Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

1DT9. szeptember 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1 Omega—Neoton siker Ha Pécsett rangsorolás cél­jából véleménykutatást ren­deznének fiatal könnyűzene kedvelők körében, a magyar együttesek közül kétséget kizáróan az Omega vinné el a pálmát. Hétfőn este a Szabadtéri Színpadon rekord teltház előtt megtartott kon­cert óriási sikere minden­esetre ezt bizonyítja. Napjainkban — ha van is még ellenzője — a felnőttek társadalmából is egyre töb­ben belátják már, hogy a beat zene hatására merőben megváltozott tetszésnyilvání­tás: a fütty, az üvöltő hang­orkán nem szükségszerűen durva indulatokat, hanem megnyugvást, bizonyos fajta kielégülést is eredményez­het, amint annak szép pél­dáját az Ómega-esten is tapasztalhattuk. A „Gyöngy­hajú lány” és a „Tízezer lé­pés” nem tartozik az igazán „stenker” számok közé, sőt bizonyos szempontból éppen líraiságának köszönheti sike­rét. Hogy ennek ellenére ké­pes az üvöltést kiváltó eksztá­zis csúcsáig fokozni hatását, az a szuggesztív, őszinte elő­adásmódon kívül, a mű és közönsége tökéletes egymás- ratalálásának tulajdonítható. Egy koncert hangulata már az első számokkal jó vagy rossz irányba terelhető, örömmel állapíthattuk meg, hogy az est folyamán első­ként pódiumra lépő Neoton ' együttes méltó partnernek bizonyult. Számaik stílushű előadása, a vocal szólamok tisztán intonált, harmonikus csengése olyan atmoszférát teremtett, amely ebben az esetben az Omega együttes kiváló sikerének is kellő alapjául szolgált. A „Nehéz fiúk” improvizatív szólói kü­lön dicséretet érdemelnek. — Május a szerelem és a uagy ihletek hónapja, mi ezt a hónapot az idén egy pincében töltöttük — mon­dotta a szünetben Benkő Laci. — Hogy novemberben megjelenő új nagylemezünk számait stúdiókész állapotba hozzuk, napi nyolc órán át próbáltunk itt. Aztán egy hónapos jugoszláv, olasz, francia és spanyol turné kö­vetkezett. Részt vettünk a Palma de Mallorca-i Bar- tíarela ’70 fesztiválon, ahol a kitűnő spanyol Los Bravos, a napjainkban egyre népsze­rűbbé váló angol Arival és a Big Sleep együttes után a számunkra igen megtisztelő 4. helyen végeztünk. Sike­rünk alapján több külföldi szerződésajánlattal tértünk haza, amelyek egyikének már az ősz folyamán eleget teszünk. Bornemissza Géza ■pbéd — otthon, bizton- ság, tisztelet, sőt, szer­tartás. Csak családi körben képzelhető el feleségfőzte le­vessel, apaszelte kenyérrel. Szép volt, kedves volt, de sok helyen már csak volt. Még faluhelyen is. Vejti, hétfő dél. Az embe­rek, a diákok hosszú asztal mellett szürcsölik a levest, hümmögve, de már azt sem lehet leírni, hogy bajusz alatt hümmögve, a bajusz falun most éppen nem az ifjú és középgeneráció divat­ja. — Baj, hogy nem otthon ebédelnek? — Az lenne a baj, ha itt nem kapnánk. Nyáron ki bírna aratni, szénát gyűjteni, amikor az asszony is kint van a földeken. Szalonnával, zsíroskenyérrel nem megy, ehhez főtt étel kell. Az étlap: csontleves, krumplifőzelék friss disznó- sülttel. De Kisgyörgy Lajos, a konyha gondnoka hozzá­teszi : — Reggelire friss tepertő volt zöldpaprikával, teával. A vacsora meg rizses lecsó lesz. — Disznósült? — Igen — ezt már Hor­váth Lajos főkönyvelő mond­Űj professzorok (3.) Vasárnap délutánra érvényes Dr. Pórszász János Tsz-bérlet a színházban A Pécsi Orvostudományi Egyetem gyógyszertani tan­székének vezetőjét, dr. Pór­szász János egyetemi tanárt arról kérdeztük mindenek­előtt, milyen szervezeti for­mák között, milyen kapcso­latokkal és együttműködé­sekkel folyik a gyógyszer­kutatás az intézetben. — Hazánkban, európai vi­szonylatban a legelsők kö­zött létrehozták a klinikai- farmakológiai albizottságot, amely eldönti, milyen kér­déseket tart alkalmasnak a kutatásra és milyen mérték­ben. Az albizottság kapja meg a gyógyszergyárak _ ku­tatási-fejlesztési alapjának bizonyos hányadát és gazdál­kodik vele. Az albizottság megkezdte a kutatási hálózat kiépítését, amelybe klinikák és elméleti intézetek tartoz­hatnak. Mi még nem va­gyunk tagja ennek a háló­zatnak, de igyekszünk be­kerülni, aminek többféle elő­nye van az intézetre nézve is. — Az intézetnek van vi­szont közvetlen kapcsolata gyógyszergyárakkal. Melyek­kel, s mi e kapcsolatok lényege? — A gyógyszergyárak szer­ződést kötnek egy-egy konk­rét témára az intézetekkel. Az intézet számára ez kitű­nő lehetőséget ad, annál is inkább, mert a kutatásra ka­pott összeg egy részét a rendeletek szerint a saját céljaira fordíthatja, műsze­rekre, szakirodalomra. A pé­csi Gyógyszertani Intézetnek kilenc éve megvan a kapcso­lata az Egyesült Gyógyszer és Táoszergyárral, s ez idő alatt több szabadalmat is el­juttattak az itteni kutatók a gyárnak. Ezekből konkrét gyógyszer nem lett, de rend­kívül sok érdekes elvi meg- állaoítást tartalmaztak, ame­lyek az egész tudománjTágat gazdagítják. ja. — Havonta négyszer van itt disznótor mindenféle friss ennivalóval, ami olyankor szokás. Egy hónapban 20 disznót vágunk, meg 8—10 marhát, de volt már borjú is. A Dráva partján asszo­nyok, oda indul a lovasko­csi, viszik az ebédet, lépés­ben, ne lötyögjön. De írjam le: egy héten még sosem volt kétszer ugyanaz az ebéd. Jó­ízű, változatos, de nem egé­szen a nehéz, régi falusi ét­rend. — Nem szólnak érte? — Az embereknek nem egyforma sem a képük, sem a gyomruk. De általában elégedettek. Főleg a kénye­lem miatt. A gazda: a Vejti Rákóczi Termelőszövetkezet. Az ötlet a falué. Egyre többen szól­tak, dolgozni kell, ha már szervezett világ ez a szocia­lizmus, hát szervezzenek egy üzemi konyhát. Szer­veztek. Még az idényóvoda gyerekeit is . ellátták vele,' amíg volt idényóvoda. Az­tán nyitott itt egy kihelye­zett részleget a sellyei me­zőgazdasági szakmunkáskép­— Az intézet tudományos munkája azonban nyilván nem ezekből a szerződéses megbízatásokból tevődik ki. — Nem, az intézetnek sa­ját kutatási programja van, amely végső soron az Egész­ségügyi Tudományos Tanács alá tartozik. Éppen most ké­szítettük el a tizenöt éves kutatási tervünket, amelyet a Tudományos Akadémia kért tőlünk. Eszerint első­sorban a központi és perifé­riás idegrendszeri struktúrák receptor rendszereinek, ref­lexmechanizmusainak és az ingerátviteli mechanizmusok farmakofiziológiai vizsgála­taival kívánunk foglalkozni a következő években. A té­mának 3 különféle vonat­kozásával, illetőleg részleté­vel három munkacsoport foglalkozik, az egyik a sa­ját munkaterületem, a másik Decsi Lászlóé, a harmadik új: az elhunyt Jancsó pro­fesszor híres kísérleteinek folytatása lesz. Ezt eddig Szegeden Jancsó Miklósné és Szolcsányi János folytatták, ők most a mi intézetünkbe jönnek át és itt végzik to­vább a közismert capsaicin- kísérleteket. — Ezenkívül a gyógyszerek hatásmechaniz­musának sejtszintű vizsgá­latai is folynak az intézet­ben, amelynek lényege: ki­deríteni, hogy a gyógyszerek milyen módon bomlanak le, hogyan változnak, milyen át­alakuláson mennek át. Hi­deg Kálmán és Varga Fe­renc kezdtek el egy ilyen munkát: egy piridill-szárma- zékot állítottak elő s derí­tették ki róla, hogy bizonyos anyagok oxidációját gátolja s ezáltal azok hatástartamát meghosszabbítja. Én magam a közismert papaverin ha­tásmechanizmusát vizsgálom. — összefoglalóan mi az intézet gyógyszertani kuta­tásainak fő jellemzője? — Az, hogy az élettan és a gyógyszertan határterü­letein dolgozunk, módszere­ink is sokszor fiziológiai módszerek. Hogy egy egy­szerű példát mondjak érzé­keltetésül: nem azt vizsgál­Nemzetközi kémiai tudományos eszmecsere A Magyar Tudományos Aka­démia koordinációs kémiai mun­kabizottsága, a Magyar Kémiku­sok Egyesülete és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem közös szervezésében és ren­dezésében szeptember 3-án, csü­törtökön háromnapos nemzetkö­zi kémiai tudományos eszmecse­re kezdődik Debrecenben. A ni. koordinációs kémiai tanácsko­zásra 22 ország 150 kémikusát várják. A résztvevők nagyrésze szerdán megérkezett Debrecen­ző és elkezdtek az általános iskola gyerekei is — nem sok persze, — idejárni. De hadd mondja el Horváth La­jos főkönyvelő a konyha gazdasági-pénzügyi tudni­valóit: — Szereztünk a kultúr- házból asztalokat, vettünk egy hatalmas hűtőszekrényt 25 ezerért, meg egy kisebbet is, aztán gáztűzhelyt. Itt a tsz-központban berendeztük a konyhát, az éttermet, edé­nyeket vásároltunk, felvet­tünk egy gondnokot, egy sza­kácsot és kél konyhalányt. Az ára? Múlt évben 310 ezer forintba került az üzemi konyha, de ebből 250 ezret fizettek meg, akik itt étkez­nek. A többit a szociális- kulturális alap terhére ír­tuk. A dolgozó tagoknak egy ebéd 7 forint, másoknak 9, az egész napi koszt meg 18. Nyáron 150—180 étkezőnk van, télen, ha otthon is főz­nek, csak 80—100. Beszélgetés közben egy pillanatkép: Tikos Ibolya, a konyha egyik lánya ételest fog a kezébe és elindul vele özvegy Kamu Péteméhez: — A* étele« as mtaáluak. juk, hogy egy lázcsillapító mikor hat, hanem hogy mi­lyen módon, milyen mecha­nizmusok útján fejti ki ha­tását. Központi témakörünk, amit jeleztem, egyébként feltételezi a más területeken dolgozó kutatókkal is a szo­ros kapcsolatot. Ebben az értelemben sokat várunk az új elméleti tömbbe való kö­zeli átköltözéstől, ott a kap­csolatok egycsapásra egysze­rűbbé, természetesebbé vál­nak majd. Egyes kutatóink külföldi tanulmányutakra mennek a közeljövőben, ja­vítani akarjuk a műszerfej­lesztést és ebben a tanévben már megvalósítani a hallga­tók gyakorlati képzésének jobbá tételét. A tarlón szabályos távolsá­gokban barna földkupacok sorakoznak. Az országúttal párhuzamosan haladnak a munkával: a parkerdő felől már átkutattak 3 és fél ezer négyzetmétert. Az országút túlsó oldalán idelátszik a bolyi gazdaság sátorhelyi komlószárítója. Ez a föld is komlót termelt még egy éve — most azonban katonák lepték el ásókkal. Dr. Papp László vezetésével és Százvai László törzsőrmester irányí­tása alatt egy tucat katona ássa az egymástól 6 méterre lévő kutatóárkokat. Két sor árok között 5 méter hely ma­rad, és az árkok úgy helyez­kednek el, mint a sakktábla az ételhordó neve. És min­den ágyban fekvő öreg, be­teg embernek elvisszük az ebédet. 23—24 ilyen étke­zőnk van, aki vagy besétál, vagy ha fekszik, gyenge, hát kivisszük neki. — Jó példa ez itt az egész megye számára! — Példának mi kicsi falu vagyunk — feleli a főköny­velő . Hadd zárjuk ezt a ripor­tot egy ellenvéleménnyel: mégiscsak jó példa Vejti. Hiszen a könyvelés rovatai között lehet, hogy ráfizetéses falukonyha. De a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés­nek az óvoda, az iskola az alapja, és az, hogy az óvo­dában, az iskolában pedagó­gus, gyerek jól érezze magát, szülő ne izguljon a gyerekek ellátásán, egyszóval — min­den feltétel meglegyen a tanuláshoz. Nem szólva az öregekről, meg az egész fa­luról, hiszen itt mindenki étkezhet. A huszadik század második felébe való korszerű megoldás ez. A tsz-ek, is­kolák megyeszert ? gondol­kodhatnak az iskolai napközi és a tsz-konyha egyesítésén, avagy a napközikonyhának az átvételén. Ez mégiscsak példa. Földess* Dénes A Pécsi Nemzeti Színház szervező titkársága a közeli napokban felveszi a kapcso­latot a megye tsz szövetségé­vel, hogy támogatásukat kér­je a színház új bérleti for­májának, a tsz-bérleteknek a bevezetéséhez. Mint isme­retes, a Művelődésügyi Mi­nisztérium határozatának megfelelően, az új évadban a színház már nem tart táj­előadásokat. Hogy a megye tsz-dolgozói eljuthassanak az előadásokra, vasárnap dél­utáni előadásokra érvényes bérlet indítását határozta el a színház vezetősége. Debre­cenben és Kecskeméten már hagyományai vannak ennek a bérleti formának. A 12 előadásra szóló bér­let az üzemi dolgozók bérle­téhez hasonlóan 15 százalé­ta újabb tömegsírjainak meg­találása. _ A korábban feltárt két tö­megsírt most méteres gaz borítja, a cölöpök kifordul­tak a földből, a drótokat le­tépték — dr. Papp László nyugalmazott múzeumigazga­tó, aki csak a munkakezdés­re érkezett ide, el is kesere­dett ezen. A tömegsírokban ott fekszik a 160, azaz a 80 hajdani harcos, a feltáráskor mindössze a könnyen hozzá­férhető fémleleteket emelték ■ ki a sírokból, majd a cson­tokat 40 cm vastagságban le­fedték dunai homokkal. Mi lesz a sorsuk — most még nem tudnak rá válaszolni. Ez a volt komlóföld nem a legfontosabb része az ása­tásnak. Egyes emlékezések szerint itt évtizedekkel ez­előtt nagyon sok csont for­dult ki a földből. Benne is van a feltételezett hadszín­tér körzetében, de mégsem a legfontosabb. Inkább csak kényszerűségből dolgoznak itt, ugyanis a bolyi gazdaság telepén kaptak kényelmes szállást, ami itt van egy ug­rásra. A többi felkutatásra váró terület azonban a szál­láshelytől 4—6 kilométerre , van — s a gépkocsi pillanat­nyilag megoldatlan. Remélik, hogy egy-két napon belül lesz szállítási lehetőség, s akkor megkezdődhet a munka innen délre, túl az országúton, az idelátszó utolsó kazlak mö­götti nagy, felszántott terü­leten. Mert ez a most kezdődött nagy munka rengeteg előze­tes vizsgálódást, légifelvéte­lek készítését, tanulmányo­zását, a dokumentumok egy­bevetését, a korábbi ásatások minden eredményét tartal­mazza. Dr. Papp László tér­képeket vesz elő, s mutatja a Majs—Sátorhely—Udvar között elterülő nagy síkság bevonalazott képét. A pár­huzamos egyenesek jelzik a kb. 1200 méter szélességű arcvonal tengelyét, a tengely- vonalak metszik a majsi kis­erdőt is, ahol 2—3 éve egy traktor kétélű lovassági kar­dot, majd egy hatalmas har­kos kedvezményt biztosít. A színház vezetése az elkö­vetkező héten felveszi a kap­csolatot a Baranya megyei tsz-ekkel. Az idei tervek között sze­repel az is, hogy szélesítik a kapcsolatot a pécsi egye­temi ifjúsággal. Ezen belül sor kerülhet a színház mű­vészeinek önálló estjére az egyes felsőoktatási intézmé­nyekben — természetesen díjtalanul. A kapcsolatok el­mélyítésének másik formája az ankét lesz, amelyen a hallgatók elmondhatják véle­ményüket a rendezőnek, művészeknek a látott pro­dukcióról. Sor kerülhet arra is, hogy a meglévő irodalmi színpadok munkáját a szín­ház fiatal szakemberei se­gíteni, patronálni fogják. ci csákányt fordított ki. Eaea a környéken a régészeti ku­tatás 29 janicsár puskagolyót hozott felszínre. A puskago­lyókat a Lenin Kohászati Művekben 'vizsgálták meg, s megállapították, hogy való­ban a mohácsi vész idejéből származó leletről van szó. — A kiserdőben, vagy ott valahol a szélén, állt a tö­rök tüzérség — magyarázza dr. Papp László — s itt volt Merse község is, amelynek feltételezett 50 háza közül 18-nak a helyét meg is ta­láltuk az ásatások során. A Brodarics püspök által emlí­tett Földvár viszont, amely évtizedeken át megzavarta a történészeket, minden kétsé­get kizáróan tévedés vagy el­írás, ez is kiderült közben... A csatatér „bemérése” renge­teg jelből, leletből, elemzés­ből adódott. Majs határában például, a malomárok körül, szétszórt csontokat találtunk, mintegy 15 ember és 5 ló maradványait. A harc nagyon nagy területen folyt, a síro­kat megtalálni ezért nem könnyű, mert az egész terü­letet lépésről lépésre megku­tatni lehetetlenség. Minden­esetre az már bizonyos, hogy az Istvánffy Miklós-féle adat, miszerint Kanizsai Dorottya két nagy árkot ásatott, abba temettette el a halottakat, nem lehet igaz. Tekintetted! arra, hogy Istvánffyt csak­nem három nemzedéknyi idő választotta el a szóban forgó időszaktól (a szemtanúktól) ez nem is csoda. A fő ellen­érvünk az, hogy 14—18 ezer halottja volt a csatának, s 7—8 ezer embert egyetlen sírba temetni aligha lehetsé­ges. Vagy ha mégis egy ha­talmas, hosszú, árokszerű sírban nyugodnának az áldo­zatok, az már régen felszínre került volna. A mostani, egy napja tartó ásatást egy-másfél hónapra tervezik. A sátorhelyi gazda­ság, a Mohácsi városi Ta­nács, a Janus Pannonius Mú­zeum és a honvédség segít­sége, dr. Papp László sokévi kutatómunkája mellé most már csak egy kicsi szerencse kell, hogy végre teljes egé­szében az utókor előtt álljon a szomorú végű mohácsi csata lefolyása. H. E. Eláztak az értékes freskók Hovatovább egy éve lesz, hogy Szalkszentmártonban megkezd­ték a legnagyobb — 13 szobás — Petőfi-emlékház helyreállítá­sát. Köztudott, hogy a költő 112 verset írt apjának ebben a há­zában. A VATI műemléki osz­tályának tervei alapján elvég­zendő mintegy másfélmillió fo­rint értékű munkára a Szabad- szállási Vegyes- és Építőipari Ktsz vállalkozott. A kivitelező azonban, mint a községi tanács végrehajtó bizottsága az e prob­léma megvitatására összehívott ülésén megállapította, több vo­natkozásban megsértette szerző­désben vállalt kötelezettségeit. Bejelentés nélkül és indokolat­lanul abbahagyták a munkát. A tető nélkül maradt épület falai és rajtuk az értékes freskók át­áztak. Az egyik fali festményt pedig szándékosan megrongál­ták. be. kockái. A tét: a mohácsa csa­Ebéd Vejtiben Huszonkilenc janicsár golyó Ásatás a mohácsi csatatéren Az első kutatóárok-sorozat Sátorhelyen. Y i >

Next

/
Thumbnails
Contents