Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

1970. szeptember 26. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Emelkedett a termelékenység a könnyűiparban Előtérbe si a ruházati ipar 14 milliárdos rekonstrukciója Aagy Józsefné könnyűipari miniszter sajtótájékoztatója (Munkatársunk jelenti.) A kongresszusi irányelvek gazdasági kérdésekről szóló fejezetében a kiemelten fej­lesztendő iparágak között van a ruházati ipar, melynek nagyarányú rekonstrukciójá­ra kerül sor az elkövetkező években. Az ezzel kapcsola­tos kérdések hangsúlyozott szerepet kaptak Nagy József­né könnyűipari miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. A könnyűipar általános helyzetéről szólva elmondta a miniszterasszony, hogy a termelés volumene 7 száza­lékkal növekedett, miközben a létszám lényegében válto­zatlan maradt. A belföldi el­látásban sikerült elérni a nyugalmi állapotot azáltal, hogy az év eddigi részében némileg visszatartották a szo­cialista és a tőkés országokba irányuló exportot. Június 30- án 10,4 milliárd forint érté­kű készlet volt a raktárak­ban, ami öt és fél hónapos teljes ellátásra elegendő — olyan cikkekből, amelyet a szakemberek is kurrensnek ítélnek. Az év hátralévő ré­szében a könnyűiparnak ter­mészetesen teljesítenie kell exportkötelezettségeit. Az el­látás számos cikkből jelenté­kenyen javult, vannak azon­ban cikkek — az ágyneműk, bútorszövetek, habselyem kö­töttáruk mellett külön ki­emelte a ruházati cikkeket —, amelyekkel változatlanul problémák vannak. A minisz­térium most vizsgálja, milyen módon lehet tovább javítani a gyermekruha-ellátást, ami­ből a termelés eddig is jelen­tősen növekedett. A miniszterasszony ezután tért rá a ruházati ipar re­konstrukciójával kapcsolatos kérdések ismertetésére. Mint elmondta, a negyedik ötéves terv a könnyűipar egészétől 34—39 százalékos fejlődést vár, ezen belül a ruházati ipar termékeiből belföldi szükségletre 40—42, szocia­lista exportra 60—65, tőkés exportra pedig 30—32 száza­lékkal többet kell szállítani. A Szovjetunióba irányuló ex­port megkétszereződik, s ezért nagyon sok ipari nyers­anyagot kap a magyar nép­gazdaság. Az igényeknek ez a növekedése is szükségessé te­szi a rekonstrukciót, mert a ruházati ipar csak így tudja a belföldi ellátás biztosítása mellett külföldi pozícióit is megtartani. A ruházati iparban jelen­leg 175 ezer embert foglal­koztatnak, 1975-ben a dol­gozók száma 187 ezerre emel­kedik. Ez a többlet a vidé­ken létesítendő új könnyű­ipari üzemekben jut munka- alkalomhoz. A termelés fel­futását mintegy 85 százalék­ban a termelékenység növe­lésével kell fedezni. A textil- feldolgozó iparban jelentős változást hoz, hogy a termé­szetes szálak felhasználását csökkenteni, a szintetikus szá­lak felhasználását pedig a jelenlegi kétszeresére kíván­ják felemelni. Ugyanígy két­szeresére emelik az automata szövőszékek számát, az el­avult, korszerűtlen henger­nyomók helyett több rotá­ciós filmnyomógépet állíta­nak üzembe, s ezek aránya a jelenlegi 10 százalékról 30 százalékra emelkedik. A rekonstrukció első lép­csőjében, a negyedik ötéves tervben 14 milliárd forintot kell a fejlesztési feladatok megoldására fordítani. Ebből 6 milliárd hosszúlejáratú hi­telek, 2,5 milliárd állami tá­mogatás formájában jelent­kezik, a többit a vállalatok­nak kell meglévő és ezután képződő alapjaikból biztosí­tani. Harmadik témaként a könnyűiparban dolgozók bér­helyzetével és a munkakörül­mények alakulásával foglal­kozott Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter. Részlete­sen elemezte a nők éjszakai foglalkoztatásának kérdését abból a szempontból, hogy milyen lehetőségek vannak ennek megszüntetésére. A textiliparban ez idő szerint ezer fő dolgozik, ebből 62 ezren három műszakban, s közülük 43 ezer a nő. Ennyi nőt kivonni a termelésből, s a harmadik műszakot meg­Bartók-emlékünnepségek Baranyában Az Idei művelődési és hangversenyévad keretében országszerte megemlékeznek ősszel Bartók Béla halála 25., a jövő év elején pedig szü­letésének évfordulójáról. Baranya megyében, mint már közöltük, ma délutáni hidasi emlék- és koszorúzási ünnepséggel veszi kezdetét a Bartók-év rendezvénysoroza­ta. Ezt megelőzően ma dél­előtt a megye ének-zene- tagozatos általános iskoláiban nyilvános napot rendeznek. Siklóson, Mahácson, Komlón és Szigetváron a szülők részt vehetnek az általános iskolai ének-zeneórákon, ahol meg­emlékeznek Bartók életművé­ről, munkásságáról. Holnap­tól, szeptember 26-tól a me­gye valamennyi egyéb isko­lájában is az órák végén, illetve a nagy szünetben megemlékezéseket tartanak. Hétfőn, szeptember 28-án Bartók-műveltségi versenyt rendeznek a megye középis­koláiban. A szellemi erőpró­bán az iskolák 7—7 tagú csoportokkal vesznek részt. A megye kiemelkedő, na­gyobb jelentőségű Bartók- ünnepségét a tervek szerint november 15-én rendezik meg a mohácsi járási műve­lődési központban. Ennek ke­retében avatják fel Schaár Erzsébet Bartók-szoborport- réját. Mohácson és Pécsett kó­rushangversenyt és kamara­estet rendeznek a Bartók-év alkalmából ugyancsak no- tberben. Ezen a mohácsi Szivárvány Kórus; a komlói ifjúsági kórus, a pécsi 12. számú AKÖV Bartók Béla férfikórusa és a Nevelők Há­za kórusa ad műsort. Pécsett ezenkívül a VI. Pé­csi Játékfilmszemle program­jában a Hanglemezgyártó Vállalat rendezésében októ­ber 6-án irodalmi és élőze­nei műsorral átszőtt Bartók- lemezestet tartanak. Decem­berben pedig Bartók-emlék- kiállítást rendeznek a Tech­nika Háza nagytermében a két jeles évforduló alkalmá­ból. szüntetni lehetetlen, mert a termelés szintentartását más módon kellene biztosítani, ez pedig a népgazdaságra róna aránytalan terheket. Kézen­fekvő megoldásnak kínálko­zik: fokozni a termelékeny­séget, messzemenően racio­nalizálni a rekonstrukció so­rán és az éjszakai műszakot férfiasítani. mint ahogy így van ez a fejlett textiliparral rendelkező országokban is, a Szovjetunióban, az USA-ban. az NSZK-ban, Japánban. Az állandóan éjszakázó dolgozók bérét viszont növelni kelle­ne. Mindezekkel a kérdések­kel a minisztérium foglalko- z'k, a megoldást azonban ter­mészetesen nem lehet rövid távon várni. Arra azonban van lehetőség, hogy a 3 vagy többgyermekes anyák éjsza­kai foglalkoztatását saját ké­résre megszüntessék. H. I. A Pécsi Nemzeti Színház 75. éves fennállása, az 1970/71. évi jubileumi évad kezdete alkalmából rendezett fogadást tegnap este a színház igazgatósága és tagsága az újjáépített színész- klubban, melyet ez alkalommal nyitottak meg. A fogadáson megjelentek Baranya megye és Pécs párt és állami vezetésé­nek képviselői, művészbarátok és a színház dolgozói. A ké­pen: fogadás a klubban. Műkedvelők színjátszó­rendezői tanfolyama A Pécs-Baranyai Népmű­velési Tanácsadó rendezésé­ben hároméves színjátszó rendezői tanfolyam indul gyakorló népművelők számá­ra a Doktor Sándor Művelő­dési Házban. A tanfolyam, mint a ko­rábbi gyakorlat is bizonyítja, nagy segítséget nyújt a szín­játszó együttesekkel, irodalmi színpadokkal foglalkozó nép­művelőknek. A hároméves tananyag lehetőséget nyújt megszerezni á legfontosabb ismereteket: irodalmi össze­állítások, pódiumműsorok és a hagyományos, realista stí­lusú színpadi darabok rende­zéséhez. A három év után a hallgatók sikeres vizsga ese­tén működési engedélyt kap­nak. Baranya megyéből és Pécs­ről több, mint harmincán je­lentkeztek a most induló tan­folyamra. Havonta — vasár­nap délelőttönként — egy foglalkozáson, nyáron pedig egyhetes bentlakásos tanfo­lyamon vesznek részt a hall­gatók. Az előadásokat és a gyakorlati foglalkozásokat a Népművelési Intézet szakem­berei és a Pécsi Nemzeti Színház rendezői tartják. A hároméves tanfolyam első foglalkozása holnap dél­előtt lesz a Doktor Sándor Művelődési Házban. A megye kenyérellátása a vb előtt Kenyérgyár épül Pécsváradon, Vajszlón és Szentlorincen — MŰEMLÉKI SÉTA a belvá­rosban Romvári Ferenc műv. történész vezetésével szeptember 27-én, vasárnap de. 10 órakor. — Találkozás a Szepessy-szobornál a Séta téren. Múzeumi belépő. (x) Pénteken délelőtt Siklóson az új kenyérgyárban tartotta ülését a Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Fő téma ezúttal is a lakosság kenyér- ellátása és a sütőipar tevé­kenysége'volt. A vb. a sütő­ipar tevékenységét a több- szektorúság és a fogyasztás alakulásának tükrében vizs­gálta meg, s megállapította, hogy a sütőipar a fogyasztók igényeit mennyiségben és áruösszetételben kielégíti s a még fennálló minőségi hiá­nyosságok kiküszöbölését az üzemek korszerűsítésével, a szállítási távolságok csök­kentésére irányuló törekvé­sekkel és egyéb intézkedé­sekkel a jövőben biztosítva látja. A megye kenyér- és pék­sütemény-ellátását — ebben Pécs város adatai nincsenek benne — 67 pékség biztosít­ja, ebből 20 üzem a Bara­nya megyei Sütőipari Vál­lalat, 3 mezőgazdasági tsz, 4 ÁFÉSZ és 40 pedig ma­gánkisiparosok kezelésében működik. Ezeknek az üze­meknek a napi kapacitása összesen 13,5 vagon 1 kg-os kenyér s évi 31 millió pék­sütemény. A kenyér 86 szá­zalékát, a péksütemény 99,9 százalékát a tanácsi vállalat állítja elő. Az egyéb szektor termelése évi 77,5 vagon. A fogyasztási és a termelő- szövetkezetek az ellátáshoz csak 0,í>, illetve 0,9 százalék­kal járulnak hozzá, a ma­gánsütödék 12,4 százalékos részesedése azonban jóval meghaladja a 3,2 százalékos országos átlagot. A probléma az, hogy e magánsütödék el­helyezkedése a megyében A tárgyalóteremből Lezuhant a tizedik emeletről Halálos baleset történt má­jus 8-án hajnalban Pécsett, a Szigeti út és Honvéd utca sarkán folyó építkezésen. Az épület 11 szintjén dolgozó Kőszegi János 23 éves se­gédmunkás a 9. szintre zu­hant, és súlyos sérüléseibe a kórházba szállítás után be­lehalt. A tragédia körülményeinek tisztázására tegnap délelőtt a Pécsi Járásbíróságon tartott tárgyaláson került sor. A bí­róság megállapította, hogy a balesetet a legfelső szintről négy méter hosszúságban hi­ányzó korlát okozta. A dél­előtti harmadot irányító mű­vezetőnek észre kellett vol­na venni és pótolni a mu­lasztást. Ez azonban nem történt meg, Somlai Ferenc művezető és Tömör István brigádvezető e hiánnyal vet­ték át a munkahelyet. Éj­szaka, salakozáshoz készülőd­ve vették észre a nyílást, amelyet egy szerelőbódéval akartak elzárni. A munkavezetők utasításá­ra daruval felemelték a bó­dét, s a korlát helyére illesz­tették. Amikor a bódé a te­tő szélére került, vették csak észre, hogy Kőszegi János nincs közöttük. A fiatalem­ber egyensúlyát vesztve a mélybe zuhant. nem arányos, míg a mohácsi járásban 27 pékség működik, addig a szigetváriban egyet­len egy sem. A kis üzemek felszereltsége is korszerűtlen, bár az elmúlt évhez képest érezhetően javultak a higié­niai körülmények. Szerepük a választékbővítésben is je­lentős, ezekben állítottak elő­ször elő nagyobb súlyú, 3—4 kilós kenyeret, amely azon­nal igen közkedvelt lett. A végrehajtó bizottság állást foglalt amellett, hogy a jö­vőben az eddiginél is na­gyobb mértékben kell támo­gatni a kis- és középüzemek létesítését, s zöld utat adni az engedélyek kiadásának. A sütőipari középüzemek rekonstrukciója és újak lé­tesítése a Sütőipari Vállalat fejlesztési tervében is hang­súllyal szerepel. A szállítási távolságok csökkentése és kapacitásbővítés végett — a vállalat évi kapacitás-kihasz­nálása 97.3 százalékos, tehát tartalék kapacitása úgyszól­ván nincs — három koráb­ban leállított üzemet, Boly­ban, Villányban és Drává­tokon, felújítás után ismét beindítottak. Jelenleg bőví­tik a berkesdi és bükkösdi sütödét, a távlati tervben pedig öt középüzem — ezek átlag napi termelése 50 má­zsa — rekonstrukciója szere­pel Komlón, Mágocson, Boly­ban, Kővágószöllősön és Sellyén, és három új közép­üzem — Vajszló, Szentlő- rinc és Pécsvárad — épül fel. A fejlesztéshez a válla­lat saját forrása mellett 33 millió forint költségvetési támogatás szükséges. Bár a vállalat termelési mutatói jobbak az országos átlagnál, tavalyi eredményük 5,7 mil­lió forint volt, számos prob­lémával kell megbirkózniok. Dolgozóik keresete még min­dig alatta van az országos átlagnak, az évi bérszínvo­nal 1000 forinttal alacso­nyabb az iparági átlagnál, ezért 1970-ben is jelentős bérfejlesztést kell végrehaj- taniok. A bíróság megállapította, hogy egy három méter szé­les bódé nem alkalmas négy méteres nyílás elzárására. A munkavédelmi szabályok be­tartásáról a munkát irányí­tó művezetőnek és brigádve­zetőnek kellett volna gondos­kodnia: A bíróság mindkettőt foglalkozás körében elköve­tett halált okozó gondatlan veszélyeztetésben mondta ki bűnösnek és Somlai Ferencet egy évi. Tömör Istvánt pedig hat hónapi szabadságvesztés­re ítélte. Az enyhítő körül­ményekre figyelemmel az ítélet végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága eddig is tá­mogatta s a továbbiakban még nagyobb mértékben kí­vánja támogatni a vállalatot a szállítási és egyéb gond­jainak megoldásában, fej­lesztési feladataiban. A teg­napi vb-n előtérbe került a két vállalat — a pécsi és a megyei sütőipar — hatéko­nyabb együttműködésének igénye is, amit a lakosság zavartalanabb kenyérellátása (főleg a pécsi problémák mi­att) tesz szükségessé. FILM Szép magyar komédia Aki valaha találkozott Ba­lassi Bálint nevével, és őriz valami iskolás emléket ennek a jellegzetesen XVI. századi embernek az életéről, vagy érdeklődéssel föléje hajolt verseinek, és megcsodálta a magyar nyelvű lírának ezt az első világirodalmi színvonalú teljesítményét, abban aligha­nem fölébredt a vágy és a kíváncsiság- milyen jó volna egyszer filmvásznon találkoz­ni alakjával. Egy mozgalmas kor hányatott életű embere volt Balassi. Kalandok, nők, botrányok kísérték életét: tö­rökkel harcolt, Lengyelor­szágba bujdosott, Istennel viaskodott. S amit *vér és könny elcsúfított sorsában, azt a költészet és a zene megéde­sítette ... Így képzeltem vala­ha magam is, a kívánságot odasorolva más, akkor még teljesítetlen vágyak közé: a Csokonai élete, a Toldi, A falu jegyzője, Az egri csilla­gok megfilmesítése közé. A tartozásból most a ma­gyar filmgyártás újabb részt törlesztett. Igen ám, de ami az olvasó, az irodalmat ismerő és sze­rető ember képzeletében, a lélek mozivásznán oly töké­letes filmként pereg, nem biztos, hogy a valóságban — akár a széles vászon és a szí­nes film technikájával — si­keresen megvalósítható. Valami hasonló történt Ba- novich Tamással, a Szép ma­gyar komédia című új ma­gyar film alkotójával is. Pe­dig kezében volt a gazdag, vérbő és filmszerű életanyag, Balassi Bálint sorsa, segítsé­gére sietett a mai költő, Ga- rai Gábor, akivel a forgató- könyvet a rendező közösen írta, megnyílt előtte a gyár­tásvezető elég bő pénztárcá­ja, élhetett a széles vászon és a színesfilm eszközeivel, szépséges hazai és külföldi színésznőket (Beata Tyszkie- wiczet, Gyöngyössy Katalint, Széles Annát) fényképezhe­tett .. Mégis, úgy érezzük, csak egy újabb elszalasztott lehetőséggel vagyunk szegé­nyebbek. Balassi életének nyolc-tíz epizódja elevenedik meg a filmen. A kalandok közép­pontjában három nő áll. De annyi az elvarratlan szál, annyi a homályos célzás, annyi az érdektelen cselek­mény, 'hogy a költő életének filológiai hitelű ismerői is csak találgathatják: most mit látnak. A rendező azt mond­ja, hogy „nem állt szándé­komban Balassi-életrajzot vagy netán történelmi életké­pet csinálni”. Csakhogy éppen azt nem tudjuk meg, hogy akkor mi állt a szándékában. Talán valami egyetemesebb parabolát fölmutatni a költő, a magyar költő sorsáról? An­nak kevés a film, nem vált ki igazi megrendülést. Amire viszont a felhangzó versso­rok, a hős kezében tartott lúdtoll, a gyakran forgatott könyvek céloznak, tehát hogy mégik csak Balassi volt az az ember, akit Bálint néven em­legetnek a filmben — túlsá­gosan érdektelen és feszült­ség nélküli. Akkor már in­kább jöjjenek a versek, a ha­misítatlan költészet, az ere­deti Balassi... Sztankay István Bálintja rokonszenves, de kissé merev alakítás. Kitűnőek Kende Já­nos színes fölvételei, különö­sen a tájképek. Vujicsics Ti­hamér korhű és népi ízekben gazdag zenét komponált. To­vábbá igen szépek a hői jel­mezek, csak azt nehéz meg­állapítani, hogy akkor szeb­bek. ha viselik, vagv ha (elég gyakran) levetik őket... T. T. időfárásre*entés Várható időjárás szombat es­tig: általában kevés felhő, való­színűleg eső nélkül. — Napköz­ben kissé megélénkülő nyugati, északnyugati szél. — Hajnalban 'Sb’t b-Vcn •ár'*- :1 '■n'íkép- ződés. \z 6’s?/:Vei 1 'hűlés észak­keleten ' rgíil. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1—plusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet 15 fok k*- rül. 4 «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents