek. Jóllehet legalább kétharmad részüknél rendkívül indokolt lett volna a kollégiumi elhelyezés. Az 5—600 forintos albérleteket nem sokan vállalhatják — marad tehát a megerőltető bejárás a Bükk, a Mátra kis hegyi falvaiból... A kollégiumok zsúfoltak; valamennyi tanuló emeletes ágyon alszik Egerben. A fejlesztés reménye: új kollégium és bővítés 700 személyre a IV. ötéves tervben.

Hogyan lehetne itt segíteni kérdezték a megye, a járás, a város vezetői.

Gyors megoldásra ők sem találtak. Egy kezdeményezés azonban, amely az Egri járási Tanács vb-elnökének, Hegyi Jánosnak a nevéhez fűződik, feltétlenül jelentős és sietteti, elősegíti egy új kollégium felépítését. Meg nem oldja, de enyhíti a gondokat.

Egymillió

— üzemektől

— Ez a nehéz helyzet késztetett arra, hogy megkeressünk támogatásért néhány üzemet, vállalatot. Levélben fordultunk hozzájuk és személyes kapcsolataink alapján is tárgyaltunk velük egy közös beruházású kollégium felépítéséről. Elsősorban ott kértünk, ahonnan sok tanuló jár be az egri középiskolákba. Megkerestük a Mátra- vidéki Fémművek vezetőit: a Bélapátfalvi Cement- és Mészműveket, több nagyobb ÁFÉSZ-t, termelőszövetkezetet és megkerestük a községi tanácsokat is.

— Kérésünket a vállalatok, üzemek, tsz-ek megértették,

az akció sikerrel járt. Három nagyobb vállalat összesen félmillió forintot; a szövetkezetek mintegy 150 ezer, a tsz-ek és tanácsok 5—20— 30 ezer forintot ajánlottak meg. A községi vezetőkkel is külön-külön megbeszéltük, hogy ebben az akcióban 5000 forint is sokat nyom a latban.

— A befizetés arányában a vállalatok, üzemek kijelölési jogot kapnak a kollégiumi elhelyezésben. A Mát- ravidéki Fémművek például három dolgozójának a gyermekét juttathatja be az egri új kollégiumba, mivel három hely az övé. Akadt egy-két tsz, amelyik más, vegyes beruházásban való részvétele (pl. óvoda, kultúrházépítés) miatt nem tudott hozzájárulni. S volt néhány közeli tsz, amelyik elzárkózott a kérésünktől. „Valamit valamiért ...” — mondták. Viszont a többség — különösen egykét közeli ÁFÉSZ — megértette, miről van szó. így az akció várakozásunkon felüli eredménnyel járt — mondotta kérdéseinkre az Egri járási Tanács vb-elnöke.

Az eredmény: 1 millió 130 ezer forint. Ennyit fizet be három év alatt három részletben a beruházó (ez az Egri városi Tanács) számlájára tizenöt vállalat és tsz az

1973-ig elkészülő 350 személyes középiskolai diákotthon felépítésére. Az építkezés több, mint kilenctizedét az állam fedezi.

Ennek fejében az egri járás legalább 22 kollégiumi hely betöltésére kap lehetőséget és jogot. Pontosabban: ez a lehetőség és jog a társadalmi forrásokat megajánló egri járásbeli üzemeké, vállalatoké.

S a mi

házunk táján?

Csupán néhány adatot — összevetésképpen!

Baranya megye gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban az idén fölvett 743 I. osztályos tanuló nagyobb része nem az iskola székhelyén lakik. De mindössze 214-en kaptak kollégiumi helyet. A pécsi járás területén csakúgy, mint például Siklóson a középiskolások 60 százaléka busszal, vonattal jár iskolába naponta.

Az elmúlt évben a megye 2695 középiskolás diákja közül 778 volt kollégista és 850 naponta bejáró.

Pécsett a hasonló időszakban 6529 középiskolás közül 1460-nak jutott kollégiumi hely, ötszázan externátusban illetve magánházaknál kaptak szállást, a bejárók száma pedig megközelíti az ezret. S ez a helyzet az idei tanévben sem változott. A rászorulók száma Pécs-Bara- nya-szerte nagy, a kollégiumi hely kevés, a diákotthonok zsúfoltak. Várható fejlesztés:

Pécsett 400, Komlón 100 tanulóval többet tudunk kollégiumban elhelyezni 4—5 év múlva. Az alaposan megindokolt igények, tehát a rászorulók száma azonban ennél jóval nagyobb.

Néhány éven belül 400 személynek állami beruházással épül általános iskolai hétközi diákotthon Baranyában. Ez a legégetőbb gondokon, a leghátrányosabb helyzetűek mintegy felének a gondjain segít. A másik felén nem. Mindezt összevetve, azt hiszem, okkal kérdezhetjük: vajon nem volna-e érdemes fontolóra vennünk Baranyában is az egri példát?

Wallinger Endre

Szovjet kulturális napok

Cschov-novellák és Marsok mesejátéka pécsi színpadon

A szovjet kulturális napok — október 24 és november

3-a között — gazdag eseménysorozatába bekapcsolódik a Pécsi Nemzeti Színház is: két szovjet darabot mutatnak be október végén, illetve november elején.

Az egyik ,.A kutyás férfi” című csehovi novellafüzér, amit Gábriel Arout állított össze. Az érdekes feladatról a darab rendezője, Nógrádi Róbert Jászai-díjas igazgató adott tájékoztatást.

— A Csehov novellák színpadra vitelével újszerű vállalkozást kísérelünk meg, mert ilyen még nem volt a magyar színházakban. Nemcsak egyszerűen lefordítjuk Arout összeállítását, hanem--i:t

nm

''íA

1 % Á W

Négy óra kikapcsolódás

Másfél éves a klub mindössze, de már igazi klubhangulat uralkodik. Rendszeresen ugyan csak 30—40 fiatal látogatja, de a szűk helyen nem is nagyon férnek el többen. A Baranya-Tolna megyei Húsipari Vállalat KISZ szervezetének ifjúsági klubja a Zetkin Klára utcában van — két helyiség, mellékhelyiségek, ebből áll.

Itt is az asztalifoci a legnépszerűbb. Délutánra ha összejönnek, egy ideig beszélgetnek, aztán megforrósodik a hangulat és már alakulnak is a csapatok. A „verhetetlen” kettős, a Fogarasi—Kovács duó szintén a rendszeres látogatók közé tartoznak. Kovács Kálmán hivatalból jelenik meg, ő a klub vezetője.

— Tavaly májusban kaptuk meg ezt a helyiséget — mondotta Hegedűs Béla, a vállalat KISZ titkára —, a vezetőség nagyon sokat segített. Berendezték a két heMini-mókus barackmagból

— Ha ideges vagyok, kimegyek a konyhába, kis dolgozóasztalomhoz ülök és elkezdek faragni. Sok éves' öreg kajszi- vagy francia- barack-magokat szedek elő a fiókból és élvezettel, soha sem fáradva faragok, észre sem véve az idő múlását —

meséli Zádori Alajos, nyugdíjas bányász, miközben a Frankel Leó utca 7. számú ház konyhájában az általa művészi szépséggel kifaragott karkötőket, nyakláncokat, fülklipszeket, öveket csodálom.

— Mit szokott még kifaragni ?

— öreg franciabarack-mag- ból készítettem már apró virágkosarat, miniatűr papucs- kákat, mini-mókusokat, amelyeket retikülre, táskára, nyakláncra lehet rögzíteni lógó díszként.

Egy kis széken a nyers barackmagvak, a tűzhely fölött lógnak a már kész gombfüzérek. Az asztalkán faragókések, rapid-acélból tűszere- kők, mini-fúrók. Aprólékos műgonddal kifaragva diófapáccal, később csónaklakkal

beecsetelve készülnek a szebbnél-szebb dísztárgyak. Felveszek egy száradásra kitett karkötőt:

— Hány munkaóra van benne?

— Egy mag virágdíszes kifaragása kb. másfél órát vesz igénybe. Ez a karkötő nyolc magból áll, tehát 12 órai munkámba került. A pácolás és beecsetelés után még 24 órai száradás, majd a gumival való felszerelés következik.

— Kikből áll a vevőközönség?

— Nem üzletszerűen foglalkozom a magfaragással. Eleinte csak családtagoknak, rokonoknak faragtam, de ma már a külföldi turisták is erősen érdeklődnek munkám után.

— Kitől vette az ötletet,

hogy éppen barackmagvakból faragjon dísztárgyakat?

— A fiamtól. Katonáskodása alatt szórakozásból elkezdett faragni. Amikor hazajött és elővett a zsebéből vagy húsz franciabarack- magból kifaragott mini-majmot, én is kedvet kaptam a magfaragásra, bár néha két- szer-háromszor is bevágtam az ujjamba. Később mindig szebben faragott dísztárgyak kerültek ki a kezem alól.

— Milyen motívumokat farag a magvakba?

— Eleinte virágszirmokat, apró állatkákat faragtam, de most már modernebb motívumokkal is kísérletezem.

Zádori Lajos 23 évig dolgozott a bányában, ma 42 éves és 67 százalékos rokkant-nyugdíjas. Pihennie kell, s számára a magfaragás’ pihenés.

lyiséget, kaptunk magnót, lemezjátszót, televíziót, rádiót. És játékokat. Kálmán, aki számlázó nálunk, nemcsak a játékokról gondoskodik. Már eddig húsz zártkörű rendezvényünk volt, ezeket persze tovább visszük... A rendszeres üzemelés mellett színvonalas, fiatalokat érdeklő előadásokat szervezünk meghívott előadókkal. Ezek eddig is nagy sikerrel zajlottak.

— Nem kevés a hely olykor, ha sokan vannak?

— Azt szokták mondani, hogy sok jó ember kis helyen is elfér. Egyébként tényleg nem valami nagy helyünk van, de elárulhatom: van egy titkos álmunk, hiszen vagyunk százan KISZ-fiatalok az üzemben. Ha elkészül a vállalat új szociális létesítménye, akkor lehetőségünk van a bővülésre... A vállalat vezetősége biztosan segíteni fog bennünket. Ezt a helyiséget is szinte egyik napról a másikra „intézkedte” ki nekünk.

Minden nap nyitva áll a klub ajtaja a vállalat fiataljai és a meghívott vendégek előtt. Délután öt órakor nyit, este fél tízig tart nyitva. Sört, limonádét szolgálunk ki, negyedosztályú áron.

Fél tízkor záróra. Persze, előfordul néha, hogy az időpontot nem tudják abszolút pontosan betartani... Bizony, szólnak a körülöttük lakók De hát: Juventus — ventus Nagy baj még soha nem történt. Szóltak már egyébként jóval fél tíz előtt is. A fiatalok szerények, próbálják megértetni másokkal, hogy szórakozni szeretnének

ugyanakkor megértik mások problémáit is — egyszóval, közös nevezőre lehet hozni a dolgokat.

Szép klub. Nem hivalkodik pompájával, de jól működik Sokan segítenek Kovács Kálmán munkájában: Lassú Györgyi. Strasszer Rozália. . Mindenkinek szívügye az itt folyó munka. De legnagyobb szívügye talán a vállalat „felnőttéinek”... És ez így helyes.

K. P.

a művet a magyar szin^ alkalmazzuk. Ez azt jelenti legfőbb törekvésünk, igé nyünk, hogy a csehovi novel Iák alapgondolatát az em‘ ről, az emberi életről — szinte egész novelláiról mun kásságát végigkíséri — h~ tolmácsoljuk. Ezért sok min denen változtatunk, példáu novellákat cserélünk. Arou a csokorba fogott kilenc no vellából talán a legcsehovibl színpadi művet alkotta me? e rendkívül összetettségé! is nagyon egyszerű, világos az emberről oly sokat elmon dó. komikus helyzetekbő épülő tragikomédiájában. £ mű azt sugározza, hogy a ember elpusztulhat, de i emberség soha. A Csehov n vellák hallatlanul maiak. Mi vei a mai magyar irodaiorr illúziók nélkül, a maguk realitásában ábrázolja az embe- két. nem idealizálja őket, ú gondolom, a Csehov növeli is éppen ezért hangzanak rendkívül modernül, ezérl van lehetőség, hogy nagyor mai módon tudjanak hatni nézőre.

— Egyébként a színház életben világszerte hasonlc törekvések tapasztalhatók Csehov költői naturalizm —, amelyben egyesek az abszurd dráma gyökereit vélik felfedezni — a reneszánszé éli, Európa és Amerika leg különfélébb törekvéseke képviselő színpadain.

— A pécsi előadást érdekessé teszi, hogy lényegé' két színész — Bánffy Györgj Jászai-díjas és Tímár Éva játssza. Egy-egy színész sok szerepben mutatkozik be előadásban, ami mindig izgalmas, érdekes feladat művésznek, élmény a nézőknek.

A másik szovjet darab gyermekszínház műsorán s: repel: Marsak „Tizenkét hónap” című mesejátóka. A da. rabról és az előkészületekről Sik Ferenc rendező py)lat zott:

— Régi tervét valósítja m a Pécsi Nemzeti Színház „Tizenkét hónap” bemutatásával. A költői szépségű m< sejáték szilveszter éjszakáj játszódik, amikor az erd< tévedt tisztaszívű ember lálkozhat az egy tűz kő gyűlt tizenkét hónappal, hónap-testvérek segítik tohája és gonosz féltést ellen a jólelkű lánykát, s tanítják rendre a szeszélyes királylányt. A darab azt fejezi ki, hogy a természe alapvetően az embersé; embert szolgálja és annak szövetségese. Móka. varázslat öröm és izgalom várja a ki! nézőket az előadáson.

— Pécsett sajátos feladata van a gyermekszínház rendezőjének. Míg ugyanis a budapesti Bartók Színház külön játszik a tíz éven aluliaknak és külön az általános is kola felsőtagoza-tos tanulóinak, itt olyan előadást keli. produkálni, ami a nagyobbak figyelmét is leköti, de a kisebbek érdeklődését is felkelti. A gyermekelőadásokhoz a legjobb előadókat választjuk. Rendkívül fontosnak tartjuk és felelősséget érzünk, hogy a gyermekek első színházi élményei kedvezőek legyenek. Olyan élményt nyújtsunk nekik, ami felnőtt korukban is meghatározza érdeklődésüket, ízlésüket.

— Az elmúlt években olyan jellegű darabokat játszottunk, amit a kisebbeknek kellett közérthetővé tenni. Most ellenkezőleg, a Tizenkét hónap előadásában egy kisebbeknek szóló mesejátékot akarunk úgy színpadra vinni, hogy a nagyobbaknak is szóljon, sőt a felnőttek érdeklődését is megfogja. Olyan stílusban próbáljuk előadni a mesejátékot, amelyben nagyobb szerep jut a közönség, azaz a gyermekek aktivitásának és iátszókész^éíének. mint más daraboknál. Beavatjuk őket titkosnak tűnő szabályokba, íelrendszerekbe. Ilyen rendezői felfogásban termó-zetesen különleges feladofot ró a .színészre a konkrétság, a nagyon pontos eszközhasználat

»