Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
4 DUNANTÜL! NAPLÓ 1970. szeptember 27. A meghívottak mind eljöttek Pez§gő“lwra Baranyában Könnyűbúvárok kitüntetése megfordulnak. Egyébként cégünk alkalmazottainak össz- létszáma mintegy 11 ezer és évente 200 ezer utast szállítunk. Ez a beszélgetés tegnap délután zajlott le a siklósi vár egyik helyiségében. A „Pécsi Pezsgő Túrára” a MALÉV és az Igedenforgal- mi Hivatal meghívta a Brazil. NSZK, francia, kanadai, lengyel, osztrák, csehszlovák, belga, skandináv, angol, hol- ; land, bolgár és olasz légi- ; társaságok képviselőit. Valamennyien eljöttek. Pénteken este érkeztek Siklósra és helfe reggelig tartózkodnak Pécsett és a megyében. Közben — igazán nagy érdeklődéssel — éppen ma, vasárnap látogatnak el a Siklósi Magyar-Bolgár Termelőszövetkezet máriagyűdi pincéjébe és lovasiskolájába. Az árvíz elleni védekezésben 33 napig vettek részt a pécsi könnyűbúvárok, a Magyar Honvédelmi Szövetség Petőfi Sándor Viziklub tagjai. Áldozatkészségükért, átlagon felüli teljesítményükért kitüntetésben részesítették őket. Hortay Zsolt a Munka Érdemrend ezüst fokozatát és az Árvízvédelem érem kitüntetésben részesült. Mischl Ferencnek a viziklub titkárának a Munka Érdemrend bronz fokozatát és az Árvízvédelemért érem kitüntetést adományozták. Sándor Tibor a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, az MHSZ Kiváló Munkáért érem arany fokozatát és az Árvíz- védelemért érem kitüntetési kapta. Filótás László a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát és az Árvíz- védelemért érem kitüntetésben részesült. Facskó Istvánt a Ságvári Endre Érdeméremmel, Árvízvédelemért éremmel tüntették ki, valamint a Testnevelési és Sport Érdemes Dolgozója elismerést kapta. Litter Ferenc a Ságvári Endre Érdemérem és az Árvízvédelemért érem kitüntetésben részesült. Az MHSZ Kiváló Munkáért érem ezüst fokozatát és az Árvízvédelemért érem kitüntetést kapták: Rodán László. Benke József és Berta Péter. Az MHSZ Kiváló Munkáért érem bronz fokozatával és az Árvízvédelemért éremmel tüntették ki: Krumpach Lajost és Kriszt Lászlót. A Petőfi Sándor Viziklub Árvízvédelmi Dicsérő Oklevél elismerésben részesült, melyet az Országos Vízügyi Hivatal vezetője adományozott részükre. A kitüntetéseket tegnap délután Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában Vértes József, az MHSZ megyei tit- tára nyújtotta át. A brazil vendég (balról) a tegnap esti pécsi fogadós mini pezsgő kiállításán. Hat Miatyánk huszonöt négyzetmilliméteren Mint. már hírt adtunk róla, a Könyvterjesztő Vállalat pécsi antikváriuma 60 értékes régi könyvvel illetve térképpel képviselte városunkat az elmúlt vasárnap zárult budapesti könyvaukción. Az aukció sztárja áz az ötször-öt milliméteres mi- niatúra volt, amely hat nyelven tartalmazta a Miatyánkot. A parányi könyv gerincébe nagyítót is beépítettek. Legdrágábban egy 1747-ből ' száiTriazó' színes nyomású, német nyelvű atlasz kelt el, 21 ezer forintért vásárolta meg egy vállalat. Pécsről került a MOM székházba az aukció egyik érdekessége, a különlegesen szép kivitelű 1861- ben kiállított vándorkönyv. A munkakönyv ezen őse egy nyergésle- gényé volt, akinek vándorlásait nyomonkövet- hetjük a céhek viaszpecsétes bejegyzéseiből. A vándorkönyvön kívül csaknem valamennyi városunkból érkezett XVII. századi rézmetszésű térképet megvásárolták. Sokan érdeklődtek az 1813- ban kézzel készített tér.- kép iránt, amely hazánk akkori, határőrző katonai vidékeit ábrázolja. Ezért a művészi munkának tekinthető térképért 1100 forintot fizettek. Neve: Damiao F. Kluwe. Igazgatója a brazil „VARIG Légiforgalmi Társaságnak”. Középkorú, jókedélyű férfi, portugál anyanyelvén kívül kitűnően beszél angolul. — Hogyan érintette a MALÉV és a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal meghívása Pécsre? — Hallatlanul meglepett és egyben nagyon örültem. Soha sem voltam Magyarországon. Pénteken délután érkeztünk Budapestre, ahol az önök légiforgalmi társaságának vezetői szinte felejthetetlen fogadtatásban részesítettek bennünket — A vendéglátóval szemben mindenki udvarias ... — Ezúttal nem az udvariasság mondatja velem ezt a véleményt. Különben is ezt tapasztaltam, itt, Siklóson és azt. hiszem Pécsett is, ahöl este megtekintjük a pince- gazdaság pezsgőüzemét. — Igen, ez a célja egyébként a tizenhárom külföldi légitársaság képviselőinek látogatásának. Lehet-e arról szó, hogy a „Pécsi pezsgő túra” alkalmából esetleg üzleti megbeszélés lesz? — Miért ne? Igaz, hogy a francia pezsgő világhírű és járatainkon felszolgáljuk utasainknak. Azonban a tradíciót meg lehet bontani, amennyiben — ez esetben — a pécsi pezsgő megfelel igényeinknek. — Amennyiben üzletkötésre kerülhetne sor, a világ mely részén ismernék meg pezsgőnket a VARIG utasai? — Először is jóformán az egész amerikai kontinensen, azonkívül Portugáliában, Franciaországban, az NSZK- ban, Spanyolországban, Olaszországban, Svájcban, Dániában, Japánban és még tóbbhelyütt, ahol gépeink Jó ez a csend, s szép ez a szertelen összevisszaság! Egy akácfa tövében valóságos kirakodóvásár: egy szétszerelt Dongó-motor, egy rongybaba, egy lukas lábas, egy törött nyelű palacsintasütő, s rongyok, elhasznált ruhaneműk hihetetlen mennyiségben. Az ajtókon lakat és tábla. A BARANYA MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALAT TULAJDONA. Az ablakok zárva, néhányon azonban még ott a függöny. A vakító őszi verőfény besüt ejt üres lakásokba: a falakon penész, nedvességfoltok és sok-sok év emlékeinek nyomai. Képek helye, lelógó villanydrótok, szögvasból eszkábált polc a tv-nek. A padló gyalulatlan deszkával kipótolva. Az egyik konyhában üres borosüvegek sora — hát igen, Golgotán hosszúak voltak a délutánok, esték. ötven barakk. Három párhuzamos utca észak-dél irányban, a Mecsek talán legsivá- rabb, legbarátságtalanabb dombja tetején. A szél hol a hegyfelől fú, hol a meddőhányókkal sebzett mezőség irányából. A barakkok fala egy soros téglafal, a tető agyontöredezett szélcsipkézte hullámpala. Egy épület — három lakás. — Gondosan megépített piros-kő lépcső, Október 1-töl Később zárnak az üzletek A városi lakosság vásárlási lehetőségeit javítja a kormánynak az az intézkedése, hogy a boltok október 1-től — elsősorban csütörtökön és pénteken, valamint szombaton — az eddiginél később zárjanak. Csütörtökön és pénteken Pécsett 19 órakor, Komlón, Mohácson és Szigetváron 17, illetve 18 órakor zárnak ezentúl a legfontosabb ipar- ] Cikk boltok. Pécsett a Kossuth Lajos utcai edénybolt és vasüzlet, a Kossuth Lajos utcai papírbolt és játéküzlet, valamint a Széchenyi téri műszaki bolt este 7 óráig tart nyitva október 1-től. A Rákóczi úti villanyszerelési szaküzlet este 6 óráig áll a vásárlók rendelkezésére. A pécsi belvárosi szaküz ! letek a Centrum Áruházzal és a Mécsek Áruházzal egy- ! időben este 7 órakor zárnak. | Komlón hat iparcikk és j hét ruházati bolt nyitvalar- I tási ideje égy órával lesz hosszabb az eddiginél. A mohácsi vas- és műszaki boltok eddig fél 5-kor zártak, a jövőben este 6 óráig lesznek nyitva. A Duna Áruház a cipőbolttal és a lakberendezési bolttal együtt fél 9-től 18 óráig áll a vásárlók rendelkezésére. A szigetvári ÁFÉSZ szaküzletei a jövőben csütörtökön és pénteken szintén 6 óráig várják vevőiket. Szombaton a legnagyobb pécsi üzletek eddig is 17 óráig voltak nyitva, most számuk néggyel bővült. A Kossuth Lajos utcai vas- és edényboltok, a papírbolt, a Széchenyi téri műszaki bolt az eddigi 15 óra helyett 17 óráig áll a lakosság rendelkezésére. A vidéki városokban a szakboltok 15 óráig tartanak nyitva, Mohácson a Duna Áruház 16 órakor zár. Az élelmiszerboltok nyitvatartási ideje hétköznap nem változik. A vasárnap nyitvatartó élelmiszerboltok száma meg- i kétszereződik. A Pécsett eddig nyitvatartó öt élelmiszer- bolt mellett a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat kinyitja 7-től 11 óráig a 20-as számú ABC áruházát a Tolbuhin úton, a 157-es számú élelmiszer üzletét a Rákóczi úton a villanyrendőrnél, a 212-es számú Veress Endre utcai üzletét és a Szigeti út 18 szám alatti 179-es számú üzletét a Steinmetz kapitány téren. Komlón a Lenin téri ÁBC Áruház és a Petőfi téri 222- es számú élelmiszerbolt, Mohácson a 246-os számú ÁBC Áruház, valamint a Dózsa György út 28. szám alatti 262-es élélmiszer-csemege bolt és Szigetváron a Zrínyi téri 265. számú élelmiszerbolt tart nyitva vasárnap 7—11 óráig. lugas a folyondárnak. Vajon ki lakhatott itt? Az első lakók 1957-ben érkeztek a barakk-városba. Volt aki nem sokáig maradt, százkilenc család azonban tizenhárom évet töltöU^pbben az arctalan, színte^B, kitaszított városban. — Egyformák a házak, a szobák, az utcák — első látásra legalábbis. De aztán feltárul e nem mindennapi város másik arca — s talán ezt érdemes megőrizni, ez volt az igazi. Két négyzetméternyi kert — négy tőke szőlő. A szomszédban rózsák. Két házzal távolabb garázs — bányafa-hulladékból. Hónapokig dolgozhattak rajta. Hinte műanyagkacsával. A szobák. Aranyszínű csíkozás a falon, a padlón vilupál. Egy türelmes, fáradhatatlan asz- szony kezenyoma. Amott most is csillog a falikút rézcsapja: talán még a költözködés előtti napon is kiszido- lozták... Otthont teremteni. Álmodozó, elszánt, csalódott és kitudja még milyen emberek gyűltek itt össze — legtöbbjük faluról, az ország távoli vidékeiről. Makacs, keserű férfiak, csak a munkát ismerő nők, gyanakvó legények, nogybabán nevelkedett kamaszlányok. A bolt zárva. Leltár. Vasárnap délelőtt elment az utolsó lakó. A boltos az üres üvegeket számolja — itt a két forintnak is súlya volt. Hónap végén legalábbis. Ahány lakó, annyi világ. Az egyik szórta a pénzt, a másik kuporgatta, az egyik azt mondta: úgyis mindegy, a másik — még öt év, s együtt lesz... Golgotáról mindenki menni akart. Most már csak egyetlen házban laknak. Ottó András az áttüzesedett falnak támaszkodik, s nem néz a szemembe, amikor azt mondja: Jó nekünk itt. A Vízműnél dolgozik1, de uránterületen, a bányaüzemek vízellátását biztosítják évek óta, de most, a költözködéskor, mégis mindenki megfeledkezett róla. Erzsi jön, a kisebbik lány, s már mondja is: Mi nem számítunk, úgy látszik, embernek, velünk senki sem törődik ... Az apa felkapja a fejét, letorkollná, látom, de aztán mégse szól. Járjuk az utcákat. Eldobált lyukas edények, használhatatlan rongyok, kiszolgált kisbútorok. Mindenki szabadul a szegénység, az el- esettség emlékeitől. Egy ház előtt szénrakás. Pesszimista ember lehetett a tulajdonos — hisz már tavasszal megmondták az illetékesek: ez az utolsó év ... A szén tíz mázsa is meglehet, de nem jönnek érte — az biztos. Két házzal távolabb fejsze csattog: valaki bontja a garázst. Ezt is itt hagyták volna? — Frecska István tiltakozik, ezt ő jó pénzért megvette. Hogy mennyiért? Hát, ötszáz forintért ... Öröm árad itt mindenből. Az eldobált, a hátrahagyott, a mementónak kitett tárgyakból, a falra írt jelekből, a lemeztelenített ablaküvegekből. Hát, eljött ez a nap is. A barakk-város északi része már jóidő óta üzemi terület: a Kutatómélyfúró központja. Vajda József, a portás, most is a kapu előtti kispadon ül, s lesi-várja: jön-e valaki? Huszonnégy óra szolgálat, negyvennyole szabad. A portával szemben kilenc ház áll: amíg voltak lakók, mindig történt valami. Kártyázni? — Azt nemigen szoktak. Beszélgetni, néha napján énekelni — azt igen. S persze vitatkozni. Különös telep volt ez — minden ember másik csapatnak drukkolt ... Sántikáló anyóka. Miltényi néni Töttösről. ö sokszor lejött a faluból — itt mindig meghallgatták. A falusiak egyébként nemigen szerették a golgotaiakat — a hazátlan emberrel vigyázni kell... Üldögélünk a lépcsőn, s mosolyogunk. Mennyi mindent tud ez az anyóka, s mégis milyen keveset! Rabok voltak ezek kérem valamikor, csak aztán, hogy jól viselkedtek ... Bekukucskál egy ablakon, csodálkozik, milyen kicsi is a konyha, de aztán hirtelen más jut eszébe, s azt kérdezi: igaz-e, hogy a pécsi házakban mindig meleg van; nem kell se kályha, se szén? ... Üres a bolt, zárva a„Böm- bölde”. Kisvendéglő — harmadosztályú árakkal. Aki látta, nem tudja bosszankodjon, vagy nevessen ezen. Itt ferít, a Golgotán, soha semmi nem egyezett a városi, de még a közeli falvak értékítéletével sem; itt nem voltak „osztályos” helyek, itt minden golgotái volt. S most mégis mintha szép lenne minden. Az aprócska, kövekkel teli kertek, a frissen mázolt ajtófélfák, a vasból eszkábált hinta, a csenefész fák, s a kirojtosodott ruhaszárító kötelek. De hát miért is ne lehetne szép? Hisz Golgota többé nem város, nem falu, nem otthon. Golgota, a sze.- | génység és kultúrátlansag : városa, ma már csak emlék. I Békés Sándor ^ Nem jön a pénzügyőr Kifizetődő-e a bortermés? Négy éve tettük fel ezt a kérdést a Dunántúli Naplóban és elemző cikkben bíráltuk a borforgalmiadó-rend- szert, amely nem ösztönzi a termelőket. Most ismét visz- szatérünk a témára, mert —* és az esetet így is nyugtázhatnánk: lám-lám — valóra váltak akkori elképzeléseink. Miről van szó? Baranyában 45 ezer bortermelőt tartanak nyilván. A gazdák úgy adóznak, hogy a pénzügyőrök szüret után sorbaveszik őket, felmérik a készletet, s a 250 literes fejadag után literenként 1 forint 50 fillér, a fejadagon felüli meny- nyiségért pedig literenként 5 forint adót vetnek ki. Természetesen akkor, ha a gazda maga fogyasztja el a bort és nem adja el a pince- gazdaságnak. Ebben az esetben ugyanis a pincegazdaság adózik a gazda helyett. Mi a hibája ennek az adórendszernek? Említettem, 45 ezer szőlősgazda van Baranyában. Óriási szám. A pénzügyőröknek az utolsó literig mindent fel kell venniük a készletbe. Vagyis 45 ezer présházat — pincét — felkeresniük. Mondjam azt, sziszifuszi munka? A pénzügyőrség maroknyi apparátusa hovatovább már képtelen volt megbirkózni a nehézségekkel. És a kibúvó? A szüret és a borkészletfelvétel napja között sok idő eltelik, a pénzügyőrök nem képesek egyszerre mindenhová eljutni. Azt pedig nem szokás bevallani, hogy hány litert fogyasztott el a szőlősgazda a borkészlet felvételéig. A másik kifogásunk az volt, hogy a borforgalmiadó- rendszer nem ösztönzi a gazdákat arra, hogy minél többet lehozzanak a földjükről. Minél több a bor, annál több a költség. Mit javasoltunk annak idején? Azt, hogy rögzítsék az adókat. Számítsanak — mondjuk az előző 10 év adótételeiből — egy forint átlagot és ez az átalány jelentse a gazda évi adóját. Egyszerűbb és ösztönzőbb rendszer ez. Minél több bort hoz le földjéről a termelő, rögzített adó esetén, viszonylag annál kisebb lesz a kölsége 1 liter borra vetítve. Az illetékesek hosszú levélben válaszoltak, s végeredményben elvetették javaslatainkat. Azóta négy év telt el. A napokban aztán 1a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a borforgalmi adó új rendszerének kialakításáról. A Kormány Tájékoztatási Hivatala a következőket közölte: Egyszerűbbé válik az adóztatás, mivel azok a termelők, akiknek évi bortermelése nem haladja meg az 5 hektolitert — tehát a termelőknek csaknem 90 százaléka — e jövőben nem esetenként, hanem a többi adóhoz hasonlóan évenként, s az ötévi átlagtermés alapján átalánnyal fizetik majd borforgalmi adójukat. Kommentárként csupán annyit: a jogszabályok még nem láttak napvilágot, f részletek nem ismeretesek. Megtudtuk azonban a következőket: 1971. január elsejétől kezdődően a helyi tanácsok hatáskörébe kerül át e bor adóztatása. A pénzügyőrök az idén még felmérik z készleteket a gazdáknál, df az adókivetéseket — a később napvilágot látó rendelkezések alapján — a hely: tanácsok végzik. Értesüléseink szerint a bevétel bizonyos százaléka is náluk marad. A pénzügyőröknek a borkészlet-felvételén túl az idér még egy feladatuk marad: behajtani az 1969. évi adókat és hátralékokat. 1971-bér már nem jön a pénzügyőr. Miklósvári Zoltán — Átalakítják, korszerűsítik a magyarmecskei és szabadszentkirályi ayógyszertá- rat. Szaba dsz-i tk i rí lyon r tanács ad támogatást az építéshez. A munkát az év végén kezdik.
